Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Balkán társadalmi, gazdasági háttere Készítette: Mihály Péter Földrajz, III. évfolyam.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Balkán társadalmi, gazdasági háttere Készítette: Mihály Péter Földrajz, III. évfolyam."— Előadás másolata:

1 A Balkán társadalmi, gazdasági háttere Készítette: Mihály Péter Földrajz, III. évfolyam

2 A balkáni országok közös gazdasági jellegzetességei Gazdaságilag különböző országok, egy főre eső GDP 500 – 4500 USD (posztkommunista országok), többi országot is figyelembe véve a kül.ek még nagyobbak  nem szabad általánosítani A hasonlóságok, amelyek alapján általánosítással élhetünk az átmenet folyamatával, a növekedéssel, és a fejlődés lehetőségével kapcsolatosak A posztkommunista országokban 3 makroökonómiai egyensúlytalanság érdemel figyelmet

3 Makroökonómiai egyensúlytalanságok 1: külső egyensúlytalanság – nagy kereskedelmi mérleghiány  fenntarthatatlan, az exportbevételek nem bővülnek dinamikusan 2: belső egyensúlytalanság – magas a mn. szintje (Románia 12%; Bosznia 40%), a foglalkoztatottak száma csökken, a mn. nő a régió szinte összes országában  dezindusztralizáció  elmaradott, lényegében preindusztriális jegyeket mutat 3: fiskális egyensúlytalanság – állami pénzügyek minősége és stabilitása súlyos probléma, a társadalmi ellátás több o.ban is az összeomlás felé halad, a legtöbb kormányzat csődben van

4 Makroökonómiai instabilitás fennmaradása Említett tényezők válságokat eredményeznek A növekedés instabilitása negatívan befolyásolja a reformok melletti politikai elkötelezettséget, míg a reformok hiánya kedvezőtlenül érinti a gazdasági növekedés lehetőségeit  ördögi kör A megalapozott gazdasági növekedés talán inkább mikroökonómia jelenség

5 Mikroökonómiai jellegzetességek I. 1: dezindusztrializáció – az ipari termelés GDP-n belüli aránya az egész régióban csökkent, a mg.-nak azon ágazati növekedtek, amelyek nem függnek különösebben az ipartól 2: pénzügyi válság – a bankrendszer az egész régióban rossz állapotban van, eltérő okok: nincsenek valutatartalékok, rossz hitelek óriási felduzzadása (pl. Románia), nem megfontolt üzletpolitika (pl. Horváto.)  pénzintézetek biztosak voltak benne, hogy az állam költségvetési pénzek felhasználásával meg fogja menteni őket

6 Mikroökonómiai jellegzetességek II. 3: privatizáció – a régióban jelentős késésben van, vagy a választott programok igazságtalanok, és kevésbé hatékonyak  vállalatoknál hiányzik a világos tulajdonosi szerkezet  kedvezőtlen hatás a vállalatirányításra 4: intézményi problémák – legfontosabb gazd-i intézmények nem működnek megfelelően, a magántulajdon védelme nem megfelelő, a jog uralma gyenge, a korrupció nagy ERŐFORRÁSOK ELOSZTÁSA NEM OPTIMÁLIS, NAGYOBB ERŐFESZÍTÉSEK AZ ELOSZLÁSRA, MINT AZ ELŐÁLLÍTÁSRA

7 A gazdasági átalakulás tanulságai Szocialista gazd.irányításról áttérés a piacgazdasági viszonyokra (gazdaság területén a hangsúly a liberalizálásra, stabilitásra, és a privatizációra vezetett) Az állami szektor szerepe csökkent, viszont dezindusztrializáció lett (főleg, ahol sikertelenek voltak a külföldi tőke bevonásában) A balkáni országok gazd-i teljesítménye az elmúlt tíz évben sokkal rosszabb volt, mint a közép-európai vagy a balti országoké (legdöntőbb tényező a kiinduló helyzet!)

8 A kiinduló helyzet A legfontosabb különbségek a biztonsági kérdésekkel kapcsolatosak Háborúk, Jugoszlávia dezintegrációja  fizikai károk, kereskedelmi veszteségek, kereskedelem elterelődése, szállítási költségek jelentős emelkedése, bűnözés növekedése, stb.  késleltették a szükséges változások bevezetését

9 Társadalmi-vallási háttér I. A Balkán-félsziget Európa egyik olyan érintkezési zónája, ahol két nagy vallás – a kereszténység és az iszlám - él együtt Ráadásul az iszlám követői között nemcsak a hagyományos török lakosság, hanem a helyi balkáni népesség egy része is - albánok, bolgárok, szerbek - megtalálható, akik a történelmi fejlődés során e vallást sajátjuknak fogadták el

10 Társadalmi-vallási háttér II. Az oszmán hódítók a Balkán-félsziget különböző területein a helyi lakosság erőszakos és önkéntes iszlamizálásához folyamodnak Sokáig a valláscserét a maradék keresztény lakosság a nemzetiségről való lemondásként értékeli, anélkül, hogy ez feltétlenül vallási fanatizmust jelentene Így a Balkánon két tényező keveredik - nemzetiség és vallás, az etnikai és a vallási jelleg Azon népcsoportok számára, amelyek kisebbségként egy másik államban maradtak, e keveredés következményei tragikusak a múltban csakúgy, mint napjainkban

11 Társadalmi-vallási háttér III. A múltban, de számos esetben máig is, az etnikai és vallási kisebbségekkel szembeni belpolitikát, kivétel nélkül minden balkáni országban, az asszimiláció (önkéntes és kényszer-) általános tendenciája és/vagy a kitelepítés jellemzi Ma Törökországban például, akülönböző okokból odavándorolt muzulmánok - albánok, bosnyákok, bolgárok, szerbek, horvátok - teljes eltörökösítése folyik

12 Összegzés a társadalommal kapcsolatosan Az emberek elsődleges lojalitása nem az államhoz, hanem az etnikumhoz, a nyelvhez, a valláshoz kötődik Aki a Balkán etnikai sokszínűségéből olvasztótengelyt akar csinálni, az robbanóveszélyes elegyet talál, ami igen könnyen felrobban Sem a centralizált nemzetállam nem hozható létre, sem a multietnikus társadalomnak nincs realitása Alternatív és járhatóbbnak látszó út a regionalizmus, a kantonizálás (kanton=megye, vagy tartomány)

13 Kérdés Az anyaországok mikor lesznek készek saját belső kisebbségeiknek megadni azt, amit határaikon kívül élő nemzettársaik számára követelnek

14 Bibliográfia Novák Tamás (2000): A gazdasági transzformáció tíz évének mérlege a visegrádi országokban és a Balkánon, In: Pro Minoritate, 2000/ tavasz, p.188., pp Rétvári László (2005): A balkán válság gyökerei, In: Természet Világa, p. 480., pp Jeszenszky Géza (2007): Etnikai és államterületi változások a Balkánon, In: A Balkán és Magyarország, MTA Társadalomkutató Központ – Európa Intézet Budapest, p. 430., pp Délkelet-Európa és a Balkán fogalma, területi lehatárolása (2005), In: Délkelet-Európa térképekben, p. 98., pp > Elektronikus Periodika Adatbázis Archívumhttp://www.epa.oszk.hu/00000/00036/00022/pdf/07.pdf


Letölteni ppt "A Balkán társadalmi, gazdasági háttere Készítette: Mihály Péter Földrajz, III. évfolyam."

Hasonló előadás


Google Hirdetések