Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Horvátország. Tartalom A. Általános adatok B. Történelmi háttér C. A Tercier szektor Horvátországban: 1. idegenforgalom (UNESCO, tengerpart) 2. oktatás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Horvátország. Tartalom A. Általános adatok B. Történelmi háttér C. A Tercier szektor Horvátországban: 1. idegenforgalom (UNESCO, tengerpart) 2. oktatás."— Előadás másolata:

1 Horvátország

2 Tartalom A. Általános adatok B. Történelmi háttér C. A Tercier szektor Horvátországban: 1. idegenforgalom (UNESCO, tengerpart) 2. oktatás (egyetemek) 3. közlekedés 4. honvédelem 5. szórakoztatás, média 6. kultúra, művészet 7. gasztronómia 8. sport 4. Hivatkozások

3 A. Általános adatok: Hivatalos megnevezés: Horvát Köztársaság Államforma: parlamentáris köztársaság Főváros: Zágráb ( fő) Legnépesebb városok: Split ( fő), Rijeka ( fő), Osijek ( fő) Terület: km 2 Népesség: fő (2008. Július) Népességnövekedési ráta: - 0,43 % / év Nemzetiségi megoszlás: horvát (89,6 %), szerb (4,5 %), egyéb (5,9 %--- magyar, bosnyák, szlovén, cseh, olasz) Vallási megoszlás: római katolikus (87,8 %), ortodox (4,4 %), muzulmán (1,3 %), egyéb (7,5 %) Hivatalos nyelv: horvát (latin írás) Klíma: mediterrán és kontinentális Pénznem: kuna (HRK) A dolgozók aránya az egyes gazdasági szektorokban: - primer: 17 % - secunder: 30 % - tercier: 53 % Tengerpart hossza: 1778 km Szigetek száma: 1185 (ebből 66 lakott sziget)

4 B. Történelem

5  Josip Broz Tito halála  Kormányzati és gazdasági válság  Etnikai ellentétek felerősödése  Slobodan Milošević hatalomra jutása  Nyílt nacionalizmus  Vukovári népírtás (Európa legnagyobb tömegsírja a II. vh. óta)  október – Szlovénia függetlenné válása (10 napos háború)  Srebrenicai mészárlás nyilvánosságra hozatala (8000 bosnyák halott)  november : Daytoni egyezmény  Gyors gazdasági növekedés  EU-val való kapcsolatfelvétel

6 Vukovár

7 C. A tercier szektor Horvátországban

8 1. Idegenforgalom

9  1980-as években a horvát tengerpart adta az idegenforgalom bevételének 80 %-át Jugoszláviában  Háború --- a turisták számára már nem olyan vonzó  Háború után új erőre kap a turizmus  Idegenforgalmi területei: Isztria, Dalmácia (Dubrovnik, Šibenik, Split, Zadar) Szlavónia, Drávaszög, Zágráb  bevétel 2007-ben: 7 milliárd kuna (GDP 20 %-a)  Jövőbeni célok: - szálláshelyek felújítása, hogy versenyben maradjanak Görögországgal és Olaszországgal - további színvonalas kempingek kiépítése (13,2 millió vendégéjszaka, 2007)  Főbb problémák: - új kempingek építésénél jogi- és tulajdonosi viták hátráltatják a fejlődést - méregdrága benzin (a turisták 90 %-a autóval érkezik)

10

11 Šibenik

12 Split

13 Zadar

14 Zágráb

15 Rijeka

16 UNESCO világörökség részei Plitvicei tavak

17 Diocletianus-palota (Split)

18 Dubrovnik óvárosa

19 Eufrázius bazilika (Porec)

20 Szent Jakab katedrális (Šibenik)

21 Trogir történelmi városa

22 2. Oktatás Zágrábi Egyetem (1669, hallgató) Rijekai Egyetem (1973, hallgató) Spliti Egyetem (1974, n.a.) Josip Juraj Strossmayer Egyetem (1975, 7500 hallgató) Zadari Egyetem (2003, 5000 hallgató) Dubrovniki Egyetem (2003, 2600 hallgató)

23 3. Közlekedés Croatia Airlines Nemzetközi repterei: Zágráb, Pula, Split, Dubrovnik Nemzetközi kikötői: Rijeka, Split, Pula, Dubrovnik

24

25 4. Honvédelem: - GDP 1,8 %-a - Légierő (3000 fő), Haditengerészet (3000 fő), 244 db páncélozott jármű 80 db harckocsi április 3.: NATO-meghívás július: Finn hadihajók

26 A horvát állami televízió: Hrvatska Radiotelevizija (HRT). Népszerűbb rádiók: Otvoreni radio, Narodni radio és Radio Marija. Az RTL televízió helyi képviselete: RTL Televizija. Helyi televíziók: Z1, OTV, Nova TV. Filmstúdiója: a Jadran Film, amely a II. világháború óta készíti a filmeket. 5. Média, szórakoztatás

27 6. Kultúra, művészet Sokác népviselet

28 - Magyarországon: Mohács környéke - Horvátországban: Szlavónia - Szerbiában: Bácska D-i része

29 Képzőművészetek: Ivan Meštrović Festészet: Vjekoslav Karas Irodalom: Ivo Andrić, Ivan Goran Kovačić, Miroslav Krleža (Pécs- katonaiskola, I. világháború)

30 7. Gasztronómia Brodet: a tengerpart legnépszerűbb hallevese melyet agyagtálban, parázson főznek. Manestra: tengerparti részekre jellemző, vörösborral leöntött, babbal és pirított tésztával tálalt leves. A szárazföldeken a paprikás, tejfölös Csorba fogyasztása a leggyakoribb.

31 Burek Török eredetű Levelestésztából készül, túróval, sonkával, gombával, almával töltött édesség.

32 Strukli Réteshez hasonló, almával, gyümölccsel töltött sütemény.

33 Pljeskavica Faszénen, grillen megsütött fűszerezett húspogácsa

34 Csevapcsicsa Marha- és sertéshúsból összekevert, fűszerezett fasírt. Tálalása szeletelt hagymával és ajvárral a legajánlottabb.

35 8. Sport - Kézilabda - Football - Síelés - Vízilabda

36 4. Hivatkozások:  JUHÁSZ József, MÁRKUSZ László: Háború és béke a volt Jugoszláviában (Zrínyi Kiadó, Budapest, 2003.)   Mészáros Zoltán: Srebrenicai mészárlás     https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/hr.html  Probáld Ferenc- Szabó Pál: Európa regionális földrajza  BMPI: Jugoszlávia utódállamai  PTE: Balkán füzetek


Letölteni ppt "Horvátország. Tartalom A. Általános adatok B. Történelmi háttér C. A Tercier szektor Horvátországban: 1. idegenforgalom (UNESCO, tengerpart) 2. oktatás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések