Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Földrengések okozta üledékformációs szerkezetek (szeizmitek) a Kistarcsa környéki pliocén kavicsösszletben Készítette: Molnár Balázs Földrajz Bsc. III.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Földrengések okozta üledékformációs szerkezetek (szeizmitek) a Kistarcsa környéki pliocén kavicsösszletben Készítette: Molnár Balázs Földrajz Bsc. III."— Előadás másolata:

1 Földrengések okozta üledékformációs szerkezetek (szeizmitek) a Kistarcsa környéki pliocén kavicsösszletben Készítette: Molnár Balázs Földrajz Bsc. III. évf.

2 A tárgyalt kavicsösszlet a Duna V. számú, s egykor legidősebbnek tekintett hordalékkúp terasza Ennek felkavicsolódását a pleisztocén elejére tették az itt talált Mastodon kavicsok miatt melyek kora máig vitatott Sok kutató munkálkodott a területen, de ezek közül kiemelkedik Pécsi M., aki a 90- es évekbeli kutatása nyomán rájött, hogy a Mastodon kavicsok az V. terasznak csak egy részét teszik ki, a kavicsanyag nagy része a pleisztocénnél idősebb

3 Magyarázat: Belső rétegzavarok az üledék lerakódásával egyidejűek, nem jégdeformáció hatására jöttek létre, hanem vízkiszökés jelenség eredményeképpen

4 Kutatási terület Pesti-síkság ÉK-i pereménél D felé szélesedő agyagos-homokos pannóniai üledékekre települt az V. számú terasz kavicsteste A kavicsképződmény eltérő szemcseeloszlású üledékcsoportokra tagolható Szilas-pataktól É-ra: mm-es nagyon jól osztályozott aprószemcsés kavics, közép- és finomszemcsés homok látható Szilas-pataktól D-re: mm-es rosszabbul osztályozott kavics, itt a durvaszemcsés homok is megjelenik

5

6 Üledékfajták Kavicstest apró- középszemcsés homokos, aprókavicsos összletét rosszul osztályozott durva mederüledék teszi ki, melyek a kisvizek szintjéig a főág mederanyagát alkotják Közvetlen az árhullám tetőzése után rakódik le, rosszul osztályozott erősen tömörödött üledék Üledékek között jelentős arányban vannak a lefűződőben lévő mellékágak kitöltődései Fokozatosan párolgó vizekből a homokos- kavicsos üledékek szemcséi közé agyagos kőzetlisztes anyag rakódik- ezek a legrosszabbul osztályozott üledékek

7 A kistarcsai kavicsbánya Itt nem csak felszínközeli rétegdeformációk, hanem belső rétegdeformációk is megfigyelhetők Zseb alakú képződmény: Néhány dm szélességű, néhány cm mélységű, normálisan gradált szemcsevázú kaviccsal van kitöltve, nagyobb kavicsszemcsék tengelye igazodik a képződmény falának lefutásához, nehéz lehatárolni mivel kavics anyagú kitöltésük mindig homokos kavicsban, kavicsban figyelhető meg

8 Zsebszerkezetek és vázlatuk a kistarcsai kacicsbányában. A mérték hossza 20 cm

9 Oszlopszerkezet: közel függőleges, határozott körvonalú kitöltés homokban, kavicsos homokban, szélessége alul tenyérnyi felfelé összeszűkül néhány cm- re, hossza fél méter is lehet, kavicsok hossztengelye irányított Gomba alakú diapírszerkezet: finomszemcsés homokban figyelhető meg, néhány cm-es nagyságrendű, alakrajzát vasas elszíneződés is hangsúlyozza

10 Kavics anyagú oszlopszerkezet és vázlata. A mérték hossza 20 cm

11 Homok anyagú oszlopszerkezet és vázlata. A mérték hossza 20 cm

12 Gomba alakú üledékszerkezetek és vázlatuk. A mérték hossza 20 cm

13 Korábbi elképzelések a rétegzavarok eredetéről XIX. sz.-ban tömegmozgásos jelenségnek vélték Cholnoky a víz és a fagy hatásának tulajdonította a képződményeket Pécsi M. hívta fel először a figyelmet a felszíntől több méter távolságba megfigyelhető belső rétegzavarokra, kialakulásuk okát ekkor még nem tudta

14 Belső rétegzavarok keletkezésének új értelmezése Kavicsfeltárások mélyebb részein lévő üledékszerkezetek vízkiszökés okozta másodlagos üledékformációk Nagy hézagtérfogatú, vízzel telített, laza üledékekben alakulhatnak ki, ha az üledékanyagban valamely külső behatás (pl.: földrengés) eredményeképpen likvefakció vagy fluidizáció következik be

15 Fluidizáció (szilárd anyag eloszlása gázban úgy, hogy az folyadékként viselkedik) esetében a pórusfolyadék feláramlását kipréselődés okozza Likvefakció (folyósodás) esetében szerkezetlazulás okozza Rosszul osztályozott kevésbé áteresztő rétegek alatt (homok, agyag) kevéssel a lerakódás után nagy lesz a pórusvíznyomás A vízzel telített laza üledéket ha valamilyen külső behatás éri, ilyen lehet a földrengés akkor megbomlik a szemcsék közötti kohézió 5-ös erősségű földrengés eredményez likvefakciót és fluidizációt durvaszemcsés kőzetben

16 A nyomás alatt álló alsó rétegekből a kiszökő víz magával viszi az alsóbb rétegek anyagának egy részét, ez az eredeti üledékszerkezetet felülbélyegzi A szerkezetek tehát a fekvő rétegek gyors vízvesztése során keletkeznek A vízkilépés helyét, a pórusvíz feláramlásának útját jelzik a gomba- és oszlopszerkezetek Zsebszerkezeteknél a vízkiszökés helye a zsebek oldalfalánál valószínűsíthető, ezt mutatja a kavicsok ottani irányított elhelyezkedése

17 Korábban a vízkiszökés jelenségét csak a finomszemű törmelékes üledékes kőzetek üledékképződéséhez kapcsolható folyamatnak tekintették Ennél finomabb szemcsék között a kohéziót durvább szemcsék között pedig a súrlódási erőt tartották gátló tényezőnek Hazai plio-pleisztocén korú teraszüledékek esetében a belső rétegzavarok likvefakció és fluidizáció segítségével történő értelmezése újdonságnak számít

18 Következtetések Tehát az itt tárgyalt belső szerkezeti deformációk képződése nem valamelyik glaciálishoz köthető hanem nagy pórustérfogatú üledékek pórusvíz feláramlása által keletkeztek Előfordulásuk gyakori lehet a vízzel telített ártéri szintű, később terasszá alakuló kavicsüledékekben, főként ha finomszemcsés üledékek gátolják a pórusvíz mozgását Képződésük minden gyorsan leülepedett és nagy víztartalmú üledékben gyakori, nem kötődik periglaciális klímafeltételekhez

19 Előfordulásukból nem lehet következtetni sem a kavicstest üledékképződési környezetére, sem annak idejére Áttételesen kötődhetnek klímaváltozáshoz, gyakori jelenlétük az üledéktesten belül az éghajlat nedvesebbé válása miatt intenzívebbé váló törmelékbehordódásról tanúskodhat

20 Forrás: Burján Balázs (2004): Földrengések okozta üledékformációs szerkezetek (szeizmitek) a Kistarcsa környéki pliocén kavicsösszletben- Földrajzi Közlemények CXXVIII. (LII.) kötet,1-4. szám Budapest pp


Letölteni ppt "Földrengések okozta üledékformációs szerkezetek (szeizmitek) a Kistarcsa környéki pliocén kavicsösszletben Készítette: Molnár Balázs Földrajz Bsc. III."

Hasonló előadás


Google Hirdetések