Magyarország népességföldrajza

Az előadások a következő témára: "Magyarország népességföldrajza"— Előadás másolata:

1 Magyarország népességföldrajza
Demográfiai jellegzetességek, nemzetiségi, vallási csoportok

2 A demográfiai átmenet modellje

3 Magyarország népességváltozásának hosszú távú trendjei A demográfiai átmenet stációi Magyarországon
Magyarországon a demográfiai átmenet kezdetét 1880-ra teszik 1885-ig 40‰ felett marad a termékenység Születéskorlátozás már létezik, bizonyos területeken erőteljes az „egykézés” Magas születésszám: mezőgazdasági bérmunkások ruszin, szlovák, szerb anyanyelvűek Alacsony születésszám: birtokos parasztok, közszolgálatban dolgozók német, horvát, magyar; román is csak átlagos kolerajárvány, az utolsó demográfiai katasztrófa, utána a nyers halálozási ráta csökken Elsősorban a csecsemő- és gyermekhalandóság csökkenése miatt Alacsony házasságkötési életkor (1880: 20,6 év; 1910: 23,5 év), kelet-európai minta (Szentpétervár – Trieszt vonal) A természetes szaporodás megugrik (11‰) fölé, de a századfordulótól már visszaesik a születések száma A kivándorlás is fékezi a népességgyarapodást (összesen 1,2-1,4 mó fő) Lényegében Magyarországon nem volt demográfiai robbanás

4 Egykés területek (25‰ alatt) Magyarországon, 1901-1910

5 A kivándorlás gócterületei

6 Magyarország népességváltozásának hosszú távú trendjei A XX
Magyarország népességváltozásának hosszú távú trendjei A XX. század demográfiája Az 1980-as évekig mérsékelt növekedés A két világháború között már csak 7-8‰ a természetes szaporodás 1940 és 1950 között 100 ezer fős csökkenés 1950-es évek: abortusztilalom (12‰-es term. szap.), de 1956 után néhány ‰-re csökken (kivándorlás is hozzájárul) 1970-es évek: a születéspolitikai intézkedések és háború után született generáció szülőképes korúvá válásával átmenetileg javul (15‰ fölött) 1981 óta folyamatosan csökken az ország népessége 1981: 10,7 mó fő 2009. I. 1.: ezer fő A természetes fogyás mértéke: 3,1‰ (2008) A teljes termékenységi arányszám (egy szülőképes korú nőre eső gyerekszám): 1,35 (2008) A stabil népességhez: 2,1 kell!

7 A demográfiai átmenet Magyarországon

8 Népességnövekedés Magyarországon

9

10 A nemzetközi migráció trendjei
A természetes fogyást napjainkban a bevándorlás némiképpen ellensúlyozza Magyarország nemzetközi migrációja jellegzetes hullámzásokat mutatott Az 1980-as évek vége óta a migráció mérlege pozitív (a szocialista évtizedek negatív egyenlege után) 1950 és 1990 között mintegy ezer ember hagyta el Magyarországot, ebből kb. 200 ezer 1956-ot követően. Zoltán, DÖVÉNYI – Pál Péter, TÓTH: Immigration, Reception and Integration in Hungary. In: Ádám, KERTÉSZ – Zoltán, KOVÁCS (eds.): Dimensions and trends in Hungarian geography. , Bp pp. 111–123.; p. 111.

11 Az elmúlt két évtizedben összesen kb. 250 ezer fő költözött Mo-ra
Max: 1990 – 37 ezer fő; jelenleg évi ezer fő Többségük a szomszédos országokban elő magyar Erdélyből: legtöbben a ’90-es évek fordulóján, de azóta is ez a meghatározó A volt Jugoszláviából a ’90-es évek közepén, Kárpátaljáról a ‘90-es évek végétől Kínai bevándorlás: inkább a ’90-es években. A nyugat-európai bevándorláshoz képest rendkívül szerény mértékű

12 A menedékkérők száma a balkáni háborúkhoz igazodott a ’90-es években
Ma túlsúlyban az Európán kívüliek Zoltán, DÖVÉNYI – Pál Péter, TÓTH: Immigration, Reception and Integration in Hungary. In: Ádám, KERTÉSZ – Zoltán, KOVÁCS (eds.): Dimensions and trends in Hungarian geography. , Bp pp. 111–123.; p. 115.

13 A népesség-előreszámítás forgatókönyvei
Többféle forgatókönyv, lényegében mindegyik a népességszám fogyásával számol Alapváltozat: közepes termékenység, közepes élettartam, közepes vándorlási egyenleg. 2050-ben 8,7 millió fő Idős változat: alacsony termékenység, magas élettartam, alacsony vándorlási egyenleg (2050-ben 8 millió fő) Európa változat: közepes termékenység, magas élettartam, igen magas vándorlás Fiatal változat: magas termékenység, alacsony élettartam, magas vándorlási egyenleg Alacsony változat: alacsony termékenység, alacsony élettartam, alacsony vándorlás Magas változat: magas termékenység, magas élettartam, magas vándorlási egyenleg Forrás: Hablicsek László: Hosszú távú előreszámítások (

14 A népesség-előreszámítás forgatókönyvei

15 Magyarország népességváltozásának hosszú távú trendjei Területi különbségek
A természetes szaporodásban hagyományosan Kelet-Magyarország áll az élen Romák magas aránya Megkésett demográfiai átmenet és egyéb hatások Legalacsonyabb a természetes szaporodás Budapesten és a Nyugat-Dunántúlon A halálozási mutatókban is Kelet-Magyarország vezet A belső vándorlás a fővárosi agglomeráció és Nyugat-Magyarország felé irányul 1950 és 1970 között igen erős (falusi térségekből az ipari zónák felé) A ’60-as, ’70-es évek: az aprófalvak elnéptelenedésének évtizede A ’70-es évektől a nagyobb távú vándorlás helyett a megyén, régión belüli falu-vándorlás lesz a fontos (mértéke csökken) A fővárosi agglomeráció végig fontos marad, de ’90-től szuburbanizáció Jelenleg a belső vándorlás mértéke alacsonyabb Alacsonyabb mobilitás: ingatlanár-különbségek

16

17

18 Magyarország népességváltozásának hosszú távú trendjei A népesség szerkezete
Elöregedő társadalom: Az öregedési index átlépte a 100%-os értéket Aprófalvakban 300% fölé is megy! Házasságkötések száma csökken, válások száma növekszik: A válások száma közelíti a házasságkötések felét Az élettársi kapcsolatban élők aránya növekszik 30% fölött a házasságon kívül született gyerek aránya (2007: 37,5%) Az első gyermek vállalásának átlagos életkora szintén növekszik: 1970: 22,6 év; 1990: 23 év; 2006: 27,3 év A várható élettartam Európában az utolsók között: Az elmúlt 30 évben pozíciónk romlott Férfiak: (2008.) 69,8 év Nők: (2008.) 77,8 év

19

20

21

22

23

24 Az ingázás Magyarországon
A II. világháború után vált tömegessé Mértéke a mezőgazdasági népesség csökkenésével párhuzamosan nőtt Majd az agglomerálódás és a szuburbanizáció gyorsította fel Az ingázók száma több mint 1 mó fő, Az összes foglalkoztatottaknak 1/3-a, A falvak keresőinek 60%-a ingázik. Jelentős módosulás a területi szerkezetben: A távolsági ingázás a töredékére esett vissza Az egykori nagy ipari centrumok visszaesnek, a Nyugat- és Közép-Dunántúl városai kiemelkednek Budapest meghatározó marad (200 ezer fő); az agglomerációban keresztingázás

25 Az ingázás Magyarországon Az ingázók aránya a települések keresői közül

26 Az ingázás Magyarországon Változások az ingázási centrumok között

27 Az ingázás területi képe Magyarországon

28 Munkahelyi vonzáskörzetek

29 Nemzetiségek Magyarországon Az egykor nagyszámú nemzetiségi csoportok töredékei
A trianoni békekötés után Magyarország lényegében egynyelvű ország lett Jelenleg a nemzetiségi lakosság (hivatalos) aránya: 4,3% Romák: népszámlálás szerint: 206 ezer fő. Becslések: ezer fő. Németek: népszámlálás: 120 ezer fő. Becslés: ezer fő. Szlovákok: 40 ezer, becsült: ezer fő. Horvátok: 25 ezer, becsült ezer fő Románok: 15 ezer, becsült ezer fő Szerbek: 7 ezer becsült ezer fő, Szlovének: 5 ezer fő A nemzetiségi lakosság megbecsült aránya meghaladja a 10%-ot Félelem a nemzetiségi hovatartozás vállalásától (kitelepítések, lakosságcserék) Bizonytalan identitás (az asszimiláció előrehaladott foka) Megbélyegzés (romák) Kisebbségi önkormányzatok ott is alakulnak, ahol nincs hivatalos nemzetiségi lakosság (a fordítottja is igaz)

30

31

32

33

34

35

36 Romák Magyarországon Romák: régi (középkorban) nemzetiségi csoport, de jelentős utánpótlások még a XIX. században, a XX. század első felében is Ekkor Románia, Erdély területéről vándorolnak be (oláh cigányok) A második világháború előtt 100 ezer főnél több, roma holocaust. Lélekszámukat a világháború után ezer főre becslik Demográfiai forradalom: magas születésszámok (az utóbbi évtizedekben enyhe csökkenésnek indult) Becsült termékenységi arányszámok: ’90-es évek eleje: 3,3; ezredforduló: 3,0; 2021-re becsült érték: 2,6 Becsült lélekszám-növekedés 2021-re: ezer fő. A társadalmi leszakadás jelei, alacsony iskolázottsági és foglalkoztatási mutatók Foglalkoztatottak aránya: 20-22% Iskolázottság: látható javulás – az általános iskolát befejezők aránya 90%-ot közelít Középiskolában továbbtanulók aránya: 25-30%

37 Területi szerkezet: erőteljes térbeli szegregáció
Romák Magyarországon Területi szerkezet: erőteljes térbeli szegregáció Arányuk magas: Borsod, Szabolcs, Baranya megyében Hagyományosan Észak-Magyarországon él a romák többsége, a Dél-Dunántúlra a II. világháború után költöznek (kitelepítések, ormánsági egykézés) Arányuk a XIX. század végén Abaúj vm.-ben a legmagasabb Budapesten él a hazai cigányság kb. 1/5-e (VIII., VII., IX., XX., X. kerület) Nyugat-Dunántúlon, Dél-Alföldön kevesen. A városok közül: Miskolc, Ózd, Encs, Nyírbátor A romák és az aprófalu: Az 1960-as évek: az aprófalvak kiürülése Ugyanekkor: a romatelepek felszámolása, kedvezményes lakáshitelek Lélekszámuk bizonyos aprófalvas térségekben hirtelen szökik fel (pl. Baranya) Jelenleg egy-két tucat teljesen romák lakta falu (Csereháton, illetve a Dráva mentén) Alsószentmárton, Csenyéte stb.)

38

39 Magyarország felekezeti viszonyai
A Kárpát-medence a nyugati és a keleti kereszténység határvonalán fekszik (Közép-Európa határa) Protestáns-katolikus törésvonal is egyben Európa vallásilag egyik leginkább kevert régiója A vallási csoportok nemzetiségekhez is kötődnek: Ortodox: szerb, román Görög katolikus: ruszin, szerb Evangélikus: elsősorban szlovák, német, kisebb részben magyar, szlovén Református: magyar Katolikus: horvát, magyar, német, szlovák, szlovén Reformáció, ellenreformáció A XVI. században a magyar lakosság nagy része protestáns lesz. Az ellenreformáció során válik újra katolikus többségűvé Magyarország (elsősorban Erdélyben, a török hódoltság területén és kiváltságos területeken (kisnemesi falvak) maradnak protestánsok). A XVIII. század óta alig van elmozdulás (lényegében csak a nemzetiségi arányok változásával). Erőteljes szekularizáció a XX. század második felében

40 Magyarország felekezeti tagoltsága 1910-2001

41

42

43

44

45

46 Irodalom ANDORKA Rudolf: Gyermek, család, történelem. (Történeti demográfiai tanulmányok) Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság – Századvég Kiadó, Bp BOTTLIK Zsolt: A szerb etnikai tér változása a mai Magyarországon. Kisebbségkutatás 2005 XIV évf. 2. szám pp BOTTLIK Zsolt: A magyarországi szlovák kisebbség etnikai-földrajzi sajátossága az elmúlt húsz évben In.: Pro Minoritate 2005 tél pp DÖVÉNYI, Zoltán – TÓTH, Pál Péter : Immigration, Reception and Integration in Hungary. In: Ádám, KERTÉSZ – Zoltán, KOVÁCS (eds.): Dimensions and trends in Hungarian geography. , Bp pp. 111–123. FARAGÓ Tamás (szerk.): Bölcsőtől a koporsóig. (Szöveggyűjtemény a történeti demográfia tanulmányozásához.) Új Mandátum Könyvkiadó, Bp HABLICSEK László – TÓTH Pál Péter – VERES Valér (2005): A Kárpát-medencei magyarság demográfiai helyzete és előreszámítása,1991–2021. KSH NKI Kutatási Jelentések 78. HABLICSEK László: Kísérleti számítások a roma lakosság területi jellemzőinek alakulására és 2021-ig történő előrebecslésére. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Bp KEMÉNY István (szerk.): A cigányok Magyarországon. (Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai Kutatások a Magyar Tudományos Akadémián.) MTA, Bp

47 Irodalom KOCSIS Károly: A vallási térszerkezet és az állam – egyház kapcsolatok változása Magyarországon a 11. századtól napjainkig. In: GYŐRI Róbert – HAJDÚ Zoltán (szerk.): Kárpát-medence: települések, tájak, régiók, térstruktúrák. Dialóg Campus Kiadó, Bp. – Pécs pp. 293–311. MISKOLCZY Ambrus: Románok a történeti Magyarországon. Lucidus Kiadó, Bp SÁRFALVI Béla: Magyarország népességföldrajza. Tankönyvkiadó, Bp