Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA ÁTLAGÉLETKOR Az adott népesség összes tagja életkorának súlyozott számtani átlaga Az átlagéletkor a népesség korösszetételének.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA ÁTLAGÉLETKOR Az adott népesség összes tagja életkorának súlyozott számtani átlaga Az átlagéletkor a népesség korösszetételének."— Előadás másolata:

1 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA ÁTLAGÉLETKOR Az adott népesség összes tagja életkorának súlyozott számtani átlaga Az átlagéletkor a népesség korösszetételének mutatója Értéke a népesség öregedése következtében nő, a népesség fiatalodása következtében csökken DEMOGRÁFIAI ALAPFOGALMAK ÁTLAGÉLETTARTAM A továbbélési rend alapján kiszámított évek száma, amit egy megadott életkort már elért személy még el fog érni. Általában a születési időpontra vonatkoztatjuk. Az átlagélettartam a halandósági szint mutatója Értéke a halandóság emelkedésével csökken, a halandóság süllyedésével nő TERMÉSZETES SZAPORODÁS / FOGYÁS A születések és a halálozások számának különbsége NYERS HALÁLOZÁSI ARÁNYSZÁM Ezer lakosra jutó elhaltak száma egy év alatt a teljes népességben

2 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA KORSPECIFIKUS TERMÉKENYSÉGI ARÁNYSZÁM Adott korcsoportba tartozó nők által szült gyermekek számát osztjuk a korcsoportba tartozó nők számával TELJES TERMÉKENYSÉGI ARÁNYSZÁM 15-49 év közötti, szülőképes korban lévő nőkre számított korspecifikus termékenységi arányszámok összege Az a hipotetikus gyerekszám, amelyet egy nő szülne élete folyamán, ha az adott évi gyakoriság szerint szülne élete során. 2,1 gyermek / nő alatt nem biztosított a népesség egyszerű reprodukciója. DEMOGRÁFIAI ALAPFOGALMAK CSECSEMŐHALANDÓSÁG Egy éven aluli meghalt gyermekek száma az összes újszülötthöz képest Egy éven aluli meghalt gyermekek száma az összes újszülötthöz képest SEX-RATIO Adott népességben a férfiak és a nők egymáshoz viszonyított aránya Maszkulinitási arány: 1000 nőre hány férfi jut Feminitási arány: 1000 férfira hány nő jut

3 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A KOHORSZ FOGALMA A kohorsz demográfiai kategória, amelyen „általában valamely meghatározott eseményt egyidőben megért emberek összességét értjük, például egyidőben született, házasodott, szült, elvált, iskolát végzett emberek”. A KOHORSZ FOGALMA A kohorsz demográfiai kategória, amelyen „általában valamely meghatározott eseményt egyidőben megért emberek összességét értjük, például egyidőben született, házasodott, szült, elvált, iskolát végzett emberek”. Eredetesemény szerinti kohorszok fogalma A GENERÁCIÓ FOGALMA A generáció demográfiai értelemben a kohorsz egyik sajátos fajtája. Szociológiai értelemben pedig egy olyan életkori csoportot jelöl, amelyet a közösen megélt történelem alakít ki. Nem minden kohorsz válik generációvá, hanem csak azok, amelyeket azonos történelmi tapasztalatok formáltak élményközösséggé és az ebből fakadó másságuknak tudatában vannak. DEMOGRÁFIAI ALAPFOGALMAK A REPRODUKCIÓ FOGALMA Egy adott népesség újratermelődése, a halandóság és a termékenység együttes hatása következtében miként alakul a népesség száma és összetételek hosszú távon

4 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA

5 A népesség kormegoszlása Magyarországon 18691999

6 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A születések számának fiziológiai alapjai A nő propogatív életkoramenarche és a menopausa közötti időszak 12-14 év és 38-45 év között Szülésképes évek száma25-30 év Petesejtek száma 5. magzati hónapbanca. 6 millió születéskorca. 40-50.000 ivarérettség elérésekorca. 20.000 Megérő petesejtek száma400-450 db (ca. 1 ezrelék)

7 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A 44 éves Kelly Bates házassága 22 éve alatt 20 alkalommal esett teherbe, ebből kétszer elvetélt, viszont 18 gyermeke egészségesen született: a legidősebb most 22 éves, a legfiatalabb pedig 11 hónapos. Minden gyermeket természetes úton hozott a világra, 14-et otthon szült.

8 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Továbbélési és reprodukciós stratégiák bizonytalan egyensúly a környezettel magas növekedési ráta erőteljes és rendszeres növekedési és csökkenési ciklusok stabil egyensúly a környezettel a növekedési ráta összhangban van a környezettel lassú és rendszertelen ciklusok r-stratégiaK-stratégia A reprodukció biológiai jellemzői Kis testméret Rövid élettartam Rövid terhességi idő Nagy alom A szülések közti időszak szűk Rövid nemzedéki váltás Nagy testméret Hosszú élettartam Hosszú terhességi idő Általában egyes szülés A szülések közti időszak hosszú Hosszú nemzedéki váltás

9 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA

10 Alaptételek A különböző fajok növekedési rátája fordítottan arányos a nemzedékek élettartamával és a testmérettel Az emlősök esetében szoros összefüggés áll fenn a testméret és az ivarérettség időpontja között A populáció növekedése P = (B+I) – (D+E) B=születésI=bevándorlásD=halálozásE=kivándorlás dP = B – D Növekedési ráta = születési (termékenységi) ráta – halálozási (halandósági) ráta r = dP/P = B/P – D/P BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A növekedési ráta -1 és 3 % között mozoghat

11 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A népesség növekedési mechanizmusának mozgatórugói A népesség növekedési mechanizmusának mozgatórugói I.Egy házaspár által nemzett gyermekek száma II. A halandóság intenzitásának alakulása az egyén születésétől a reprodukciós időszak végéig TFR total fertility rate teljes termékenységi ráta = egy nőre jutó születések száma TRF ca. 5-8 születéskor várható élettartam e x 0 = 20-40 év A TFR értéke biológiai és társadalmi tényezők függvénye, amelyek meghatározzák 1.A születések gyakoriságát a fogamzóképes időszakban 2.A pubertás és menopauza közötti fogamzóképes időszak hosszát

12 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Természetes termékenységű populációkban a szülések közötti időszak az alábbi elemekből áll: 1.A születést követő természetes terméketlenség (ovulációmentes periódus) 2.Várakozási idő az ovuláció visszatérésétől a megtermékenyülésig 3.A terhesség időtartama 4.Magzathalandóság A szülések közötti intervallum általában 1.5-3.5 év közé esik A reprodukcióra fordítható időszakot meghatározó tényezők: 1.A házasságkötési kor minimuma (ca. = a pubertás), ill. maximuma ( 25 év <) 2.A termékeny ún. propogatív életszakasz felső határa 38-41 év (< 50 év) A reproduktív célú életközösség átlagos időtartama 15-25 év között mozog

13 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Stabil történeti szituációban az egy nőre jutó szülések száma 5 és 8 közé esik A termékenység szintjének becslése hipotetikus populációban Minimum = a reproduktív periódus minimuma 15 év szülések közötti időszak maximuma 3.5 év = 4.3 gyermek Maximum = a reproduktív periódus maximuma 25 év szülések közötti időszak minimuma 1.5 év = 16.5 gyermek

14 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA 905 pionír kanadai francia házaspár egy házasságra jutó házasságot kötött gyermekeinek száma (17. század) SUM: 3726 fő

15 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Reprodukciós időtartam kihasználtsága TFR1614.497.57531 jellemző jegyek biológiai maximum nagyon korai házasságok min. intervallum kései házasodás min. intervallum korai házasság hosszú intervallum átlag kései házasodás hosszú intervallum tudatosszületésszabályozástudatosszületésszabályozásPopulációkElméleti Egyes csoportok Fejlődő országok népessége népessége Európai populációk (18-19. század) Európai populációk (20. század) Mai európai populációk történeti példák nincs, egyedi esetek 1660 elött született francia kanadaiak Kanadai hutteriták Egyiptom 1960-65 Anglia 1751-1800 Olaszország 1937 Liguria 1990

16 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Populációk túlélési görbéje

17 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA

18 A halandóság és a termékenység összefüggése a populációk korával

19 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA TFR e0e0e0e0 Növekedési ráta A halandóság és a termékenység összefüggése történeti populációkban

20 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A halandóság és a termékenység összefüggése mai népességekben

21 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA paleolitikum01000 1650 1850 1950 1985 2007 3-4 ezer év 1000 év stagnálás 200 év 100 év 35 év stagnálás 3-4 ezer év 1000 év stagnálás 200 év 100 év 35 év stagnálás millió fő 5 250-270 500-550 1.000 1.500 6.600 5 250-270 500-550 1.000 1.500 6.600 A Föld népessége duplázódásának időkeretei 4 %-os növekedés 18 év alatti népességkettőződés 4 %-os növekedés 18 év alatti népességkettőződés -1 %-os növekedés 70 év alatti népességfeleződés -1 %-os növekedés 70 év alatti népességfeleződés 1 %70 év 2%35 év 3%23 év

22 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Az átlagos éves növekedési ráta alakulása

23 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A népességnövekedés ciklusai (Livi-Bacci 1992 után)

24 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA ÉlőhelyBiomasszaNépsűrűségNépesség nagyság: 314 km 2 kg/km 2 fő/km 2 fő Sarkvidék 200 0.0086 3 Szubtrópusi szavanna 10.000 0.43 136 Füves zóna 4.000 0.17 54 Félsivatag 800 0.035 11 csapadék népsűrűség

25 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA

26 környezeti kényszer alkalmazkodás a környezeti tényezőkhöz Rendelkezésre álló biomassza mennyisége Az élettér nagysága és kihasználtsága A környezet szabályozó szerepe Egy főre jutó felhasználható energia mennyisége történeti érték10.000 -15.000 cal alatt Recens adat2.000 – 4.500 cal (Cippola: Economic History) Az ipari forradalom előtti Európában egyes populációk időszakonként valószínűleg megközelítették a környezet és a rendelkezésre álló technológia által megszabott korlátokat.

27 ELSŐ PERIÓDUS (a Paleolitikum v. őskőkor – Kr.e. 100-250 ezer – 8000-ig) Gyűjtögetés, halászat, vadászat Vándorló életmód Kb. 10-12 ezer évvel ezelőtt elkezdődik egyes növényfajok és állatok háziasítása Korszak végére kb. 5 millió ember él a Földön (súlypont Eurázsia, Afrika) MÁSODIK PERIÓDUS (Kr.e. 8000-től a 17. század derekáig) I.Átmeneti kőkor (Kr.e. 8000-5000-ig, átmeneti kor) Domesztikáció fő időszaka A magasabb száraz, félszáraz fennsíkokon II. Újkőkor (Kr.e. 5000-3000-ig – csiszolt kőeszközök kora) új földművelési technikák, kiegyensúlyozott élelmiszertermelés „neolit forradalom” Állandó települések, nagy síkvidéki folyamvölgyeken BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA

28 III. Kr.e. 3000 – Kr.u. 5. század Fémek megjelenése, fejlettebb civilizációk kialakulása Munkamegosztás első kezdetleges jegyei (kereskedelem, kézművesség, katonaság) termelés hatékonysága javul A világnépessége 4 fő centrum köré csoportosul: Nílus-völgyMezopotámiaIndus-völgy Jangce és a Sárga folyók völgye Időszámítás kezdetére a népesség száma: 250-270 millió fő III. 5 – 17. század közepéig Kr.u. 500-1000-ig: ókori kultúrák hanyatlása, népvándorlás, járványok nincs népességnövekedés 1000-1650-ig: Feudalizmus megszilárdulása, népességszám megduplázódása, 500-550 millió fő-re nő a népességszám (ingadozások)

29 HARMADIK PERIÓDUS HARMADIK PERIÓDUS 17. század közepétől napjainkig Nagy földrajzi felfedezések, tőkés termelési rend A népesség táplálékellátásának gyors javulása (új, nagy kalóriatartalmú növények) ipari forradalom Javuló egészségügyi ellátás Javuló élelmiszerellátás Gyorsuló népességnövekedés 1804: 1 milliárd fő 1900: 1,5 milliárd fő felett 1999: 6 milliárd fő 2007. július (becsült adat): 6.602.224.175 fő BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA

30 táplálkozásminőségromlás instabilitás növekedése készletek növekedése betegség kipusztulásveszélye változatosság a betegség veszélye nő kórokozók állandó jelenléte megnövekedett alkalmazkodás csökken ++ + - + + + - - tényező változás jellege hatás a halandóságra tényező változás jellege hatás a halandóságra

31 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA szülések közötti időköz rövidebb a gyermek nevelésénekköltségei kevesebb + + tényező változás jellege hatás a termékenységre tényező változás jellege hatás a termékenységre vadászatgyűjtögetésnépességnövekedésnagyobbnépsűrűségcsökkenőmobilitás földművelés

32 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A Föld népességének demográfiai jellemzői

33 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Halandósági válság fogalma a halálozások (temetkezések) számának megkétszereződése az előző évihez képest (Pierre Goubert 1982) A halandósági kríziseket kiváltó fő tényezők HÁBORÚKÉHÍNSÉGEKJÁRVÁNYOK Van-e elsődleges kiváltó tényező? A folyamatos halandósági krízist a három tényező összefüggés-rendszere tartotta fenn, amelyben a tér és az idő eltérései határozták meg az egyes tényezők súlyát és hatását a folyamatokra

34 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A népesség tartós demográfiai növekedése 9-13. SZÁZAD az európai hatalmi viszonyok megszilárdulása Nyugat-Európa: a feudális széttagoltság felszámolása korszerűbb agrárszisztémák alkalmazása a megművelt terület eléri legnagyobb kiterjedését a városok száma és lélekszáma nő csökken a lakatlan területek aránya ún. kis optimum kedvező klimatikus viszonyok erőteljes gazdasági és demográfiai növekedés a kisebb válságok ellenére a népesség létszáma 2x-3x-ra növekedett a 13. század végére a középkori társadalmi-gazdasági berendezkedés megközelítette a környezet és a rendelkezésre álló technológia által megszabott korlátokat a maximális kihasználtság önmagában növelte a rendszer instabilitását

35 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA (Őri 2005)

36 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA 13. század végétől kedvezőtlen klimatikus változások lehülés, sok csapadék kisebb terméshozamok, a „jó” földek kimerülnek az agrártechnológiai fejlődés lelassul az agrártechnológiai fejlődés lelassul éhínség, elvándorlás, inflálódás 1304., 1305. Észak-Franciaország, Flandria: ínséges évek 1309. Az első, az egész kontinensre kiterjedő ínséges év 1316-től tartós éhínséges időszak kezdete magasabb mortalitási adatok (itáliai városok, Flandria) 1316-1325. állatállomány pusztulása (anthrax) 1309-1325 között 10-25 %-os becsült népességvesztés a magasabb fertilitás miatt ismételten éhínségek növekvő infláció: 1340 k. az itáliai bankrendszer válsága

37 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A pestis a 17. századig a népesség növekedésének legjelentősebb korlátozója tényezője 1347-1670 között nincs pestisjárvány-mentes év Európában 1347-1772 között 51 nagyobb, 9 „kiegészítő” járványlökés volt Biraben szerinti hármas tagozódás I.1347-1534 17 nagyobb, 4 kiegészítő járványhullám, 11.1évenként átlagosan, az időközök 6-13 év között variáltak II.1536-1686 11 nagyobb, 5 kiegészítő járványhullám 13.4 év átlagosan, az időközök 7-31 év közé esnek III.1684-1772 8 járványhullám, kisebb kiterjedéssel és hatásfokkal

38 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A demográfiai veszteség az érintett területeken 10-90 % között mozgott Európa népessége (Biraben 1979) Európa népessége (Biraben 1979) Kr.u. millió fő 600 22 600 22 100030 120049 134074 140052 150067 160089 170095 1750 111 1800 146 A pestis okozta demográfiai veszteség mértéke jelentős területi szórást mutat A Nagy járvány okozta demográfiai összveszteség mértéke ca. 30 %

39 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA 1. Himlő megjelenése közvetlenül Kolumbusz érkezéséhez köthető Hispaniola, Puerto Rico, Mexikó, Guatemala, átterjed az inka birodalom területére átterjed az inka birodalom területére 2. Kanyaró (sarampion) 1529-1535 tör be a Karib szigetekről Mexikóba és a Közép-amerikai területekre 3. Tífusz (matlazahuatl) 1545-ben egész Közép-Amerika területén 4. Influenza (?) 1557-ben egész Közép-Amerika területén 1563. himlő, 1574-1576. tífusz, 1588, 1595. himlő

40 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA népesség (1000 fő) éves növekedési ráta népesség (1000 fő) éves növekedési ráta évfennsíkpartvidék össz.fennsík partvidék össz. évfennsíkpartvidék össz.fennsík partvidék össz. 153211.226 5.645 16.871 -- -- -- 153211.226 5.645 16.871 -- -- -- 1548 4.765 1.535 6.300 -5.4 -8.1 -6.2 1548 4.765 1.535 6.300 -5.4 -8.1 -6.2 1568 2.231 418 2.649 -3.8 -6.5 -4.3 1568 2.231 418 2.649 -3.8 -6.5 -4.3 1580 1.631 260 1.891 -2.6 -4.0 -2.8 1580 1.631 260 1.891 -2.6 -4.0 -2.8 1595 1.125 247 1.372 -2.5 -0.3 -2.1 1595 1.125 247 1.372 -2.5 -0.3 -2.1 1608 852 217 1.069 -2.1 -1.0 -1.9 1608 852 217 1.069 -2.1 -1.0 -1.9 Közép-Mexikó népessége (1532-1608) Az Újvilági területek demográfiai összeroppanása az addig izolált populációk több kórokozó okozta veszteségének a következménye (himlő, kanyaró, tífusz?, bárányhimlő, TBC, influenza) A veszteség mértéke a 17. század elejére 90-95 %

41 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Demográfiai mutató pionírok franciák arány Átlagéletkor első házasságkötéskor (ffi)28.825.01.15 Átlagéletkor első házasságkötéskor (nő)20.923.00.91 Második házasságok kötők aránya (ffi)70.067.81.03 Második házasságok kötők aránya (nő)70.448.81.44 Teljes termékenység 6.88 6.391.08 Várható élettartam 20 éves korban38.834.2 1.13 Terhességek közötti intervallum (hónap) 25 29 0.86 A francia-kanadai pionírok és a anyaország népessége demográfiai viselkedése összehasonlítása (Charbonneau et al. 1987)

42 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA ÍRORSZÁG DEMOGRÁFIAI FEJLŐDÉSE Népesség száma 1687: 2.167 ezer fő1841: 8.175 ezer fő Éves növekedési ráta (%) 1787-1754: 0.511755-1841: 1.08 KIINDULÓPONT a korai házasságkötési természetes hajlandóság korlátozása: - a családalapítást a házhelyhez jutás nehezíti GÁTLÓ TÉNYEZŐK - a természetes szaporulatnak megfelelő élelmezési lehetőségek hiánya: a cereáliák kis területen vetve nem nyújtanak elegendő élelmet egy családnak és a jószágoknak MEGOLDÁS alapélelmiszer-váltás: a burgonyatermesztés meghonosítása

43 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A burgonya hozama kisebb parcellákon is elegendő egy család fenntartásához Lehetőség a földek aprózására Növekszik az önálló házhelyhez jutás lehetősége Korai házasságkötési hajlandóság kiteljesedése Nagyobb természetes termékenység A burgonya nyújtotta tápérték-növekedés miatt csökken a halandóság Még jobban nő a lakosság lélekszáma

44 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA a monokultúrára épülő szociodemográfiai rendszer szükségszerűen ingatag a rendszer eléri maximális kihasználhatóságát elvándorlási mozgalom kezdete, emelkedik a házasságkötési élekor 1845-1846: burgonyavész (Phytophtora infestans) 1847-1848: éhínség, tífusz 1847-1854: évi 200 ezres emigráció 19. század vége: 4.5 millióra csökken a lélekszám 19. század vége: 4.5 millióra csökken a lélekszám

45 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA

46 A 18. századi népességnövekedés okai Az 1600 előtti 0.15 %-os év i növekedési ráta 1750-1850 között 0.63 átlagértékre növekedett, az e x 0 érték jelentősen emelkedik Anglia: 33 év 40 év Franciaország: 25 év 40 év Franciaország: 25 év 40 év Svédország: 37 év 45 év Dánia: 35 év 44 év Dánia: 35 év 44 év I. halandóság csökkenése: halandósági válságok ritkulása, pestis, himlő visszaszorulása, ínséges évek számának csökkenése (Franciaország) II. növekvő házasodási kedv, magasabb fertilitás, stagnáló halandóság (Anglia) Élelmezési viszonyok alakulása: McKeown ún. táplálkozási elmélete a halandóság csökkenésének oka a lakosság táplálkozásának javulása (?)

47 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Egyes európai népességek növekedése 1600-1850 között (Livi-Bacci 1999)

48 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA MALTHUSI ALAPTÉTELEK A népesség mértani haladvány szerint növekszik (25 évente duplázódik) A rendelkezésre álló erőforrások (élelmiszer) csak számtani haladvány szerint tudnak növekedni A népesség növekedésével az erőforrások növekedése nem tud ütemet tartani A népesség túlnövekedése ellenében fékezőerők hatnak legfontosabb fék az élelmiszerhiány PREVENTÍV FÉKEK TÉNYLEGES FÉKEK egyén döntésétől függő fékekolyan „csapások”, amelyeket nem egyén döntésétől függő fékekolyan „csapások”, amelyeket nem moral restraintbefolyásolhatunk moral restraintbefolyásolhatunk önmegtartoztatás, késői házasság a fékek bűn és nyomor formájában jelentkeznek önmegtartoztatás, késői házasság a fékek bűn és nyomor formájában jelentkeznek

49 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA MALTHUSI ALAPTÉTELEK CÁFOLATAI A népesség növekedése nem egyenletes területenként-koronként jelentősen eltérő A rendelkezésre álló erőforrások (élelmiszer) növekedhetnek gyorsabban, mint a népesség Turgot csökkenő hozadék-törvényének cáfolata A modell a házas termékenységet állandónak tekintette (5-6 gyermek/házaspár) (5-6 gyermek/házaspár) A népesség növekedése/csökkenése a meglévő népsűrűség és a halálozások számának arányával mutat kapcsolatot M.T. Sadler: Malthus elmélete biológiai magyarázatainak cáfolata: a halálozás és a termékenység egyensúlyra törekszik

50 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA DEMOGRÁFIAI ÁTMENET ELMÉLETE A 17-20. század demográfiai folyamatait próbálja leírni a termékenységi ráta és a halálozási ráta összefüggésében I.A termékenységi ráta változatlan, a halandóság csökken A természetes növekedési ráta nő II. A terménységi ráta stagnál, a halandóság csökkenése közelít az elméleti minimumhoz A természetes növekedési ráta elérni a maximumát III. A termékenység csökken, a halandóság stagnál A természetes növekedési ráta csökken

51 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA IV. A termékenységi ráta erőteljesen csökken, a halandósági ráta elérni az elméleti minimumot A természetes növekedési ráta stagnál, majd mínuszba fordul A népesség száma csökken, a demográfiai egyensúly felborul A népesség elöregszik, a bevándorlás nem tudja kiegyenlíteni a veszteséget

52 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A népesség és a források közötti kapcsolat a demográfiai növekedés periódusában (Livi-Bacci 1991)

53 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A népesség és a források közötti kapcsolat a demográfiai hanyatlás periódusában (Livi-Bacci 1991)

54 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Népesség és a reálbérek összefüggése Angliában (Wrigley-Schofield 1981) (Wrigley-Schofield 1981)

55 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A halandóság (e 0 ) és a reálbérek összefüggése Angliában (Wrigley-Schofield 1981) (Wrigley-Schofield 1981)

56 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A termékenység (TFR) és a reálbérek összefüggése Angliában (Wrigley-Schofield 1981) (Wrigley-Schofield 1981)

57 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA NÉPESSÉG növekvő élelemigény intenzívebb mezőgazdasági technológia növekvő termelés termelés növekvő munkaerőkínálat növekvő munkaerőigény A népesség és a mezőgazdaság intenzifikálásának összefüggései E. Boserup nyomán + + + + +

58 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Európai országok növekedési tere 19-20. század

59 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A demográfiai átmenet egyszerűsített modellje

60 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A demográfiai átmenet számadatai (J. C. Chesnais 1986 után) (J. C. Chesnais 1986 után)

61 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A halandósági válságok ingadozásának csillapodása Svédország 1735-1920

62 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Halálozási ráták alakulása Svédországban és Franciaországban (Livi-Bacci 1992 után)

63 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Várható élettartam alakulása fejlett országokban 1750-1985

64 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A várható élettartam növekedése a halálokok szerinti bontásban Angliában (1871-1951) és Olaszországban (1881-1951) e 0 érték: Anglia 1871: 40,8 1951: 68,4 év Olaszország 1871: 33,8 1951: 65,5 év

65 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Az átlagos házasságkötési életkor és a reprodukciós életkor végén házasságban élő nők aránya a 19. század végén született generációkban

66 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A termékenység terének alakulása 16 európai országban (Livi-Bacci 1992)

67 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A házas termékenység 10 %-os csökkenését mutató európai körzetek számának alakulása (Coale-Watkins 1986)

68 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A TFR-érték alakulása a nyugati országok különböző generációiban 1750-1950

69 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Kivándorlás és természetes szaporulat a kontinentális Európában

70 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának növekedése (1870- 1910) és a kivándorlás (1900-1910)

71 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A gyáripari és a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya

72 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A demográfiai átmenet adatai Olaszországban (Livi-Bacci 1992)

73 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Kivándorlási adatok 1846-1932 Nagy-Britannia és Írország 18,0 millió fő Olaszország 11,1 millió fő Spanyolország és Portugália 6,5 millió fő Ausztria-Magyarország 5,2 millió fő Németország 4,9 millió fő Lengyelország és Oroszország 2,9 millió fő Svédország és Norvégia 2,1 millió fő A kivándorlás célországai Egyesült Államok 34,2 millió fő Argentína és Uruguay 7,1 millió fő Kanada 5,2 millió fő Brazília 4,4 millió fő Ausztrália és Új-Zéland 3,5 millió fő Kuba 0,9 millió fő A kivándorlás mértéke 1900-1915 természetes szaporulat ca. 3 ‰

74 PALEODEMOGRÁFIAI ISMERETEK A temető népessége, mint biometriai alapsokaság (populáció) vizsgálni kívánt egyedek, vagy más tetszőleges elemek olyan jól körülhatárolt, szabatosan meghatározott összessége, melynek minden elemre kiterjedő teljes körű vizsgálatát nem lehet vagy nem lenne gazdaságos elvégezni. az alapsokaságból ki kell emelni egy részt, vagyis mintát, amely a valószínűség számítás általános elve alapján alkalmas arra, hogy belőle a populáció egészére vonatkozó következtetéseket vonjunk le. Nullhipotézis egy olyan ideális helyzet, amikor a minta aritmetikai átlaga megegyezik az alapsokaság aritmetikai átlagával. A biometriai értelemben vett populáció terminus nem azonos a genetikai értelemben használt populáció meghatározással, amelynek alapja a tényleges szaporodási közösség.

75 PALEODEMOGRÁFIAI ISMERETEK A temető népességének életkor és nem szerinti megoszlása

76 PALEODEMOGRÁFIAI ISMERETEK

77 Nemi differenciák a felnőtt népesség D x -értékeiben

78 PALEODEMOGRÁFIAI ISMERETEK

79 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA 600 965.000 fő 9. sz. vége1.348.000 fő8001.420.000 fő8001.439.750 fő 8001.140.000 fő8001.151.800 fő 10. sz. vége1.573.000 fő9001.390.000 fő9001.406.235 fő 9001.180.000 fő9001.195.300 fő 11. sz. vége1.835.000 fő10001.140.000 fő10001.459.600 fő 11001.782.600 fő 11471.958.200 fő 11551.960.000 fő11551.990.000 fő 11852.111 600 fő 12002.172.800 fő 12. sz. vége2.141.000 fő12412.330.000 fő12412.363.294 fő 12461.980.000 fő12462.008.800 fő 13. sz. vége2.498.000 fő12702.080.000 fő12702.100.000 fő 13002.230.000 fő 14. sz. vége2.914.000 fő13302.350.000 fő 13302.362.430 fő 15. sz. vége3.400.000 fő14372.911.190 fő Növekedési ráta 0.15 %növekedési ráta 0.2 % Molnár Erik becsléseKubinyi András becsléseVékony Gábor becslése Népesedési viszonyok a Kárpát-medencében

80 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A nemek számarányának változása a sex-ratio (SR) érték meghatározása Primaer SR: a fogantatáskori nemi arány ffi/nő: ca. 60:40% Szekunder SR: a születéskori nemi arány ffi/nő: 51.69:48.31% Tertier SR: 35 éves korban mért nemi arány ffi/nő: 50:50% A 80 év feletti nemi arány 25:75%


Letölteni ppt "BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA ÁTLAGÉLETKOR Az adott népesség összes tagja életkorának súlyozott számtani átlaga Az átlagéletkor a népesség korösszetételének."

Hasonló előadás


Google Hirdetések