Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Kisdednevel Ő k Országos Egyesület SzakosztáLYok munkássága Bereg, MáramAros, Ung és Ugocsa vármegyék területén Dr. Reho Anna, (PhD) a pedagógiai tudományok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Kisdednevel Ő k Országos Egyesület SzakosztáLYok munkássága Bereg, MáramAros, Ung és Ugocsa vármegyék területén Dr. Reho Anna, (PhD) a pedagógiai tudományok."— Előadás másolata:

1 A Kisdednevel Ő k Országos Egyesület SzakosztáLYok munkássága Bereg, MáramAros, Ung és Ugocsa vármegyék területén Dr. Reho Anna, (PhD) a pedagógiai tudományok kandidátusa a Kárpátaljai Pedagógus- Továbbképző Intézet Pedagógia és Pszichológia Tanszékének docense

2 A Kisdednevel ő k Országos Egyesület létrehozása június 21-én Országos Kisdedvédő Egyesület, a Kisdedóvó Intézeteket Magyarországon Terjesztő Egyesület, Az Alapnevelők Országos Egyesület[1]. ________________________ [1] M.O.L., P.1652, 7-cs., tétel.21 (A Kisdednevelők Országos Egyesületével való fúzió (1874) után létrejött Országos Kisdedóvó Egyesület). – 22 оldal. [1]

3 A Kisdednevel ő k Országos Egyesülete SzakosztáLYának létrehozásA Kárpátalján. először május 11-én beszéltek róla a Bereg megyei nőegylet gyűlésén. Ezt a gyűlést Beregszászban tartották Fischer Ferenc királyi tanfelügyelő felügyelete alatt. Mivel Bereg megye majdnem fele Schönborg gróf családjáé volt, a városi nevelői egyesület elnökévé Schönborg Ervint választották. 25 “állandó” és 25 “átmeneti” tag részvételivel megalakult a Kisdednevelők Országos Egyesület Bereg Megyei Szakosztálya

4 A tervezett óvoda költségvetése a következ ő volt [2]: [2] egy megfelelő helyiség bérlése ft. bútorok ft. 70 kr. játékok, didaktikai eszközök, Fröbel-eszközök megvevése ft.10 kr. a nevelők fizetése ft. A dada fizetése ft. Fűtés- és villanyköltség ft. egyéb kiadások ft. _______________________________________________ Összesen: ft. 80 kr. [2][2] Egyleti: Országos kisdedóvó Egyesület “Beregszászi kisdedóvóegyesület” // Kisdednevelés. – № 1. О.1; – № 8. – O. 129–132.

5 A Kisdednevel ő k Országos Egyesülete Bereg Megyei Szakosztálya aktív tevékenysége már 1879-ben megnyílt az első magyar tannyelvű óvoda, amelyet gyermek látogatott. Teljesen biztosítva volt minden szükséges tananyaggal és felszereléssel, amely megfelelt az akkori követelményeknek, az óvónő (Simonné Szalai) pedig magfelelő nevelői képesítéssel rendelkezett ben az egyesület átvette a felügyeletet a Nőegylet által nyitott óvodákban Beregszászon és Szolyván[3]. A városi óvodák évente a karácsonyi ünnepekkor anyagi segélyt (100 Ft) kaptak.[3] _______________________ [3][3] Munkácsi óvónők gyülése // Kisdednevelés. – – №10. – O. 186–187.

6 A Kisdednevel ő k Országos Egyesület gy ű lésEit gyakran közvetlenül Kárpátalja városaiban rendeztek[4].[4] ______________________ [4][4] Diószeghy E. Kisdedóvásról // Magyar kisdednevelés és Népoktatás. – – №7. – O. 132.

7 Kisdednevel ő k Országos Egyesület gy ű lése Munkácson 1894-ben Csontosné Acél Mária óvónő felszólalt A Bereg megyei óvodai nevelés problémái című előadással, ahol a „nyelvi probléma” megoldására, vagyis a nem magyar anyanyelvű gyermekek magyarosítására és gondozására hívta fel a résztvevők figyelmét[5].[5] ______________________________ [5] A Kisdednevelés Országos Egyesűlet kőzgyűléséről // Kisdednevelés. – – №1. – O. 269–271. [5]

8 A Kisdednevel ő k Országos Egyesülete Máramaros megyei szakosztályÁnak létrehozása Húsvét után, a harmadik napon, az május 22-én tartott gyűlésen Máramarosszigeten, a Szent Erzsébet óvodában 20 óvónő lett tagja a Kisdednevelők Országos Egyesületének és megalakították a szakosztályt. Elnökké választották Reszegi Amáliat, helyettesévé Peregrinyi Máriat, titkárrá pedig Pataky Erzsébetet [6].[6] _____________________________________ [6][6] Pataky E. A márámarasmegyei óvókőr megalakulása // Kisdednevelés. – – № 10. – O. 307–309.

9 A Kisdednevel ő k Országos Egyesülete Ung megyei szakosztálya létrehozásá 1895 júliusában az Ung Megyei Tanítók Egyesülete gyűlésén jelenlévő nevelők létrehoztak egy külön óvodai szakosztályt[7].[7] __________________________ [7][7] Egyesületi élet // Magyar kisdednevelés és Népoktatás. – – № 6. – O.19.

10 1898. május 29-én a Kisdednevel ő k Országos Egyesülete megint Munkácson tartotta meg gy ű lését melynek résztvevői közé tartoztak az egyesület kimagasló tagjai: Hagara Viktor, Görgy Aladár, Peres Sándor stb. és Magyarország ismert óvodai oktatás szervezői: Dudinszki István, Láng Mihály, Fodor Lajos és mások[8].[8] ____________________________ [8][8] A Кisdednevelés Országos Egyesület kőzgyűléséről // Kisdednevelés. – – № 11. – O. 269–271.

11 -A gyűlés tagjai meghallgatták és megtárgyalták Láng Mihály A három-hatéves gyermekek önálló tevékenység című jelentését. - Megtekintették a szolyvai óvoda nyílt óráját. - Az aktuális oktatói irány kitűzött céljának megfelelően a legnagyobb figyelmet a ruszin gyerekek magyar nyelvre való tanítására fordították. A Magyar kisdednevelés és népoktatás című folyóirat évi kiadásában kiemelték, „hogy olyan Hazaszeretet a Magyar Haza iránt, mint a szegény ruszin gyerekek mutattak fel, nem érizhető a több magyar nagyvárosi gyermekeknél”[9]. ____________________ [9] Molnár M. Munkácsi közgyülésünk // Magyar kisdednevelés és Nepoktatás. – – № 6. – O. 104–106.[9] [9]

12 Az Északkelet- Magyarországi kisdednevel Ő szakosztály létrehozása Tagjai lettek az Abaúj-Torna, Bereg, Zemplén, Máramaros, Szatmár, Szepes, Ugocsa, Ung és Sáros megyék óvodáinak munkatársai[10].[10] ___________________________ [10][10] Рего Г. Північно-східна спілка вихователів у Закарпатті // Початкова школа. – – № 5. – С. 48.

13 A gy ű lés f ő bb pontok közé tartozott: - törekvés a magyar nyelv gyakorlati használatának bővítésére; - szerves egysége az óvodai és iskolai nevelésnek; - a tanítási módszerek kiválasztása és kisdedkorú gyerekek oktatásának szervezése; - az összes hazafi beállítottságú oktatói intézmény erkölcsi és anyagi támogatása[11].[11] _____________________________ [11][11] Рего Г. Створення та діяльність Північно- східної спілки угор­ських вихователів у Закарпатті // Науковий вісник Ужгород­сь­ко­го універ­ситету: Серія “Медицина”. – – Вип. 24. – С. 199–202.

14 Az Északkelet- Magyarországi Kisdednevel ő k Szakosztálya létrehozása kezdeményezői lettek a sáros megyei egyesület óvónői, akik az február 26- án értekezleten felajánlották az egyesülést egyetlen megyei óvodai egyesületbe[12].[12] ______________________ [12][12] A Márámarosmegyei Tankerületi Általános Tanitóegyesület folyó évi gyűlése // Magyar kisdednevelés és Népoktatás. – – №4. – O. 14–16.

15 Munkácson június 2-án megtartották az Északkelet- Magyarországi Kisdednevel ő k Szakosztálya gy ű lését melynek résztvevői voltak a megyei iskolai kormány hivatalos képviselői, pedagógusok és az Eperjesi Tanítónőképző tanulói[13]. A gyűlés elnöke lett Láng Mihály, helyettese, Molnár Mária és Kozma László. _______________________[13] [13][13] Gyűlés Munkácson // Magyar kisdednevelés és Nepoktatás. – – №3. – O. 19–21.

16 Láng Mihály hangsúlyt fektetett a nemcsak magyar, hanem német, szerb, ruszin, szlovák, horvát, roma, örmény és más kissebségi nyelvek oktatási intézményekben való tanításának szükségére Kárpátalja területén. Különösen kihangsúlyozta azt, hogy ahhoz, hogy tökéletesen lehessen tanítani a gyerekeket magyar nyelvre, a nevelőnek feltétlenül ismernie kell a gyermekek anyanyelvét. Az ő véleménye szerint: „az anyanyelv ismerete nélkül nem lehet fenntartani a lelki kapcsolatot sem a tanítványokkal, sem a szüleikkel; az ő kultúrájuk ismerete nélkül nem lehet megszerettetni a magyar nyelvet sem…”[14]. _________________________________ [14] Láng M. A magyar beszéd tanitásának természetszerü módja nem magyarajku népiskolában. – Bp. – Az Athenauem irod. és Nyomdai R. Társulat kiadása. – O [14] [14]

17 Az Északkeleti Magyarországi Kisdednevel ő k Szakosztálya gy ű lésének programja ( М unkács, június 2-4.) Június 2: Megérkezés Munkácsra június 2-án. Ismerkedési est a Csillag Hotel nagytermében. Június 3: – gyűlés a nemzeti elemi iskola előtt. – mise a római- és görög katolikus templomban. – istentisztelet a református és izraelita templomban. – gyűlés a Csillag Hotel nagytermében. – a gyűlés megnyitója. A nemzeti himnuszt előadták az Eperjesi Tanítónőképző Intézet tanulói. - Láng Mihály az Eperjesi Tanítónőképző Intézet igazgatójának felszólalása. - A vezetőség üdvözlése. - A városi és megyei felügyelők üdvözlése. - Az Alapszabály megbeszélése. - Láng Mihály előadása A magyar nyelv oktatása nem magyar ajkú intézetekben címmel Kérelem megírása az Északkelet-Magyarországi Kisdednevelők Szakosztálya engedélyezésére. A gyűlés befejezése. A nemzeti himnusz eléneklése. - ebéd a Csillag Hotelban. Este – koncert és tánc. A bevétel fele a munkácsi szegény gyerekek megsegítésére, akik ki voltak írva a kórházból betegségük után, a másik fele pedig – az Északkelet-Magyarországi Kisdednevelők Szakosztálya céljaira. június 4, - hazautazás

18 Az Északkelet-Magyarországi Kisdednevelők Szakosztálya népszerűsítette az óvodai oktatást az elemi iskolával egy szinten. Gyakran folytattak egyesített gyűléseket a megyék tanítói egyesületeinek tagjaival, pénzgyűjtéseket szerveztek azoknak az árváknak a megsegítésére, akiknek szülei nevelők voltak, támogatást gyűjtöttek az Eötvös József Alapítvány részére, a Tanítók Háza és Óvónők Háza javára, ahol munkát adhattak a nyugdíjas korú nevelőknek, akik elvesztették családjukat és megélhetésüket. Az összes döntésről, amit az Északkelet-Magyarországi Kisdednevelők Egyesülete a gyűléseken hozott, értesítettek a Kisdednevelők Országos Egyesületét

19 Szerkezetileg az Északkelet-Magyarországi Kisdednevelők Szakosztálya fel volt osztva kisebb szakosztályokra, amelye megfeleltek a megyéknek: Abaúj-Torna, Bereg, Zemplén, Máramaros, Szatmár, Szepes, Ugocsa, Ung és Sáros. Ennek köszönhetően lehetővé vált az oktatók találkozása a megyei szintű gyűléseken és találkozókon, könnyebb lett a tárgyalás témáinak megválasztása, amelyek legjobban érdekelték a különböző helyekről érkezett nevelőket, könnyebb lett a nyíltórák látogatása.

20 Bereg, Máramaros, Ugocsa és Ung megyék szakosztályainak gyűlésein sokszor mutattak be órákat ukrán gyerekek részvételével. A gyerekek egyforma szinten verseltek és énekeltek magyarul és a saját anyanyelvükön is. Nagy eredménynek tekintették azt, amikor kis ruszinok büszkeséggel verseltek magyar hazafias költeményeket, olyanokat, mint: Magyar zászló, Magyar gyermekek imádsága, Márciusi ima, Legszebb kép stb.

21 Az Északkeleti Magyarországi kisdednevel ő k szakosztálya területén m ű kÖd Ő óvodai intézetek száma (1895) MegyeÓvodai intézetek száma 1 Abaúj-Tárna12 2 Bereg43 3 Zemplén25 4 Máramaros11 5 Szatmár86 6 Szepes9 7 Ugocsa11 8 Ung16 9 Sáros12

22 A táblázat adatai igazolják, hogy Kárpátalja területén a legtöbb kisdednevelési intézmény Bereg (43) és Ung megyében (16) voltak[15]. Hasonlóan Kárpátalja területén a Bereg és Ung megyei szakosztályok voltak a legnagyobbak az Északkelet-Magyarországi Kis­ded­nevelők Szakosztálya közül, itt gyakrabban tartottak gyűléseket, érdekes témákat dolgoztak fel a tárgyalásokon. ______________________ [15] Рего Ганна Дошкільне виховання у Закарпатті: витоки й історія розвитку ( рр.): Монографія. – Ужгород: ВАТ «Патент», – 256 с.[15] [15]

23 Célszerű kijelenteni, hogy 1836-tól, az első Kisdedóvó Intézeteket Magyarországon Terjesztő Egyesület és a kisdednevelési intézmények létrehozása népszerűsítésének idejétől, a Kisdedóvásról szóló törvény (1891) beiktatásáig, vezető tényezőként a kisdedóvó intézmények létrehozásában Magyarországon külön személyiségek és kisdedóvó szervezetek léptek fel, amelyek sokat tettek az óvoda ügyének népszerűsítése érdekében Kárpátalján.

24 Köszönöm megtisztel ő figyelmüket!


Letölteni ppt "A Kisdednevel Ő k Országos Egyesület SzakosztáLYok munkássága Bereg, MáramAros, Ung és Ugocsa vármegyék területén Dr. Reho Anna, (PhD) a pedagógiai tudományok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések