Észak-Európa I. Észak-Európa országai Észak-Európa elhelyezkedése

Az előadások a következő témára: "Észak-Európa I. Észak-Európa országai Észak-Európa elhelyezkedése"— Előadás másolata:

1 Észak-Európa I. Észak-Európa országai Észak-Európa elhelyezkedése
Észak-Európa nagyszerkezeti egységei A Skandináv-hegyvidék - formakincse - partvidéke (fjordok és skärek) - éghajlata és növényzete A Balti-pajzs

2 Észak-Európa országai
Norvégia Svédország Skandinávia Dánia Finnország Izland

3 Észak-Európa

4 Észak-Európa

5 Észak-Európa

6 Észak-Európa

7 Észak-Európa

8 Észak-Európa – Ellenőrző kérdések I.
1. Melyek az észak-európai országok? Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia, Izland (Észtország, Lettország, Litvánia, Svalbard) 2. Melyek a skandináv országok? Norvégia, Svédország, Dánia 3. Mely övezetekben fekszik Észak-Európa? hideg és mérsékelt övezet 4. Mely nagyszerkezeti egységek uralják Észak-Európát? a Skandináv-hegyvidék és a Balti-pajzs

9 A Skandináv-hegyvidék

10 Észak-Európa – Ellenőrző kérdések II.
1. Melyik időben kezdett kialakulni a Skandináv-hegyvidék? az óidőben 2. Az óidő melyik időszakában kezdett kialakulni? a szilurban 3. Milyen folyamatok hozhatták létre? gyűrődés és vulkanizmus 4. Milyen nagyszerkezeti egység volt akkor? lánchegység 5. Milyen folyamatok alakították át a devon időszakra? lekopás és feltöredezés 6. Milyen nagyszerkezeti egységgé alakult át? röghegységgé

11 A Skandináv-hegyvidék

12 A Skandináv-hegyvidék

13 A Skandináv-hegyvidék formakincse

14 A Skandináv-hegyvidék formakincse

15 A Skandináv-hegyvidék formakincse

16 Észak-Európa – Ellenőrző kérdések III.
1. Mikor emelkedett ki újra a Skandináv-hegyvidék? az újidő harmadidőszakában 2. Mikor jegesedett el nagyon? Az újidő negyedidőszakában, a jégkorban 3. Mik formálták akkor a felszínét? a fagy, a jég, a hó 4. Milyen formakincs jellemezte attól kezdve? éles, csipkés 5. Milyen nagyszerkezeti egységre hasonlított attól kezdve? lánchegységre 6. Milyen nagyszerkezeti egységbe sorolható a formakincsét is figyelembe véve? láncos röghegység

17 A Skandináv-hegyvidék déli része - fjellek

18 A Skandináv-hegyvidék déli része - fjellek

19 A Skandináv-hegyvidék déli része - fjellek

20 A Skandináv-hegyvidék déli része - fjellek

21 A Skandináv-hegyvidék déli része - fjellek

22 A Skandináv-hegyvidék déli része - fjellek

23 A Skandináv-hegyvidék - platógleccserek

24 A Skandináv-hegyvidék - platógleccserek

25 A Skandináv-hegyvidék – platógleccserek nyúlványai

26 A Skandináv-hegyvidék – platógleccserek nyúlványai

27 Észak-Európa – Ellenőrző kérdések IV.
1. Mi jellemzi a Skandináv-hegyvidék déli részét? ott a legszélesebb és a legmagasabb magasfennsíkok (fjellek) jellemzik 2. Mi jellemezte a fjelleket a jégkorban? gyakran eljegesedtek 3. Mi jellemzi napjainkban a fjelleket? platógleccserek borítják a többségüket 4. Melyik a legnagyobb platógleccser a Skandináv-hegyvidék területén?? Jostedalsbreen

28 A Skandináv-félsziget nyugati partvidéke - fjordok

29 A Skandináv-félsziget nyugati partvidéke - fjordok

30 A Skandináv-félsziget nyugati partvidéke - fjordok

31 A Skandináv-félsziget nyugati partvidéke - fjordok

32 A Skandináv-félsziget nyugati partvidéke - fjordok

33 A Skandináv-félsziget nyugati partvidéke - fjordok

34 A Skandináv-félsziget nyugati partvidéke - fjordok

35 A Skandináv-félsziget nyugati partvidéke - fjordok

36 Észak-Európa – Ellenőrző kérdések V.
1. Mikor jött létre a fjordok medre? az újidő negyedidőszakában, a jégkorban 2. Mik hozták létre a fjordok medrét? gleccserek 3. Mivel véstek a gleccserek? a fenék- és oldalmorénával 4. Mikor öntötte el a tenger a fjordokat? a jégkor után a világtenger szintjének megemelkedésekor 5. Mi jellemzi a fjordokat? keskenyek, hosszúak, elágazhatnak, mélyek, meredek falúak

37 A Skandináv-félsziget nyugati partvidéke - skärek

38 A Skandináv-félsziget nyugati partvidéke - skärek

39 A Skandináv-félsziget nyugati partvidéke - skärek

40 A Skandináv-félsziget nyugati partvidéke - skärek

41 Az Észak-atlanti-áramlás

42 Észak-Európa – Ellenőrző kérdések VI.
1. Mik a skärek? sziklaszigetek a Norvég-tenger partjainál 2. Melyik hegységrendszerhez tartoznak? A Kaledóniai-hegységrendszerhez 3. Miért segítik a skärek a hajózást? mögöttük csendes (és télen is jégmentes) hajózási csatorna húzódik

43 Norvégia és a hajózás

44 Norvégia és a hajózás

45 A Balti-pajzs

46 A Balti-pajzs

47 A Balti-pajzs

48 A Balti-pajzs

49 A Balti-pajzs

50 A Balti-pajzs

51 A Balti-pajzs

52 A Balti-pajzs

53 A Balti-pajzs

54 A Balti-pajzs

55 Észak-Európa – Ellenőrző kérdések VII.
1. Mikor jöttek létre a Balti-pajzs kőzetei? az ősidőben 2. Milyen jellegű kőzetek alkotják? kristályos kőzetek (gránit, gneisz, pala) 3. Mi és hogyan formálta a jégkorban a felszínét? a belföldi jégtakaró fenékmorénája - szelektíven 4. Milyen térszínt hagyott maga után? hullámosat 5. Mi történt a területtel a jégkor után? lassan emelkedni kezdett, és az ott lévő tó darabokra szakadt 6. Melyik a legismertebb finn táj? a Finn-tóhátság