A Zala-folyó lefejezése

Az előadások a következő témára: "A Zala-folyó lefejezése"— Előadás másolata:

1 A Zala-folyó lefejezése
Gábris Gyula és Mari László cikkének összefoglalása (Földrajzi Értesítő LVI. évf füzet, pp ) Tolnai Gábor Földrajz BSc. III. évf.

2 Szalafő – Balaton 126 km Átl. 6 m3/s
A Zala-folyó: Szalafő – Balaton 126 km Átl. 6 m3/s Miért így fut? Kaptúra Eredetileg ÉK-felé folyt: Lóczy L. (1913), Cholnoky J. (1918) Kéz A. (1943)

3 Ősföldrajzi előzmények:
Pliocén vége: Fluviolakusztrikus – rendszer: Duna: É – D Alpi mellékfolyói (Rába, Mura, Dráva): kavicsos hordalékkúpok Forrás: termtud.akg.hu

4 Keszthely – Gleichenbergi-hátság emelkedése:
Alsópleisztocén: Keszthely – Gleichenbergi-hátság emelkedése: Duna a Visegrádi-szoros felé Alpi mellékfolyók hosszabb hordalékkúpja Günz: építés helyett bevágás, teraszos völgyek Zala teraszai: Ős-Rába kavicsának áthalmozása

5 A Zala teraszai: 3 jól fejlett + 1 nehezen követhető: Bulla Béla 1941
Türje Pókaszepetk

6 A Zala teraszai: V.: határozott lépcsővel elkülönül, ÉK felé folytatódik IV.: két irányban is  bifurkáció (középső pleisztocén: mindel) Alsó Zala hátravágódása (sülly. erózióbázis) Zala – Rába közötti hátság emelk. (ma völgyi vízválasztó) É-D irány A Zala-kaptura környékének geomorfológiai vázlata

7 Felső pleisztocén:  Zala követi (würm közepe)
Balaton vonalában süllyedék  Zala követi nincsenek teraszok völgyi vízválasztó

8