Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az urbanizáció története: az antik, a feudális és a modern város Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az urbanizáció története: az antik, a feudális és a modern város Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak."— Előadás másolata:

1 Az urbanizáció története: az antik, a feudális és a modern város Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) /201 5, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 2 A késői antik város

3 33 A késői antik birodalmak városai Kr.e. 1600: városfejlődés Eu-ban is közvetítéssel (Kis- Ázsia, Egyiptom) Kr.e. 1600: városfejlődés Eu-ban is közvetítéssel (Kis- Ázsia, Egyiptom) Kr.e. 1000: városfejlődés globális centruma áthelyeződött Eu-ba (Athén, Róma) Kr.e. 1000: városfejlődés globális centruma áthelyeződött Eu-ba (Athén, Róma) Eu-i városi kultúra határa Ény-ra tolódott (hűvösebb klímatartomány felé) Eu-i városi kultúra határa Ény-ra tolódott (hűvösebb klímatartomány felé) A városi kultúra terjedése Európában

4 44 A görög polisz (városállam) jellemzői A görögség széttagoltságának szimbóluma: Mükéné, Spárta, Thébai, Athén A görögség széttagoltságának szimbóluma: Mükéné, Spárta, Thébai, Athén Görög városállam: város + „vonzáskörzete” Görög városállam: város + „vonzáskörzete” Meglehetősen kicsik: 50%-uk területe 100 km 2 -nél kisebb Meglehetősen kicsik: 50%-uk területe 100 km 2 -nél kisebb –De: Athén 2600 km 2, Spárta 3x ekkora Platón: ideális méret 5000 „polgár” (kb. 25 ezer fő) Platón: ideális méret 5000 „polgár” (kb. 25 ezer fő) Demokratikus önkormányzás Demokratikus önkormányzás –De: rövid ideig tartott + nincs ált. választójog Alsóváros jelentősége fokozódik Alsóváros jelentősége fokozódik Városfal megléte döntő Városfal megléte döntő Hippodamosz elvei az építészetben Hippodamosz elvei az építészetben –Szabályosság –Agóra: városi élet központja

5 55 Római Birodalom IdőszakRómaTöbbi város Királyság kora (Kr. e. VIII–VI. sz.) Fiatal város Városfal, Capitoliumon erődítmény, híd a Tiberisen Kikötőváros: Ostia Köztársaság kora (Kr. e. 509–31) 200 e fő Városok itáliai főutak mentén is: Capua, Pompeji, Brindisium Császárság kora (Kr. e. 31–Kr. u. 476) Augustus: 1,1 mió fő (1,5–2 mió fő?) Építészet: Caesar fóruma, Augustus palotája, Circus Maximus, Colosseum Modern tünetek (zsúfolt beépítés, 3– 5 emeletes bérházak, lakbéruzsora) Augustus építési törvényei (21 m max magasság) Szuburbanizáció előzményei Eu-i városok alapjai: London, Párizs, Bécs, Köln, Regensburg, Budapest

6 66 Vontatott urbanizáció a népvándorlás idején és a kora középkorban Lassú, akadozó városfejlődés Lassú, akadozó városfejlődés 1. Barbár pusztítások –Városi lakosság csökkent Elpusztultak Elpusztultak Városok nem voltak biztonságosak  elmenekültek Városok nem voltak biztonságosak  elmenekültek –Városok fizikailag is lerombolódtak 2. Nomád barbár népek eleve nem igényelték a városi életmódot  falu 3. Kora középkor: feudális rend a térben kisebb koncentrációs erővel bírt –Mezőgazdaság jelentősége  hatalom alapja a föld („feudum”): hűbéri rsz. –Agrárium logikus szempontja: földesurak kiegyenlítetten telepítették le jobbágyaikat  aprófalvak

7 77 Bizánc/ Konstantinápoly 350–800: világ legnagyobb városa: Bizánc 350–800: világ legnagyobb városa: Bizánc –Összekötőkapocs az antik és feudális városfejlődés között –330, Nagy Konstantin (Constantinus) császár: Római Birodalom székhelye Bizánc –Virágkora Jusztinianosz császár idején (527–565) –Szimbóluma: Hagia Szophia (épület: 532–537) –Virágzásának alapja világkereskedelmi szerepköre (Ázsia–Afrika–Európa találkozásánál) Kora középkor: Európa legnagyobb városa Kora középkor: Európa legnagyobb városa

8 8 A feudális város

9 99 Feudális város Európában VIII–IX. sz.: első feudális városi kezdemények VIII–IX. sz.: első feudális városi kezdemények 3-féle szerepkör alapján 3-féle szerepkör alapján 1.Védelmi funkció: IX-XII. sz.: pfalzok – császári őrhelyek (Aachen, Dortmund) 2.Egyházi funkció: püspökvárak – egyházi székhelyek várral (Bordeaux, Strassbourg, Passau, Basel, Lyon, Köln) 3.Kereskedelmi funkció: Wick – megerősített kereskedelmi telep (Ipswich, Norwich) Ahol mindhárom funkció jelen van  gyorsabb városfejlődés (Münster, Trier, Brugge) Ahol mindhárom funkció jelen van  gyorsabb városfejlődés (Münster, Trier, Brugge) Feudális városok: csak Ny-Eu-ban Feudális városok: csak Ny-Eu-ban –Kelet-Római Birodalom  Bizánc –Ibéria: mór uralom –K-Köz- és K-Eu: feudalizmus csak népvándorlás után

10 1010 A középkori feudális város jellemzői Gazdasági alap: mg-ot kiegészíti a céhes kézműipar és a kereskedelem Gazdasági alap: mg-ot kiegészíti a céhes kézműipar és a kereskedelem Elmaradnak római városoktól Elmaradnak római városoktól –Népességszám –Közintézmények fejlettsége –Infrastruktúra Városfalon belül fejlődnek Városfalon belül fejlődnek –Burg (vár) – bürger –Városfal  besűrűsödés  szabálytalan utcahálózat

11 1111 Urbanizációs központok a késő középkori Európában XIII–XIV. sz. Flandria, É-Itália: eredeti tőkefelhalmozás XIII–XIV. sz. Flandria, É-Itália: eredeti tőkefelhalmozás XIV–XV. sz.: Hansa-városok XIV–XV. sz.: Hansa-városok –1241: Hamburg és Lübeck szövetsége –Fénykora a XV. sz.-ban (160 város a tagja, pl.: Bergen, Bréma, Gdank, Köln, Krakkó, Lipcse, Magdeburg, Novgorod, Tallinn, York) –Nem csak németek! –Nem csak kikötővárosok! –Célja: szabad kereskedelem biztosítása/erősítése az Északi és Balti-tenger térségében (fegyverekkel olcsó nyersanyagot szereznek) –Akár a GLOBALIZÁCIÓ előfutárának is tekinthetjük Atlanti part, Itália (reneszánsz – Palmanova) Atlanti part, Itália (reneszánsz – Palmanova) Székvárosok (Karlsruhe, Versailles) Székvárosok (Karlsruhe, Versailles) XVI–XVII. sz., Közép-Eu: 30 éves háború  járványok  városi tereket érzékenyebben érintette XVI–XVII. sz., Közép-Eu: 30 éves háború  járványok  városi tereket érzékenyebben érintette

12 12 A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz

13 13 1. Agglomerálódás = tömörülés = tömörülés Urbanizációnak, városrobbanásnak is nevezik Urbanizációnak, városrobbanásnak is nevezik –Urbanizáció (, de: az egész folyamatot is szokás urbanizációnak nevezni, akkor agglomerálódás az urbanizáció 1. szakasza –Városrobbanás, de: széttartó (centrifugális) helyett összetartó (centripetális) erők Agglomeráció egészének népessége dinamikusan növekszik Agglomeráció egészének népessége dinamikusan növekszik –Kezdetben: csak a város növekszik –Később: város és az elővárosi övezet is növekszik Város és elővárosi övezete összenő Város és elővárosi övezete összenő –Gyakran jár a város határának kibővítésével Előmozdítója: az ipari forradalom Előmozdítója: az ipari forradalom

14 14 Az ipari forradalom terjedése Európában Ipari forradalom, agglomerálódás diffúziója: ÉNy  DK Ipari forradalom, agglomerálódás diffúziója: ÉNy  DK –Fordított irányú az ókori urbanizáció terjedésével (DK  ÉNy) –XVIII. sz.: Anglia –XIX. sz. közepe: Ny-Eu –XIX. sz. fordulója: É-Eu. K-Köz- Eu, D-Eu É-i része –XX. sz. első fele: D-Eu –XX. sz. közepe: K-Eu, Balkán

15 15 Az ipari forradalom hatásai Iparosítás, munkamegosztás elmélyülése ( → foglalkozási átrétegződés) Iparosítás, munkamegosztás elmélyülése ( → foglalkozási átrétegződés) Fordizmus: nagyobb termelőegységek létrejötte ( → népesség térbeli koncentrációja) Fordizmus: nagyobb termelőegységek létrejötte ( → népesség térbeli koncentrációja) Faluból városba áramlás ( → gyors városodás) Faluból városba áramlás ( → gyors városodás) –Midlands, Randstaad, Ruhr-vidék Tényezők: Tényezők: 1. Általános demográfiai robbanás (nem csak városokban) –Anglia 1750: 6 millió; 1850: 18 millió –Franciaország 1800: 27 millió; 1900: 39 millió –Németország 1800: 23 millió; 1900: 56 millió 2. „Push” tényező: vidéki munkakerőfelesleg 3. „Pull” tényező: városi munkaerőigény 4. A városépítés műszaki hátterének átalakulása ( → nagyvárosi infrastruktúra)

16 16 Európa vezető szerepe a modern nagyvárosok megjelenésében Európa élre tör Európa élre tör –100 ezer feletti városok 1800:Eu 21/ világ :Eu 21/ világ :Eu 148/ világ :Eu 148/ világ 301 Nagy-Britannia elsődlegessége Nagy-Britannia elsődlegessége –Első ország, ahol városlakók aránya >50% London London –1700-as évek: első nagyváros Eu-ban (500 ezer felett) –1800-as évek: 2 mió felett –1850–1920: világ legnépesebb városa –Világ első 8 mió feletti megapolisza Nagy-London területének beépítése ma

17 17 Az európai nagyvárosok száma a Föld 25 legnépesebb nagyvárosi agglomerációja között

18 18 Az agglomerálódás előnyei Lakossági szempontból: részben jobb életminőség Lakossági szempontból: részben jobb életminőség –Bőséges munkahelykínálat –Magasabb bérek –Oktatási és kulturális intézmények megléte –Bőséges és jobb minőségű lakáskínálat –Széleskörű szolgáltatások (kisker. stb.) Gazdasági szempontból: nagyobb termelékenység (pozitív externáliák)  felértékelődő kutatási irányzat (új gazdaságföldrajz, P. Krugman) Gazdasági szempontból: nagyobb termelékenység (pozitív externáliák)  felértékelődő kutatási irányzat (új gazdaságföldrajz, P. Krugman) –Bőséges „minőségi” munkaerőkínálat –Kooperációs lehetőségek –Innovációs előnyök (kutatás stb.) –Olcsóbb és jobb infrastruktúra (pl. közlekedés) –Piacok közelsége

19 19 Európa a modern nagyváros bölcsője Előzmény: ókori Róma Előzmény: ókori Róma Modern nagyváros: ipari forradalmat követően Modern nagyváros: ipari forradalmat követően –Nyugat-Európából terjedt ki: London, Párizs Adatok forrása: népszámlálások

20 20 A Budapesti Agglomeráció kialakulása 1873: Budapest = Pest + Buda + Óbuda 1873: Budapest = Pest + Buda + Óbuda Erőteljes elővárosi fejlődés a XX. sz. elején Erőteljes elővárosi fejlődés a XX. sz. elején –1900–1907: villamosvonalak kiépülése: Újpestre (2 vonal), Rákospalotára, Kispestre (2 vonal), Erzsébetfalvára (2 vonal) –1908: Nagy-Budapest gondolata –1937: Közmunkák Tanácsa törvényi hatáskör 22 elővárosi településre is 1950 január 1: Nagy-Budapest 1950 január 1: Nagy-Budapest Budapesti agglomeráció Budapesti agglomeráció –1970-es évek: 44 település –1997: 78 település –Pest megye (nem teljesen azonos)

21 21 Az agglomerálódás árnyai Szervetlen, gyors, spontán városfejlődés  nem kívánt negatív mellékhatások Szervetlen, gyors, spontán városfejlődés  nem kívánt negatív mellékhatások –Nyomornegyedek (slum-ok) –Túlzsúfoltság (back-to-back lakóházak) –Zöld területek hiánya –Környezetszennyezés (szmog) –Közművek hiánya –Kolerajárvány – 1832-ben London: 5000; Glasgow: 2800 áldozat –Bűnözés –XIX. sz. eleje Liverpool munkásnegyedeiben 16 év a születéskor várható élettartam

22 22 Településpolitikai, urbanisztikai válaszok a túlzsúfoltságra Új városrendezési és -építészeti törvények, szabályok Új városrendezési és -építészeti törvények, szabályok M odern kor városépítészetének reakciója M odern kor városépítészetének reakciója –Athéni Charta 1933 – modern stílus –Le Corbusier ( ) –Sűrű vízszintes beépítés helyett felfelé terjeszkedés + több zöldterület Új városok létrehozása Új városok létrehozása –Nyugat-Európa (Nbr., Fro., Finno., Svédo.): „tervezett” szuburbanizázió nagyvárosok tehermentesítésére London (Hatfield, Milton Keynes), Párizs ( London (Hatfield, Milton Keynes), Párizs (Cergy-Pontoise) ertváros mozgalom (Ebenezer Howard) New Lanark (Robert Owen), kertváros mozgalom (Ebenezer Howard) – –Szocialista országok: iparosítási célból: szocialista városok

23 23 Válaszok a túlzsúfoltságra Új városépítészeti törvények, szabályok Új városépítészeti törvények, szabályok Új városok: Új városok: –New Lanark (Robert Owen) Modern kor városépítészetének reakciója Modern kor városépítészetének reakciója –Athéni Charta 1933 – modern stílus –Le Corbusier ( ) Szuburbanizáció Szuburbanizáció –Tervezett: Kertváros mozgalom (Ebenezer Howard) –Spontán

24 24 Városfejlesztés által tervezett szuburbanizáció: kertváros mozgalom Ebenezer Howard (1848–1928) kertváros- modellje Ebenezer Howard (1848–1928) kertváros- modellje –1885.: Garden Cities and Town Planning Association –1898.: „Garden Cities of Tomorrow”

25 25 A Londontól 32 km-re fekvő Welvyn főutcája Megvalósult kertvárosok Londontól É-ra: Megvalósult kertvárosok Londontól É-ra: –Letchworth (1903) –Welwyn (1920)


Letölteni ppt "Az urbanizáció története: az antik, a feudális és a modern város Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak."

Hasonló előadás


Google Hirdetések