Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

(Atom modellek). A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami még őrzi az elem kémiai tulajdonságait. Parányi, gömb alakú, semleges.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "(Atom modellek). A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami még őrzi az elem kémiai tulajdonságait. Parányi, gömb alakú, semleges."— Előadás másolata:

1 (Atom modellek)

2 A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami még őrzi az elem kémiai tulajdonságait. Parányi, gömb alakú, semleges részecske, mely atommagból és elektronburokból áll. Kémiai úton nem bontható fel alkotó elemeire. Ilyen értelemben az atomok a molekulák és az anyag alapvető összetevői. A modern természettudományok kísérletileg igazolták azt, hogy az anyag ilyen részecskékből áll. Démokritosz, az atomelmélet megalapítója, az atomokat még oszthatatlannak tartotta, de ma már tudjuk, hogy nevükkel ellentétben az atomok maguk is szubatomi részecskékből épülnek fel. EZ A SZÓCIKK A FIZIKAI RÉSZECSKÉRŐL SZÓL

3 Az atom átmérője 100 pm (10−10 m) nagyságrendű; térfogatának nagy része üres. A középpontjában található egy nagyon kis méretű atommag: tipikus átmérője 10 fm (10−14 m). Ez a nagyságrendi különbség annyit jelent, hogy ha egy atomot 100 méter átmérőnyire nagyítanánk (mint egy nagyobb vár vagy egy harmincemeletes toronyház), akkor atommagja mindössze kavics méretű lenne (1 cm). Mivel pozitív protonokból és semleges neutronokból (közös nevükön: nukleonokból) áll, az atommag töltése pozitív. A teljes atom azonban semleges, mivel a protonok pozitív töltését azonos számú elektron negatív töltése semlegesíti. A protonok és a neutronok relatív (viszonylagos) tömege 1 atomtömegegység, az elektronok tömege pedig elhanyagolhatóan kicsi, ezért az atommag hordozza az atom tömegének szinte teljes egészét Az atomokat általában Z rendszámuk – ami egyenlő a magban levő protonok számával – alapján osztályozzuk. Az azonos rendszámú atomfajták alkotják a kémiai elemeket. A már felfedezett atomfajtákat a periódusos rendszer sorolja fel. A legegyszerűbb atomfajta a hidrogén, amelynek rendszáma 1, a periódusos rendszer első eleme. A tudományban nagy érdeklődésnek örvendett, különösen a kvantumelmélet fejlődésének korai szakaszában. SZERKEZETE:

4 Mint minden fizikai és kémiai rendszerben, az atomokban is erős a késztetés az energiaminimum elérésére. Ezt az atomok az ún. nemesgáz-konfiguráció kialakításával érik el: legkülső elektronhéjuk ilyenkor teljesen fel van töltve elektronokkal. Ilyen állapot elérésére kémiai reakciókban nyílik mód az atomok számára, vagyis megfordítva: a kémiai reakciók „motorja” az energiaminimumra, illetve a nemesgáz-konfiguráció elérésére való törekvés. lektronok megosztása esetén kovalens kötés formálódik a két atom között, ez az atomok közötti legerősebb kötés. Ha egy vagy több elektront teljesen elvonunk egy atomtól, vagy hozzáadunk egy atomhoz, akkor ion jön létre. Az ionok elektromos töltéssel rendelkeznek, mivel a bennük levő protonok és elektronok száma különbözik. Elektrontöbblet esetén negatív ion jön létre (anion), elektronhiány esetén pedig pozitív töltésű (kation). A kationok és anionok a Coulomb-erővel vonzzák egymást. Az így létrejövő kötést ionos kötésnek hívjuk, ami a kovalens kötésnél gyengébb. AZ ATOMOK KÖLCSÖNHATÁSAI

5 A Thomson-féle atommodell vagy más néven mazsolás puding modell (ang plum pudding model) egy olyan atommodell, amely szerint az atomban egyenletesen oszlik el a tömeg nagy része, mely pozitív töltésű, és abban mozognak a kis tömegű elektronok. A modellt ben Joseph John Thomson fejlesztette ki. Thomson kísérleteket végzett röntgensugárzással, melynek eredménye azt mutatta, hogy az elektronok száma nagyjából a tömegszámmal egyezik. Thomson atommodelljét Philipp Lenard (Lénárd Fülöp, magyar származású) német fizikus cáfolta meg, aki elektronokkal bombázott egy fémfóliát (Lénárd-ablak) amin eltérülés nélkül haladtak át az elektronok. Tehát az atom nem lehet tömör. A modellt Ernest Rutherford aranyfólián végzett szórási kísérlete döntötte meg, ami kimutatta, hogy az atom tömegének nagy része koncentráltan, kis térfogatban helyezkedik el, amit ma atommagnak hívunk. THOMSON FÉLE ATOM MODELL

6 MAZSOLÁS PUDING

7 Rutherford már 1906-ban észrevette, hogy az α -részecskék irányváltoztatás nélkül áthaladnak vékony fémfóliákon, de néhány közülük jelentősen eltérül. Ezek az első eredmények azt sugallták számára, hogy az anyag nem tömör, az atom belsejében egy erősen pozitív töltésű magnak kell lennie. Ez a mag képes eltéríteni az α - részecskéket, de csak akkor, ha azok elegendően közel haladnak el mellette. Az ernyőn számolt felvillanásokból meghatározták az α -részecskék százalékos eltérülését. Azt találták, hogy nagy részük irányváltoztatás nélkül haladt át a fólián. Az eltérülő α -részecskék száma nagyon gyorsan csökkent, ahogy egyre nagyobb eltérülési szöget vizsgáltak. Az igazán meglepő az volt, hogy néhány α - részecske (18000 részük) visszaverődött a fóliáról. RUTHERFORD FÉLE ATOMMODELL

8 RUTHERFORD

9 A Bohr-féle atommodell a Rutherford-féle atommodell javított változata. A pozitívan töltött atommag körül keringenek az elektronok – hasonlóan a Naprendszerhez. Ez a modell sikeresen magyarázta a Rydberg- formulát és a hidrogén spektrumát, viszont más, finomabb részleteket nem tudott megindokolni. Ma már az atom kvantummechanikai leírása teljesebb, ezt a modellt azonban egyszerűsége miatt még mindig tanítják. Nils Bohr ( ) dán fizikus felismerte a Rutherford-féle atommodell hiányosságait, miszerint ha az elektronok tetszőleges pályán mozoghatnának, akkor semmi sem akadályozná meg, hogy folyamatos energiaveszteség közben mind jobban meg ne közelítsék az atommagot, amelybe végül belezuhannának. A Rutherford-féle atom tehát nem lehetne stabil, ezért folyamatos energia-kisugárzást kellene észlelni. BOHR FÉLE ATOMMODELL

10 A fény kvantumos természetének felismerése, valamint a hidrogénatom színképének tanulmányozása következtében Bohr új állításokkal egészítette ki az eddigi atomelméletet. 1. Az elektron az atomban nem lehet akárhol, hanem csak meghatározott távolságokban, kör alakú pályákon ún. elektronhéjakon keringhet a mag körül. 2. Az elektron csak meghatározott nagyságú energiát vehet fel, csakis akkorát, hogy azzal egy másik, magasabb energiájú pályára jusson. A gerjesztett állapotú atom energiát sugároz ki, ami után ismét alapállapotba kerül. A kisugárzott energia nagysága azonos a gerjesztés során felvettével. Ebből következik, hogy minden pályához csak egy adott energiaszint tartozhat ben Arnold Sommerfeld ( ) a színképek finomszerkezetéből arra következtetett, hogy az elektronhéjak nemcsak kör, hanem ellipszis alakúak is lehetnek, amelyek gyújtópontjában helyezkedik el az atommag. BOHR:

11 BOHR

12 Remélem tetszett a prezentációm! KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "(Atom modellek). A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami még őrzi az elem kémiai tulajdonságait. Parányi, gömb alakú, semleges."

Hasonló előadás


Google Hirdetések