Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A versenyképesség mérése. A makroszintű versenyképesség mérése A teljesítményt nemzetközi szinten többféleképpen ítélhetjük meg, ennek megfelelően többféle.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A versenyképesség mérése. A makroszintű versenyképesség mérése A teljesítményt nemzetközi szinten többféleképpen ítélhetjük meg, ennek megfelelően többféle."— Előadás másolata:

1 A versenyképesség mérése

2 A makroszintű versenyképesség mérése A teljesítményt nemzetközi szinten többféleképpen ítélhetjük meg, ennek megfelelően többféle mutató konstruálható a versenyképesség mérésére A 90-es évekig szinte kizárólagosan képviselt nézeteknek azok a mutatók feleltek meg, amelyek a fejlettséget az egy főre eső GDP-vel, tehát az során végső felhasználásra termelt javak és szolgáltatások összességével mérték, míg a versenyképességet a külkereskedelemben realizált exportárelőnnyel vagy valamely mutatójával mérték A versenyképesség komplexebb értelmezéséhez új megközelítésre, új, komplex mutatók bevezetésére volt szükség 2

3 A makroszintű versenyképesség mérése az IMD által A lausanne-i székhelyű International Institute for Marketing Development (IMD) által kiadott „World Competitiveness Yearbook” által alkalmazott módszerek áttekintése: Az évente kiadott adattár sorrendet állít fel az általa vizsgált országokról aszerint, hogy mennyire képesek megfelelő üzleti környezetet biztosítani a vállalatok számára. A versenyképességet 286 statisztikai mutató alapján határozzák meg, ezeket négy fő kategóriába lehet besorolni: 1.A gazdaság teljesítményét mérő mutatók (pl. exportbővülés, a kereskedelem aránya a GDP-ből) 2.A kormányzati hatékonyságot értékelő adatok (pl. diák-tanár arány az alapképzésben, az oktatásra fordított kiadások) 3.Vállalkozásbarát környezet meglétét vizsgáló mutatók (pl. K+F kapacitásokat nem telepítenek át az országból, képzett munkaerő, a nők aránya a foglalkoztatottakon belül) 4.Az infrastruktúra állapotát értékelő mérőszámok (pl. a természettudományi oktatás színvonala, képzett IT szakemberek, távközlési beruházások) A kritériumok két csoportja: az ún. „hard” kritériumok általában a mérhető tényezőket tartalmazzák, amelyeket a nemzetközi statisztikákból szereznek be (OECD, IMF stb.), míg az ún. „soft” kritériumok a kevésbé vagy egyáltalán nem számszerűsíthető tényezőket vizsgálják (az oktatás színvonala, korrupció stb.) 3

4 Komplex multidimenzionális mutatók Három makroszintű versenyképességi mutató: 1.Competitiveness Index (CI), versenyképességi index 2.Growth Index (GI), gazdaságnövekedési index 3.Marketshare Index (MI), piacnövekedési, piacrészesedési index A nemzetközi kutatóintézetek többsége (kisebb- nagyobb módosításokkal) ma már ezt használja A mutatók kidolgozásában oroszlánrésze volt a svájci székhelyű IMD-nek (International Management Development), ahol a világ minden tájáról összegyűjtött független kutatók, szakemberek által ellenőrzött adatállomány a feldolgozás alapja 4

5 Versenyképességi összefoglaló index Olyan komplex index, amelynek meghatározása során nyolc fő tényezőcsoportot vesznek figyelembe. A nyolc fő tényezőcsoport a következőket vizsgálja: – Az ország világgazdaságba való beépülése, a gazdaság internacionalizálása – Az állam gazdasági szerepvállalása, az állami szabályozás mértéke és jellege – A pénzügyi szektor fejlettsége, minősége – A munkaerőpiac jellemzői, a humán tőke minősége – Az infrastrukturális szektor fejlettsége, minősége – A K+F kiadások, illetve a technika, a technológia minősége – A menedzsment minősége – A szervezeti rendszer, a jogi és politikai intézmények minősége Az IMD és más neves elemző intézetek is ezeket használják (esetleg összevonva) 5

6 A versenyképességi indexet alkotó nyolc fő tényező maga is aggregált mutatószám, amelyek mindegyike további, szinte végtelen számú tényezőre bontható Ezek száma és összetétele és struktúrája sem tekinthető állandónak és lezártnak Pl. az utóbbi években megnőtt a humán tényező, ill. a K+F szerepe 6

7 A versenyképességi index és részindexének fontosabb összetevői A versenyképességi index arra ad választ, hogy a multidimenzionális, strukturált, részben objektív, részben szubjektív, s ezáltal nehezen számszerűsíthető tényezők együttes hatására milyen az egyes országok helyzete egymáshoz képest A bonyolult tényezők rendszerében jól használható mérce az egymáshoz viszonyításhoz, az egymással való összehasonlításhoz 7

8 1. a gazdaság világgazdaságba való beépülése, a gazdaság internacionalizálása – Az export és az import alakulása – Az export GDP-hez viszonyított aránya – A külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg egyenlege, dinamikája – A profitrepatriálás és a tőkebeáramlás egymáshoz való viszonya – Bekapcsolódás a nemzetközi integrációs szervezetekbe 8

9 2. Az állam gazdasági szerepvállalása és szabályozó tevékenysége – Az állami szerepvállalás terjedelme – Az állami tulajdon mértéke – Privatizáció – Az állami költségvetés szerkezete és egyenlege – A központosított jövedelmek aránya a GDP százalékában – Állami gazdaságpolitikák, fiskális politika, monetáris politika – Az állami szabályozás fő területei, jellege, eszközei – Az adórendszer jellemzői 9

10 3. A pénzügyi szektor fejlettsége – A rendelkezésre álló tőke mennyisége, a felhalmozás mértéke – A beáramló külföldi tőke mennyisége, megoszlása – A kamatláb – A bankrendszer jellege, fejlettsége – A tőzsde mérete, szerkezete, a tőzsdeindex alakulása 10

11 4. munkaerőpiac jellemzői, a humán tőke – A lakosság létszámának alakulása, megoszlása – A munkaerő szerkezete, képzettségi struktúrája – Iskolázottság, oktatási-képzési-átképzési rendszer – A munkaerő ára, az ehhez kapcsolódó bérterhek – A munkaerőpiac rugalmassága – A munkaidő hossza, munkakörülmények – A szakszervezetek, érdekképviselet szerepe, jogosítványai 11

12 5. Az infrastruktúra minősége – A szolgáltatási szektor szerepe, nagysága, struktúrája – A szolgáltatások korszerűsége – A közműszektor: út-, vasút-, víz-, energiaellátottság fejlettsége – A távközlés és a számítógépesítettség fejlettsége – Környezetvédelem – Az infrastrukturális beruházások finanszírozása, költséghatékonysága 12

13 6. A K+F tényező – A K+F kiadások GDP-hez viszonyított aránya – A K+F kiadások finanszírozók szerinti megoszlása – A technika, a technológia fejlettségi szintje – Az alap- és alkalmazott kutatások aránya – Az intellektuális tőke szerepe 13

14 7. A menedzsment tényező – A termelékenység alakulása – A Total Quality Management (TQM) – Szervezetfejlesztés a vállalatnál – Vállalati stratégia, jövőkép és küldetés – Ösztönzőrendszer, motiváltság – A tulajdonos és a menedzsment kapcsolata – Vezetési kultúra, vállalati kultúra – Külső, belső kommunikáció 14

15 8. Az ország stabilitása, a jogi és poltikai intézményrendszer milyensége – A demokratikus intézményrendszer megléte és stablitása – Az érvényes nemzetközi szerződések tartalma és betartása – A törvényalkotás stabilitása – A civil kontroll szerepe 15

16 Mire ad választ a versenyképességi index? Az egyes tényezők együttes hatására milyen az országok helyzete egymáshoz képest A mutató részleges szubjektivitást is tartalmaz (ennek kiküszöbölésére a gazdaságnövekedési indexet javasolják a versenyképesség mérésére)

17 Gazdaságnövekedési index (GI) Ez a mutató a strukturális jellemzőket az egy főre eső jövedelemszinttel korrigálva igyekszik választ adni az egyes országok versenyképességi pozíciójára A rangsor ezen megközelítés szerint leginkább az egy főre eső GDP-vel fejezhető ki Az egy főre eső GDP-ben óriási szakadékok vannak (az egyik szélsőséget azok az országok jelentik, ahol az egy főre jutó GDP alig néhány száz dollár, pl. Srí Lanka, Etiópia, Ruanda, a másik oldalon elhelyezkedő országok egy csoportjának ugyanezen mutatója megközelíti, esetenként meg is haladja a USD-t, pl. Svájc, Luxemburg, Norvégia, Japán, Szingapúr, Dánia, USA) De: a legdinamikusabb növekedést általában az alacsonyabb fejlettségű országok képesek produkálni, hiszen egy alacsonyabb szintről könnyebb dinamikusabban, a korábbi GDP-hez képest öt-hét, de akár ennél több százalékkal is növekedni A mutató erőssége a relatíve könnyű számszerűsíthetősége, egyszerűsége, a mért tartalom viszonylagos objektivitása A mutató gyengesége: a teljesítményt, nem a teljesítőképességet méri (vagyis a múltra és nem pedig a jelenre és a jövőre koncentrál). 44. old. 17

18 Piacnövekedési mutató (MI) A gazdasági növekedés mutatóját a gazdaság, a piac méretével korrigálja. Arra ad választ, hogy a piaci kereslet alakulásából kiindulva az adott országnak mekkora a világgazdaság egészéhez való hozzájárulása Ebből következően a rangsor kialakulásában döntő szerepe van a vizsgált országok méretének, a lakosság számának, de még a fogyasztási határhajlandóságnak is. Ebben a megközelítésben az USA vezető szerepe évek óta vitathatatlan (még akkor is az volt, amikor Japán lekörözte a versenyben)

19 A három mutató által számított versenyképességi rangsor komoly eltéréseket mutat

20 Az IMD versenyképességi rangsora A World Competiteveness Yearbook kiadványt a svájci IMD, a világ egyik vezető üzleti iskolája szerkeszti évente, az ICEG European Center és más nemzeti partnerek közreműködésével. Az ország értékelések statisztikai adatokon és vállalatvezetők kérdőíves megkeresésén alapulnak. 55 ország versenyképességét hasonlítja össze Mo. a rangsorban a tavalyi 35- helyről idén a 38. helyre csúszott vissza, mindegyik versenyképességi tényezőt tekintve rontott helyezésén Az elemzők szerint Mo. politikailag az egyik leginstabilabb a vizsgált országok között

21 2008 májusi értékelés A gazdasági teljesítmény és a kormányzati hatékonyság jelentősen, az üzleti élet hatékonysága és az infrastruktúra állapota mérsékelten romlott más országokhoz viszonyítva A romló versenyképesség okai a kiadvány készítői szerint a gazdaságpolitikában keresendők. Az állam tartós túlköltekezése kényszerítette ki a növekedést visszafogó és az inflációt felpörgető stabilizációt Az elmúlt évben a vizsgált 55 ország közül Mo-on volt a legnagyobb a költségvetési hiány, a leglassabb a gazdasági növekedés és a hetedik legmagasabb az infláció. Az effektív jövedelemadó-teher a legmagasabb, a társadalombiztosítási járulékok nagysága is kiemelkedő A tanulmány szerint Mo számára a legfontosabb rövid távú feladat a – Költségvetési kiadások lefaragása – A munkába állásra való ösztönzés – Az adórendszer torzító hatásainak mérséklése – A szabályozás minőségének javítása – Az EU-források hatékony felhasználása


Letölteni ppt "A versenyképesség mérése. A makroszintű versenyképesség mérése A teljesítményt nemzetközi szinten többféleképpen ítélhetjük meg, ennek megfelelően többféle."

Hasonló előadás


Google Hirdetések