Szakképzés alakulása Magyarországon, a közép-dunántúli régióban

Az előadások a következő témára: "Szakképzés alakulása Magyarországon, a közép-dunántúli régióban"— Előadás másolata:

1 Szakképzés alakulása Magyarországon, a közép-dunántúli régióban
Monostorapáti, június 1. Sójáné Dux Ágnes egyetemi adjunktus

2 A szakképzés története
Árpád-kor A „szakemberek” számáról és szakterületeiről legtöbbet a az egyházak alapító leveleiből tudunk Tihany 1055, 1211 Veszprém-völgy 1109 A magyarországi „szakképzés” egy idős államiságunkkal. Az árpád-kori oklevelekben, és korai helynevekből is kitűnik, hogy már a vándorló magyaroknak is voltak kézművesei. Az önálló és önellátó parasztcsaládok az uruknak, a királynak, egyháznak, vagy földesuraknak kézműves szolgáltatásokkal is tartoztak (például ács, kovács, tímár). A szükséges ismeretek elsajátításának módjáról források nincsenek, a képzést csak családon belül képzelhetjük el, melyre a még ma is meglévő családnevek is utalnak.

3 Anjou-kor A mezőgazdaság virágzásnak indult;
A Dunántúlon nemesített gyümölcsfákat ültettek; Fellendült a kelet-nyugati kereskedelem; A városokban kialakult a céhrendszer;

4 Szakmai nevelés a céhekben
Első fok az inas: fiatalon (10-12 éves korban); Céhmester kiadta a „szabaduló” levelet; 1-2 évig még fél bérért dolgozott a mesternél; Vándorlás

5 Első szakképző intézmények
1735-ben Selmecen létrehozott bányatisztképző iskola

6 Első szakképző intézmények
Festetics György megalapította a Georgikon gazdaképzőt

7 A reformkor egyik eszméje
a szakképzésen alapuló gazdaságfejlesztés mindennapi oktatást biztosító szakiskola felállítása A szervezett szakképzés törvényes megteremtése az évi XVII. Törvényhez kötődik, mely remekműnek tekinthető, mert 40 évig csekély változtatásokkal hatályban maradt.

8 Siker Az 1890-ben rendezett párizsi világkiállítás ok-tatási nagydíját a magyar ipari képzés nyerte.

9 XX. századi szakképzés Háborús készülődés; Nagy gazdasági válságok;
Szakképzés átalakítása szovjet mintára; Rendszerváltás hatása; EU-csatlakozás

10 Szakképzés ma A változás okai A rendszerváltás
az állami vállalatok és az állami gazdaságok privatizálása; a mezőgazdasági termelőszövetkezetek felbomlása; a gyakorlati képző helyek megszűnése; a szakmai gyakorlati képzés válsága; a szakképzési hozzájárulás felhasználási lehetőségének gyakori változtatása

11 Szakképzés ma A változás okai
A rendszerváltoztatás egyik megjelenési formája a kőbevésett 8+4 éves iskolarendszer megváltoztatása a korábbi 4+8, illetve 6+6 évesre Az iskolák „szabadsága” révén ugyanolyan szinten végzett tanulók nagyon különböző szintű tudással rendelkeznek, mind a szakképzés bemeneti és kimeneti oldalán

12 Szakképzés ma Változás okai
a felsőoktatásban tanulók száma hirtelen megnőtt, emiatt csökkent a szakképzés iránti igény

13 Szakképzés ma Változás okai
Európai Unióhoz való csatlakozással az egységesen elismert, kompetencia alapú, kimenet-szabályozású szakmai követelmények bevezetése volt a cél

14 Szakképzés a rendszerváltás után
1993-as szakképzési törvénnyel létrejött az OKJ. 2000-ig kb szakképesítés fajta jelent meg.

15 2006-ban megjelent új OKJ Látszólag kevesebb (430 szakma)
Egy szakképesítésen belül: rész-szakképesítés elágazás ráépülés

16 Példa rész-szakképesítésre
Szakképesítés: Hulladéktelep kezelő Rész-szakképesítés: Elektronikus hulladék válogató, feldolgozó Hulladékgyűjtő és -szállító Hulladékválogató és -szállító

17 Példa szakképesítés elágazásra
Szakképesítés: Ipari környezetvédelmi technikus Elágazások: Energetikai környezetvédő Hulladékgazdálkodó Környezetvédelmi méréstechnikus Nukleáris energetikus Vízgazdálkodó

18 Példa szakképesítés ráépülésre
Szakképesítés: Egészségügyi asszisztens Ráépülés Audiológiai asszisztens Fizkoterápiás asszisztens Gyógyszerkiadó asszisztens Klinikai fogászati higénikus

19 Modul rendszer A szakképesítések modul rendszerben épülnek fel
Több szakképesítés követelménye is tartalmaz azonos modulokat Előny Új szakképesítés megszerzéséhez nem kell minden „tantárgyat” újra végig hallgatni; Egységes tananyag; A szakképesítés a modulok „összegyűjtésével” is megszerezhető.

20 Közép-dunántúli regionális szakképzés-fejlesztési stratégia
A szakképzés szervezetrendszerének fejlesztése, ezen belül a Szakmakínálat és -kereslet összhangjának megteremtése, Gyors reagálású felnőttképzési rendszer, felnőttképzési hálózat kialakítása

21 A foglalkoztatás változása 2008. IV. negyedév és 2009 I
A foglalkoztatás változása IV. negyedév és 2009 I. negyedév között ágazatonként a Közép-dunántúli régióban

22 Közép-dunántúli regionális szakképzés-fejlesztési stratégia
A szakképzés infrastrukturális feltételeinek javítása Regionálisan koordinált TISZK (Térségi Integrált Szakképző Központ) hálózat; A felsőoktatás szerepének erősítése a szak- és felnőttképzésben; A gyakorlati képzőhelyek korszerűsítése

23 Fejlesztés forrása A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) A munkavállalási korú népesség képzésben való részvételének növelése fiatalok munkaerőpiacon történő elhelyezkedési arányának növelése A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése.