Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hálózatok passzív és aktív elemeinek beüzemelése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hálózatok passzív és aktív elemeinek beüzemelése."— Előadás másolata:

1 Hálózatok passzív és aktív elemeinek beüzemelése

2 Strukturált kábelezési rendszer épületeken belüli vagy közös épületcsoportok adatátviteli hálózatának kiépítését szolgáló egységes rendszer nem azonos egy számítógéphálózattal! Ez a rendszer lehetőséget biztosít: –különböző típusú adat- és hangátviteli berendezések, –telefonközpontok –- külső adatátviteli hálózatok közötti kapcsolat fenntartására.

3 Szabványok A strukturált hálózat tervezésénél és kivitelezésénél az alábbi nemzetközi szabványokat kell betartani: –Épületek telekommunikációs kábelezése –Kábelezési szabványok –Csavart érpárú kábelrendszer elemei –Optikai kábelrendszerek elemei –Épületek telekommunikációs kábelútjai és helyiségei –Épületek telekommunikációs infrastruktúrájának felügyeleti szabványa

4 Az Ethernet Az Ethernet-technológia leírását az IEEE szabványok tartalmazzák. Négy sávszélesség van jelenleg definiálva, amelyet optikai és csavart érpáras kábelezéssel lehet megvalósítani –10 Mbit/s Ethernet, –100 Mbit/s FastEthernet, –1000 Mbit/s Gigabit Ethernet, –10 Gbit/s – 10Gigabit Ethernet A mai Ethernet LAN hálózati technológia a csillag topológiát, és a csavart érpáras közeget részesíti előnyben, gerincvonalon pedig az optikai közeget.

5 UTP-csatlakozók Az UTP-kábelek végeire egy-egy RJ-45 típusú csatlakozót helyezünk Ezek a csatlakozók szabványos kialakításúak, nyolc kábelér végződtetésére és átviteli jeleinek továbbítására alkalmas. a csatlakozó „előlapjának” azt az oldalt tekintjük, ahol a nyolc rézcsatlakozó (pin) van Ha megnézzük oldalról, ezek kis rézfogaknak tűnnek, ami közvetlenül érintkezik a csatlakozó belsejébe helyezett UTP-kábelerekkel, így biztosítva a kontaktust. A csatlakozó hátoldalán egy műanyag kis pöcök található, amivel a fali aljzat vagy hálózati kártya csatlakozását lehet benyomást követően megszüntetni

6 UTP-kábelszerelés Az UTP-kábelekről már ismerjük, hogy négy érpárból álló átviteli közegtípus. Mind a nyolc rézvezetékeret körbeveszi egy szigetelőanyag, melyeket különböző színjelölésekkel látnak el. Az EIA/TIA-568 szabvány részletesen taglalja, hogy adott kábeltípusnál milyen színsorrendet írnak le a kábelerek. Kétfajta kábelbekötés ismeretes, ezt a két színbekötési sorrendet láthatjuk a következő ábrán.

7 UTP-kábelbekötési színsorrendek A kétfajta kábelkötés különbsége a zöld és a narancssárga színpárak (2-es és 3-as) helycseréje. Az A bekötés inkább Európában, míg a B bekötés Amerikában használatos

8 Egyenes (patch) kábel Egyenes kábelt alkalmazunk általában különböző hálózati eszközfajták összeköttetésére: számítógép és HUB között, számítógép és switch között, HUB és router között, switch és router között Számítógép és router között NEM ALKALMAZUNK egyenes kábelt Ebben a kivételes esetben keresztkötésű kábelt kell alkalmazni!

9 Egyenes kábelerek sorrendje a kábelvégeken A bal oldalon egy PC hálózati kártyájára csatlakozva, az 1-es és 2-es ereken történik a jelek adása (TX ~ Transceiver) a 3-as és 6-os ereken történik a jelek fogadása (RX ~ Receiver) A jobb oldalon switch vagy HUB eszközt használva, úgy tudnak kommunikálni a PC-vel, ha kábelereiken a küldés és fogadás ellentétesen történik a PC-hez képest Azaz 1-es és 2-es ereken RX fogadás, míg a 3-as és 6-os ereken TX küldés zajlik Így lehet teljes, párhuzamos kommunikáció az eszközök között. Egyenes kábelkötés esetén mindkét kábelvégen azonos színsorrendet alkalmazunk!

10 Kábelerek sorrendje Az ábrából megállapítható az is, hogy a 4., 5., 7., 8. kábelereken nem történik rajtuk küldés- fogadás A CAT5 fölött (CAT 6+) mind a négy érpár használatban van

11 Most pedig készítsünk egy egyenes (patch) kábelt! Mindenekelőtt szükségünk lesz egy szerszámra, a krimpelő fogóra Mellyel nemcsak az RJ-45 és/vagy RJ-11 csatlakozókat lehet a kábelekkel összefogni, hanem az UTP-kábel szigetelő külső köpenyét is le lehet választani a kábelerek körül („blankolni”). Valamint egy UTP kábelre Továbbá 2 db RJ-45 csatlakozóra Esetleg törésvédő gumira

12 UTP-kábelkészítés lépései A kábelt akkor tekintjük működőképesnek, ha teszteltük működését

13 Keresztkötésű (crosslink) kábel készítése Keresztkötésű kábelt alkalmazunk általában azonos hálózati eszközfajták összeköttetésére –számítógép-számítógép között, –switch-switch között, –switch-HUB között, –HUB-HUB között, –router-router között, –számítógép és router között

14 Keresztkötésű (crosslink) kábelerek kötési sorrendje a kábelvégeken Mindkét oldalon PC-PC vagy switch-switch vagy router-router kapcsolat valósul meg Az ábrán az 1-2 érpárok mindkét oldalon adatküldést (TX), míg a 3., 6. érpárokadatfogadást (RX) végeznek Az 1-es ért a 3-as érrel, a 2-es ért pedig a 6-os érrel kötjük össze kétoldalt, így a küldés (TX) és fogadás (RX) mindkét oldalon egymásra talál. A 4., 5. és 7., 8. érpárok egyenes kötésben maradnak

15 Konzolkábel (Console cable) A konzolkábel a hálózati eszközök menedzselésére szolgáló kiegészítő eszköz, mely a hálózati eszköz konzolportját köti össze a számítógéppel, terminálkapcsolatot lehetővé téve a két végpont között Cisco gyártmányú eszközökhöz a konzolkábel színjelölése világoskék, melynek eszköz oldali fele RJ-45 csatlakozású, számítógép oldali fele pedig RS232 (régi soros) port. A Cisco konzol kábelének másik elnevezése a Rollover kábel.

16 Konzol- (Rollover) kábel Cisco gyártmányú eszközök konfigurálásához

17 Összefoglalásként tekintsük át, milyen UTP típusú kábelt alkalmazunk az egyes hálózati eszközök között

18 Optikai kábelek Számos előnnyel rendelkeznek: –érzéketlen az elektromágneses zavarokra –megszakítás nélkül nem hallgatható le –akár km távolságig is alkalmazható erősítés nélkül –Párosával alkalmazzuk, mivel egy optikai szálon csak egyirányú fényjelterjedés történik –Lehet egymódusú illetve többmódusú –A sebessége alapján ún. OC osztályokba sorolják az egyes optikai száltípusokat

19 Fényforrások: Egymódusú kábelnél lézert használnak fényforrásnak. Így biztosított a gerinchálózatok több kilométeres távolságú használata Többmódusú kábelnél LED-eket használnak. LAN-hálózatokban és telephelyi gerinchálózatokban több száz méteres távolságra használják Bármelyik kábeltípust és fényforrást is használjuk, a fogadó oldalon egy érintkező fotodióda érzékeli a fényjeleket és alakítja át elektromos jelekké

20 Optikai csatlakozók Az optikai szálak végeire csatlakozókat szerelnek, ezáltal könnyebb illeszteni az adó és vevő egységekhez. Különböző csatlakozótípu sok terjedtek el

21 Optikai csatlakozók ST csatlakozó: –A többmódusú optikai kábeles hálózatok elterjedt csatlakozótípusa. –Egy bajonettet és egy hosszú, hengeres foglalatot tartalmaz, melyek az üvegszál rostot fogják össze. –Épületek közötti, valamint épületen belüli összeköttetéshez egyaránt alkalmas SC csatlakozó : –széles körben használják egymódusú kábelezési rendszerekben, kiváló teljesítménye miatt. –Beépíthető csatlakozófeje egyszerű betolás-kihúzás („push-pull”) művelettel csatlakoztatható. –Adat- és telekommunikációban alkalmazzák. LC csatlakozó: –újfajta kisebb méretű csatlakozó, mely nagyjából az ST csatlakozók méretének a fele. –Legfőképp egymódusú optikai szálak csatlakoztatása alkalmazzuk, de támogatja a többmódusú kábelek csatlakoztatását is Duplex Multimode-LC csatlakozó: –annyiban tér el az LC csatlakozóktól, hogy duplex, azaz két kábellel és csatlakozófejjel van egyesítve, –így kétirányú forgalmat képes lebonyolítani.

22 Optikai szálak telepítése, kezelése Az optikai szálak telepítése során nagy körültekintéssel kell eljárni, mivel kisebb hibák is nagyfokú teljesítmény- visszaeséssel járnak Az optikai kábelcsatlakozó végeket lényegesen nehezebb telepíteni az UTP- vel szemben, ráadásul különleges eszközökre és berendezésekre is szükség van Tekintsük át a hibalehetőségeket, mellyel munkánk során találkozhatunk

23 Optikai szál telepítése során felmerülő hibalehetőségek

24 Szóródás az optikai szálakban szóródik a fény, mivel a szálakban kisebb felületi egyenetlenségek, torzítások találhatók, melyek visszaverik vagy szétszórják a fényenergia egy részét Kialakulhat a kábel túlzott nyújtása vagy erős meghajlítása esetén is, melynek következtében a fénynyalábok olyan beesési szöggel érintkeznek a belső mag falán, hogy azok átlépik a magot, és kilépnek a magot körülvevő héjba Ezért kerülendő az optikai kábel éles hajlítása és alkalmazunk védőcsöveket.

25 Optikai kábelvég csatlakozási hibái Végek illesztési hibája (End Gap) : –a két vég között levegőrés keletkezik. –Mivel a két azonos törésmutatójú optikai kábel közé egy eltérő törésmutatójú (levegő) közeg is beékelődött, így a fényjelek egy része visszaverődik a szálban. Szögben végződő illesztési hiba (End Angle): –szögben ferdén végződő kábel a kilépő fényjeleket eltérő szögben továbbítja. –Így bizonyos fényjelek továbbításra kerülnek a másik szálban, bizonyos jelek azonban elvesznek. Tengelyek illesztési hibája (Concentricity): –Ha a két szál egyike nem koncentrikus, azaz tengelye nem azonos a középvonallal, szintén illesztési hibáról beszélhetünk. –A jelveszteség itt sem elhanyagolható Tengelyek párhuzamos illesztésének hibája (Axial Run-out): –Akkor keletkezik, ha az optikai kábelek tengelye (középvonala) szöget zár be egymással, azaz nem esik egy egyenesbe. –Jelentős jelveszteséggel kell itt is számolni Magmérethiba (Core Mismatch): –Eltérő magátmérőjű kábelek illesztésénél előforduló hiba. –A nagyobb átmérőjű mag fényjeleinek bizonyos része elvész az illesztésnél.

26

27 Végezetül nézzünk egy hálózati gyorskapcsolású eszközt, mely a gerincvonalon (backbone) optikai kábelekkel dolgozik Az ábra szemlélteti az eszköz optikai interfészeit és azok duplex optikai csatlakozási módját


Letölteni ppt "Hálózatok passzív és aktív elemeinek beüzemelése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések