Barlangok kialakulása

Az előadások a következő témára: "Barlangok kialakulása"— Előadás másolata:

1 Barlangok kialakulása
Barlangnak nevezzük a Föld szilárd kérgében, természetes úton létrejött, 2 méternél nagyobb, ember által járható üregeket. Tudománya a szpeleológia, más néven barlangtan, bejárói a barlangászok, bejárása a barlangászás.

2 A barlangokat alapvetően két csoportra oszthatjuk, ezek a szingenetikus, illetve a posztgenetikus (más néven epigenetikus) barlangok. A barlangok egyik fajtája a szingenetikus (=együtt keletkezett) barlangok, melyek a befoglaló kőzet keletkezésével egy időben jöttek létre. A posztgenetikus vagy epigenetikus (=később keletkezett) üregeket másodlagos barlangképző hatások, illetve folyamatok alakították ki.

3 Szingenetikus barlangok Posztgenetikus barlangok

4 Szingenetikus barlangok Posztgenetikus barlangok
●Lávahólyag ●Lávacsatorna ●Mésztufabarlangok ●Korallbarlangok ●Gejzírbarlangok ●Telérben képződött barlangok ●Szerkezeti vagy kőzethasadék-barlangok ●Áltektonikus vagy suvadásos, rogyásos barlangok ●Szélmarásos, deflációs barlangok ●Gipszduzzadásos barlangok ●Korróziós, oldott barlangok (hévizes) ●Eróziós barlangok

5 A barlangi klíma A barlangokra jellemző a hőmérsékleti kiegyenlítettség, ez mindig az adott terület évi középhőmérsékletével megegyező értéket jelent (Magyarországon °C). Az ősember egyrészt a hőmérséklet eme kiegyenlítettsége miatt választotta lakóhelyéül a barlangokat. A jégkorszakban még a felmelegedések idején is hidegebb volt az éghajlat, mint ma, így érthető, ha a télen-nyáron egyforma, jól kibírható klímájú barlangokba költöztek. Magas a barlangi levegő relatív páratartalma. A tipikus barlangi részek értékei 98-99% érték körül mozognak, a hőmérséklethez hasonlóan ez a tényező is egyforma minden évszakban. Egyes barlangokban, főleg a barlangrendszereknek számító nagyobbakban különböző irányú és jelentőségű légmozgást (huzatot) tapasztalhatunk.

6 Barlangrajz

7 Magyar rekordok Nemzetközi rekordok Leghosszabbak Pálvölgyi-barlangrendszer m Baradla-Domica- barlangrendszer m (magyarországi szakasz m) Ariadne-barlangrendszer m Tapolcai-barlangrendszer m István-lápai-barlang 8 700 m Mamut- barlangrendszer,USA, Kentucky, méter Optimiszticseskaja, Ukrajna, méter Jewel Cave, USA, Dél- Dakota, méter Hölloch, Svájc, méter Wind Cave, USA, Dél- Dakota, méterr

8 A leghosszabb barlang Mammoth Cave, USA

9 Magyar rekordok Nemzetközi rekordok Legmélyebbek Bányász-barlang 275 m István-lápai-barlang 254 m Vecsembükki-zsomboly m Ariadne-barlangrendszer m Kessler Hubert-barlang m Krubera (Voronja), Grúzia méter Lamprechtsofen Vogelschacht Weg Schacht, Ausztria, méter Gouffre Mirolda / Lucien Bouclier, Franciaország, méter Reseau Jean Bernard, Franciaország, méter

10 Krubera (Voronja), Grúzia
A legmélyebb Krubera (Voronja), Grúzia

11 A karsztbarlangok kialakulása és fajtái
A karsztos kőzetek belsejében futó járatokat abban az esetben nevezik barlangnak, amennyiben azok ember által járhatók. A szpeleológia (barlangtan) a karsztvíz- hidraulika törvényeit figyelembe véve barlang kritériumnak azt a járatkeresztmetszet méretet tekinti, ahol a karsztvíz már képes turbulensen áramlani. Ez nagyjából 5–15 mm-es átmérőt jelent, ami persze jóval kisebb a hagyományos fölfogású barlangmérettől. A Föld leghosszabb karsztos barlangja az Egyesült Államokban található Mammoth Cave, hossza mintegy km.