Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Környezetgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Környezetgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC."— Előadás másolata:

1 Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Környezetgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC

2 A vízzel kapcsolatos környezeti problémák II. 7. előadás lecke

3 A víz hiánya, mint globális környezeti probléma 25. lecke

4 Ariditás A hő- és vízháztartás összekapcsolását az ariditási index-el végezhetjük. ahol R n : nettó sugárzási egyenleg L p : párolgási látenshő CS: csapadék Az A>1 energiabőséget jelent, s az arid (száraz) területeket jellemzi. Több energia áll rendelkezésre, mint amennyi a területre érkező csapadék elpárologtatásához szükséges. Az A<1 humid (nedves) terület, ahol az energia kevesebb, mint amennyi a lehulló csapadék elpárologtatásához kellene. Az ariditási index alakulása szoros kapcsolatban van a természetes növényföldrajzi övezetekkel: A<1/3 → tundra, 1/3 – 1 → erdő, 1-2 → füves puszta, 2-3 → félsivatag, A>3 → sivatag.

5 Elsivatagosodás Az 1960-as évektől kezdve egyre aggasztóbb jelentések láttak napvilágot a sivatagok, elsősorban a Szahara terjeszkedéséről. Egyes források szerint a nagy Homoksivatag évente 7 kilométert húzódott délre. Az elsivatagosodás az egész világon tapasztalható, a Mediterrán térségben, Kaliforniában, még a magyar Alföldön is. A legérzékenyebben azonban a Szaharától délre található, úgynevezett Száhel-övezetet érinti.

6 Az elsivatagosodás okai Intenzív mezőgazdasági termelés Földhasználat-váltás Csökkenő csapadékmennyiségek Emelkedő hőmérséklet, hőhullámok aszályok Talajpusztulás, erózió Növekvő lefolyás

7 Emberi hatás által kiváltott elsivatagosodás kockázata Afrikában Kb. 2,5 millió km 2 -nyi terület alacsony kockázatú, 3,6 millió km 2 -en közepes a kockázat, 4,6 millió km 2 -en magas az elsivatagosodás kockázata, és 2,9 millió km 2 igen magas kockázatú kategóriába esik. Forrás: papers/desertification-africa.html

8 Az elsivatagosodás által veszélyeztetett területek Forrás:

9 Az elsivatagosodás által fenyegetett területek Európában Forrás: publication/freshwater_europe/consumption.php

10 Aszályok Népsűrűség a világ száraz területein /fő per km 2 / (Forrás: UNEP GEO-4)

11 Magyarországon 100-ból 28 év aszályos Jelenleg kárenyhítés van, megelőzés nincs. Az aszály sokkal nagyobb károkat okoz a mezőgazdasági termelésben, mint a belvíz. Megoldás lehet: csapadékmegőrzés, korszerű, a szárazságot és a nagy csapadékokat is figyelembe vevő talajművelési eljárások alkalmazása, az öntözés szerepe megnő.

12 Az árvizek száma kontinensenként 1950 óta évtizedes bontásban Forrás:

13 A természeti csapások számának változása között Forrás:

14 Víztöbblet, mint környezeti probléma, a vizek védelme 26. lecke

15 A természeti csapások által veszélyeztetett területek Forrás: natural-hazard-hotspots-by-risk-type

16 A nagy időjárási és árvízi katasztrófák gazdasági kártétele az elmúlt 40 évben Forrás:

17 Árvizek okai: -Tavaszi olvadás okozta árhullámok a folyókon -Nagy mennyiségű és intenzív csapadékok Belvíz okai: -Magas talajvízszint -A nagy mennyiségű csapadék nem tud beszivárogni a talajba, sem lefolyni Április 18. Mátrakeresztes tavasza Budapest

18 A hidrológiai ciklus várható változása Magyarországon Magas hőmérsékletintenzívebb párolgás a hidrológiai ciklus intenzitása fokozódik intenzívebb esőzések Kevesebb csapadék intenzívebb formában nagyobb része folyik el, kevesebb szivárog be a talajba, a természeti és gazdasági hasznosítása romlik az árvízveszély is növekszik. Az éves lefolyás évszakos átrendeződésea téli félév lefolyása növekszik, a nyári félév lefolyása az évit meghaladó mértékben csökken.

19 Egyezmény a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról (ENSZ) Nemzetközi –Elfogadás: március –Helyszín: Helsinki –Hatálybalépés: október Magyar –Csatlakozás: szeptember –Hatálybalépés: október –Kihirdetés: július

20 Célkitűzés A határvizekben érdekelt szomszédos országok megelőzzék, ellenőrizzék, ill. csökkentsék a felszíni és a felszín alatti vizeket érő, az ökorendszereket károsító, határokon átterjedő kedvezőtlen hatásokat.

21 Egyezmény az együttműködésről a Duna védelmére és fenntartható használatára (Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság) Nemzetközi –Elfogadás: június –Helyszín: Szófia –Hatálybalépés: október Magyar –Csatlakozás: október –Hatálybalépés: október –Kihirdetés: május

22 Célkitűzés Az egyezmény célul tűzte ki a Duna és vízgyűjtője vízminőségi és hidrológiai potenciáljának megóvását, a vízi erőforrások használatának hosszú idejű fenntartását a lakosság, a gazdaság, a vízi és vízparti élővilág érdekében.

23 ENSZ egyezmény a sivatagosodás elleni küzdelemről a súlyos aszállyal és/vagy sivatagosodással sújtott országokban, különös tekintettel Afrikára Nemzetközi –Elfogadás: június –Helyszín: Párizs –Hatálybalépés: december Magyar –Csatlakozás: július –Hatálybalépés: október –Kihirdetés: december

24 Célkitűzés Elsivatagosodás elleni küzdelem Aszályok hatásainak enyhítése Hosszú távú koordinált stratégia kidolgozása A föld termőképességének megóvása Vízkészletek megóvása és rehabilitációja A biológiai sokféleség megőrzése

25 Ivóvízellátás 27. lecke

26 26 Az ivóvíz meghatározott minőségű olyan víz:  amely ivásra, főzésre, élelmiszer-készítésre vagy egyéb háztartási célra szolgál, tekintet nélkül az eredetére, valamint arra, hogy vízvezetékből vagy tartályból származik;  amelyet élelmiszer előállításához használnak fel, beleértve mindazon anyagoknak és termékeknek a gyártását, feldolgozását, konzerválását és forgalmazását, amelyek emberi fogyasztásra szolgálnak; kivéve, ha az ÁNTSZ megyei intézete azt állapítja meg, hogy a víz minősége nem befolyásolhatja a késztermék (élelmiszer) minőségét. Az ivóvíz definíciója

27 27 Magyarországon az ivóvíz minőségi követelményeit, valamint az üzemeltető illetve a hatóság által végzett minimális mintavételi, vizsgálati számát és fajtát a 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet írja elő. A végrehajtandó vizsgálatok a víz nyeréstől függenek, de figyelembe kell venni azt is, hogy az ÁNTSZ fővárosi illetve regionális intézete szükség esetén más vízminőségi jellemzők esetenkénti vagy rendszeres vizsgálatát is előírhatja. Az ivóvíz minőségi követelményei

28 28 A jó ivóvíz…  színtelen  szagtalan  kellemes ízű  hőmérséklete: 8 – 12 °C között legyen  ne tartalmazzon kórokozó mikroorganizmusokat mérgező anyagokat lebegőanyagot, vagy egyéb zavarosságot okozó anyagot kellemetlen szagot vagy ízt okozó anyagot  ne legyen nagy a sótartalma  ne legyen nagy a szerves anyag tartalma Az ivóvíz minőségi követelményei

29 29 Víznyerés Hazánkban az ivóvizek mintegy 10-15%-át állítják elő felszíni vízkivételből. A felszíni vízkivétel tavakból vagy folyókból történik. Felszíni vízkivételek

30 30 Víznyerés Hazánkban az ivóvíz-igény 85-90%-át felszín alatti vízkivételből fedezik. A felszín alatti vizeknek vízkivétel szempontjából az alábbi típusait különítjük el:  Talajvíz;  Rétegvíz;  Karsztvíz;  Parti szűrésű víz. Az egyes felszín alatti vízformák kezelésének módját mindig az adott vízforma szennyezettsége szabja meg. Általánosságban a kezelés felszín alatti vizek esetében is kiterjed a lebegő szennyezők, a vas, a mangán (az arzén!), és a mikroorganizmusok eltávolítására. Felszín alatti vízkivételek

31 31  Patogén biológiai szennyeződés jelentős (mikrorganizmusok);  NH4, NO2, NO3 ionok magas koncentrációja (mezőgazdaság);  Fe, Mn tartalom magas;  Szerves anyagok nagy koncentrációban jelen vannak;  Szerves és szervetlen mikroszennyezők;  Oldott szennyezőanyagok jelenléte;  Az oldott oxigén hiánya (anaerobitás);  H2S (kénhidrogén) megjelenése (anaerobitás). Talajvizek jellemző tulajdonságai

32 32  Bakteriális szennyezettsége alacsony;  Humin, fulvin és lignin anyagok jelenléte valószínű;  Illékony szerves gázok (metán, egyéb szénhidrogének) jelenléte;  NH 4 szennyezés előfordulhat;  H 2 S (kénhidrogén) jelenléte;  Magas vízhőmérséklet;  Nagy sótartalom;  As (arzén) szennyezés, geológiai eredetű;  Magas oldott széndioxid tartalom. Rétegvizek jellemző tulajdonságai

33 33  Patogén mikroorganizmusok száma alacsony;  NH 4, NO 3 előfordulhat;  Zavarosság (lebegőanyagok) – üledékanyagok;  Szerves és szervetlen mikroszennyezők;  Szerves anyagok jelenléte. Karsztvizek jellemző tulajdonságai

34 34  Mikrorganizmusok száma magas;  Fe, Mn szennyezés valószínű;  NH 4 szennyezés valószínű;  Szerves anyagok jelenléte;  Szerves és szervetlen mikroszennyezők;  Szénhidrogének (olaj) és szénhidrogén származékok. Parti szűrésű vizek jellemző tulajdonságai

35 Szennyvíz 28. lecke

36 Házi szennyvíz Járványügyi szempontból a legveszedelmesebb,mert sok benne a mikroorganizmus. A baktériumtartalom általában ml-enként milliós nagyságrendű, egy részük coli baktérium, előfordul még vírus, féregpete, szerves anyag, detergens. Az egy lakóstól származó szennyvíz mennyisége gyakorlatilag napi vízfogyasztásával egyenlő. Ez az ún. lakos egyenérték, ami nem csak a házi szennyvíz mennyiségét jelzi, hanem az illető településen keletkező valamennyi szennyvízféleséget együttesen. Ipari létesítményeknél nem rendelkező kisvárosban pl. az egy lakosra számított szennyvíz mennyisége 150l/fő/nap, közepes iparosított városban l/fő/nap. Tíz gyerek termel annyit, mint egy felnőtt, egy kórházi ágy 3 lakos egyenértéket tesz ki.

37 Csapadékvíz Szennyvíz ez is, mivel átmossa a légkör alsó, szennyezett rétegét, annak szennyezését magával ragadva, és végigfolyik az ugyancsak szennyezett talajon. Mikroorganizmusokat, többsejtűeket is tartalmazhat, különösen nyáron. Emberi fogyasztásra nem alkalmas.

38 Egészségügyi intézmények szennyvize A betegellátó intézmények szennyvízében leggyakrabban a hastífusz, vérhas, fertőző májgyulladás, továbbá a tetanusz és a tbc kórokozói, gennykeltők, bélférgek találhatók. Ezek a befogadó vizet is fertőzik. Ugyanilyen veszélyesek az oltóanyagokat előállító intézmények szennyvizei is. Számos járványt terjesztett és szennyvíz útján fertőzött fürdő és ivóvíz is.

39 Ipari szennyvíz A gyártási műveleteknél általában nagy mennyiségű vizet használnak, számos iparágban ennek 80-90%-aelszennyeződik. Az élelmiszeriparban, szeszgyárakban nagy mennyiségű hordalékanyag és benne bomlásképes szerves anyag keletkezik. A vágóhidak, húsfeldolgozók, bőrgyárak szennyvizei mikroorganizmusokat, valamint többsejtű élőlényeket tartalmaznak, így járványveszélyesek.

40 Ipari szennyvíz A műanyag-, gyógyszer- és festékgyárak szennyvize igen változatos, általában közvetlenül mérgező vegyületeket tartalmaz. A szénbányák, kohók szennyvizeiben kátránytermék, olaj, fenol található. A fenol, ha felszíni vízbe kerül, akkor az ebből készült ivóvíz nem fertőtleníthető klórral, mert a keletkező klór- fenol nemcsak rossz szagú, de erősen rákkeltő is. Az ércdúsítók réz-, ólom- és cianid-szennyezést, a galvanizáló üzemek cianidokat és krómsavat juttatnak a szennyvízbe. A vegyipar és textilipar savas vagy lúgos ph-júvá teheti a szennyvizet, szervetlen és szerves festékekkel szennyezheti.

41 Mezőgazdasági szennyvíz Ezek peszticideket, műtrágyát, híg trágyát, valamint nagy mennyiségben szerves anyagokat tartalmaznak. A környezet-egészségügy feladata e téren a szennyeződések okainak a feltárása, a vízelosztó rendszer állapotának a víztisztítás hatásfokának az elemzése.

42 A szennyvizek kezelése Ez népegészségügyi szempontból elsőrendű feladat! Kis településeken egyéni eljárással szikkasztják, a talajba elszivárogtatják, vagy árkokban vezetik el a szennyvizet. Városokban csatornákon vezetik el a szennyvizet, ahol befogadó nincs ott a talajba vezetik. Ha kellő felszíni vízfolyás található a közelben a szennyvizet ebbe vezetik.

43 Az elvezett szennyvíz tisztítása Mechanikai tisztítás: A szennyvíztisztító telepeken a víz előbb egy kőfogó műtárgyon áramlik keresztül, ami a görgetett köveket, a vízáram alján szállított nagyobb darabos szennyeződéseket visszatartja. Ezután egy homokfogó műtárgy következik, amikor is a szennyezett víz árama lelassul, így a szállított apró kavicsok is kiülepednek. A homokfogót követi a rács, melynek pálcaköze 2 mm körül van. Ezen csak azok a finom szennyezők tudnak átmenni, melyek mérete nem éri el a 2 mm-t. A rács után kap helyet az olajfogó, melyből az olaj fent, a víz lent távozik. A mechanikai tisztítás utolsó lépcsője egy ülepítés (előülepítőben), melyben a 2 mm-t el nem érő szilárd szennyeződések is kiülepednek. Az innen elvett ún. „primer iszap” igen fertőző!

44 Az elvezett szennyvíz tisztítása Biológiai tisztítás: A kommunális szennyvizeket az előző lépésben megtisztították a darabos szennyeződésektől. Azonban a szennyvíz nem csak fizikai, kézzel fogható szennyezőanyagokat tartalmaz, hanem oldott anyagokat, melyek szűréssel, ülepítéssel eltávolítani nem tudunk. A 19. század végén jöttek rá, hogy a baktériumok hatékonyan el tudják távolítani a vízből az oldott szennyezőanyagokat. Ezeket a szennyezőket azért fontos eltávolítani, mert az élővizekbe kikerülve ott algavirágzást, eutrofizációt okozhat a tápanyagban dús víz. A biológiai fázisban megkülönböztetünk eleveniszapos szennyvíztisztítás, biofilmes rendszereket, illetve a kettő kombinációját (hibrid reaktorok). Mindkettő sajátossága, hogy a tisztítás végén a biofázist és a tisztított vizes fázist el kell egymástól különíteni. Ez ülepítéssel történik.

45 Az elvezett szennyvíz tisztítása Kémiai tisztítás: Kémiai tisztítás alkalmazható önmagában, vagy biológiai tisztítással kombinálva. Önmagában alkalmazva meglehetősen drága eljárás, azonban olyan szennyvizek esetén, melyek biológiailag nem bonthatók (mert a baktériumok nem tudják „megenni” a benne oldott szennyező anyagokat) csak a kémiai eljárás jöhet számításba.

46 A kémai eljárások között megkülönböztetünk csapadékképző (fiziko- kémiai) és direkt oxidációs eljárásokat. Előbbi alkalmazása esetén szükséges egy fázisszétválasztó folyamat (szűrés vagy ülepítés) integrálása is a technológiába, hogy a kicsapatott szennyező anyagokat és a tiszta vizet szét tudjuk választani. Lakossági szennyvizek biológiai tisztítása esetén szintén gyakran alkalmazzák a kémiai tisztítási eljárást a foszfor eltávolítására. Ilyenkor a reaktorba beadagolt alumínium- és vasvegyületekkel lehet a szennyvízben lévő foszfort eltávolítani.

47 Az elvezett szennyvíz tisztítása Fertőtlenítés: A biológiai tisztítóból eltávozó szennyvíz fertőző lehet. Ennek meghatározására rendszeres méréseket kell végezni a szennyvíztisztító üzemeltetőjének, mely mérések alkalmával a csíraszámot, a coli-form baktériumok számát és más, egyéb, biológiai paramétereket meg kell határozni. Amennyiben a szennyvíz fertőző, fertőtlenítőszer adagolása szükséges. Ez leggyakrabban nátrium-hipoklorit (köznapi nyelven HYPO). A hypoban lévő aktív klór igen reakcióképes, az élő sejteket elroncsolja, így biztosítva, hogy a szennyvíz nem lesz fertőzőképes.

48 Az újabb technológiák már lehetővé leszik a szennyvizek fertőtlenítését UV-fénnyel is, mivel az UV-fényt a baktériumok sejtje elnyeli, és ezért a baktérium elpusztul. Ez azonban a hypo bekeverésével szemben drága eljárás. Forrás: wastewater-a-global-problem-with- differing-regional-issues

49 Közműolló A1sodlagos_k%C3%B6zm%C5%B1oll%C3%B3_nagys%C3%A1g %C3%A1nak_alakul%C3%A1sa_Magyarorsz%C3%A1gon_ _k%C3%B6z%C3%B6tt.png

50 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Letölteni ppt "Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Környezetgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC."

Hasonló előadás


Google Hirdetések