Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Műszeres analitika vegyipari területre és környezetvédőknek A mérés, műszeres analitika

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Műszeres analitika vegyipari területre és környezetvédőknek A mérés, műszeres analitika"— Előadás másolata:

1 Műszeres analitika vegyipari területre és környezetvédőknek A mérés, műszeres analitika

2 Tartalom Bemutatkozás: Gombály Zsanett, Tihanyi Péter, Ütő Piroska Cél, feladat – tartalom, követelmény, szükséges felszerelés A tanév témái Tűz- és balesetvédelem Csoportbeosztás Felelősök választása A mérés Analitika

3 0.0 Cél, feladat – tartalom, követelmény A végső cél, hogy mindenki – aki megdolgozik érte – képes legyen a gyakorlati vizsgát megfelelően letenni. Ennek érdekében:  megismerkedünk a legalapvetőbb műszeres mérési elvekkel,  gyakoroljuk a műszeres méréseket és  felkészülünk a gyakorlati technikus minősítő vizsgára is. A sikeres teljesítéshez elengedhetetlenül szükséges: az elméletekre való bejárás, figyelés, tanulás; a dolgozatokra való felkészülés és azok megírása, a gyakorlatok elvégzése, az adatok feljegyzése ( mindenki !), a jegyzőkönyv (beadási napló) elkészítése és határidőre (következő hétfő) beadása.

4 Szükséges felszerelés Egyéni felszerelés Füzetek: jegyzőkönyv jelű füzet (francia kockás) vagy (beadási füzet) francia kockás (pl ) elméleti füzet mérési füzet Egyéb:vegyszeres kanál, fém csipesz, védőszemüveg, védőkesztyű, törlőrongy, természetesen írószer és számológép (nem telefon!). Csoport felszerelés: fénymásoló papír 200 lap/tanév

5 A tanév témái Kisműszeres labor Elektro-analitikai mérések Optikai mérések

6 Tűz- és balesetvédelem A laboratóriumban a fő veszélyforrások:  Vegyszerek  Gáz  Elektromosság  Tűz, égés  Üvegtörés  Csúszás Vegyszerek használata –Az adott célra alkalmas vegyszerek közül a legkevésbé veszélyeset használjuk. –Vegyszerhez kézzel ne nyúljunk, csak erre való eszközzel (kanál, spatula).

7 Tűz- és balesetvédelem –A vegyszeres dobozból vagy üvegből csak a szükséges mennyiséget vegyük ki, mert visszatenni nem szabad a vegyszert. –Maró vegyszerekkel, savakkal, lúgokkal való munka esetén kötelező a megfelelő védelem (kesztyű, szemüveg, fülke) használata. –Marás esetén bő vízzel való öblítést alkalmazzunk. –Mérgező gázok gőzök fejlődésével járó műveleteket (akár az illékony savak kimérését is) fülke alatt elszívás használatával végezzük. –A vegyszerek és oldatok maradványait jellegüktől függően külön kell gyűjteni, csak a környezetre nem veszélyeseket szabad a lefolyóba kiönteni.

8 Tűz- és balesetvédelem A gáz használata, veszélyei Csak hibátlan eszközöket (égő, gumicső, vízfürdő és szerelvények) használjunk! A hibás eszközök balesethez vezethetnek. Az égők meggyújtását a tanult szabályos módon végezzük! Az elektromosság veszélyei Elektromos eszközöket csak megfelelő érintésvédelem (földelés vagy kettős szigetelés) esetén használjunk! A földelt készülékekhez földelt vezetéket és dugaszoló aljzatot (konnektor) használjunk, e nélkül veszélyesek lehetnek. Sérült vezetékű eszközt, nem biztonságos konnektort ne használjunk.

9 Tűz- és balesetvédelem Tűzveszély Tűzveszélyes anyagokkal csak nyílt lángtól és izzó tárgyaktól távol dolgozzunk. Tűz esetén a megfelelő eszközöket (oltó, pokróc, vészzuhany) használjuk, a tanárnak jelentsük. Ha valaki ég, a tűzoltó pokróc vagy a vészzuhany alkalmazásával oltsuk el, az égési sérültet orvosnak kell ellátnia. Törött üvegeszközzel ne dolgozzunk, ha eltörik, a szilán- kokat óvatosan szedjük, illetve söpörjük össze, dobjuk ki. A laboratóriumban a nedves kő csúszhat. Ezt elkerülendő nem szabad futni a laborban, a kiömlött folyadékot pedig azonnal fel kell takarítani.

10 Jegyzőkönyv készítés, beadás Az elvégzett mérésekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A módja a következő: a jegyzőkönyv előkészítése a mérés napjára, bemutatá- sa reggel; a jegyzőkönyv kitöltése a mérési adatokkal, a számítá- sok elvégzése a mérés után, aznap; a jegyzőkönyv beadása aznap vagy legkésőbb a következő hétfőn. A jegyzőkönyv készülhet kézzel vagy számítógéppel. A tartalmi elemek sorrendje: a mérés címe, elve, eszközök, anyagok veszélyességi kódjaikkal (H és P vagy R és S), mérés menet; mérési adatok, számítások, eredmény(ek).

11 0.1 A mérés fogalma − ismétlés A méréskor valamilyen jellemző mennyiségét határozzuk meg, úgy, hogy azt valamihez (mértékegység) hasonlítjuk. Így az eredmény két részből áll: számérték és mértékegység. Egyik a másik nélkül semmit sem ér! (Egy szakállas vicc: a kapitány látja, hogy a hajósinas mért valamit és megkérdezi tőle: – Mennyi? – A hajósinas válaszol: – Harminc. – Mi harminc? – kérdi a kapitány. – Mi mennyi? – felel a hajósinas.)

12 0.2 A mértékegységek Mértékegységek régen, már az ókorban is voltak. A hosszúság régi egységei testméretekhez kapcsolódtak: a hüvelyk, az arasz, a könyök, a láb. Nagyobb hosszúságegységek inkább a távolságokhoz: lépés, napi járás (járóföld), később a mérföld volt. Az űrmértékek egy része is ilyen volt: csipet, marék ( drakhma a görög drax = marék szóból ), más részük tárgyakhoz kapcsoló- dott: zsák, kosár, puttony, mérő, véka, tömlő, kulacs, hordó. Tevékenységhez kötött mértékek: idő – miatyánk, távolság – napi járás, köböl űrmérték és területegység, mivel ennyi mag kellett az adott terület bevetéséhez. Ezek a mértékek nagyon különbözőek lehettek, ezért vezet- ték be a mértékrendszereket (MKS, CGS, technikai, SI). Régi mértékegységeket ld. a függelékben.függelék Forrás: Ókori és középkori mértékek (http://www.timba.biz/magyar/erdekes/mertek.html)

13 0.3 Az SI mértékrendszer (olvasmány) A Mértékegységek Nemzetközi Rendszere, röviden SI (Système International d’Unités) modern, nemzetközileg elfogadott mértékegységrendszer, amely néhány kiválasztott mértékegységen, illetve a 10 hatványain alapul. A jelenleg használt SI mértékegység- rendszert a 11. Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia (General Conference on Weights and Measures) fogadta el 1960-ban. A korábbi, nemzetközileg is elfogadott mértékegységrendszert MKSA-nek nevezték, amely a méter, a kilogramm, a másodperc (secundum) és az amper mértékegységeken alapult, nevét ezek kezdőbetűiből alkották. Ezt egészítették ki később (1948-ban) 3 alapmérték- egységgel: a erő (newton), az energia (joule) és a teljesítmény (watt) egységekkel. A mértékegységek rendszerét az alapegységek, a kiegészítő egységek és a velük leírható származtatott egységek alkotják. A mértékegységek nagyságrendjét a prefixumok (előtagok) adják meg. A Magyar Népköztársaságban már 1960-tól az SI figyelembevételével készült kormány- rendelet (50/1960. Korm. sz.) szabályozta a mértékegységek használatát ben megjelent az MSZ 4900 „Fizikai mennyiségek neve, jele és mértékegysége” című magyar szabvány, amely teljes egészében a nemzetközi mértékegységrendszert használta, de kötelező használatát nem írta elő ban kiadták a 8/1976.(IV. 27) MT. sz. miniszter- tanácsi rendeletet, amely már előírta az SI rendszerre való kötelező áttérést. Ez a rendelet az SI kizárólagos, kötelező használatát (azaz más mértékegységek használatának tilalmát) január 1-jétől írta elő. A Magyar Köztársaság országgyűlése az évi XLV. törvény 1. mellékletében ismét meghatározta a szabványos magyar mértékegység- rendszer alapjait, az 1976 óta ismertté vált tudományos eredmények figyelembevételével. Jelenleg (2008-ban) ez az idevágó joghatályos előírás. Forrás: SI mértékegységrendszer (http://hu.wikipedia.org/wiki/SI_m%C3%A9rt%C3%A9kegys%C3%A9grendszer)

14 0.4/A Az SI alapegységek A mennyiségmértékegység nevejelenevejele hosszℓméterm tömegmkilogramm*kg időtmásodpercs elektromos áramerősségI (nagy i)amperA abszolút hőmérsékletTkelvinK anyagmennyiségnmólmol fényerősségIvIv kandelacd Forrás: SI mértékegységrendszer (http://hu.wikipedia.org/wiki/SI_m%C3%A9rt%C3%A9kegys%C3%A9grendszer)

15 0.4/B Néhány származtatott SI egység nevejele származtatása mértékegység neve jele területA= ℓ 2 négyzetméterm2m2 térfogatV= ℓ 3 köbméterm3m3 tömegkoncentráció ρBρB = m/V kilogramm per köbméter kg/m 3 sebességv= ℓ/t méter per másodperc m/s gyorsulása= v/t = ℓ/t 2 méter / másodperc 2 m/s 2 erőF= m·a newton (kg·m/s 2 ) N mech. fesz., nyomás p= F/Apascal (N/m 2 )Pa munka, energiaW, E= F·ℓjoule (N·m)J teljesítményP= W/t = U·Iwatt (J/s = V·A)W elektromos töltés Q= I·tcoulomb (A·s)C feszültségU= W/QvoltV anyagm. koncentráció c= n/V mol per köbméter mol/m 3

16 0.4/C Az SI egységek SI mértékegységek I-II. 2 DVD lemez Ft ismertető megnézés letöltésmegnézésletöltés Eddig ismeretlen oldaláról ismerhet- jük meg a fizika és a mérés történe- tét. Hogyan jött létre az időmérés, vagy mi a méter etalon, de betekint- hetünk az ifjú James Watt kaland- jába is a bányalóval. Szabó Sipos Tamás sajátos humo- rú, szórakoztató rajzfilmje Avar István felejthetetlen hangján vezeti be a nézőket a mérés történetébe, és az egységes mértékegység- rendszer sajátos világába. A hat részes sorozat igazi ritkaság. Sokak örömére végre megjelent DVD-n. Az SI sorozat garantált szórakozás – és tanulás – gyermek- nek, felnőttnek egyaránt.

17 0.4/D Az SI prefixumok Forrás: SI-prefixum (http://hu.wikipedia.org/wiki/SI-prefixum ElőtagJeleSzorzóElőtagJeleSzorzó hatvánnyalszámnévvelhatvánnyalszámnévvel yotta-Y10 24 kvadrillió ––10 0 egy zetta-Z10 21 trilliárd deci-d10 −1 tized exa-E10 18 trillió centi-c10 −2 század peta-P10 15 billiárd milli-m10 −3 ezred tera-T10 12 billió mikro-µ10 −6 milliomod giga-G10 9 milliárd nano-n10 −9 milliárdod mega-M10 6 millió piko-p10 −12 billiomod kilo-k10 3 ezer femto-f10 −15 billiárdod hekto-h10 2 száz atto-a10 −18 trilliomod deka- da (dk) 10 1 tíz zepto-z10 −21 trilliárdod ––10 0 egy yokto-y10 −24 kvadrilliomod

18 0.5/A Analitika Az analitika, analízis elemzést jelent. Az elemzés többféle lehet. Célját tekintve –minőségi és –mennyiségi; módszerét tekintve –klasszikus és –műszeres; az anyagra való hatása szerint –roncsolásos és –roncsolás nélküli; a felhasznált anyag mennyisége szerint –hagyományos és –mikroelemzés lehet.

19 0.5/B Az analitikai módszerek lépései 1. Mintavétel (a tervezéstől a tartósításon át a beszállításig) 2. Laboratóriumi minta előkészítése 3. Kalibrálás és mérés 4. Eredmények számítása 5. Eredmények értékelése és megbízhatóságának becslése A következőkben röviden szó lesz az 5. és az 1-2. lépésről, részletesen azonban a 3-4. lépést tárgyaljuk.

20 0.5/C Műszeres analitika Az anyagnak, vagy az abból előállított reakcióterméknek valamilyen jellemzőjét mérve elektromos jelet kapunk, ami a vizsgált anyag minőségével és/vagy mennyiségével (egy- értelmű) kapcsolatban van. A főbb módszer csoportok a következők: Elektro-analitikai mérések potenciometria (pl. pH mérés), konduktometria, polarográfia, stb. Optikai (fénnyel kapcsolatos) mérések refraktometria, polarimetria, fotometria, stb. Hővel kapcsolatos mérések termometria, derivatográfia, égéshő mérés, stb. Elválasztásos vizsgálatok (kromatográfia).

21 A jel és a mért mennyiség kapcsolata A jel, (általában elektromos, pl. U), amit kaptunk, szerencsés esetben arányos a mért mennyiséggel pl. koncentrációval. jel (U, V) koncentráció U ~ c  A jel és a koncentráció hányadosa az érzékenység (S). tg  = S

22 A további fejezetek Mérési hiba, mérési adatok értékelése Mintavétel Elektro-analitikai mérések Optikai mérések Kromatográfia Módszer validálás


Letölteni ppt "Műszeres analitika vegyipari területre és környezetvédőknek A mérés, műszeres analitika"

Hasonló előadás


Google Hirdetések