Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2015. 03. 29.FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (6)1 FÖLDRAJZI NEVEK 6. előadás Faragó Imre Közterületnevek Igazgatási nevek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2015. 03. 29.FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (6)1 FÖLDRAJZI NEVEK 6. előadás Faragó Imre Közterületnevek Igazgatási nevek."— Előadás másolata:

1 FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (6)1 FÖLDRAJZI NEVEK 6. előadás Faragó Imre Közterületnevek Igazgatási nevek

2 FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (6)2 KÖZTERÜLETNEVEK A közterületnevek minden településen hivatalosan a település önkormányzata által megállapított, dokumentált és a terepen táblával jelzett nevek. Ezek felvétele és valós, pontos helyesírásilag hibátlan ábrázolása a várostérképek alapvető céljai közé tartoznak. Az emberi települések közlekedésre, a hajlékok megközelítésére szolgáló részeit, az utakat, utcákat, tereket, stb. már a legrégebbi időkben megkülönböztető nevekkel látták el. Ehhez azonban szükséges volt, hogy a házak, épületek valamilyen sorba, csoportba rendeződjenek és maguk az épületek fogjanak közre olyan közlekedő „folyosókat”, amelyeknek azután neve alakul ki.

3 FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (6)3 – átjáró: két utca összekötése vasúti síneken, kapualjakon, udvarokon át – köz: összekötő utcácska, két utca vagy út között – sor: csak egyik oldalon beépített közterület – út: laza beépítéssel határolt közterület – utca: zárt sorú beépítés mindkét oldalon – tér: házsorral határolt térség – park: zöldterület a határoló házak nélkül A magyar nyelv hagyományos közterület nevei 1962-től ebbe a sorba tartozik a híd köznév is.

4 FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (6)4 A név a legrégebbi időktől a XIX. század második feléig természetes névadási folyamat eredményeként alakult. Ez a természetesség azt jelentette, hogy a közterület nevét az ott élők szájhagyománya alakította ki és az így kialakult név fejlődött tovább. Az ilyen neveket a település elöljárósága nem befolyásolta, csupán tudomásul vette. A közösségi névadás elnevezései nem tudatosak, hanem ösztönösek, hiszen a lakónépesség csak egy megkülönböztetési lehetőséget használ fel az azonos jellegű földrajzi objektum azonosítására. Az ilyen név nem tulajdonnév, hanem a hasonló és egymáshoz közel eső utcákat különbözteti meg egymástól. Az, hogy e megkülönböztetések a használat során névvé, – sőt tulajdonnévvé – váltak, végeredményben másodlagos fejlemény. A közterületek közösségi névadása A közösség által adott természetes elnevezés mindig a közterület fizikai, kézzelfogható jellegére utal. Ettől természetes ez a névadás, hiszen a név eredete könnyedén nyomozható, a névadó és a nevezett között logikai kapcsolat van.

5 FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (6)5 A közösségi névadás fontosabb névtípusai - Kiterjedésre, alakra, futásra, korra vonatkozó nevek: ezek általában melléknévi eredetű tulajdonnevek. Nagy utca, Kis köz, Kurta utca, Sugár út, Új utca, Széles tér - Fekvésre, elhelyezkedésre utaló nevek: e típus sokszor domborzati helyzetből, esetleg a településen belüli viszonyításból következik. Hegy utca, Hegyalja út, Külső sor, Meredek utca - A név talajjellemzőkből alakult: Homok utca, Köves út, Vörös utca, Agyagos köz - A név hadászati építmény meglétéből ered: e hadászati épületek legtöbbször várfalak, védművek, erődök. Vár utca, Várfok utca, Árok utca, Sánc utca, Palánk utca, Bécsikapu tér - A név nevezetes és névvel bíró középületről (vendéglő, műhely stb.) ered: Aranykéz utca, Kígyó utca, Fehérhajó utca stb. - A név a település gazdasági életében játszott szerepéből ered: Piac tér, Búza tér, Gabona tér, Vásár tér, Halpiac tér, Tímár utca, Szappanos köz, Állomás utca - A közterület neve arról a településről kapta nevét, ahová az út, utca a helységből kivezet. Ebben az esetben a név településnévből képződött. Fehérvári út, Mogyorósi út, Soroksári út, Keresztúri út, Kőbányai út - A név eredhet az ott lakók nemzetiségi jellemzőiből. Magyar utca, Tót utca, Sváb utca, Rác utca, Cigány sor Az előbbi főbb típusokon kívül még számos névadási indíttatás (történelmi események, humor, telepesek stb.) is felmerülhet.

6 FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (6)6 A név már nem a közösség, a mindennapi nyelvhasználat terméke, hanem tudatos, sokszor egy ember vagy egy szűk csoport által adott név. Ez esetben az elnevező tudatosan tulajdonnevet ad a közterületnek. Az így adott név általában semmilyen kapcsolatban nincs a jelölt közterülettel, annak jellegével, elhelyezkedésével. A mesterséges névadás a gyors ütemben fejlődő városias települések esetében vált először szükségessé. Azonban egy idő után a mesterséges nevek egyre inkább elkezdték kiszorítani a természetes neveket és sok esetben indokolatlanul átkeresztelték a régi, évszázadok alatt kialakult jellegzetes közösségi neveket. Magyarországon e névadási típus a XIX. század második felétől indult meg a városokban, majd a XX. század elejére fokozatosan a falvakra is kiterjedt. Ennek következtében az egyéni, tudatos közterület névadás jórészt kiszorította a közösségi eredetű neveket, csak néhány esetben maradtak meg az eredeti nevek, immár a hivatalos névadás rangjára emelve. A mesterséges névadásban az 1930-as évektől ideológiai szempontok is megjelentek, ekkortól a különböző – általában egyeduralmi rendszerek – a saját személyeiket és szimbólumaikat vitték be a közterületek elnevezéseibe. Ez utóbbi hatás, illetve kialakult gyakorlat következtében a politikai rendszerváltások egyben jelentős számú közterületnév-változást is maguk után vontak. A közterületek egyéni (hivatalos) névadása

7 FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (6)7 - Személynevekről elnevezett közterületek: a személynévi elnevezés részben az adott település híres szülöttjéről történik, de vannak olyan nemzeti szempontból nagy alakok, amelyek nevei a legtöbb település közterületeinél előtérbe kerülnek (pl.: Mátyás király, Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor) - Elvont, szimbolikus fogalmakból képzett közterületnevek: e típus az egyeduralmi rendszerek egyik legjellegzetesebb névtípusa. Magyarországon 1989 óta egyre kevesebb az ilyen névvel jelölt közterület. (pl.: Felszabadulás útja, Béke tér, Alkomány utca, Köztársaság tér, Magyar—szovjet barátság park) - Események időpontjáról elnevezett közterületek: szintén az egyeduralmi rendszerek egyik jellegzetes utcaneve, bár a névtípus Franciaországban keletkezett (rue de 14 Julliet) és egész Európában tért hódított. Magyarországon ma már tűnőben van, de néhány esetben újak is keletkeztek (pl. Október 23-a útja) - Bármilyen köznévről elnevezett közterületek: bármely főnév adja az illető út, utca tér nevét. (pl.: Tárna utca, Rózsa utca, Dob utca, Szív utca, Százados út, Venyige utca, Róka köz) - Egyéb tulajdonnévről elnevezett közterületek: legtöbbször bel- és külföldi települések adják a közterület tulajdonnévi részét. (pl.: Kolozsvár utca, Lőcsei utca, Korponai út, Moszkva tér, Helsinki út, Belgrád rakpart) - Sorszámnévvel jelölt közterületek: Magyarországon viszonylag ritkább névtípus, de külföldön, főleg Észak-Amerikában rendszeresen előfordul. A közterületek egyéni (hivatalos) névadásának főbb típusai

8 FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (6)8 IGAZGATÁSI NEVEK Az igazgatási nevek az államok neveit és az államterület belső területi egységeit jelölő nevek. Ma mindegyikük hivatalosan megállapított és dokumentált név. Életrajzuk tekintetében egy részük a honfoglalással egyidős ősi neveink közé tartozik, más részük friss alakulású, alig néhány évtizedes múltra tekint vissza.

9 FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (6)9 A különböző államalakulatok magyar elnevezéseinek – főleg Európa tekintetében – kialakulása a középkorra nyúlik vissza. Államnevek (országnevek) Rövidalakos államnév: a mindennapi kommunikációban használt államnevek. A magyar nyelvben előforduló típusok: – Történelmi kialakulású (magyaros) államnév: jellemzője, hogy a név utótagja legtöbbször az „ország”, ritkábban a „föld” szó, előtagja általában népnév. pl.: Svédország, Lengyelország, Spanyolország, Szváziföld stb. – Újabb alakulású (latinos) államnév: a név a latin névből magyarosodott változat, ez esetben mindig „ia” végződésű. pl.: Szlovákia, Románia, Ausztria, Norvégia stb. – Egyéb, idegen névből alakult államnév: a név idegen névből magyarosodott. pl.: Ukrajna, Egyiptom, Malajzia stb. A térképeken legtöbbször a rövidalakos államneveket használjuk. pl.: Magyarország, Csehország, Románia, Ausztria, Svédország stb. Hosszúalakos (hivatalos) államnév: az illető ország hivatalos, az államformára is utaló, több szóból álló neve. pl.: Szlovák Köztársaság, Cseh Köztársaság, Osztrák Köztársaság, Svéd Királyság, Izrael Állam stb. Egyes esetekben a hosszúalakos név megegyezhet a rövidalakos névvel. pl.: Magyarország, Románia, Kanada stb.

10 FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (6)10 Kialakulásuk a honfoglalástól adatolható. E névtípusban a magyarok által megismert nép kialakult magyar nevéhez kapcsolódott az ország, kevésbé szervezett állam esetében a föld végződés, vagyis az államnév a nép nevéből képződött. Ilyen nevünk főképp Európában élő népek államaira vonatkozik és kialakulásuk a megismeréssel párhuzamosan a középkorra nyúlik vissza (Franciaország, Németország, Spanyolország, Horvátország, Lengyelország, Csehország, Svédország, Oroszország stb.) Az -ország végződésű államneveink nagy része a középkorban államisággal rendelkező népek államterületének elnevezésére fejlődött ki. A későbbiekben már kisebb számban jöttek létre ilyen végződésű nevek (pl:. Finnország), illetve nem maradtak használatban (pl.: Angolország). Ugyanakkor számos esetben szépirodalmi, történeti forrásokban előkerül a -hon, -föld végződésű államnév használata. Ilyenkor a népnévhez a két előbbi főnév kapcsolódik. pl.: Tatárföld, Lengyelhon, Frankhon stb. Eredeti magyar névalakok

11 FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (6)11 A középkor folyamán a hagyományos magyar államnevek mellett folyamatosan előtérbe kerülnek, majd uralkodóvá válnak a latinból keletkezett -ia végződésű államnevek. Ezek alakulásukat tekintve később kerültek nyelvünkbe, de valójában párhuzamosan alakultak az -ország végződésű nevekkel. A magyar nyelv minden leírásokból, elbeszélésekből ismert terület, ország nevét a latin érintkezési nyelv miatt az -ia végződésű néven ismert meg, és sokszor később változott át e név a hagyományosabb és magyarosabb - ország végződésűre. Az -ia végződésű nevek másik keletkezési körülménye az újabban alakult államok esetében fedezhető fel, és ez az alakulási tendencia napjainkig nyomon követhető (Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia stb.). Másodlagosan alakult magyar névalakok

12 FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (6)12 Az Európától távol fekvő, de sokszor friss alakulású európai országok magyar nevei legtöbb esetben teljesen idegen eredetűek, nem egy mind a mai napig helyesírásilag is idegen (Chile, Botswana, Ecuador stb.). E magyar nevek az elmúlt évtizedek folyamán fokozatosan alakultak ki, mígnem a magyar helyesírási szabályzat megalkotásakor jutottak némiképpen nyugvópontra. Egy sor állam magyar neve az utóbbi évtizedekben vált magyar helyesírásúvá. Idegenből, egyénileg alakult magyaros névalakok

13 FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (6)13 Az államnevek esetében, még a hagyományosnak tekinthető európai államokra vonatkozó névadási folyamatban is igen keveredett állapot uralkodik. A névadás folyamatában több nem tisztán látható és érthető folyamat együttes hatása érvényesült. Ezek okozták, hogy a nagyjából azonos korú, illetve egy időben azonos jelentőségű királyság megnevezése eltérő típusú névként került a magyar használatba, ilyen Portugália és Spanyolország vagy Svédország és Dánia esete. Hasonlóan ellentmondásos a balti államok elnevezése. A nagy középkori múlttal rendelkező Litvániára a latinos alakot, ugyanakkor az 1920-ban függetlenné váló Észtországra, és Lettországra a hagyományos magyar alakot használjuk. Sok furcsaság van a közvetlen szomszédságunkban is. Minden szomszéd nemzetnek megvan a magyar nyelvű népneve, államaik nevét azonban – egy, Horvátország kivétellel – az idegen nevekből és -ia végződéssel használjuk. Így lett Oláhországból Románia, Rácországból Szerbia, de van eredeti magyar neve a szlovákságnak (tótok), részben az ukránoknak (ruszinok), illetve szintén részben a szlovéneknek (vendek). A névadási anomáliák feloldására a XIX. század végén próbáltak megoldást találni, de ezek mind kudarcot vallottak. A magyar köznyelv nem fogadta be a Norvégország, Dánország, Osztrákország, Skótország, Angolország stb. újításokat, tehát nyilvánvalóvá vált, hogy egyre inkább a latinos alak térhódítása érvényesül és mára a hagyományos alak kisebbségbe szorult. A XX. század új államalakulatainak elnevezéseiben egy-két hagyományos név felújult (Finnország, Fehéroroszország), de alapvetően az előbb említett tendencia érvényesült.

14 FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (6)14 Helyesírási változás: ÁTI (1937) »» ma Mexico »» Mexikó Liberia »» Libéria Canada »» Kanada Cuba »» Kuba Cyprus »» Ciprus Madagascar »» Madagaszkár Malaysia »» Malajzia Özbégisztán »» Üzbegisztán Kirgizföld »» Kirgizisztán Kazakföld »» Kazahsztán Becsuánaföld »» Botswana (70% becsuána) További változások (1960-as évektől): Mocambique »» Mozambik Bászutóföld »» Lesotho Szváziföld »» Szváziföld (Ngwane) Felső-Volta »» Burkina Faso Belorusszia »» Fehéroroszország Moldávia »» Moldova ?? Nagy-Britannia/ Egyesült Királyság ++ nem tekintjük változásnak: Elefántcsontpart/Cote D’Ivore Tanganyika/Tanzánia Sziám/Thaiföld Az államnevek változásai

15 FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (6)15 FinnországFinnia, Szuomia SvédországSvédia, Szvénia NorvégországNorvégia DánországDánia ÉsztországÉsztia LettországLettia LitvánországLitvánia NémetországNémetia, Germánia FranciaországFrankia, Francia LengyelországLengyelia, Polszkia OlaszországItália, Olaszia SpanyolországSpanyolia, Hiszpánia PortugálországPortugália AngolországAnglia ÍrországÍria GörögországGörögia, Grécia BolgárországBulgária OroszországOroszia, Russzia CsehországCsehia OsztrákországAusztria JÁTÉK az ÁLLAMNEVEKKEL Az akadémiai helyesírás és a magyar nyelvben kialakult más államnév- típusok ütköztetése. Tót- SzlovákországSzlovákia Ruszin-Ukránország Ukránia, Ukrajna Oláh- RománországRománia Rác- SzerbországSzerbia HorvátországHorvátia Vend- SzlovénországSzlovénia

16 FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (6)16 Az egyes államok belső szervezeti, közigazgatási egységeinek nevei. A közigazgatási egységek minden ország esetében hierarchikus rendet követnek. Ha egy térképen több ország területét ábrázoljuk és a belső közigazgatás eltérő, akkor is különbséget kell tennünk a különböző szintű egységek megírásánál, ha egyes szintek egy-egy ország esetében hiányoznak is. Mindenképpen meg kell különböztetni a belső autonómiával rendelkező szövetségi államokat, tartományokat az alacsonyabb fokú önállósággal bíró más adminisztratív egységektől, a megyéktől, körzetektől, járásoktól. Ezt a megkülönböztetés a név méretének változtatásával történhet. A közigazgatási nevek sokszor azonosak lehetnek történeti-földrajzi tájnevekkel (Alsó-Ausztria, Bajorország, Bihar stb.) Közigazgatási egységek nevei

17 FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (6)17 „Eredeti” tartománynevek Tartományneveken a magyarországi – hagyományosan kialakult – megyéknél nagyobb, sokszor az előbbinél jóval nagyobb hatáskörrel bíró igazgatási egységek neveit értjük. Magyarországon nem alakultak ki tartományok, ezért e neveken idegen területek tartományainak magyar neveit értjük. Az európai tartományok egy részének magyar alakja az államnevekkel egyidőben, velük azonos módon alakult ki, hiszen sokuk a középkorban szuverén fejedelemség, királyság volt. Ilyen Stájerország, amelynek régi magyar neve -ia végű: Stíria, Bajorország, Karintia, Türingia, Szászország, Aragónia, Kasztília, Podólia, Galícia (középkori neve: Gácsország), Moldva, Besszarábia, Olténia (középkori neve Kis-Oláhország), Munténia (középkori neve: Nagy-Oláhország), Montenegró, Koszovó (középkori neve: Rigómező) stb. Valójában a középkori eredetű, akkor államisággal rendelkező európai tartományok és történeti tájak nevei ily módon nem választhatók el az államnevektől csak a nevek mai vonatkozási állapota és ezáltal kartográfiai besorolása tesz különbséget köztük. Tartománynevek

18 FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (6)18 A tartománynevek másik csoportját képezik azon területek nevei, amelyeknek a földrajzinév-használat során magyaros írású, illetve fordított alakja alakult ki. Ezek azok a közigazgatási nevek, amelyeket a jobb érthetőség és a mindennapi nyelvhasználat egyszerűbbé tétele érdekében magyar alakban használunk. Ezek főleg égtájakat és viszonyítási elemeket tartalmazó nevek. Példák: Észak-, Dél-, Kelet-, Nyugat-, Közép- Csehország, Észak-, Dél-Morvaország, Prága (Csehország), Északi kerület, Déli kerület (Izrael), Északnyugati területek (Kanada), Észak-Dakota, Dél-Dakota, Észak-Karolina, Dél-Karolina, Új-Mexikó, Kalifornia (Am. Egy. Áll.), Északi körzet, Keleti körzet, Felső-Nílus, Egyenlítői körzet (Szudán), Északi tartomány, Központi tartomány, Déli tartomány (Kamerun), Észak-Lunda, Dél-Lunda, Észak-Cuanza, Dél-Cuanza (Angola), Észak-Matabeleföld, Dél-Matabeleföld, Észak-Masoneföld, Dél-Masoneföld, Manikaföld, Középső tartomány (Zimbabwe) stb. Magyaros tartománynevek

19 FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (6)19 A közigazgatási beosztás egységei Magyarországon Szent István királyunk uralkodása óta a megyék. A megye néhány ezer km 2 nagyságú területi szerveződés, amelynek igazgatási tartalma a kezdetek óta folyamatosan erősödött és a modern korban már a magyar közigazgatás hagyományosan elválaszthatatlan része lett. Megye (vármegye) nevek A magyar államterületen a megyék száma korszakonként változó, de az egyes időszakok tekintetében stabil értéket mutat. A modern-kori Magyarországon 1876 és 1886 között hozták létre azt a megyei felosztást, amelynek alapján a mai megyehatárok kialakultak. A jelenlegi megyebeosztás legutolsó nagy változása az 1950-ben végrehajtott megyerendezés, ekkor az addigi 25 megyéből 19-et szerveztek. Az eredetileg egytagú megyenevek mára több egység tekintetében többtagúvá váltak. Az első névegyesülés Pest és Pilis vármegyék összevonásával, a XVI. Században jött létre. Nagy tömegű névösszevonások elsőként az os átszervezéskor (13), majd Trianon után történtek és az 1950-es megyerendezéssel folytatódtak. Összevont megyenevek ma: Győr-Moson- Sopron, Komárom-Esztergom, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú- Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén

20 FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (6) : vármegyéből megye

21 FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (6)21 1. Győr-Moson-Sopron m. (Győr, Moson, Pozsony, Sopron) 2. Vas m. (Vas) 3. Zala m. (Zala) 4. Komárom-Esztergom m. (Komárom, Esztergom) 5. Veszprém m. (Veszprém) 6. Somogy m. (Somogy) 7. Fejér m. (Fejér) 8. Tolna m. (Tolna) 9. Baranya m. (Baranya) 10. Pest m. (Hont, Pilis, Pest) 11. Bács-Kiskun m. (Solt, Kiskun, Bács-Bodrog) 12. Heves m. (Heves) 13. Szolnok m. (Jász-Nagykun-Szolnok) 14. Csongrád m. (Csongrád, Csanád, Torontál) 16. Békés m. (Békés, Csanád, Arad) 17. Hajdú-Bihar m. (Hajdú, Bihar) 18. Szabolcs-Szatmár m. (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ung) 19. Borsod-Abaúj-Zemplén m. (Borsod, Gömör és Kishont, Abaúj-Torna, Zemplén) Megyenevek Magyarországon 2012-ben

22 FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (6)22 A vármegyék és a megyék alatti egykori igazgatási egységek A járás a nemesi vármegye által létrehozott, önkormányzati jogok nélküli igazgatási területegység. Neve a terület méretéből ered, mivel a járás akkora területet ölelt fel, amelynek minden települése egy nap alatt lóval, szekérrel bejárható volt. A járások mérete, határa gyakran változott és számuk a Kárpát- medencében a századfordulón 450 körül mozgott. Megyénkénti számuk 2 és 17 között változott. Magyarország mai területén számuk 90 és 150 között volt. A járások Járásnév településnévből képezve: a járások 93,7%-a településről kapta nevét. A képzés legtöbbször a járásszékhely nevéből történt, a településnévhez -i képző ragasztásával. Esztergomi járás (Esztergom vm.), Gölnicbányai járás (Szepes vm.) stb.

23 FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (6)23 Járásnév természetföldrajzi névből képezve: a járás neve hegység, dombság, síkság nevéből -i képzővel jött létre. A felhasznált természeti nevek egy része néprajzi tartalommal is rendelkezik. Előfordult, hogy a korrelációt jelző alsó, illetve felső utótagot kapta az -i képzős tag. Néprajzi tartalmú síkságnévből képzés: Bodrogközi járás (Zemplén vm.) Csallóközi járás (Komárom vm.) Síkságnévből képzés: Tiszaháti járás (Bereg vm.) Hegység-dombság névből képzés: Hegyháti járás (Baranya vm.) Csereháti járás (Abaúj-Torna vm.) Sokoróalji járás (Győr vm.) Völgységi járás (Tolna vm.) Taxonómiai névből képzés Izavölgyi járás (Máramaros vm.) Tiszavölgyi járás (Máramaros vm.) A járások

24 FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (6)24 Történeti-földrajzi és néprajzi táj nevéből képzés: a járás neve megszűnt igazgatási egység (pl. szék) vagy jellemző néprajzi területen fekvés következtében a néprajzi táj nevéből keletkezett. Fontos szempont, hogy az ily módon képzett nevű járás területe és a név eredeti vonatkozási területe között jelentős különbség lehet. Felvidéki járás (Bereg vm.) Kézdi járás (Háromszék vm.) Orbai járás (Háromszék vm.) Sepsi járás (Háromszék vm.) Felcsíki járás (Csík vm.) Jászsági alsó járás (Jász-Nagykun-Szolnok vm.) Jászsági felső járás (Jász-Nagykun-Szolnok vm.) Nádasmenti járás (Kolozs vm.) Víznévből való névképzés: a járás a területén átfolyó, vagy eredő jellemző vízfolyás nevét kapta. E névtípusnál is előfordult, hogy a korrelációt jelző alsó, illetve felső utótagot kapta az -i képzős tag. Tiszai alsó járás (Jász-Nagykun-Szolnok vm.) Tiszai közép járás (Jász-Nagykun-Szolnok vm.) Tiszai felső járás (Jász-Nagykun-Szolnok vm.) Marosi alsó járás (Maros-Torda vm.) Marosi felső járás (Maros-Torda vm.) Tiszai járás (Szabolcs vm.) A járások

25 Megyén belüli korreláción alapuló névképzés: Központi járás (Bihar, Hajdú, Temes, Tolna vm.) Tiszáninneni járás (Csongrád vm.) Tiszántúli járás (Csongrád vm.) Településtípus alapján való névképzés: Pusztai járás (Győr) Összetett, vegyes képzésű név (földrajzi jellemző + síkság-néprajzi név): Tószigetcsilízközi járás (Győr vm.) A járások Magyarországon 168 járás kialakítása Magyarországon január 1-től újra járások!

26 FARAGÓ IMRE: TÉRKÉPKIADVÁNYOK26

27 FARAGÓ IMRE: TÉRKÉPKIADVÁNYOK27

28 FARAGÓ IMRE: TÉRKÉPKIADVÁNYOK28

29 FARAGÓ IMRE: TÉRKÉPKIADVÁNYOK29

30 FARAGÓ IMRE: TÉRKÉPKIADVÁNYOK30

31 FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (6)31 Az alsó szintű közigazgatás átszervezésének eredményeként 1978-tól megszűntek a járások, helyüket megváltozott funkcióval és területtel a városkörnyékek és a nagyközségkörnyékek vették át. Ez azt jelentette, hogy az addigi járási beosztást a településhálózat központi szerepkört betöltő települései köré csoportosított kisebb egységek váltották fel. A központokat a városhálózat elemei, a városok, városhiányos területeken a kijelölt nagyközségek adták. Az új közigazgatási egység nevei minden esetben a központi település nevéből képződtek. Esztergomi városkörnyék Nyergesújfalui nagyközségkörnyék stb. A város- és nagyközségkörnyékek 1990-ben megszűntek. A városkörnyékek és a nagyközségkörnyékek

32 FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (6)32 A védett területek nevei a legfrissebb alakulású igazgatási nevek a magyar névadásban. E neveken Magyarországon a természetvédelem alatt álló igazgatási egységek neveit értjük. Ezek az igazgatási egységek jogszabályban meghatározott területtel és névvel jönnek létre. A védelem alá tartozó földrészleteket a jogszabály helyrajzi számuk alapján sorolja fel. A védett terület neve egyben a védettség fokára is utal. E szerint lehet: – Nemzeti park, – Tájvédelmi körzet, – Természetvédelmi terület. A védett területek neve a védelem alatt álló terület vagy objektum nevéből (természetföldrajzi táj, természetföldrajzi név, határnév, településnév), kisebb területek esetén a védettség okát adó jellemző növénytársulás meghatározásából állhat össze. A természeti védelem alatt álló területek névképzése: Duna–Ipoly Nemzeti park (víznév) Gerecsei Tájvédelmi körzet (tájnév) Pitvarosi puszták Tájvédelmi körzet (településnév) Makó–Landori-erdők Természetvédelmi terület (településnév) Kistompai löszpusztarét Természetvédelmi terület (településnév+védettség oka) Védett területek nevei


Letölteni ppt "2015. 03. 29.FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (6)1 FÖLDRAJZI NEVEK 6. előadás Faragó Imre Közterületnevek Igazgatási nevek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések