Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A balti népek Laczházi Aranka 1. Észtország: 45.000 km 2 1,4 millió lakos Lettország: 65.000km 2 2,3 millió lakos folyó: Daugava (Dvina, Düna) Litvánia:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A balti népek Laczházi Aranka 1. Észtország: 45.000 km 2 1,4 millió lakos Lettország: 65.000km 2 2,3 millió lakos folyó: Daugava (Dvina, Düna) Litvánia:"— Előadás másolata:

1 A balti népek Laczházi Aranka 1

2 Észtország: km 2 1,4 millió lakos Lettország: km 2 2,3 millió lakos folyó: Daugava (Dvina, Düna) Litvánia: km 2 2,9 millió lakos folyó: Nemunas (Nyeman/Memel) A „balti” szó értelmezése (1) földrajzi, geopolitikai A két világháború között független köztársaságok 1940-től a Szovjetunió „balti köztársaságai” 1989: Balti út (élőlánc a függetlenségért: Tallin-Riga-Vilnius, 600 km) 1990: a függetlenség visszanyerése 2004: Európai Unió 2

3 A „Balti út”, 1989.augusztus 23. 3

4 A „balti” szó értelmezése (2) nyelvészeti, filológiai F. Nesselmann német nyelvész, 1845: „baltische Sprachen” terminus megalkotása A balti nyelveknek (különösen a litvánnak) kitüntetett helyük van az indoeurópai nyelvek kutatásában. „Ha a latin az indoeurópai nyelvek múzeuma, akkor a litván a rezervátuma”. (Zoltán András) Litván Lett Óporosz Kihalt a XVIII. században. archaikus Szláv hatás Finnugor + német hatás 4

5 LETTEK A Livóniai Konföderáció Német telepesek hozzák létre a XIII. században: Német Lovagrend + német kereskedők, iparosok Riga alapítása: 1201 Keresztény térítés, a helyi lakosság leigázása A németek aránya a lakosságon belül max. 10%, mégis tulajdonképpen német állam, szoros kapcsolatban a mindenkori német kultúrával. A helyi lakosság: lívek, észtek, lettek = Undeutsch „nem német” – a társadalom alsó rétegei: parasztság. Nincs írásbelisége, a hagyományos népi kultúrát őrzi. A lett nyelvű értelmiség felemelkedése: XIX. század → nemzeti mozgalom, független Lettország: Egészen a XX. századig a lettek idegen uralom alatt éltek. 5

6 LITVÁNOK: volt saját államuk Litvánia első említése : Querfurti Brúnó /Bonifác szerzetes mártírhalála kapcsán ; 1009: Lituae, Quedlinburgi évkönyvek “...a Bonifácnak nevezett Szent Brúnó püspököt és szerzetest hittérítő missziójának második évében Ruszia és Litvánia határán a pogányok fejbe vágták és ő 18 társával együtt február 23-án az égbe szállt.” 6

7 Első királyuk: Mindaugas, koronázása –1253: ez az egyetlen sikeres államalapítás a régióban a nyugatiak megjelenését követően! Vilnius alapítása: Gediminas nagyfejedelem, A város alapítását a legenda szerint az álmában látott vas farkas sugalmazta. → vö. Róma alapítása → A legenda létrejötte a litván kultúra nyugat-európai, reneszánsz orientációjáról tanúskodik. Litván Nagyfejedelemség: a XV. századra éri el legnagyobb kiterjedését : kb. 1 millió km 2 A Litván Nagyfejedelemség hivatalos nyelve nem a litván hanem az ekkor már fejlett írásbeliséggel rendelkező keleti szláv lesz. A litván a XVI. századig csak a szóbeli kultúrában, a folklórban él. 7

8 Népei: litván (csak kb.20%!) keleti-szláv német (főleg városokban) zsidó karaim (Vilnius környékén) tatár (Vilnius környékén) Forrás: Bojtár E.: Bevezetés a baltisztikába Nyelvek: hivatalos, írott nyelv: keleti szláv német latin jiddis tatár karaim litván: csak szóbeli használat! A Litván Nagyfejedelemség Vallások: pravoszláv, katolikus, görög katolikus, óhitű ortodox, zsidó, muzulmán, karaita judaizmus, lutheranizmus, kálvinizmus, arianizmus. 8

9 Jonas Mackevičius: „Nagy Vytautas a Fekete-tengernél“ 9

10 Piotr Stachiewicz, Litvánia megkeresztelése(1910) 10 A kereszténység felvétele: 1387: Jogaila fejedelem és Hedvig magyar királylány házasságkötése kapcsán → lengyel-litván perszonálunió A Jagelló dinasztia kezdete A litvánok „Európa utolsó pogányai” → a pogány szokások sokáig, a XVIII. századig továbbélnek. Jogaila és Hedvig szobra a Budai Várban (2013)

11 Az első litván könyv: Mažvydas Katekizmusa, 1547 Reformáció és ellenreformáció az írásbeliség megjelenése a balti nyelveken: az első könyvek litvánul, lettül és óporoszul is. a vilniusi jezsuita kollégium alapítása, majd egyetemi rangra emelése 1579-ben, Báthory István erdélyi fejedelem, litván nagyfejedelem által. Vilnius és a litván vidék barokk arculata A Péter-Pál templom Vilniusban 11

12 A Vilniusi Egyetem Alapítása: 1579, Báthory István erdélyi fejedelem, : litván nagyfejedelem Közép-Európa egyik legrégebbi egyeteme 12

13 13 A vilniusi barokk Litvánia a gótika, majd a barokk kultúra legkeletibb színtere. Litvániában a barokk építészetnek saját iskolája alakult ki, az az úgynevezett „vilniusi barokk”. Vilnius történelmi óvárosa az UNESCO világörökség része. A barokk magaskultúra hatással volt a népi kultúrára is: például a hagyományos litván fafaragást új témákkal gazdagította: elterjedtek a fából faragott szentábrázolások. A Szent Kázmér templom, az első barokk templom Vilniusban.) A Kálvária templom

14 14 A hagyományos kultúra A kereszténység előtti szellemi kultúráról az tudjuk, hogy o Természeti jelenségeket (mennydörgés, villámlás, nap, hold, tűz), állatokat, növényeket féltek és tiszteltek. o Szent ligeteik voltak, ahová csak a sámánok léphettek be. o Az erdőket, mezőket, vizeket szellemek, manók, sellők lakták. o Az állatok közül megemlítendő a kígyó tisztelete: olykor még otthonukban is tartottak kígyót (tulajdonképpen inkább valamiféle siklót), tisztelték, gondozták. Ez volt a ház és a család jólétének záloga. o A mindennapi élet eseményeit nőalakként elképzelt lények irányították, hozzájuk fohászkodnak például a népdalokban is. o Ezeknek a mitológiai lényeknek, természeti erőknek a stilizált szimbólumai (ld. A következő dián) megjelennek a népművészetben, a használati tárgyakon (pl. beleszövik ruhadarabokba). Ez ma is élő hagyomány.

15 Szimbólumok és jelentésük a baltiak népművészetében Kígyó 1.Kereszt; csillag, tűz 2. Mára (két elemből áll; a szülés képessége) 3. Égbolt (védelem) 4. Laima (szeretet, család) 5. “rózsa”, életfa (szépség, egészség) 6. “Holló szeme” (termékenység, föld) 7. “svastika” Perkúnas (Villám-isten), Nap 8. “lovak”, “jumis” (termékenység, ikrek) 9. Fenyő (Laima jele) 10. Kígyó (mentális erő, energia, egészség) “Pogány keresztek” – a litvánoknál 15

16 Népdal-fesztivál a Baltikumban Az első dalosünnep 1873-ban volt. 16 Sutartin ė A litván népdalok egy típusa, az UNESCO szellemi kulturális örökség része. Nagyon ősi éneklési mód: monoton, primitív dallam, szövege főleg értelemmel nem bíró szótagokból áll. Lásd például: A népdalok fontos elemei a mai litván, lett önazonosságnak: ezekben rejlik az autentikus litván, lett kultúra. A XIX. századi nemzeti mozgalmak egyik alapvető tevékenysége volt a népdalgyűjtés.

17 A könyvhordók (knygnešys) A nemzeti identitás másik fontos eleme a saját nyelven írott könyv tisztelete, az ezért való közdelem között az orosz kormányzat betiltotta Litvániában a latin betűs könyvek kiadását és birtoklását. Illegális népmozgalom szerveződött a könyvek külföldről történő becsempészésére. Ezek a csempészek a „könyvhordók” (knygnešys). Az 1897-es oroszországi népszámlálás szerint a litvánok 47%- a tudott olvasni. Ez kétszerese a birodalmi átlagnak. 17

18 Ajánlott irodalom: A világ nyelvei. Főszerk. Fodor István. Budapest: Akadémiai Kiadó, Bojtár Endre: Bevezetés a baltisztikába. Budapest: Osiris, Bojtár Endre: Európa megrablása. Budapest, Bojtár Endre: Litván kalauz. Budapest, Halecki, Oskar: A nyugati civilizáció peremén. Budapest: Osiris, Laczházi Aranka (ismertetés): Magyarok a Litván Nagyfejedelemségben a Jagellók és Báthory István korában. [Ragauskienė, Raimonda: Vengrai Lietuvos Didžiojoje Kunigaikštystėje Aleksandro Jogailaičio ir Stepono Batoro laikais (1492–1586 m). — Hungarians’ Status in the Grand Duchy of Lithuania under the Rule of Jagiello and Stephen Batora (1492–1586).= History. A Collection of Lithuanian Universities' Research Papers (Istorija. Lietuvos aukštųjų mokyklų mokslo darbai), issue: 72/2008, p.21-31, on ] – Kisebbségkutatás 18. évf. (2009) 4. szám, 756 – 759. Laczházi Aranka: A balti németség és a lett nemzet: fejezetek a “közös” történelemből. — Keresztirányok. Budapest 1999, 74–90. Nītiņa, Daina: Könyv a lett nyelvről. Folia Baltica I. Szombathely, Rauch, G. von – Misiunas R. J. –Taagepera R.: A balti államok története. Budapest. Osiris-Századvég, Sabaliauskas, Algirdas: Mi, baltiak. Vilnius, Venclova, Tomas: Litvánok és… Válogatott esszék. Budapest, Venclova, Tomas: Vilnius. Egy város Európában. Ford. Tölgyesi B. Budapest, Zinkevičius, Zigmas: The History of the Lithuanian Language. Vilnius, Zoltán András: Vannak-e balti jövevényszavaink? – Zoltán András: Szavak, szólások, szövegek. Nyelvészeti és filológiai tanulmányok. Kisebbségkutatás Könyvek. Lucidus Kiadó, Budapest, o.www.ceeol.com 18


Letölteni ppt "A balti népek Laczházi Aranka 1. Észtország: 45.000 km 2 1,4 millió lakos Lettország: 65.000km 2 2,3 millió lakos folyó: Daugava (Dvina, Düna) Litvánia:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések