Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az Iszlám Világ észak- afrikai részének gazdasági fejlődése Gazdaság- és társadalomföldrajz BME Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2014/2015, I.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az Iszlám Világ észak- afrikai részének gazdasági fejlődése Gazdaság- és társadalomföldrajz BME Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2014/2015, I."— Előadás másolata:

1 Az Iszlám Világ észak- afrikai részének gazdasági fejlődése Gazdaság- és társadalomföldrajz BME Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 22 Az Iszlám Világ fogalma, lehatárolása Fő jellegzetessége: Fő jellegzetessége: –Iszlám vallás dominanciája (zsidók, keresztények is) Fogalmi különbségek Fogalmi különbségek –Iszlám közösségek a Föld országaiban (tágabb) – 1,5 mrd (D-, DK-Ázsia, Európa is) –Iszlám Világ – 850 mó (világ 12%, de muszlimok fele) –Arab Világ (szűkebb) Iszlám világ: 25 mó km 2 (17%)  VR1 Iszlám világ: 25 mó km 2 (17%)  VR1

3 33 Egyetlen kultúrrégió két kontinensen Afrika: Észak-Afrika Magreb (Arab Nyugat) – („Dzsezírat el Magreb” = Nyugati-sziget): Magreb (Arab Nyugat) – („Dzsezírat el Magreb” = Nyugati-sziget): –Atlasz-vidék Távoli-Magreb: Marokkó, Mauritánia Távoli-Magreb: Marokkó, Mauritánia Középső-Magreb: Algéria, Tunézia Középső-Magreb: Algéria, Tunézia –Szahara Közeli-Magreb: Líbia Közeli-Magreb: Líbia Egyiptom (Masrikhoz sorolják) Egyiptom (Masrikhoz sorolják) Szudáni Tájöv: Szudáni Tájöv: –Részben még Szahara: –Részben még Szahara: Mauritánia, Mali, Niger, Csád, Szudán –Teljesen Szudán: Gambia, Szenegál, Burkina Faso Ázsia: Közel-Kelet Masrik (Arab Kelet): Masrik (Arab Kelet): –Arab-félsziget –Termékeny Félhold Türk területek: Türk területek: –Kisázsia –Közép-Ázsia (Turkesztán) – kivéve Tádzsikisztán Előázsia: Előázsia: –Irán, Afganisztán, Pakisztán

4 44 Egyenlőtlen benépesültség Száraz sivatagos – félsivatagos éghajlat  34 fő/km 2, de népesség erőteljes földrajzi koncentrációja Száraz sivatagos – félsivatagos éghajlat  34 fő/km 2, de népesség erőteljes földrajzi koncentrációja Sűrűbben lakott területek: Sűrűbben lakott területek: –Mediterrán tengerpart: Földközi-tenger –Termékeny folyómenti területek: Nílus, Eufrátesz, Tigris, Amu- darja, Szír-darja, Indus Ritkán lakott területek: Ritkán lakott területek: –Szahara –Mérsékelt övi sivatagok

5 Kétarcú országok Líbia –Tengerpart: 2 centrum –Sivatag: Szahara-i tábla Egyiptom –Tengerpart + Nílus 1 centrum (Delta) –Sivatag: Szahara-i tábla

6 Népességföldrajz Népesség egyenlőtlen eloszlása Népesség egyenlőtlen eloszlása –Líbia: 2 sűrűn lakott tengerparti terület (Tripolitánia nyugaton és Kiraneika keleten) + ritkán lakott Szahara –Egyiptom: 2 sűrűn lakott terület (Nílus- delta, Nílus-menti terület) + ritkán lakott Szahara Gyors népességnövekedés – fiatal ország (34% 14 év alatti) Gyors népességnövekedés – fiatal ország (34% 14 év alatti) Etnikailag meglehetősen homogén Etnikailag meglehetősen homogén Vendégmunkások Vendégmunkások Vallás: szunnita mohamedán Vallás: szunnita mohamedán

7 77 Iszlám vallás jellemzői Iszlám 5 alappillére: Iszlám 5 alappillére: –Hitvallás (saháda) –Ima (szalát) –Adakozás (zakát) –Böjt (szaum) –Mekkai zarándoklat (haddzs) –(+ dzsihád) Irányzatok Irányzatok –Szunnita (87–90%): általánosabb – írásos szunna fontossága vallásjogi kérdésekben –Siita (10–13%): Irán, DK-Irak – vallási vezető (imám) fontossága –Háridzsita: Omán – vallás elsődlegessége világi hatalommal szemben

8 A gazdaság fő jellemzői az Iszlám Világ országaiban Kora ókor: több folyammenti civilizáció Kora ókor: több folyammenti civilizáció –Nílus (Egyiptom) –Tigris–Eufrátesz (Mezopotámia, Babilónia, Asszíria) – Úr: Föld 1. városa –Indus (mai Pakisztán) – –Indus (mai Pakisztán) – magas fokon urbanizált terek (burkolt utak, vízvezetékek, fürdőszobás, kétszintes lakóházak) Hagyományosan: kereskedelem Hagyományosan: kereskedelem Száraz éghajlat + hódítások  nincs agrársiker  agrárium alárendelt szerepe Száraz éghajlat + hódítások  nincs agrársiker  agrárium alárendelt szerepe –Növénytermesztés: gabona (búza, árpa), olíva, szőlő, déligyümölcsök (narancs), primőr, datolya, halfafű Mediterrán tengerpart: növénytermesztés (Gyapot  pamutipar, hagyma, cigaretta) Mediterrán tengerpart: növénytermesztés (Gyapot  pamutipar, hagyma, cigaretta) Egyiptom: Nílus menti oázisgazdálkodás Egyiptom: Nílus menti oázisgazdálkodás Oázisgazdálkodás a sivatagban: szubtrópusi kultúra Oázisgazdálkodás a sivatagban: szubtrópusi kultúra –Állattenyésztés: sertés vallási tilalma, sztyeppek nomád, félnomád állattartása, extenzív pásztorkodás (juh, kecske)

9 A gazdaság fő jellemzői az Iszlám Világ országaiban Ipar hiányzik (sokoldalúbb iparszerkezet: csak Egyiptomban) Ipar hiányzik (sokoldalúbb iparszerkezet: csak Egyiptomban) –Viszonylag korai iparosítás (1950-es évek): szovjet segítséggel  vegyipar, kőolaj-finomítás, műtrágya –Szuezi-csatorna: 3 Mrd t –Hazautalások: 6–7 Mrd $ Szénhidrogének: Líbia, Algéria Szénhidrogének: Líbia, Algéria – –1960-as évek eleje: kőolajmezők feltárása – –Kőolajexport (kivitel 70%-a nyersolaj + 15%-a finomítványok) Turizmus: Marokkó, Tunézia, Egyiptom (Líbia) Turizmus: Marokkó, Tunézia, Egyiptom (Líbia)

10 1010 Észak-Afrika országai Hasonlóságok: Hasonlóságok: –Éghajlat: partvidék mediterrán, délebbre: Szahara hatása –Tőkeszegénység, szakemberhiány –Bányakincsek, mediterrán mezőgazdasági termékek Különbségek: Különbségek: –Marokkó: feudális maradványok, konzervatív –Algéria, Líbia: központosított, szocialista kísérlet, iszlám fundamentalizmus, katonai diktatúra –Tunézia, Egyiptom: nyugati mintájú modernizáció

11 A „sivatag előtti idők” Sziklarajzok: korábban kellemesebb éghajlat, civilizációs lépcsőfokok Sziklarajzok: korábban kellemesebb éghajlat, civilizációs lépcsőfokok –„Vadászok és gyűjtögetők művészete” –„Pásztorművészet” –„Lovasnépek művészete” Őslakói: berberek Őslakói: berberek –Délebbre szorultak –Nyugatabbra nagyobb az arányuk (Marokkó: 40%)

12 Ókor Egyiptom: Szudán: fáraódinasztiák (Karnak, Luxor, Théba) 8-9 mó birodalom Egyiptom: Szudán: fáraódinasztiák (Karnak, Luxor, Théba) 8-9 mó birodalom Főníciaiak (Kr. e. XII. sz.) Főníciaiak (Kr. e. XII. sz.) –Föníciai hajózási támaszpontok: Sabratah, Leptis Magna, Oea (mai Tripoli) Asszír, és perzsa támadások keleten Asszír, és perzsa támadások keleten Görögök Görögök –Alexandria (Kleopátra) –Kirenaiaka, Cyrené: Thera szigetéről érkező görögök alapították Punok (Kr. e. VII-IV. sz.): Karthágó Punok (Kr. e. VII-IV. sz.): Karthágó Római Birodalom része (Kr. e. 146): Mauritánia, Numídia, Africa (≈Líbia) Római Birodalom része (Kr. e. 146): Mauritánia, Numídia, Africa (≈Líbia) –Tripoli, fényűző városok (Leptis Magna) Barbárok (vandálok, V. sz.): hódítások miatt e városok elnéptelenedtek Barbárok (vandálok, V. sz.): hódítások miatt e városok elnéptelenedtek

13 Középkor, újkor Arab uralom (VIII. sz.) Arab uralom (VIII. sz.) –Kézműipar, kereskedelem –Kairó: kalifátus központja XVI. század: oszmán-török birodalom része (XVI. sz.) XVI. század: oszmán-török birodalom része (XVI. sz.) –Jelentősebb vezető: Mohamed Ali –Részleges függetlenség –Gyapot, öntözés

14 1414 Észak-Afrika újkori gyarmatosítása Atlasz-vidék országai: franciák, spanyolok (XIX. sz. eleje) Atlasz-vidék országai: franciák, spanyolok (XIX. sz. eleje) –Gyarmatok: Francia-Algéria, Spanyol-Marokkó –Protektorátusok: Francia-Marokkó, Francia-Tunézia –Nemzetközi igazgatású város: Tanger Egyiptom: angolok (1882) Egyiptom: angolok (1882) Líbia: olaszok Líbia: olaszok –1911–1912: olasz-török háború –XVIII. sz-ban alapított szenúszi szekta –központjuk Kufra

15 Önállósulás útján Egyiptom Egyiptom –1922.: királyság Líbia Líbia –II. vh.: fontos csaták színhelye (Tobruk) Kirenaika, Tripolitánia: angol megszállás Kirenaika, Tripolitánia: angol megszállás Fezzán: francia megszállás Fezzán: francia megszállás –Háború után: ENSZ gyámság –1951.: 3 tartományból független királyság I. Idrisz (szenuszi emír) I. Idrisz (szenuszi emír) 1956: Marokkó (alkotmányos monarchia), Tunézia 1956: Marokkó (alkotmányos monarchia), Tunézia 1962: Algéria (köztársaság) 1962: Algéria (köztársaság)

16 Szocialista kísérletek 1952: Egyiptomi Arab Köztársaság 1952: Egyiptomi Arab Köztársaság –Nasszer 1970-ig –1956: Szuez államosítása –1967: izraeli háború 1969: Líbia: „Arab szocialista népi állam” 1969: Líbia: „Arab szocialista népi állam” –Moamer el-Kadhafi ezredes hatalomra jutása –Királyság megdöntése (Líbiai Arab Köztársaság) – teljes függetlenség –Eleinte radikális pánarab és mérsékelt szocialista politika –Katonai diktatúra szigorú iszlám alapokon –Zöld Könyv –Tanácsrendszer –Kapitalizmus és szocializmus mellett a „harmadik nemzetközi elmélet”

17 Nemzetközi konfliktusok Algéria: Algéria: –FLN: fundamentalista nyugatellenes politika Egyiptom Egyiptom –1973: arab-izraeli háború –1979: béke Izraellel Líbia Líbia –Szidrai- (vagy Nagy-Szirtisz- )öböl –Aozou-övezet (Líbia és Csád határa) –Terrorista és gerillaszervezetek támogatása –Lockerbie-katasztrófa (1992) –Tömegpusztító fegyverek

18 18 Társadalmi–gazdasági fejlettségi különbségek Észak- Afrikában

19 1919 Nagy és kicsi Ter. Ter. –Nagy: Algéria 2,4 mó, Líbia 1,7, Egyiptom 1 mó km 2 –Kisebb: Marokkó: 460 ezer km 2 (Nyugat-Szahara kérdése), Tunézia: 163 ezer km 2 Nép. Nép. –Óriás: Egyiptom 72 mó –Nagy: Marokkó: 33 mó, Algéria 32 mó –Kicsi: Tunézia: 10 mó, Líbia 6,2 mó Néps. Néps. –Alacsony: Egyiptom, Marokkó 71 fő/km 2, Tunézia : 61 fő/km 2 –Igen alacsony: Algéria 13 fő/km 2, Líbia 3,5 fő/km 2 Népnöv. Népnöv. –Igen gyors: Líbia 2,6% –Egyiptom 1,8%, Marokkó: 1,55%, Algéria: 1,22% –Tunézia: 0,99%

20 2020 Koncentrált városhierarchia Rang–nagyság szabály Rang–nagyság szabály A városhálózat koncentrációja A városhálózat koncentrációja

21 Legnépesebb városok Kairó: 8 mó (ev. 15 mó) AFR3. Kairó: 8 mó (ev. 15 mó) AFR3. Alexandria: 4 mó AFR5. Alexandria: 4 mó AFR5. El-Giza (Gizeh): 2,5 mó El-Giza (Gizeh): 2,5 mó Tripoli: 1,1 mó Tripoli: 1,1 mó Subra-el- Haima (Shubra-el- Khema): 1 mó Subra-el- Haima (Shubra-el- Khema): 1 mó Bengázi (Benghazi): 700 ezer Bengázi (Benghazi): 700 ezer

22 2222Marokkó Maghreb-el-Aksza Maghreb-el-Aksza Alkotmányos monarchia (király) Alkotmányos monarchia (király) Nemzetiségek: arab (50%), berber (40%) Nemzetiségek: arab (50%), berber (40%) GDP/fő: 4300$ (mg. 22%, ip. 36%, szolg. 42%) GDP/fő: 4300$ (mg. 22%, ip. 36%, szolg. 42%) Bányászat: foszfát Bányászat: foszfát Fejletlen kohászat, gépipar Fejletlen kohászat, gépipar Vegyipar (imp. kőolaj, foszfát) Vegyipar (imp. kőolaj, foszfát) Élelmiszeripar, textilipar (gyapot, gyapjú, bőr, ötvös) Élelmiszeripar, textilipar (gyapot, gyapjú, bőr, ötvös)

23 2323Algéria Köztársaság Köztársaság Nemzetiségek: arab, berber (1/6), feketék Nemzetiségek: arab, berber (1/6), feketék GDP/fő: 7200$ (mg. 10%, ip. 60%, szolg. 30%) GDP/fő: 7200$ (mg. 10%, ip. 60%, szolg. 30%) Bányászat: kőolaj, földgáz, vasérc Bányászat: kőolaj, földgáz, vasérc Vegyipar Vegyipar Fejletlen ipar Fejletlen ipar

24 2424Tunézia Nemzetiségek: arab, berber, európai (2%) Nemzetiségek: arab, berber, európai (2%) GDP/fő: 7600$ (mg. 14%, ip. 30%, szolg. 56%) GDP/fő: 7600$ (mg. 14%, ip. 30%, szolg. 56%) Élelmiszeripar (malomipar) Élelmiszeripar (malomipar) Bányászat: foszfát, kőolaj (vasérc) Bányászat: foszfát, kőolaj (vasérc) Kohászat, gépipar Kohászat, gépipar Vegyipar Vegyipar Kézművesipar, turizmus Kézművesipar, turizmus

25 Foglalkoztatási szerkezet: Líbia és Egyiptom A kőolajszektor miatt Líbiában nagyobb a bányászat+ip aránya, Egyiptomban ehelyett mg A kőolajszektor miatt Líbiában nagyobb a bányászat+ip aránya, Egyiptomban ehelyett mg –Mezőgazdaság: L 18% E 32% –Bányászat, ipar: L 30% E 17% –Szolgáltatások: L 52% E 51% Magas munkanélküliség: Egyiptom Magas munkanélküliség: Egyiptom –Sok vendégmunkás (1 millió egyiptomi Líbiában)


Letölteni ppt "Az Iszlám Világ észak- afrikai részének gazdasági fejlődése Gazdaság- és társadalomföldrajz BME Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2014/2015, I."

Hasonló előadás


Google Hirdetések