Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A magyarországi református közoktatás területi sajátosságai

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A magyarországi református közoktatás területi sajátosságai"— Előadás másolata:

1 A magyarországi református közoktatás területi sajátosságai
Dr. habil. M. Császár Zsuzsanna egyetemi docens PTE TTK Földrajzi Intézet

2 Kutatási célok I. ▪ A 2011-es népszámlálás: reformátusok területi megoszlásának elemzése ▪ A református népesség demográfiai jellemzése ▪ A református népesség településföldrajzi jellemzői ▪ A közoktatási intézményhálózat térbelisége ▪ A református közoktatási intézményeknek helyt adó településeken élő református népesség demográfiai jellemzése a KSH adatbázisa alapján ▪Kérdőíves felmérés a református oktatási intézményekben

3 Kutatási módszerek Statisztikai adatok elemzése ( KSH nyilvános és zárt adatbázis, MRE adatai) Dokumentumok elemzése Kérdőíves felmérés A területi adatok térinformatikai módszerekkel való ábrázolása és elemzése

4 Eredmények 2001-es és 2011-es népszámlálás összevetése, elméleti kérdések A magukat a történelmi vallásokhoz, felekezetekhez tartozónak vallók száma drasztikusan csökkent, addig a más vallási közösségekhez tartozóké a 2001-es ról re, vagyis 72,8%-kal nőtt. A magukat református felekezethez tartozónak vallók száma és aránya is drasztikusan csökkent. Míg 2001-ben fő (az összlakosság 15,9%-a), addig 2011-ben csupán fő (az összlakosság 11,31%-a) vallotta magát reformátusnak (katolikus 2001-ben összlakosság: 54,5%-a, most 38,9%-a).

5 A vallásosak aránya és vallások szerinti megoszlása, 2011
Forrás: Németh Zs

6 Forrás: KSH adatok alapján saját szerk.
Forrás: KSH adatok alapján saját szerk.

7 Forrás: KSH adatok alapján saját szerk.
A református vallásúak számának és arányának változása a korábbi népszámlálások tükrében Az és évi cenzus között a férfiak száma kétszer olyan magas arányban csökkent (30,42%), míg a nőké csak 15,25%-al. Forrás: KSH adatok alapján saját szerk.

8 Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés
A református népesség arányának eloszlása és annak változása településtípusonként Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés

9 Forrás: KSH adatok alapján saját szerk.
A református népesség számának változása településkategóriák szerint területi bontásban Főváros %-os csökkenés Megyei jogú városokban változás 32%-os veszteség Forrás: KSH adatok alapján saját szerk.

10 A református népesség számának változása településkategóriák szerint területi bontásban
A többi, városi jogállású településen 16.5 %-os veszteség Községekben 35, 8%-os veszteség Forrás: saját szerk.

11 Református népesség településtípusonként területi bontásban
Forrás: KSH adatok alapján saját szerk.

12 Forrás: KSH adatok alapján saját szerk.

13 Forrás: KSH adatok alapján saját szerk.
A magukat reformátusnak vallók számának változása, korcsoportonkénti bontásban A református vallásúak családi állapota a magukat reformátusnak vallottak számához viszonyítva %-os eloszlásban Forrás: KSH adatok alapján saját szerk.

14 Iskolai végzettség 44,97% az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya –Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 25% még ált. isk. végezettséggel sem rendelkezik 23,7%-a érettségizett- kiemelkedik: Budapest, Pest és Baranya megye 13,9%-a főiskolai, egyetemi végzettség - Bp. Pest, Baranya, Hajdú-Bihar megye

15 Forrás: MRE oktatásügyi adatai alapján saját szerk.

16 Református közoktatás térbelisége
Rendkívül színes és megosztott kép, az urbánustól a periférián lévő rurális településekig, eltérő gazd-társ-i fejlettségű térségek Nagyrészt a református népesség térbeliségével összefüggő térstruktúra Néhány térségben intézmény(hálózat) fejlesztés szükséges pl. Vas megye Városi településeken közép- és alapfokú hálózat Falvakban alapfokú és óvodai hálózat jellemző, eltérő struktúra az ország keleti és nyugati felén Részben ezért a tagintézmények sűrűsége nagyobb néhány megyében: BAZ, GYMS, Veszprém, Baranya, Pest megye Intézménysűrűség a legnagyobb a főváros környékén Pest megyében

17 Leghátrányosabb helyzetű kistérségek Magyarországon
Forrás:http://palyazat.gov.hu/lhh

18 Forrás. KSH adatok alapján saját szerk.
,

19 A reformátusok által lakott települések az LHH-s kistérségekben (készítette: Németh Á.)

20 Reformátusság a hátrányos helyzetű térségekben
Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Baranya megyék egyes kistérségei több szempontból hazánk legelmaradottabb vidékei közé sorolhatóak (itt van az ország 20 legrosszabb mutatókkal rendelkező kistérsége) A református felekezethez tartozók jelentős része az ország legelmaradottabb kistérségeiben él – amelyek rurális, aprófalvas, illetve alföldies típusúak Térszerkezeti szempontból periférián helyezkednek el és gyenge vonzási képességű központokkal jellemezhetőek (Pap N. 2010) Gazdasági inaktivitás, magas munkanélküliség, szociálisan periférikus helyzetű társ.-i csoportok beköltözése jell. - hátrányos szociális helyzet

21 Közoktatási intézményhálózatnak helyt adó települések református lakosságának jellemzője
▪ vizsgálat színtere: az a 149 település, ahol oktatási intézmény működik ▪Demográfiai jellemzőjük: magas a 60 év felettiek aránya (32,8%) ▪Magas az általános iskolai végzettségűek aránya (39,6 %) ▪Alacsony foglalkoztatás - országos átlag alatt - 36,1%, inaktívak aránya 37,7 % ▪ A települések két típusa jell: nagyváros és környéke ill. hátrányos helyzetű települések – utóbbiban a és 60 felettiek korosztályának túlsúlya, inaktivitás, alacsony isk. végzettség., elöregedő korszerkezet jellemző

22 Kérdőíves felmérés Strukturált kérdőív, 130 iskola részvétele (172 intézményből)

23 A vizsgált középfokú felekezeti intézmények típusa (%)
Középfokon gimnáziumok túlsúlya - tradíció Kevés szakközépiskola, szakiskola hiánya – általános tendencia egyházi oktatásban Szakközépiskolák leggyakoribb képzési területe a gépészet, faipar, építőipar, informatika, mezőgazdaság, valamint a művészeti oktatás

24 Az intézmények településtípusonkénti megoszlása

25

26 Hátrányos helyzet A református intézményekben tanulók szüleinek végzettsége: Hátrányos helyzetű tanulók megoszlása az intézményekben

27 Hátrányos helyzet jellemzői I.
Az intézmények 35%-a hátrányos helyzetű településen található ( a válaszadók megítétélése szerint) Az intézmények egyötödében a tanulók több mint fele anyagi problémákkal küszködő családból érkezik A válaszoló intézmények közül a hátrányos helyzetűek nagy részében a roma tanulók aránya magasabb, % illetve néhány intézményben 50 % feletti A roma tanulók részvétele nagyobb arányt mutat a 2000 után, de főleg a 2012 után átvett intézményekben

28 Hátrányos helyzet jellemzői II.
A hátrányos helyzetű diákok aránya Észak-Magyarországon a legmagasabb (50,1 - 61,8%), ugyanakkor a dél-dunántúli, valamint az észak- és dél-alföldi megyék mutatói is igen magasak (40,1 - 50%) Az iskoláknak csak közel fele rendelkezik hátrányos helyzetűeket segítő programmal További kutatás


Letölteni ppt "A magyarországi református közoktatás területi sajátosságai"

Hasonló előadás


Google Hirdetések