Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

8. tétel: Új regionális folyamatok Magyarországon Területi szerkezetváltás a rendszerváltás idején (fordista és posztfordista térszerkezet)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "8. tétel: Új regionális folyamatok Magyarországon Területi szerkezetváltás a rendszerváltás idején (fordista és posztfordista térszerkezet)"— Előadás másolata:

1 8. tétel: Új regionális folyamatok Magyarországon Területi szerkezetváltás a rendszerváltás idején (fordista és posztfordista térszerkezet)

2 Új regionális folyamatok Magyarországon A rendszerváltozás következményei Az átmenet évei: Önkormányzati törvény (1996) – megye vs. Régió Regionalizációs Bizottság (1991) Köztársasági Megbízotti régiók Tervezési-statisztikai régiók megváltoztak a területfejlesztés szereplői: gazdasági szereplők: helyi döntések (vállalati, társulások, kamarák) külföldi tőke döntései - privatizáció - vertikális integrációs hatások (tejipar, cukoripar) állami függés határ menti kapcsolatok (CBC) helyi önkormányzatok szerepe nőtt, szövetségeik 1996: Területfejlesztési törvény ! központi kormányzat területfejlesztési politikája OTT (Központi Tervhivatal  Területfejlesztési Alap) regionális tanácsok 1996-tól civil társadalmi szervezetek háztartási döntések (lakásépítés, elvándorlás, fogyasztás szerk.)

3 Új regionális folyamatok Magyarországon A rendszerváltozás következményei gazdaság nagyfokú leépülése új folyamatokat indított el: állami tulajdonú gazdasági szervezetek, mgtsz-ek átalakulása  területileg eltérő módon? vidéki részlegek bezárása! ( : 50 %) újabb iparszerkezet lassan épül ki → válságrégiók kialakulása  "a fejlett ipari vidékek"-ből,  falusi régiók. területi egyenlőtlenségek az életkörülményekben fokozódtak, jelenleg egy dinamikus régió típus határolható el: Budapest-Bécs tengely (Nyugat - Magyarországon) + néhány nagyváros (a korábbi gazdasági körzetrendszer eltűnése) a magángazdaság elterjedése jóval kevesebb települést tart előnyösnek, mint az állami ( főre vetítve: Bp.  1/2-e Komárom - Esztergom, Győr – Moson – Sopron, Vas, Fejér, Pest megye) okai: kereskedelem + szolgáltatásban jelenik meg külföldi tőkeberuházások is a fővárosban összpontosulnak (50 %)

4 Új regionális folyamatok Magyarországon Az európai térfolyamatok megjelenése 1970-es években a világgazdaságban új, hosszú távú technológiai ciklus kezdődött meg  új gazdasági terek: a termelés földrajzi dekoncentrációja szellemi tevékenységek felértékelődése döntéshozatal földrajzi koncentrációja jellemző megerősödött a nagyvárosok szerepe megváltozott a város-vidék viszonya megváltozott a gazdasági körzet hagyományos építkezése Ny-i határ nyitottsága: közvetlen kapcsolódás a nyugat-európai térfolyamatokhoz Posztfordizmus

5 Az új gazdasági tér formálódása Magyarországon A posztfordizmus gazdasági tere A magyar gazdaság felzárkózási feladata kettős: a piacgazdaság tulajdoni, szervezeti, működési viszonyainak átvétele a Ny-on 20 éve kibontakozott gazdasági ciklus követése. A fordizmus jellemzői: szabványosított ipari termelés, (robottechnika, automatizálás) állam erőteljes beavatkozása, tőkebefektetések a nagy innovatív ipari ágazatokba, nagyvállalatok uralma.

6 Az új gazdasági tér formálódása Magyarországon A posztfordizmus gazdasági tere A fordizmus jellemzői: bővülő anyag- és energiafogyasztás, társadalmi szerkezet: nagyüzemi munkásság - kistulajdonosi, nagytőkés, alkalmazotti csoportok elkülönülése, foglalkozási átrétegződés mezőgazdaságból az iparba, vállalati vertikális integrációk, nemzeti keretek, területi szervezetek a gazdaságban: földrajzi koncentrációs hajlam, agglomerációs előnyök, nyersanyagforrás, nagy tömegű munkaerő, nagy fogyasztópiac, szállítási útvonalak kombinációjából felépülő gazdasági körzetek, városnövekedés. Államszocialista gyakorlat: a fordizmus/fordista térszerveződés szélsőséges esete (Energiatengely, szocialista iparvárosok, KGST-szakosodás, vidéki ipartelepítés, TSZ-melléküzemágak)

7 Az új gazdasági tér formálódása Magyarországon A posztfordizmus gazdasági tere A posztfordista gazdaság : Ny-on az 1970-es évektől gazdaság szerkezeti átalakulása (tercier, kvaterner szektor), gazdasági tevékenység átalakulása (funkcionális fejlesztés: gyártás - forgalom - elosztás/fogyasztás és a szabályozás), telephelyválasztás szempontjai megváltoztak: munkaerő minősége (humán erőforrások felértékelődése) települési környezet információs hálózathoz való kapcsolódás vállalati szervezet átalakulás: transznacionális társaságok horizontális kiterjedése - vertikális dezintegráció (a szokásos egytelephelyes nagyvállalat helyébe a sok alvállalkozót foglalkoztató nagyvállalat lép). A vállalati központ a gazdasági kapcsolatok térhálóját alakítja ki maga körül. A kis- és középvállalkozások megerősödésének ez a beszállítói rendszer a fő forrása (pl. Közép-Olaszország felemelkedése, NY-Dunántúl)

8 Az új gazdasági tér formálódása Magyarországon A posztfordizmus gazdasági tere A posztfordista gazdaság: technológia változásai a regionális folyamatra a dekoncentrált telepítést teszi lehetővé  dezurbanizációs jelenségeket indított (Pl. budapesti (Esztergom), győri agglomeráció) társadalmi szerkezet: felsőfokú szakember-szükséglet + iskolázott, de szakképzetlen munkaerő  a hagyományosan képzett szakmunkások iránti kereslet csökkent, osztálytagozódás elmosódik: kiszélesedik a középosztály, másfelől erős tőkekoncentráció megy végbe, jelentős munkanélküliség, a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése, mélyszegénység

9 Az új gazdasági tér formálódása Magyarországon A posztfordizmus gazdasági tere változások: a korábbi gazdasági körzetek átalakultak (pl. rozsdaövezetek, új „Szilícium-völgyek”) földrajzi dekoncentráció + (munkaerő + információ) + nagyvárosok megerősödése (transz. vállalati központ, pénzintézeti központok) vesztesek a régi ipari körzetek (pl. Sajó-völgye, Komló) a térkapcsolatok átlépik az országhatárokat (globalizáció) - CBC ugyanakkor a csoportidentitások megerősödése nemzeti terek leértékelődése  Az átmenet térszerkezete: Globalizáció

10 Területi differenciálódás, a regionális különbségek növekedése  jelzőszámokkal mérhető (területi bontás szükséges), a szerkezeti átalakulás úgy megy végbe, hogy közben piacvesztés, recesszió következik be, a gazdasági megújulás elemei területileg erősen koncentráltan jelennek meg, Ny – K-i országrész megosztottsága újjáéled, a regionális fejlődés nagy változatosságot mutathat (alaptényezői: emberi tőke, innovációs készség vagy vállalkozási hajlam). eladósodás ( ) EU-tagság (2004) Az új gazdasági tér formálódása Magyarországon Az átmenet térszerkezete ( )

11 A regionális folyamatok alakulásának lehetséges forgatókönyvei - A regionális fejlődés elemei 1. A gazdasági növekedés 2. A gazdasági szerkezet mezőgazdasági övezetekben (korábbi regionális funkció elvesztése) export orientált marad-e? iparban:tudásigényes ágazatok  nagyvárosi koncentráció bér – munkaigényes fogyasztási cikkgyártás  szétszórtabb település transznacionális vállalatok szerepe kisvállalatok  helyi gazdaságban tercier szektor: kutatásfejlesztés, marketing, management szolgáltatás export  idegenforgalom  háztartási szolgáltatások fekete gazdaság:nagyvárosokban (feketemunka) K-i periférián szezonális munkaerőt foglalkoztató intenzív agrár-körzetek idegenforgalmi körzetek 3. A népesség, emberi tőke 2020-ig 2-3 %-kal tovább fogy elöregedik, tömegoktatás földrajzi eloszlása koncentrálódást mutat  lefékeződik a társadalmi mobilitás humán erőforrás szerepe felértékelődik 4. Globalizációs hatások (EU „szabad” munkaerőmozgás hatásai:kb migráns)

12 Területi szerkezetváltás a rendszerváltás idején (fordista és posztfordista térszerkezet)

13 FRANCIAORSZÁG NAGYVÁROSAI ÉS VONZÁSKÖRZETÜK A francia területfejlesztés, a példakép

14 MAGYARORSZÁG REGIONÁLIS KÖZPONTJAINAK ELVI VONZÁSKÖRZETEI 1. (1992) (Regionalizációs Bizottság) Süli-Zakar I.

15 MAGYARORSZÁG REGIONÁLIS KÖZPONTJAINAK ELVI VONZÁSKÖRZETEI 2. (1992) (Regionalizációs Bizottság) Süli-Zakar I. Székesfehérvár

16 NUTS-3 szint megyék NUTS-4 szint kistérségek NUTS-2 szint régiók AZ EU NUTS-szintek Magyarországon

17

18 2004


Letölteni ppt "8. tétel: Új regionális folyamatok Magyarországon Területi szerkezetváltás a rendszerváltás idején (fordista és posztfordista térszerkezet)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések