Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Természetvédelem Az élettelen természeti értékek védelme.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Természetvédelem Az élettelen természeti értékek védelme."— Előadás másolata:

1 Természetvédelem Az élettelen természeti értékek védelme

2 A földtani értékek védelme

3 A földtani-felszínalaktani értékek körét a Föld szilárd kérgében és annak felszíni rétegében kialakult élettelen képződmények alkotják. A földtörténet gazdag eseménysorának, az élővilág változásának epizódjait őrzik a szaktudományok, a gazdasági szféra, továbbá az oktatás és az ismeretterjesztés számára.

4 A földtani értékek védelme Védendő földtani értékek Barlangok Sziklaalakzatok Őskövületek Kőzetfeltárulások Talajok Kunhalmok

5 A földtani értékek védelme Barlangok Barlang: az a földkérget alkotó kőzetben kialakult természetes üreg, amelynek hossztengelye min. 2 méter és mérete egy ember számára a behatolást lehetővé teszi. Ex lege védett természeti értéknek minősülnek Az ország egész területén terület nélkül védettek (nem területi kategória!!!) Földrajzi értelemben nincs területük

6 A földtani értékek védelme Barlangok A barlang különösen érzékeny, összetett és bonyolult rendszer, környezeti indikátor. Komplex képződmény és információforrás, amely a földtani, ásványtani, morfológiai, klimatológiai jelentésén túl a múltra vonatkozó egyéb adatok gazdag tárházát is magában rejti, biológiai, őslénytani, jelentősége mellett az emberiség kultúrájában is mély nyomot hagyott.

7 A földtani értékek védelme Barlangok A barlang különösen érzékeny, összetett és bonyolult rendszer, környezeti indikátor. Komplex képződmény és információforrás, amely a földtani, ásványtani, morfológiai, klimatológiai jelentésén túl a múltra vonatkozó egyéb adatok gazdag tárházát is magában rejti, biológiai, őslénytani, jelentősége mellett az emberiség kultúrájában is mély nyomot hagyott.

8 A földtani értékek védelme Barlangok 2006-ban befejeződött a barlangok közhiteles nyilvántartásának felállítása, melynek számítógépes adatbázisa szerint a hazánkban jelenleg ismert barlangok száma 4093, azok járatainak együttes hossza 250,5 km. A fokozottan védett barlangok száma 147-re emelkedett; kihirdetésre került a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok köre (304 db), és megtörtént a külterületen nyíló barlangok felszíni védőövezetének kijelölése (2009).

9 A földtani értékek védelme Barlangok A legtöbb barlang a Bükkben és a Bakonyban található, ezt követi a Gerecse, a Pilis, a Budai-hegység és az Aggteleki karszt. Az Aggteleki karszt barlangvilága a Világörökség listáján szerepel. Barlangjaink összhossza több mint 250 km, közülük 29 1 km-nél, 99 pedig 200 m-nél hosszabb. Hazánk leghosszabb barlangja a Baradla (Aggteleki karszt), a szlovákiai Domica barlanggal együtt 25 km.

10 A földtani értékek védelme Barlangok A második a budai Rózsadomb alatti Pálvölgyi-Mátyás-hegyi (19 km), a harmadik az aggteleki Béke-barlang (7 200 m). 90 barlang mélysége haladja meg az 50 m-t, 30-é a 100 m-t. A legmélyebb a Bükkben nyíló István-lápai-barlang, 250 m mély.

11 hegység Aggteleki-karsztvidék Alpokalja19 29 Bakony Börzsöny-Cserhát-Karancs Budai-hegység Bükk Gerecse Barlangok Magyarország barlangjai A földtani értékek védelme

12 Mátra Mecsek Naszály10 26 Pilis Szentendrei-Visegrádi-hegység Velencei-hegység5516 Vértes Villányi-hegység41 42 Zempléni-hegység Barlangok hegység Magyarország barlangjai A földtani értékek védelme

13 A barlangok élővilága A barlangok tudományos kutatásával a barlangtan (szpeleológia) foglalkozik Különleges klíma, egyenletes hőmérséklet, sötétség, magas páratartalom, szerves anyaghiány → különleges élővilág Növényzet: főként kék-, zöld- és kovamoszatok, mohák + gombák Bejárati flóra: elsősorban árnyékos helyet és párás levegőt igénylők Sötétflóra: heterotróf és kemoszintetizáló gombák és baktériumok

14 A földtani értékek védelme A barlangok élővilága Lámpaflóra: a barlangi világítótestek körüli algák, mohák alkotta közösség. Káros jelenség, megelőzése kötelező Alkalmazható megoldások pl.: fényforrások szabályozása, szakaszolt megvilágítás

15 A földtani értékek védelme A barlangok élővilága A barlangi élőhelyek két csoportja fény és táplálékviszonyok szerint fényben és szerves anyagokban gazdag szakasz sötét, szerves anyagban szegény szakasz A barlangban előforduló élőlények csoportosítása: valódi barlanglakó fajok: barlanghoz kötött fajok, általában endemizmusok barlangkedvelők: denevérek, pókok barlangi vendégek: róka, pelék, rágcsálók barlangidegenek: véletlenül besodródott fajok

16 A földtani értékek védelme A barlangok régészeti jelentősége Az ősemberek kedvelt állandó vagy ideiglenes tartózkodási helyei voltak. Csontmaradványok: barlangi medve, farkas, kardfogú tigris Kőszerszámok: szakóca, nyílhegy, pengék

17 A földtani értékek védelme A barlangok védelme 1961 óta Magyarországon minden barlang védelem alatt áll óta ex lege védettek! A védelem kiterjed a bejárattól a barlang egészére, a folyékony és légnemű kitöltésre, őslénytani és régészeti leletanyagára, a bejárat növényzetére, a barlang élővilágára Minden olyan tevékenység, mely a barlangok természetes állapotának megváltozását vonja maga után, engedélyköteles.

18 A földtani értékek védelme A barlangok védelme Területileg illetékes nemzeti park igazfatóságok: egyes barlangok kezelése, gyakorlati védelmük (barlanglátogatási, merülési, kutatási engedélyek kiadása, ellenőrzése) Barlangtani Intézet: NPI-k tevékenységének ellenőrzése, másodfokú határozatok előkészítése, barlangnyilvántartás kezelése, kutatási tevékenységek koordinálása, barlangok hasznosításának tervezése, kiépítések engedélyezése, barlangok fokozottan védetté nyilvánítása vagy feloldása, barlangtudományok népszerűsítése, állapotfelvétel és kezelési szabályzatok elkészítése

19 A földtani értékek védelme A barlangok védelme Barlangokban végezhető munkálatokat, ezek technológiai és biztonsági követelményeit, felhasználható anyagokat szabványok szabályozzák A szabványok kiterjednek: barlangokban használható villamos berendezések milyenségére, az alkalmazható fényforrások, vezetékhálózatok elhelyezésére és biztosítására.

20 A földtani értékek védelme A barlangok védelme a járófelületek, járdák építhetőségének szabályaira, a járható szelvények kialakítására, a járatkiépítések során felhasználható anyagokra és technológiákra. barlangokban alkalmazható acélszerkezetekre barlangok lezárására szolgáló műtárgyakra és ezek természetvédelmi célokat (denevérvédelem) is kielégítő kialakításaira.

21 A földtani értékek védelme A barlangok védelme Kutatóintézményi háttér hiánya A felszíni területet is védeni kell, gazdasági érdekeltségek A természetes bejáratok elzárása Veszélyeztető tényezők: bányászat, idegenforgalom, földmunkák, beépítés, szennyvíz

22 A földtani értékek védelme Sziklaalakzatok Föld felszínén található képződmények Természeti értékük csak emberi beavatkozástól mentesen és csak helyben őrizhető meg. Típusaik: töbrök, karrmezők (ördögszántások), sziklafalak, gejzírkúpok (Aranyház, Tihany), kőtengerek, kőoszlopok, kőgombák, ingókövek, kaptárkövek, mésztufagátak, lávatakarók, szél marta homokkőalakzatok…

23 A földtani értékek védelme Töbör Töbör (dolina): kerekded, kisebb-nagyobb (5–200 m átmérőjű), tál alakú mélyedés mészkőfelszíneken. A mészkő repedéseit a talajon átszivárgott és így szénsavassá vált víz oldja, tágítja, aminek következtében a kőzet állékonysága gyengül, és berogyások jönnek létre ("rogyott töbör").

24 A földtani értékek védelme Töbör Szakadéktöbör: a felszín alatti kisebb-nagyobb üregek, barlangok beszakadásával keletkezik. A töbrök zárt mélyedések, ezért jó hidegcsapdák, így mikroklímájuk és növényzetük eltér a környezetükétől. Ha a töbör alján a kőzet- repedéseket eltömik a víz által szállított hordalékok, akkor az összegyűlő csapadékvíz töbörtavat alakíthat ki.

25 A földtani értékek védelme Mésztufagát Mésztufagát (travertinó): lejtőkön alakul ki, a források karsztvízéből a felszínre érkezve a CO2 kilép, így a mészkő kicsapódik. A kicsapódott mész bevonja a növényeket, talajt, köveket és kőzetlépcsőket, így kisebb- nagyobb vízesések keletkeznek. Legszebb példája a Szalajka-völgyi fátyolvízesés.

26 A földtani értékek védelme Karrmező (ördögszántás) Karrmező (ördögszántás): a mészkőfelszínen egymással párhuzamos oldási nyomok, barázdák alakulnak ki. A csapadék ereket, majd barázdákat váj a mészkőbe, amelyek egyre mélyülnek.

27 A földtani értékek védelme Gejzírkúp A tufaszórások elmúltával a vulkáni utóműködés jeleként forró vizek és gőzök törtek gejzírként a felszínre. A bennük oldott mész, illetve kova-anyagok hidrokvarcit és gejzirit formájában egymásra rakódva váltak ki. A gejzírkúpok mindegyikében üreg van, csúcsukon volt vagy van egy szűk bejárat

28 A földtani értékek védelme Kőgomba A több irányból fújó szelek a kőzetek alsó részét egyenletesen pusztítják, amelynek következtében kőgomba alakulhat ki, amelyek kalapjai néha kétes egyensúlyi helyzetben lévő ingókövek lehetnek.

29 A földtani értékek védelme Kőtenger A kőtenger úgy keletkezett, hogy a vulkanikus utóműködés idején ezen a vidéken hévizes források törtek föl, és a forró víz az itt található fehér homokot kemény kőhalmazzá cementálta, ragasztotta össze. Ebből jöttek létre a különböző alakzatok, sziklák, innen e kővidék megkapó változatossága.

30 A földtani értékek védelme Ingókövek A hatalmas gránitrögök lekerekített, ellipszoid vagy zsákformájú tömbökké gömbölyödtek. Később pedig a mállás termékeit, a szintén millióéves puhább kőzeteket és üledékeket a felszíni erők koptatták le a gránitalakzatokról. (Pákozdi ingókövek)

31 A földtani értékek védelme Kaptárkövek A kaptárfülkék nagy százalékát süvegcukor alakú, változatos méretű (1 m-től akár 15 m is lehet) tufa kúpokba vágták Eddigi feltevések szerint a kaptárfülkék a XI-XIV. században a riolittufába vájt barlanglakásokkal és pincékkel egy időben jelentek meg. Használatuk tekintetében igen különbözőek a feltételezések (Bükkalja).

32 A földtani értékek védelme Bazaltorgona A homokkőrétegen áttörve, a láva a laza szerkezetű tufába nyomult. Ott hirtelen lehűlt és a gyors lehűlés következtében csodálatos oszlopos szerkezet alakult ki. A laza fedőréteg lassan lepusztult, és megjelent a felszínen a vulkáni kúp.

33 A földtani értékek védelme Ősmaradványok Korábbi földtörténeti korokban élt élőlények eltemetődött, konzerválódott maradványai (testfosszíliák, kövületek), vagy életük földtani folyamtoknak köszönhetően fennmaradt más jelei (nyomfosszíliák: lábnyomok, ősnövények lenyomatai, stb.) Előfordulásuk különösen az üledékes kőzetekben jellemző. Legtöbbször bányászat, talajművelés, földmunkák során kerülnek a felszínre.

34 A földtani értékek védelme Ősmaradványok A leletek egy része múzeumba kerül, másik része a helyszínen marad. Veszélyeztető tényezők: bányászat, talajművelés, gyűjtés, napfényre kerülés. Híres kövületek: kavicsfogú álteknős maradvány, tihanyi kecskeköröm, nummulitesz (Szent László pénze).

35 Régészeti szempontból kutatott magyarországi barlangok földrajzi elhelyezkedése 1=Suba-lyuk; 2=Büdös-pest; 3=Szeleta-barlang 4=Lambrecht Kálmám-b. 5=Három-kúti-barlang 6=Herman Ottó-barlang 7=Istállós-kői-barlang 8=Pes-kő-barlang 9=Jankovich-barlang 10=Szelim-barlang 11=Pilisszántói (1., 2. sz kőfülke); 12=Bivak-barlang 13=Remete-barlang 14=Remete-felső-barlang A földtani értékek védelme Ősmaradványok

36 A földtani értékek védelme Kőzetfeltárulások (rétegfeltárulások) Emberi tevékenység (bányászat, útépítés, földmunkák) következtében feltárult természetvédelmi értékek (löszfalak, rétegsorok, ásványlelőhelyek, kőzetfeltárulások) Veszélyforrás: beomlás, elgyomosodás, hulladéklerakás, értékes ásványok eltulajdonítása

37 A földtani értékek védelme Kunhalmok „ti vagytok a mi – katedrálisaink!” „oh, ti piramisaink!” (Illyés Gyula) Olyan 5-10 méter magas, méter átmérőjű kúp vagy félgömb alakú képződmények, amelyek legtöbbször víz mellett, de vízmentes helyen terültek el, s nagy százalékban temetkezőhelyek, sírdombok, őr- vagy határhalmok.”

38 A földtani értékek védelme Kunhalmok Számuk egykor lehetett, A kunhalmok természetvédelmi célú országos felmérési programja 2000-ben kezdődött. A természetvédelem nyilvántartása szerint hazánkban ez idáig 1956 kunhalom vált ismerté.

39 A földtani értékek védelme Kunhalmok Lakódombok (tell-telepek): szabálytalan alakú, nagy kiterjedésű, magas halmok. Kultúrrétegük több méter vastagságú (házomladék, edénytörmelék). Az újkőkorban jelentek meg először, erre települt a bronzkori kultúrák lakórétege. Kurgánok (sírdombok): kisebb átmérőjűek, temetkezési vagy szakrális célt szolgáltak. Nagy részük rézkori és kora bronzkori temetkezések, szarmata, germán és honfoglaláskori temetők, Árpád-kori templomok és sírok, vagy kun temetkezések nyomait őrzik.

40 A földtani értékek védelme Kunhalmok Őrhalmok: alacsony, halmok, egymástól látótávolságnyira lévő magasabb halmok láncszerű összeköttetését biztosították. A tűzjelzésben lehetett fontos szerepük. Határhalmok: Kialakulásuk és szerepük, a megyék, a járások és a települések határainak megjelölésével hozható összefüggésbe.

41 A földtani értékek védelme Kunhalmok védelme 1963-ig csak néhány feltárt halomnak adatott meg a védettség a múzeumi törvény alapján. A nemzeti parkok és tájvédelmi körzetek kialakulásakor a területükre eső kunhalmok védettséget nyertek. A 90-es évek több önkormányzat felvetette a helyi védettséget ben hat megye szakembereinek tanácskozása a kunhalmok védelmében. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény kimondta a kunhalmok ex lege védelmét.

42 A földtani értékek védelme Kunhalmok értékei Táji érték: az alföldi táj sajátos antropogén formakincsei. Régészeti érték: kőkorszaki, bronzkori, honfoglaláskori leletek, sírok, emberi és állati csontok, házmaradványok, edények, istenszobrok, fegyverek, „ecsegi ezüst tarsolylemez” Botanikai érték: löszpusztarétek, löszgyepek maradványai. Zoológiai értékek

43 A földtani értékek védelme Kunhalmok veszélyeztető tényezői Talajművelés, szántás, gyepfeltörés, legeltetés Beépítés Fásítás Bányászat Szemétlerakás Útépítés Elhordás Kincskeresés

44 A nagyiváni Bürök-halom A kisújszállási Nagykerti-halom A karcagi Kápolna-halom A kengyeli Baghy-majori-halom A földtani értékek védelme Kunhalmok veszélyeztető tényezői

45 A földtani értékek védelme Talajok Egyes talajtípusok hazánk területéről szinte teljesen eltűntek, pl. löszön kialakult csernozjom eredeti formája vagy természetvédelmi szempontból jelentősek: szikes talajok A természetvédelem a talaj kategóriában főleg azokat a talajokat védi, amelyek kis kiterjedésűek, ritkák, a többi esetben általában a területtel együtt védi a talajt is.

46 A víztani értékek védelme

47 Fogalmak Vizi élőhely: Folyamatosan mély vízzel borított terület, ahol a nyílt vízfelület dominál. Vizes élőhely: Időszakosan, vagy sekély vízzel állandóan borított terület, ahol a növényzettel borított területek mellett csekély a nyílt vízfelületek aránya.

48 A víztani értékek védelme Alapelv A felszíni és felszín alatti vízterek természetes, tipikus vagy unikális megjelenési formái védendőek. Mindezek mellett bizonyos mesterséges vízterek is képezhetik a természetvédelem tárgyát.

49 A víztani értékek védelme Természetes víztani értékek Források Víznyelők Vízesések Patakok Folyamok / Folyók Tavak Holtágak Fertők Mocsarak Lápok Egyéb állóvizek Felszín alatti vizek

50 A víztani értékek védelme Mesterséges víztani értékek Csatornák Mesterséges tavak

51 A víztani értékek védelme Források Az ex lege védelem szempontjából forrásnak számít a felszín alatti víz természetes felszínre bukkanása, ha vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/percet, akkor is, ha időszakosan elapad (Tvt. 23§) ben kezdődött meg a források nyilvántartásba vétele, amelyek számítógépes adatbázisa jelenleg 6082, forrást tartalmaznak melyből 1092 forrás védett természeti területeken található. A források közül a helyszíneléskor nek volt meg az 5 l/perces hozama, tehát jelenleg ennyi az "ex lege" védett források száma.

52 A víztani értékek védelme Források veszélyeztető tényezői Forrás foglalás Bányászati víz kiemelések

53 A víztani értékek védelme Források veszélyeztető tényezői Forrás foglalás Foglalt forrás: vizüket valamilyen műtárgy segítségével gyűjtik össze.

54 A víztani értékek védelme Források veszélyeztető tényezői Bányavíz kiemelések: A bányászati tevékenységet akadályozó felszín alatti vizek felszínen történő elvezetése. A bányászati tevékenység felhagyását követően a források gyakran újból megjelennek.

55 A víztani értékek védelme Víznyelők Az ex lege védelem szempontjából víznyelőnek számít az állandó vagy időszakos felszíni vízfolyás karsztba történő elnyelődési helye (Tvt. 23§) ben kezdődött meg az aktív és időszakosan aktív víznyelők nyilvántartásba vétele, amelyek számítógépes adatbázisa jelenleg 698 víznyelőt tartalmaz, melyből 333 védett természeti területeken található, így ezek ex lege védettségüktől függetlenül is védelemben részesülnek.

56 A víztani értékek védelme Víznyelők veszélyeztető tényezői Szennyezés

57 A víztani értékek védelme Vízesések Folyóvíz medrében keletkezett meredek lépcső, hol a víz függőlegesen zúdul alá.

58 A víztani értékek védelme Patakok Olyan kisvízfolyások, amelyek nagy vagy közepes esésű völgyekben futnak, általában gyors folyásúak. Gyakran zuhatagosak, köves kavicsos medrűek. Elsősorban magas- és középhegységi környezetben alakulnak ki. Élőviláguk viszonylag fajszegény.

59 A víztani értékek védelme Patakok A patakmeder esésével csökken a víz sebessége, nő a hőmérséklete, így egyre fajgazdagabbá válik. Az ún. víztér tipológia a patakoktól elkülöníti a csermelyeket és az ereket is. Az elkülönítés alapjául a domborzati viszonyok szolgálnak. A három kategória közt gyakoriak az átmenetek.

60 A víztani értékek védelme Folyamok Vízgyűjtő területe hatalmas, meghaladja az 500 ezer km 2 -t, hossza több mint 2500 km, közepes vagy kis esésű, vízhozama igen nagy, több mint 2500 m 3 /sec. Többnyire egy-egy vízrendszer utolsó tagjaként a tengerbe (óceánba) ömlik. Magyarországon egyedül a Duna sorolható ide.

61 A víztani értékek védelme Folyók Vízgyűjtő területe jelentős, 500 km 2 feletti, hossza meghaladja az 50 km-t, közepes mederméretű, változó esésű, átlagos vízhozama számottevő, több mint 5 m 3 /sec. Folyamok vagy nagyobb folyók részvízgyűjtőit alkotják, de torkolhatnak közvetlenül tengerbe vagy tóba is.

62 A víztani értékek védelme Folyóvizek veszélyeztető tényezői Mederszabályozás Szennyezés

63 A víztani értékek védelme Folyóvizek veszélyeztető tényezői Mederszabályozás

64 A víztani értékek védelme Folyóvizek veszélyeztető tényezői Mederszabályozás A folyó hossza (km) Az átvágott kanyarulatok száma (db) Duna (Mo. szakasz) (Dunaföldvár alatt) Tisza Dráva (szabályozott szakaszon) Maros Körösök Rába

65 A víztani értékek védelme Folyóvizek veszélyeztető tényezői Következmények: a hajdani árterek kiszáradása, szikesedése, talajvízszint csökkenés, az árhullámok gyorsabb levonulása, szeszélyesebb vízjárás, gyakoribb, magasabb és veszélyesebb ár, nő a mederbeágyazódás, medererózió, kisvízszint csökkenése parti szűrésű kutak apadása ívó- és ivadéknevelő helyek pusztulása.

66 A víztani értékek védelme Állóvizek Szárazföldi mélyedésekben helyet foglaló vízterek, melyek teljes tömege nem mozog határozott irányba.

67 A víztani értékek védelme Tavak Tónak a szárazföld mélyedésében helyet foglaló minden oldalról zárt víztömeget tekintjük.

68 A víztani értékek védelme Tavak A tó mindig egy átmeneti jelenség, mivel minden vízfelület lassanként feltöltődik. Ez a folyamat azonban mindig a környezeti tényezők függvényében zajlik. A feltöltődés több, jól elkülöníthető fázisból áll: Tó→ mocsár → láp → turján Az átmeneti szakaszok a nyílt vízfelület és a növényzet aránya alapján különíthetőek el. Ezek alapján a tó olyan állóvíz melyben a vízi növényzet aránya elenyésző a nyílt vízfelülethez képes.

69 A víztani értékek védelme Tavak A tavak élővilága a tápanyag ellátottságuktól és fizikai tulajdonságaiktól függ. Ezek alapján hazai viszonyokban a következő tó típusokat különítjük el: Szikes tavak Fehér tó Fekete tó Oligtróf (tiszta) tavak Eutróf (elöregedő) tavak

70 A víztani értékek védelme Tavak Szikes tó A szikes tó olyan természetes vagy természetközeli vizes élőhely, amelynek medrét tartósan vagy időszakosan legalább 600 mg/liter nátrium kation dominanciájú oldott ásványi anyag tartalmú felszíni víz borítja, illetve a területén sziki életközösségek találhatók (Tvt. 23§). Hazánk területén 460 db "ex lege" védett szikes tó található, ebből 79 db más védett természeti terület része.

71 A víztani értékek védelme Tavak Oligotróf tó Kevés tápanyagot tartalmazó, szerves anyagokban szegény, fajszegény vízterek, általában átlátszóak, kékes színűek. Elsősorban a magasabb rendű élőlények tudják hasznosítani. Vizi növényzet csak a part menti keskeny sávban jelenik meg.

72 A víztani értékek védelme Tavak Eutróf tó Tápanyagban gazdag tavak, melyek vizében gazdag növény- és állatvilág tenyészik. Vizük általában sekély, zavaros, zöldes színű. A dús parti növényzet egymástól jól elkülöníthető zónákban jelenik meg. A növényzet fontos táplálkozó búvó és szaporodó helyként szolgál.

73 A víztani értékek védelme Tavak veszélyeztető tényezői Vízrendezések Lecsapolások Szennyezések Tópartok beépítése

74 A víztani értékek védelme Holtágak Olyan folyómeder kanyarulatok amelyek természetes úton lefűződtek (morotvák), vagy mesterséges úton át- (le-) vágással jöttek létre. Természetvédelmi szempontból értéket az ún. szentély típusú holtágak jelentik.

75 A víztani értékek védelme Fertők Átalakuló, az elöregedés első stádiumában lévő tavak. Vízfelületük jelentős része szabad, de a vízi növényzet nagy tömegű, mélységük nem jelentős. Előrehaladott szukcessziós stádium. (Fertő-tó, Velencei-tó egyes részei, Dinnyési-fertő)

76 A víztani értékek védelme Mocsarak Állóvíztől teljesen feláztatott, vizenyős területek, melyeket helyenként szabad víztükör fedhet. Növényzete sűrű. Fontos pufferzónákat alkothat a természetes állapotban megmaradt folyó és állóvizek körül. Nagy természetvédelmi (madártani) jelentőség! Keletkezésük: Víztestek üledék általi feltöltődésével (terresztrializáció) Szárazföldi területek elvizenyősödésével (paludifikáció) Egyek-pusztakócsi mocsárvilág (Fekete-rét), Kunkápolnási- mocsár

77 A víztani értékek védelme Lápok Általában a vízinövényekkel teljesen benőtt mocsarat tekintjük lápnak. Természetvédelmi szempontból a láp a mocsár után következő fejlődési szakasz, amire jellemző, hogy a feltöltődött valamikori vízfelület túlnyomó többségét állandó vízi növényzet borítja, és a kisebb szabad vízfelületek a növénytakaró között csak itt-ott csillannak föl. A láp növényzete vízben úszó, vagy a fenéken elhelyezkedő tőzegben gyökerezik.

78 A víztani értékek védelme Lápok A hideg égövre jellemzőek, de hazánkban is előfordulnak. Jellemzőik: Nedves talaj Elhalt növényzet lassú oxidációja Lebomló rétegeken újabb generációk fejlődnek Tőzegképződés Reliktum növényfajok

79 A víztani értékek védelme Lápok A hideg égövre jellemzőek, de hazánkban is előfordulnak. Jellemzőik: Nedves talaj Elhalt növényzet lassú oxidációja Lebomló rétegeken újabb generációk fejlődnek Tőzegképződés Reliktum növényfajok

80 A víztani értékek védelme Lápok típusai Síklápok Fellápok Forráslápok Átmeneti lápok Dagadólápok Ingólápok (Úszólápok)

81 A víztani értékek védelme Lápok típusai A Tvt. 23.§ értelmében: A láp olyan földterület, amely tartósan vagy időszakosan víz hatásának kitett, illetőleg amelynek talaja időszakosan vízzel telített, és amelynek jelentős részén lápi életközösség, illetve lápi élő szervezetek találhatók, vagy talaját változó kifejlődésű tőzegtartalom, illetve tőzegképződési folyamatok jellemzik (Tvt. 23§). Hazánk területén mintegy 1251 ex lege lapot tartanak nyilván. Ebből 146 db található valamilyen más, országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti területen.

82 A víztani értékek védelme Turjánok Helyenként és időszakonként tocsogókkal tarkított láprét. Első sorban növénytani érték. Jelentősek a Duna-Tisza közén, lefolyástalan területen kialakult ócsai öregturján, valamint dabasi turjános (Turjánvidék), ill. a hansági turjánosok maradványai.

83 A víztani értékek védelme Tömpolyök/Kopolyák Tömpölyök: Kis területű, egymással összeköttetésben lévő vízzel kitöltött mélyedések ( cm), vizük csak szélsőségesen száraz évben szárad ki. Nyírség buckaközi mélyedéseinek kisvizei, kubikgödrök, vályogvető gödrök. Kopolyák: Kis vízfelületű(néhány hektár) viszonylag mély (3-10 m) hirtelen lejtésű kútszerű víztestek (egyes holtágak, bányatavak, hegyvidéki víztározók).

84 A víztani értékek védelme Felszínalatti vizek Talajvíz Rétegvíz Karsztvíz Ásványvíz Hévíz Ártézivíz

85 A víztani értékek védelme Mesterséges víztani értékek Halastavak A természetes álló vízfelületek jelentős részének megszűntével, a mesterséges halastavak igen fontos vízi élőhelytípussá váltak. Igen jelentős élőhelyek nemzetközileg is veszélyeztetett fajoknak. Európában hazánkat csak Csehország előzi meg a halastavak számával. ( ha) A legnagyobb jelentősége a síkvidéki körgátas halastavaknak van. (pl.: hortobágyi halastavak, biharugrai halastavak, szegedi fehértó…)


Letölteni ppt "Természetvédelem Az élettelen természeti értékek védelme."

Hasonló előadás


Google Hirdetések