Elektromágneses energiák

Az előadások a következő témára: "Elektromágneses energiák"— Előadás másolata:

1 Elektromágneses energiák

2

3 UV sugárzás Felosztás: közeli UV UV-A UV-B UV-C távoli UV extrém UV

4 UV-A ( nm) UV-B ( nm) UV-C ( nm)

5 Az UV B sugárzás hatása a kötőhártyára
pterygium

6 Az UV B-sugárzás hatása a lencsére
katarakta

7 A napfény hatása az ideghártyára
Makula degeneráció

8 Hamisításvédelemre Rovarirtásra

9 Fertőtlenítés UV-C

10 Röntgensugárzás lágy, kemény sugárzás Keletkezése: Fékezési sugárzás
Karakterisztikus sugárzás

11 Röntgensugárzás alkalmazásai
betegségek diagnosztizálása daganatok kezelésére kimutathatók a fémekben lévő esetleges anyaghibák

12 Radioaktivitás Henri Becquerel Pierre és Marie Curie Ernest Rutherford
Paul Ulrich Villard α, β, γ- bomlás

13 A radioaktív szennyezés
kielégíthetetlen energiaigény U vagy Pu atommagjának bombázása Láncreakció, stabilizálás elektromos E U vagy Pu + deutérium-trícium Magfúziós E nukleáris robbanás Radioaktív anyagok biztonságos tárolása Atomhulladékot három kategóriái kis és közepes aktivitású fajták, nagy sugárzású hulladékok

14 1986 Csernobil

15 A sugárzás biológiai hatásai
Külső és belső sugárterhelés Genetikai hatás Szomatikus hatás Korai szükségszerű Késői szükségszerű és véletlenszerű

16 Sugárbetegség lefolyása
Idő Halálos dózis Félhalálos dózis Félhalálos alatti dózis 1. hét Émelygés, hányás, ajak és torok megdagad Émelygés, hányás Lehetséges émelygés, hányás 2. hét Láz, folyadékveszteség, gyors súlycsökkenés halál Étvágytalanság, Rossz közérzet Tünetmentes időszak 3. hét Láz, ajak és torok erős gyulladása Rossz étvágy, általános gyengeség, sápadtság, hajhullás, vérzékenység, hányás 4. hét Sápadtság, vérzékenység Súlyveszteség, 50%-os halál A túlélők lassú javulása Lassú javulás

17 Sugárzások elleni védelem
Külső sugárterhelés esetén Távolságvédelem Idővédelem Árnyékolás Belső sugárterhelés esetén Megelőzés Dekorporáció

18 Elektroszmog Természetes és mesterséges A sugárzások és terek
frekvenciájuk, intenzitásuk és a terük jellege (elektromos, mágneses vagy távoltéri sugárzó) Jellemzője, hogy az alacsony energiájú, úgynevezett nem-ionizáló tartományba esik.

19 Erős elektromágneses sugárzásterhelésre vezethetők vissza
egyes megmagyarázhatatlan idegi panaszok, egyes krónikus fáradtságtünetek, mozgásszervi gyengeség, esetlegesen allergiás megbetegedések, fejfájás, szorongásos állapotok, alvászavarok is az. Elektromágneses sugárzásintenzitás fokozott kockázati tényezőt jelenthet a rákos megbetegedéseket és a leukémiát illetően.

20 Javaslatok az elektroszmog hatással szembeni védekezésre
Teljes áramtalanítás, Két méter távolság, Villanypárnákat és –takarókat Rádiós ébresztőórák A tető felett állandó áramvezetékek igen erős váltakozó mágneses teret okozhatnak. (Országos Joliot-Curie Intézet Nem-ionizáló Sugárzások osztálya)

21 Fényszennyezés

22 1957. szeptember 20-a reggelén egy torony 150 méteres körzetében 20
1957. szeptember 20-a reggelén egy torony 150 méteres körzetében elpusztult madár tetemét találták. Tengeri teknősfajok A soksertéjű tengeri gyűrűsférgek Zooplankton algafogyasztása

23 1980 Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság
1988-ban az USA-ban megalakult a Nemzetközi Sötét Ég Egyesület (International Dark-Sky Assosiation) Nemzeti Sötét Ég Hete 1980 Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság

24 Űrfelvétel bolygónk fényeiről

25 A rovarvilágban a fényszennyezés az alábbi káros hatásokat fejtheti ki:
az élőhelyeiktől, táplálkozó-helyeiktől való elcsalogatás; szaporodó partnerek szeparálása; nagyobb kitettség a ragadozóknak; az egyedek közvetlen vagy közvetett elhullása; lokális kipusztulás, a populáció összeomlása.

26 A fényforrás csalogató hatása alapvetően három paramétertől függ:
a fényforrás magasságától, teljesítményétől és a kibocsátott fény spektrumától. A mesterséges fényforrások másik veszélye a rovarok szempontjából, hogy nem végtelen távolságból világítanak, mint az éjszakai égbolt természetes fényforrásai (pl. a Hold).

27 Ha azonban egy véges távolságú fényforrásból eredő fény a legerősebb inger, és ehhez viszonyítja a haladása irányát, akkor egész más lesz az eredmény (fogságba ejti a fény, spirálozik a lámpa felé).

28 A fényterhelés káros hatásainak csökkentése érdekében ökológiai szempontból a következőkre kellene különösen odafigyelni: Csak a szükséges területek kerüljenek megvilágításra, lehetőleg kerülve a felfelé irányuló fényt. A világítótestet a még ésszerű legalacsonyabbra kell elhelyezni, és a teljesítményét optimalizálni.

29 Egy holland kutatás során például az derült ki, hogy egy kivilágított új autóút teljesen tönkretette a nagy godák védett és ezért érintetlenül hagyott fészkelőhelyét, mivel a madarak elmenekültek a megváltozott környékről. Egy olasz reptérbővítéshez készült hatástanulmány szerint a költőző madarak a fények miatt rossz pihenőhelyekre szállnak le, elvesztik a tájékozódási képességüket és csökkennek a túlélési esélyeik. Ráadásul a madarak viselkedése is megváltozik: az angol városi vörösbegyek például végigdalolják az éjszakákat, de már Debrecenben is feltűnt néhány éjjel fütyülő feketerigó.

30 Hongkong Frankfurt San Diego Valencia

31 A poláros fényszennyezés
Polarizált fény Szupernormális inger Polarizációs ökológiai csapdák Szitakötőket vonzzák a fényes, fekete sírkövek Rajzáskor a kérészek nőstényei petecsomóikat az aszfaltra rakják Géza, Tószeg gólyája Polarizációs bögölycsapda