Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

BEL- ÉS IGAZSÁGÜGYEK AZ EURÓPAI UNIÓBAN. A kezdetek Római Szerződés nem rendelkezik róla DE! levezethető a közös piacra való törekvésből Munkavállalók.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "BEL- ÉS IGAZSÁGÜGYEK AZ EURÓPAI UNIÓBAN. A kezdetek Római Szerződés nem rendelkezik róla DE! levezethető a közös piacra való törekvésből Munkavállalók."— Előadás másolata:

1 BEL- ÉS IGAZSÁGÜGYEK AZ EURÓPAI UNIÓBAN

2 A kezdetek Római Szerződés nem rendelkezik róla DE! levezethető a közös piacra való törekvésből Munkavállalók szabad áramlása => bármely személy szabad áramlása => biztonsági kockázat => közös fellépés Határok nélküli egységes belső piac – együttműködés kell Globalizáció erősíti a folyamatot: migráció, terrorizmus, nemzetközi szervezett bűnözés Maastricht: EUSz – harmadik pillér létrahozása Érinti a tagállamok belügyeit: kormányközi alapon hozzák létre Eredetileg: bel- és igazságügyi együttműködés (JHA)

3 Maastricht előtt már az 1970-es években voltak ötletek ilyen irányú együttműködésre Európai Tanács határoz, fel kell állítani egy fórumot a nemzetközi terrorizmus ellen ez lett a TREVI csoport (Terrorism, Radicalism, Exaggerated Violence) működését elősegítette, hogy a terrorista akciók száma növekedett ebben az időben 1-es munkacsoport: anti-terrorista intézkedések, információ csere, biztonsági kérdések 2-es munkacsoport: rendőri technikák, kiképzés (1985- től a közrendet érintő technikai és taktikai együttműködés) 3-as munkacsoport (1985-től működött): fegyver és drogkereskedelem elleni fellépés, közös megfigyelési stratégiák

4 Maastricht előtt Giscard d’Estaing: alakítsanak egy közös bírósági „területet”, amelynek célja a bűnügyi jogsegély elősegítése Dublini Megállapodás: –kölcsönös bűnügyi jogsegély –fenntartások nélküli Badinten javaslat: Európai Büntető Bíróság felállítását javasolta

5 Maastrichti Szerződés Európai Unióról szóló Szerződés K cikk – bel- és igazságügyi együttműködés K.1. – területek –Menekültpolitika –Személyek ellenőrzése a külső határokon –Bevándorlási politika és harmadik országok állampolgáraival kapcsolatos kérdések –Kábítószer elleni küzdelem –Nemzetközi csalások elleni küzdelem –Igazságügyi együttműködés polgári ügyekben –Igazságügyi együttműködés büntető ügyekben –Vámügyi együttműködés –Rendőrségi együttműködés a terrorizmus, kábítószer- kereskedelem és a nemzetközi bűnözés egyéb formái ellen

6 Maastrichti Szerződés kormányközi szint Legfőbb szerv a Tanácsa => Belügyi és Igazságügyek Tanácsa Egyhangúság követelménye, kivéve eljárási kérdések „jogszabályok”: –Közös álláspont –Együttes fellépés –egyezmény Döntéselőkészítés COREPER mellett/helyett: K4- es v. Koordinációs Bizottság (jelenleg EUMSz. 71-es bizottság)

7 Maastrichti Szerződés Többi intézmény csökkentett szerepe EB osztott kezdeményező szerepe (K.1 első 6 pontjában csak) EP-t csak tájékoztatni kell és szűk körben konzultálni vele Európai Bíróság NEM kapott hatáskört

8 Schengeni Megállapodás Már Maastricht előtt is létezett – megerősített együttműködés-szerű 1985 Schengeni Egyezmény: Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg A személyforgalom belső határokon történő ellenőrzésének megszüntetésével párhuzamosan erősítették meg a részes államok külső határellenőrzésüket június 19-én kibővítették a Schengeni Végrehajtási Egyezménnyel, amely meghatározta a megállapodás megvalósításának folyamatát, egyúttal életképessé tette azt A megállapodás és az egyezmény végül teljes mértékben 1995-ben lépett hatályba

9 Tagállamok folyamatosan csatlakoztak hozzá –Egyesült Királyság és Írország nem –Izland és Norvégia igen – Skandináv Útlevélunió Jelenleg a 2004-ben csatlakozott államokkal bezárólag mindenki tag, kivéve a fentiek óta Svájc is Belső határokon nincs ellenőrzés, de ideiglenesen visszaállítható Közös vízum-, menekültügyi és határellenőrzési szabályok Kompenzációs intézkedések: szorosabb rendőri, vámügyi és igazságszolgáltatási koordináció Schengeni Megállapodás

10 Létrehozták a Schengeni Információs Rendszert (SIS) – személyek, lopott és elveszett tárgyak nyilvántartása SIS II 2013-tól- továbbfejlesztett változat SIRENE: 24 órás kölcsönös információs szolgálat Schengeni Vívmányok – „joganyag” –Külső határellenőrzés szabályai –Schengeni övezet utasainak elkülönítése a határokon –Belépésre és rövid lejáratú vízumra vonatkozó szabályok összehangolása –Határőrizeti szervek közötti koordináció –Fuvarozók vs. Illegális bevándorlók –Jogi együttműködés – gyorsabb kiadatás és információszolgáltatás –Menekültügy Schengeni Megállapodás

11 1990. Dublini egyezmény: menekült kérelmét csak az a tagállam köteles vizsgálni, ahova benyújtotta, a többieknek már nem kell ezzel foglalkozni VIS- Vízuminformációs Rendszer – harmadik országból érkezők számára Schengeni Megállapodás

12 Amszterdami Szerződés Gyökeres változtatások A harmadik pillér nagy részét beillesztették az első pillérbe (EK) 1.Menekültügy, bevándorlás, külső és belső határellenőrzés, igazságügyi együttműködés polgári ügyekben => közösségi szint 2.Schengeni vívmányok egésze „Maradék”: bűnügyi együttműködés Fontos lépés a politikai unió létrehozásának folyamatában Unió céljai közé illesztették: a „szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség” megteremtését Megszünteti az együttes fellépéseket EP-vel kötelező konzultációt ír elő EB hatásköre kicsit nő

13 Amszterdami Szerződés 1.Menekültügy, bevándorlás, külső és belső határellenőrzés, igazságügyi együttműködés polgári ügyekben –5 éves átmeneti periódus –Közös határellenőrzési eljárás, vízumpolitika, menekültügy és bevándorlás minimumszabályai, harmadik országokból belépés és tartózkodás feltételei –Fokozatosan az EB lett a fő és kizárólagos jogszabály-kezdeményező –EP konzultatív testületből társdöntéshozó –Egyes kérdésekben minősített többség

14 Amszterdami Szerződés 2.Scehngeni acquis –Innentől az EU-hoz csatlakozni kívánó államoknak ezt is el kellett fogadni, mivel ez is az uniós joganyag része –Egyesült Királyság és Írország különleges sziget-státuszra hivatkozva továbbra is kimaradhat –Dánia az Amszterdami Szerződésben kapott opt out-ot

15 „Maradék” harmadik pillér Büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés Hangsúlyos szerepet kap a szervezett bűnözés, terrorizmus, ember- és gyerekkereskedelem, kábítószer- és fegyverkereskedelem, csalás és korrupció ellenes harc Szükséges a rendőri erők, vámhatóságok, igazságszolgáltatás szoros együttműködése, tagállami büntetőjogi szabályok közelítése Europol szerepének erősítése

16 Europol European Police Office – Európai Rendőrségi hivatal székhelye: Hága 1995-ben döntöttek felállításáról, 1999 óta működik Kormányközi alapon működik feladata: –növelje az együttműködést a tagállamok hatóságai között –növelje annak hatásfokát és az együttműködési területek számát –megakadályozza és küzdjön a terrorizmus ellen –előmozdítja az információcserét a tagállamok között –hozzájut, gyűjti és elemzi az információkat és értesüléseket –Nyomozati tevékenység támogatása

17 Europol működése Hatásköre: terrorizmus, kábítószer-kereskedelem, emberkereskedelem, illegális bevándorlás, tiltott radioaktív és nukleáris anyagok csempészése, lopott autók csempészése, pénzmosás, euró hamisítása minden tagállam alapít egy nemzeti egységet és küld egy kapcsolati tisztet az Europolhoz az Europol számítógépes informatikai rendszerét a nemzeti egységek olvassák le minden személy tájékozódhat, milyen adatokat tárolnak róla (ingyenes) az információ a nemzeti hatóságtól kérhető, de az Europol válaszol Nyomozati jogkörrel nem bír

18 A szabadság […] térsége kiépítésének elindítása cselekvési terv –Öt év, határidőkhöz kötött menetrend –Személyek szabad mozgásának és biztonságuknak párhuzamos megvalósítása Szabadság: személyek szabad mozgása, alapvető jogok védelme, megkülönböztetés minden formájának tilalma Biztonság: bűnözés minden formája elleni harc Jog érvényesülése: igazságszolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférés

19 A szabadság […] térsége kiépítésének elindítása Cselekvési terv tartalma: –Menekültügyben közös standardok –Bevándorlás területén közös szabályok – belépés, tartózkodás, visszafordítás, illegális bevándorlókkal szembeni hatékonyabb fellépés, harmadik országok polgárainak szabad mozgása –Egységes vízumformátum –Polgári ügyekben igazságügyi együttműködés – főleg szerződéses jogviszonyok –Europol erősítése –Büntetőügyekben kölcsönös segítségnyújtás, kiadatás feltételeinek egyszerűsítése, ítéletek kölcsönös elismerése és végrehajtása

20 Tampere októberi rendkívüli csúcstalálkozó Csak ez a téma EB-t felkérik, hogy a cselekvési tervhez készítsen „eredményjelzőt” – ez általános gyakorlat lesz később EB félévente készít jelentést az előrehaladásról Eurojust elhatározása –Bűnüldöző hatóságok közötti együttműködés –Vizsgálati és rendőri szervek koordinációja –Információcsere ösztönzése

21 Nizzai Szerződés Két fontos változás a harmadik pillérben Eorujust felállítása és intézményesítése Megerősített együttműködés lehetővé tétele

22 A szabadság […] térségének kiépítése szeptember 11. Megmutatta, hogy a tagállamok belbiztonság terén egymásra utaltak Rendkívüli csúcstalálkozó –Minden lehetséges intézkedést meg kell tenni a biztonság fokozása érdekében –Korábbi antiterrorista intézkedéseket is végre kell hajtani Rendőrfőkapitányok Munkacsoportja, európai elfogatóparancs kidolgozása, terrorizmus finanszírozásának ellehetetlenítésére való törekvések, pénzmosásra vonatkozó irányelv madridi terrortámadás – újabb lökés

23 A szabadság […] térségének kiépítése 1999-es öt év pozitív értékelése hágai program – újabb öt éves terv –Alapvető jogok, minimális eljárási garanciák, jogérvényesítés lehetőségének garantálása –Védelem a rászorulók és menekültek számára (genfi egyezmény az alap) –Bevándorlási hullám ellenőrzése –Külső határok –Határokon átnyúló szervezett bűnözés –Terrorizmus –Közös Menekültügyi Rendszer –Európai Menekültügyi Alap –Hatékonyabb hazatelepítési politika

24 A szabadság […] térségének kiépítése hágai program – újabb öt éves terv –SIS II 2007-re (2013 lesz belőle) –FRONTEX – Európai Határőrizeti Ügynökség –Biometrikus azonosítók az útiokmányokba –Hosszú távon közös vízumirodák –Terrorizmus ellen hosszú távú stratégia –Európai Igazságügyi Térség – polgári jogi ügyek intézése határok nélkül –Európai Unió Alapjogi Ügynöksége – es Európai Kábítószer-stratégia

25 A szabadság […] térségének kiépítése Egyre inkább komoly probléma a migráció –Biztonsággal összefüggésben – szervezett bűnözés, terrorizmus –Munkaerőpiacnak szüksége van a bevándorlókra  nem ellenőrzött bevándorlási hullám társadalmi feszültséggel jár –6-10 millió illegális bevándorló (évi 0,4-0,5 millió) Komplex feladat –bevándorlás és segélyezés –országspecifikus együttműködések –visszatoloncolás kérdése –Embercsempészet elleni küzdelem –Illegális foglalkoztatás problémája –Déli tengeri határokon FRONTEX erősítése

26 A szabadság […] térségének kiépítése Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktum –Nemzetközi jog és emberi jogi előírások figyelembe vétele –EU befogadóképessége, munkaerőpiaca, lakhatási, oktatási, egészségügyi helyzete, szociális szolgáltatások szintje fontos tényező –Feladatok 1.Legális bevándorlás megszervezése 2.Küzdelem az illegális bevándorlás ellen 3.Hatékonyabb határellenőrzés 4.Menedéket nyújtó Európa 5.Globális partnerség a származási és tranzitországokkal

27 A szabadság […] térségének kiépítése átfogó keretprogram –Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása –4 milliárd euró a Prümi Szerződés az uniós jog része lesz –DNS-, ujjlenyomat-, jármű-nyilvántartási adatok valamint személyes és nem személyes adatok cseréje a tagállamok között 2009.újabb 5 éves cselekvési program – középpontban az uniós polgárok

28 A szabadság […] térségének kiépítése 2009-es program –Polgárság és alapvető jogok előremozdítása –Jog és jogérvényesülés Európában –Védelmet nyújtó Európa – uniós polgárok védelme, belbiztonsági stratégia –Unió területére jogos érdekből belépni kívánó személyek számára szabályok –Megfelelően kezelt migráció – felelősségvállalás, szolidaritás és partnerség –Külső dimenzió

29 A szabadság […] térségének kiépítése 2010 – Európai Unió belbiztonsági stratégiája –Nemzetközi bűnözői hálózatok felgöngyölítése –Terrorizmus megelőzése, radikalizálódás és toborzás kezelése –Virtuális tér biztonságának javítása –Biztonság javítása a határigazgatás útján –Válságokkal és katasztrófákkal szembeni ellenállóság javítása Dinamikusan fejlődő terület –Új joganyag kb. 20%-a erre a területre vonatkozik

30 Lisszaboni Szerződés Pillérek felszámolása Ez a terület megosztott hatáskör Fő szabály lett a rendes jogalkotás (Tanács és EP együtt dönt) Minősített többségi döntések Európai Bíróság kiterjesztett hatásköre EB és a tagállamok ¼-e kezdeményezhet jogszabályt Megszűnnek a harmadik pilléres jogi aktusok

31 Lisszaboni Szerződés Határellenőrzésben új alapelv a szolidaritás és a tagállamok közötti igazságos elosztás Integrált külső határőrizeti rendszer fokozatos bevezetése Menekült egységes jogállásának meghatározása Bevándorlás-politika: minden eddigiek + bevándorlók beilleszkedését, integrálását célzó intézkedés elfogadásának lehetősége Különleges jogalkotási eljárásban szabályokat hozhat az EU az útlevelekre és személyi igazolványokra vonatkozóan Igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést gátló akadályok megszüntetése

32 Lisszaboni Szerződés Alapelvként rögzítik a bírósági ítéletek kölcsönös elismerését Büntetési tételek, minimumszabályok tényállásoknál Eurojust tevékenységének kiszélesítése Európai Ügyészség – nagy vita, csak lehetőség a létrehozásra Tanács konzultációs eljárásban meghatározhat ja a feltételeket, amikor egyik tagállam hatósága egy másik tagállam területén jár el

33 Európai állampolgárság jellemzői Maastrichti Szerződés vezeti be Mindenki, aki valamely uniós tagállam állampolgára, egyben uniós állampolgár is Nem helyettesítő, hanem kiegészítő jogkör Öt konkrét jogosultsága van Lisszaboni Szerződés kimondja, hogy az Unió tevékenysége során tiszteletben tartja a polgárok közötti egyenjogúság elvét

34 Európai állampolgárok jogosultságai 1.EU bármelyik országában szabadon mozoghat, utazhat és tartózkodhat – 90 napon túl nem alanyi jog, csak munkavállalóké 2.Lakóhelye szerinti tagállamban részt vehet az európai parlamenti és a helyhatósági (önkormányzati) választásokon –Választható és választó is –DE! országos parlamenti választáson/elnökválasztáson CSAK a saját országában vehet részt 3.EU-n kívüli országokban bármely tagország diplomáciai és konzuli testületének védelmét igénybe veheti (ha a saját országának nincs) 4.Petíciót nyújthat be a Parlamentnek és panasszal fordulhat az ombudsmanhoz 5.Uniós intézményekhez fordulhat írásban az EU 24 hivatalos nyelvének bármelyikén – ugyan így fog választ is kapni

35 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Letölteni ppt "BEL- ÉS IGAZSÁGÜGYEK AZ EURÓPAI UNIÓBAN. A kezdetek Római Szerződés nem rendelkezik róla DE! levezethető a közös piacra való törekvésből Munkavállalók."

Hasonló előadás


Google Hirdetések