Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása A SZABADSÁG, A BIZTONSÁG ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSE TÉRSÉGÉNEK JOGI ALAPJAI, KITEKINTÉSSEL A BÜNTETŐ IGAZÁSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása A SZABADSÁG, A BIZTONSÁG ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSE TÉRSÉGÉNEK JOGI ALAPJAI, KITEKINTÉSSEL A BÜNTETŐ IGAZÁSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE."— Előadás másolata:

1 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása A SZABADSÁG, A BIZTONSÁG ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSE TÉRSÉGÉNEK JOGI ALAPJAI, KITEKINTÉSSEL A BÜNTETŐ IGAZÁSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE Nagy Boldizsár/Jeney Petra ELTE ÁJK, 2012 ősz

2 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása A berlini fal 1961 – 1989 és Európa külső határai •A Fal fennállta alatt kb sikeres szökés valósult meg Nyugat Berlinbe. A különböző számítások szerint a Falon át menekülők közül 192 vagy 239 embert öltek meg és sokkal több személyt megsebesítettek látogatva: 25 February február 25. http A „UNITED for Intercultural Action, European network against nationalism, racism, fascism and in support of migrants and refugees” elnevezésű ngo szerint április 13-ig 16264személyről tudunk, akik menekülés közben vagy folytán haltak meg miközben biztonságos területre akartak érkezni Forrás : Látogatva 2012 szeptember 13-ánhttp://www.unitedagainstracism.org/pdfs/listofdeaths.pdf

3 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása A mozgató dilemma A dilemma: szabad mozgás v. szuverén kontroll 1 = 1992-ig, a Maastrichti Szerződésig Az Unió megalapításáig a biztonságot részesítették előnyben a szabad mozgással szemben, 2 = Maastricht és Amszterdam között A migráció és a bel- és igazságügyi együttműködés további féltucat aspektusa az Unió "közös érdekű ügyévé„ Az uralkodó gondolkodás továbbra is szuverenitás/biztonság központú. Közben azonban hatályba lépett és fokozatosan a Közösség 13 tagjára kiterjedt a schengeni együttműködési rendszer. 3 = 1999, az Amszterdami szerződés hatálybalépése után A bel- és igazságügyi együttműködés nagy részét közösségi joggal szabályozzák, azaz a biztonság vagy szabad mozgás kérdést nem eldöntik, hanem felváltják egy rugalmas és fokozatos rendszerrel, amely mind közösségi, mind közösségen kívüli eszközöket alkalmaz. Az ASZ beiktatta a Római Szerződésbe a vízumokra, azilumra, bevándorlásra és a szabad mozgással kapcsolatos egyéb politikákra vonatkozó IV címet 4 = Lisszabon A december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés a dilemmára nem ad új választ, fenntartja az Unió töredezettségét és nem vezet be közös bevándorláspolitikát, de a rendőrségi és a bűnügyi együttműködést integrálja, megszüntetve a III. pillért.

4 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása A biztonság új felfogása és a közbeszéd biztonságiasítása •A katonai biztonság kiegészül / felváltódik a belső a kulturális illetve a jóléti biztonsággal (Jeff Huysmans). •Kialakul a biztonsági kontinuum felfogása –határellenőrzés - terrorizmus - nemzetközi bűnözés - migráció. (Didier Bigo)

5 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása Tampere mondanivalója Európai Tanács, következtetések (1999 október) 2. Az Amszterdami szerződésben rejlő kihívás most az, hogy biztosítsuk azt, hogy a szabadságot - amely magában foglalja az Unión belüli mozgás szabadságát - mindenki biztonságos körülmények között és a joghoz hozzáférve élvezhesse Ezt a szabadságot nem szabadna azonban az Unió saját polgárai kizárólagos előjogának tekinteni. Ennek a szabadságnak a puszta léte vonzerőt gyakorol mindazokra az egész világon, akik nem élvezhetik azt a szabadságot, amit az Unió polgárai adottnak vesznek. Ellentétben állna Európa hagyományaival, ha megtagadnánk ezt a szabadságot azoktól akiket körülményeik igazolhatóan arra vezetnek, hogy a területünkre lépésre törekedjenek. (Szükség van menekültügyi, bevándorlási, az illegális migráció elleni és határvédelmi politikákra) 4. A cél: nyitott és biztonságos Európai Unió, amely teljes mértékben elkötelezett a Genfi Menekültügyi Egyezményből és más emberi jogi okmányokból származó kötelezettségei mellett és képes a humanitárius szükségletekre a szolidaritás alapján válaszolni. Közös megközelítést kell kidolgozni a az Unió területén jogszerűen tartózkodó harmadik államokbeli állampolgárok társadalmainkba integrálására is.

6 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása A velünk élő dilemma: Az Európai Tanács következtetései a Stockholmi program ( ) elfogadásakor, Brüsszel, december Az Európai Tanács megítélése szerint az elkövetkező évek legfontosabb feladata az lesz, hogy szem előtt tartsuk a polgárok es más olyan személyek érdekeit és igényeit, akikért az Európai Unió felelősséggel tartozik. A kihívást az alapvető jogok es szabadságok és a sértetlenség tiszteletben tartásának biztosítása, és ezzel egyidejűleg Európa biztonságának garantálása jelenti.

7 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása Előtörténet

8 Az út Maastrichtig • 1976: Trevi •1985: Bizottsági javaslat belső határok nélküli Európára •1986- a bevándorlásért felelős miniszterek ad hoc csoportja (Dublin, Külső határ átlépési egyezmény) •Együttműködés vámügyekben és a kábítószer elleni harcban

9 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása A Maastrichti Szerződés az Európai Unióról és a RSZ módosításáról A VI. cím, egyetlen „K” cikk : Bel- és igazságügyi együttműködés 9Közös érdekű ügy: (1) azilumpolitika; (2) a tagállamok külső határainak személyek általi átlépését szabályozó és az ezek ellenőrzésére vonatkozó normák; (3) bevándorlási politika és a harmadik államok állampolgáraival (tartózkodásával, illegális migrációjával) kapcsolatos politika; (4) harc a kábítószer-függőség ellen; (5) harc a nemzetközi méretű csalások ellen; (6) igazságügyi együttműködés polgári ügyekben; (7) igazságügyi együttműködés büntetőügyekben; (8) vámegyüttműködés; (9) rendőrségi együttműködés a terrorizmus, a kábítószer- kereskedelem és a nemzetközi bűnözés más súlyos formáinak megelőzése, és az ellenük folytatott harc céljából, beleértve az Europolt

10 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása Maastricht: döntési formák ("jogforrások") és értékelés Maastricht: döntési formák ("jogforrások") és értékelés Döntési formák • Konzultáció - formális döntés nélkül • Közös álláspont •Együttes fellépés •Nemzetközi egyezmény. A Maastrichti együttműködés értékelése •Ragaszkodás a nemzeti érdekek képviseletéhez, a szuverenitás elidegeníthetetlennek vélt elemeihez. •A világos cél és az integrációs hajtóerő hiánya. •Kompetenciák tökéletlen elhatároltsága •A bonyolult döntéshozatali rendszer •A döntés eredményeinek kétséges jogi státusza •A demokratikus kontroll, különösen a bírósági jogvédelem hiánya

11 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása EU igazságügyi együttműködés büntetőügyekben Az EU szintű szabályozást indokoló jelenségek 1.bűnözés nemzetközivé válása 2.tradicionális büntető igazságügyi együttműködés nem elégséges 3.EU sui generis érdekeit védeni kell a büntetőjogon keresztül

12 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása EU igazságügyi együttműködés büntetőügyekben Dilemmák •vertikális vagy horizontális együttműködés •tagállami büntetőjogi doktrínák –kettős büntethetőség –politika bűncselekmények –saját állampolgárok kiadásának tilalma –territorialitás –ne bis in idem elve •büntető igazságszolgáltatás, állami főhatalom •büntető igazságszolgáltatás szükségszerűen alapjogokat korlátoz

13 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása Schengen

14 SCHENGEN •I. A Megállapodás (1985) és a megállapodást végrehajtó Egyezmény (1990) •EGYEZMÉNY a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról HL különkiadás, 19/2. kötet, 9.o. Hatálybalépés 1993; tényleges alkalmazás (a határellenőrzés lebontása) 1995-ben kezdődik és fokozatos

15 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása Schengen Cél –A határellenőrzés megszüntetése a belső határokon –Megfelelő kiegészítő intézkedések elfogadása •A külső határok azonos szintű biztonságot garantáló védelme, beleértve a határátlépés ellenőrzését és a külső határ őrizetét. •A (rövidtávú) vízumok rendszerének összehangolása, egységes vízum •Szoros együttműködés vám-, rendőrségi és büntető ügyekben •A menekültügyi eljárás lefolytatásáért felelős állam kijelölését szolgáló mechanizmus kialakítása •Schengeni Információs Rendszer (SIS) – közös lista a külső határon feltartóztatandó személyekről és tárgyakról

16 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása Schengen Területi és személyi hatály –Területi – ld. a térképet a következő lapon –személyi: a tagállamok állampolgárai illetve „idegenek” –“belső határok: a Szerződő Felek közös szárazföldi határai, belső légijáratokat kiszolgáló repülőterei és olyan tengeri kikötői, amelyek kizárólag a Szerződő Felek területén belüli többi kikötő között közlekedő kompok rendszeres forgalmát szolgálják ki anélkül, hogy az e területeken kívüli egyéb kikötőkben kikötnének”

17 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása SCHENGEN Svájc csatlakozása után

18 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása Az Amszterdami szerződés nyomán kialakult helyzet

19 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége A fogalmak alakulása: •1999-ig: Bel- és igazságügyek = III pillér = 9 közös érdekű ügy •1999-től Bel- és igazságügyek = a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége = I pillér IV. Cím (Vízumok, menekültügy, bevándorlás és a személyek szabad mozgása, polgári jogi együttműködés) + III pillér (Rendőri és büntető igazságügyi együttműködés) •Lisszaboni szerződés : Szerződés az Európai Unió működéséről, III. Rész V. cím: “A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülés alapuló térség” = migráció, rendőri ügyek és igazságügyi (polgári, büntető) együtt, ismét Nincs pilléres szerkezet

20 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása A szabadság a biztonság és a jog érvényesülésének térsége •Szabadság = szabad mozgás+diszkrimináció tilalom+ alapjogok+személyes adatok védelme+bevándorlás és azilum •Biztonság = szervezett bűnözés+terrorizmus+ kábítószer elleni harc és rendőri együttműködés (Europol, Eurojust, Európai Határőr Hivatal /Frontex/) •Jog érvényesülésének a térsége= büntető és polgári bíróságok közötti együttműködés, eljárások közelítése, határon túlnyúló aktusok (másik államban pereskedés) egyszerűsítése

21 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása A LISSZABONI SZERZŐDÉS HATÁLYBALÉPÉSÉT KÖVETŐEN ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK

22 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása Történet, háttér •Törekvések az Alkotmányszerződésre –2002 február 28. A kidolgozására összehívott Konvent megkezdi a munkát –2004. június 18. Elfogadják a szöveget, október 29, Róma: az alkotmányszerződés aláírása (HL (2004) C310/ ) •2005 nyara: népszavazáson Franciaországban és Hollandiában elutasítják a ratifikálását – az EU gondolkodóba esik a kiútról •2007 német elnökség: „reform szerződés” nem váltja fel a Római és a Maastrichti Szerződést, hanem módosítja azokat •Kormányközi Konferencia:2007. július-október •Egyetértés a tartalomban: október •Aláírás: december 13. Lisszabon, Ld. HL. (2007) C 306/1. •Hatálybalépés: 1 December december 1. Az EUMF és az EUSZ egységes szövegei: HL 2008/115, 13. és 47. old.

23 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása Az elbukott Alkotmányban és a feléledő Lisszaboni szerződésben közös újítások (A Lisszaboni szerződés megoldásai) 1) Részben megszűnik a pilléres szerkezet, a rendőri és a büntető igazságügyi együttműködés „Az európai unió működéséről szóló szerződés”-ben ( az eddigi EKSZ-ben) újra egyesül a migrációval és az Unió belső politikáival és tevékenységeivel foglalkozó III. Rész V. címeként jelenik meg a következő megnevezéssel: “A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülés alapuló térség”. Öt fejezetre és huszonhárom cikkre ( §) bontva szabályozza a határellenőrzést, bevándorlást, a menekültügyet, a polgári és büntető igazságügyi valamint rendőrségi együttműködést. 2) Két külön tevékenységi fajtaként nevezi meg a jogharmonizációt, célzó jogalkotást és a mindennapi “operatív” kooperációt, mely utóbbi előmozdítására külön állandó bizottságot hoz létre. 3) A büntető igazságügyi és a rendőrségi együttműködés terén a nemzeti parlamentek fokozott ellenőrzési jogát rögzíti, és a Tanácsot felhatalmazza egy európai ügyészi hivatal felállítására.

24 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása Az elbukott Alkotmányban és a Lisszaboni szerződésben közös újítások •4) A kezdeményezés jogát a Bizottság egyedül élvezi, kivéve a büntető igazságügyi és a rendőrségi együttműködést, valamint az igazgatási együttműködést, ahol a tagállamok egynegyede együtt ugyancsak tehet javaslatokat jogalkotásra. •5) A döntéshozatal terén főszabállyá válik a “rendes jogalkotási eljárás” (új 294. cikk) amely lényegében a korábbi együttdöntési eljárásnak (EKSZ 251. cikk) felel meg és azt feltételezi, hogy – alapesetben a Tanács – a Parlamenttel egyetértésben – minősített többséggel dönt és fogad el rendeleteket és irányelveket

25 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása A szerződések és az elvek EUSZ, praeambulum: „MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása és a jogállamiság elvei mellett” EUSZ, 2 § (LSZ vezeti be ebben a formában) Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.

26 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása A szerződések és az elvek EUSZ 3 § (az EUSZ. korábbi 2. cikke) (1)Az Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása. (2) Az Unió egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térséget kínál polgárai számára, ahol a személyek szabad mozgásának biztosítása a külső határok ellenőrzésére, a menekültügyre, a bevándorlásra, valamint a bűnmegelőzésre és bűnüldözésre vonatkozó megfelelő intézkedésekkel párosul.

27 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása A szerződések és az elvek •EUSZ 6 § (a 2. bekezdést a LSZ vezeti be, a 3.-at megváltoztatja) … •(2) Az Unió csatlakozik az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez. Ez a csatlakozás nem érinti az Uniónak a Szerződésekben meghatározott hatásköreit. •(3) Az alapvető jogok, ahogyan azokat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény biztosítja, továbbá ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból következnek, az uniós jogrend részét képezik mint annak általános elvei.

28 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása A szerződések és az elvek EUMSZ, 4. § ( A LSZ vezeti be) (2) Az Unió és a tagállamok között megosztott hatáskörök a következő fő területeken alkalmazandók: … j) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség EUMSZ 9. és 10. § Az EU politikáiba be kell épülnie a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemnek és a diszkriminációtilalomnak. EUMSZ, 67.§ (1)Az Unió egy, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget alkot, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat és a tagállamok eltérő jogrendszereit és jogi hagyományait. EUMSZ, 72. § •E cím nem érinti a közrend fenntartásával, illetve a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos tagállami hatáskörök gyakorlását.

29 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása A SZABADSÁGON, A BIZTONSÁGON ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉN ALAPULÓ TÉRSÉG (EUMSZ V. CÍM) SZERKEZETE (ÁTTEKINTÉS)

30 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása Az SZBJT főbb kérdéskörei- igazságügyi együttműködés büntető ügyekben (82. §) Cél (itt is) Kölcsönös elismerés és a szabályok harmonizációja Intézkedések • a bírósági ítéletek és határozatok tagállamok közötti kölcsönös elismerése •a tagállamok közötti joghatósági összeütközések megelőzése és rendezése, •bírák, ügyészek képzésének támogatása • az igazságügyi szervek közötti együttműködés megkönnyítése – a büntető eljárások és – a határozatok végrehajtása terén Szabályozási minimumok ( a tagállamok jogi hagyományai és jogrendszerei közötti különbségek figyelembevételével) –bizonyítékok kölcsönös elfogadhatósága –személyek jogai a büntetőeljárásban –a sértettek jogai –a Tanács egyhangú döntésével idevont egyéb kérdések terén

31 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása Az SZBJT főbb kérdéskörei – igazságügyi együttműködés büntetőügyekben – (folytatás, §) További intézkedések Az anyagi büntetőjog harmonizálása (tényállások, büntetési tételek) több államra kiterjedő különösen súlyos bűncselekmények esetében. ( Terrorizmus, emberkereskedelem és a nők és gyermekek szexuális kizsákmányolása, tiltott kábítószer- kereskedelem, tiltott fegyverkereskedelem, pénzmosás, korrupció, pénz és egyéb fizetőeszközök hamisítása, számítógépes bűnözés és szervezett bűnözés.) Itt is: „vészfék” – ha büntető igazságszolgáltatási rendszerének alapvető vonatkozásait érintené – EiT elé viheti. Bűnmegelőzés: intézkedések, amelyek nem jelentenek harmonizációt Eurojust: nemzeti nyomozás indítás, javaslat bűnvádi eljárás indítására, ezek összehangolása és az igazságügyi együttműködés erősítése (kooperálva az Európai Igazságügyi Hálózattal). Felhatalmazás, hogy az Unió pénzügyi érdekei tekintetében az Eurojustból Európai Ügyészséget hozzanak létre. (Közvetlenül nyomoz, vádat emel nemzeti bíróság előtt)

32 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása Döntéshozatal a büntető igazságügyi és a rendőri együttműködés terén (EUMSZ V cím 4-5 fejezet) (2009 előtt EUSZ VI. cím) Az ASZ hatálybalépését követő első öt évben Bizottság vagy bármely tagállam Egyhangú, a Parlamenttel folytatott konzultáció után Közös álláspont Kerethatározat Határozat Egyezmény 2004 május 1 után Bizottság vagy bármely tagállam Egyhangú, a Parlamenttel folytatott konzultáció után Közös álláspont Kerethatározat Határozat Egyezmény December 1 után Bizottság vagy a tagállamok ¼-e együtt Rendes döntéshozatali eljárás a 294. § szerint Egyhangúság (Parlament csak konzultál) operatív együttműködés során Egyhangúság (Parlament egyetért) bizonyos büntetőjogi kérdésekben „Vészfék” –EiT elé utalás Rendelet, irányelv, határozat, ajánlás, vélemény, Jogszabály-kezdeményezés Döntéshozatal Döntés

33 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása A biztosok •Határok, vízum, bevándorlás, menedékjog •Gazdasági, cyber -és pénzügyi bűnözés elleni harc; •Szervezett bűnözés, embercsempészet, drog- kereskedelem, korrupció; •Terrorizmus elleni harc; •Rendőri és igazságügyi együttműködés (pl.FRONTEX, EUROPOL )_ •________________________________________________________________________________________________________ Jogérvényesítés Igazságügyi együttműködés polgári jogi és kereskedelmi jogi ügyekben Büntetőjogi együttműködés Szerződési jog és a fogyasztók jogai Alapjogok Fundamental rights = Alapjogi Charta és Alapjogi Ügynökség Gyermekjogok Gender ügyek, diszkriminációtilalom (romaügyek) Uniós polgárság Au EU polgár jogai Aktív polgárság

34 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása Rendes jogalkotási eljárás forrás:

35 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása Minősített többség – a szavazatok megoszlása A 2004-es és a 2007-es csatlakozások előtt Jelenleg, 2014-ig 2014 november 1 után France Germany tag – 1 szavazat Great Britain Italy Spain Poland Minősített többség = kettős többség Romania-14 The Netherlands Belgium Greece Portugal A Bizottság vagy a főképviselő javaslata esetében Bármely más javaslatnál Czech republic Hungary A miniszterek (államok) 55% - a, (15 állam) akik az EU népességének 65 %-át képviselik A miniszterek (államok) 72 %- a (20 állam) akik az EU néépességének representing 65 %-át képviselik Ausztria Sweden Bulgaria Denmark Finland Ireland Lithuania Slovakia Luxembourg Cyprus Estonia Latvia Slovenia Malta-3 Összesen87345 Blokkoló kisebbség: legalább 4 állam, még akkor is ha már 3 is a lakosság több mint 35 %-át képviseli Minősített többség Blokkoló kisebbség 62 (71,26%) (73,91 %) 91

36 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása Az Egyesült Királyság, Írország speciális helyzete (21. jegyzőkönyv) (21.) JEGYZŐKÖNYV AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGNAK ÉS ÍRORSZÁGNAK A SZABADSÁGON, A BIZTONSÁGON ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉN ALAPULÓ TÉRSÉG TEKINTETÉBEN FENNÁLLÓ HELYZETÉRŐL 1. §: Az „Egyesült Királyság és Írország nem vesz részt az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik részének V. címe alapján javasolt intézkedések Tanács által történő elfogadásában.” 2. § Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik része V. címének rendelkezései, az e cím alapján elfogadott intézkedések, az e cím alapján kötött nemzetközi megállapodások rendelkezései és az Európai Unió Bíróságának az ilyen rendelkezést vagy intézkedést értelmező határozatai nem kötelezőek, illetve nem alkalmazhatóak az Egyesült Királyságra vagy Írországra; az ilyen rendelkezések, intézkedések vagy határozatok ezeknek az országoknak a hatásköreit, jogait és kötelezettségeit sem Az eddigi III pillér kötelezte őket, most már a büntető igazságügyi és rendőri együttműködésből is kimaradhatnak

37 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása Az Egyesült Királyság, Írország speciális helyzete (21. jegyzőkönyv) 3. § Az Egyesült Királyság vagy Írország valamely javaslatnak vagy kezdeményezésnek a benyújtását követő három hónapon belül írásban bejelentheti a Tanács elnökének, hogy részt kíván venni egy ilyen javasolt intézkedés meghozatalában és alkalmazásában, amely bejelentéssel egyben erre jogosulttá válik. = „opt in” klauzula 4 § Ha már elfogadott intézkedéshez akarnak csatlakozni: a megerősített együttműködés szabályai alkalmazandók. (Bizottság 4 hónapon belül dönt, Ha elutasít (feltételeket szab, majd elutasít újra) a Tanácshoz lehet fordulni – ott egyhangú döntés kell ( a már résztvevők szavaznak – ld. EUMSZ 331. §) 4a § A két országra nézve kötelező, meglévő intézkedést módosító intézkedés sem kötelez őket, de a Tanács felszólíthatja a két államot a részvétel bejelentésére. Ha kívül maradnak és az intézkedés alkalmazhatatlanná válik a pénzügyi következményeket viselniük kell. 8. § Írország írásban bejelentheti a Tanácsnak, hogy nem kíván tovább e jegyzőkönyv rendelkezéseinek hatálya alá tartozni. Ebben az esetben Írországra az általános szerződéses rendelkezések alkalmazandók.

38 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása Rugalmasság a döntéshozatalban •UK, Írország, részletesebben: Javaslat 3 hónap részt veszneknem vesznek részt sikerül megegyezni ők tartják fel „átlépnek rajtuk” döntés utóbb kérik részvételüket a Bizottság engedélyezheti

39 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása Dánia speciális helyzete (22. jegyzőkönyv) •Dánia nem vesz részt Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik részének V. címe alapján javasolt intézkedések Tanács által történő elfogadásában •§ Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik része V. címének rendelkezései, az e cím alapján elfogadott intézkedések, az e cím alapján kötött nemzetközi megállapodások rendelkezései és az Európai Unió Bíróságának az ilyen rendelkezést vagy intézkedést értelmező határozatai nem kötelezőek, illetve nem alkalmazhatóak Dániára; az ilyen rendelkezések, intézkedések vagy határozatok ezeknek az országoknak a hatásköreit, jogait és kötelezettségeit sem Nincs „opt in”

40 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása Az opt in/opt out intézményi következményei Az Egyesült Királyság, Írország és Dánia •képviselője nem szavaz a Tanácsban, de tárgyalásokon jelen van •EP képviselői részt vesznek a rendes jogalkotási eljárásban •biztosai az Európai Bizottságban rendes jogkörben járnak el •Által delegált bírák az Európai Unió Bíróságában rendes jogkörben járnak el

41 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása Döntéshozatali résztvevők az EUMSZ V. címében 2010 júliusa után Miniszterek tanácsa (BIÜT)) Bevándorlási és Menekültügyi Magas szintű MunkacsoportCOREPER a belső biztonságra vonat- kozó operatív együtt- működéssel foglalkozó állandó bizottság (COSI) (ld. EUMSZ 71§) Bevándorlás, Határok, Menekültügy Stratégiai Bizottság (SCIFA) * A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén működő koordinációs bizottság (CATS) Polgári jogi munkacsoport Integracios, migrácios és kiutasitási munkacsoport* Bűnüldözési [rendészeti] munkacsoport Schengeni kérdésekkel foglalkozó munka- csoport Az alapvető és az uniós polgásági jogokkal, valamint a személyek szabad mozgásával foglalkozó munkacsoport Vízum munkacsoport Terorizmus munkacsoportÁltalános ügyekkel és értékeléssel foglalkozó munkacsoport Polgári védelmi munkacsoport Menekültügyi munkacsoport Bűnügyi együttműködési munkacsoport Információcserével és adatvédelemmel foglalkozó munka- csoport IB-RELEX munkacsoport Határ munkacsoportBüntető anyagi jogi munkacsoport A bel- és igazságügy területére irányuló finanszírozási esz- közökkel foglalkozó ad hoc munkacsoport Vámegyüttműködés munkacsoport Forrás: A Tanács előkészítő szerveinek listája. látogatva 2012 okt 5http://register.consilium.europa.eu/pdf/hu/12/st05/st05269.hu12.pdf

42 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása Az Európai Unió Bíróságának hatáskörei A LSZ fontos újítása - Bíróság hatáskörei kibővülnek Migráció, menekültügy, határátlépés, polgári igazságügyi együttműködés: Teljes jogkör Újdonság: már nem csak az a bíróság tehet fel előzetes kérdést amelynek a döntése jogerős, hanem bármely szintű bíróság Büntető igazságügyi és rendőri együttműködés Teljes jogkör, öt év átmenet után (ld. 36.jkv az átmeneti rendelkezésekről) Újdonság: kötelezettségszegési eljárás (az LSZ előtt elfogadottakra Bizottság öt év után kezdhet) nem függ a tagállam beleegyezésétől, hogy van-e joghatósága a bíróságnak bármely bíróság utalhat előzetes döntéshozatali eljárásra Fennmaradó korlát: Európai Unió Bírósága továbbra sem vizsgálhatja felül a közrend fenntartásával, illetve a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos rendőri vagy egyéb rendészeti tagállami rendelkezések megfelelőségét vagy arányosságát

43 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása Az SZBJT speciális vonása: sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás Cél: gyorsítani az eljárást. Alkalmazás: március 1 ‑ jétől Eltérések a rendes előzetes döntéshozatali eljárástól: 1. A részt vevő felek köre szűkebb. Más tagállam nem tehet észrevételt csak a tárgyaláson szólalhat 2. Az elbírált ügyek belső intézése jelentősen felgyorsul, egy öt bíróból álló határoz arról, helyt ad-e a sürgősségi eljárás lefolytatása iránti kérelemnek. Ha igen, megtartja a tárgyalást megtartását és a főtanácsnok meghallgatását követően rövid időn belül dönt. 3. Az eljárás a gyakorlatban főként elektronikus úton folyik.

44 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása Az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek EUMSZ 69. cikk és EUMSZ 2. jegyzőkönyv szubszidiaritás elv végrehajtásának ellenőrzése EUMSZ 70. cikk SZBJT értékelés tartalmáról és eredményéről tájékoztatni kell az Európai Parlamentet és a nemzeti parlamenteket. EUMSZ 85 (1) cikk és EUMSZ 88(2) cikk Európai Parlament és a nemzeti parlamentek részt vesznek az Eurojust tevékenységének értékelésében Európai Parlament – a nemzeti parlamentekkel közösen – ellenőrzi az Europol tevékenységét.

45 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása A nemzeti parlamentek szerepe EUMSZ 69. cikk és EUMSZ 2. jegyzőkönyv •tagállami parlamentenként 2 szavazat (kamaránként 1) •8 hét áll rendelkezésre indokolt vélemény elfogadásához - 1/3 (büntető igazságügyi együttműködés esetében ¼) azt állapítja meg, hogy a jogalkotási aktus tervezete nincs összhangban a szubszidiaritás elvével, a tervezetet felül kell vizsgálni. A jogszabály-javaslat benyújtója a tervezetet fenntarthatja, módosíthatja vagy visszavonhatja. Ezt a döntést indokolni kell. - a rendes jogalkotási eljárás keretében, az egyszerű többség esetén, a javaslatot felül kell vizsgálni. E felülvizsgálatot követően a Bizottság a javaslatot fenntarthatja, módosíthatja vagy visszavonhatja.

46 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása A nemzeti parlamentek szerepe •Amennyiben a Bizottság úgy határoz, hogy fenntartja a javaslatot, indokolt véleményben alá kell támasztania, hogy álláspontja szerint miért felel meg a javaslat a szubszidiaritás elvének. Ezt az indokolt véleményt a nemzeti parlamentek indokolt véleményével együtt az uniós jogalkotó elé kell terjeszteni, hogy azt az eljárásban figyelembe vegye a) az első olvasat lezárását megelőzően a jogalkotó (az Európai Parlament és a Tanács) megvizsgálja a jogalkotási javaslatnak a szubszidiaritás elvével való összeegyeztethetőségét, különös figyelmet fordítva a nemzeti parlamentek többsége által kifejezett és osztott véleményt tükröző indokolásra, valamint a Bizottság indokolt véleményére; b) amennyiben a jogalkotó véleménye szerint – a Tanács tagjainak 55 %- át képező többség vagy az Európai Parlamentben leadott szavazatok többsége alapján – a javaslat a szubszidiaritás elvével nem összeegyeztethető, a jogalkotási javaslat a továbbiakban nem tárgyalható.

47 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása A magyarországi általános egyeztetési mechanizmus A szubszidiaritás speciális vizsgálata: évi XXXVI. Tv. 71 – 72. cikk „(1) Az Országgyûlés az európai uniós tervezetekkel kapcsolatban állást foglalhat a szubszidiaritás és arányosság elvének érvényesüléséről. (2) Az Országgyûlés …, az Európai Unió intézményeinek küldött indokolt véleményérõl tájékoztatja a Kormányt. (3) Az Országgyûlés …[ a kihirdetést] követő egy hónapon belül – kezdeményezheti, hogy a Kormány az EUMSz 263. cikke szerint nyújtson be keresetet az Európai Unió Bíróságához arra hivatkozással, hogy az Európai Unió jogalkotási aktusa a szubszidiaritás elvét sérti.” A kormány vagy benyújtja vagy elutasítja a benyújtást. Ha benyújtotta, folyamatosan tájékoztatnia kell az országgyűlést 72. § Az Országgyűlés az EUSz 48. cikk (7) [passarelle] bekezdése és az EUMSz 81. cikk (3) [családjog] bekezdése szerinti kifogás megtételéről tájékoztatja a Kormányt. Az ábra forrása: =&p_fomenu=11&p_almenu=4&p_ckl=39&p_biz=A340&p_rec=&p_e gys=&p_nyelv=HU =&p_fomenu=11&p_almenu=4&p_ckl=39&p_biz=A340&p_rec=&p_e gys=&p_nyelv=HU

48 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása EUMSZ 82. cikk (1)Az Unióban a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés a büntetőügyekben hozott bírósági ítéletek és határozatok kölcsönös elismerésének elvén alapul, és magában foglalja a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítését a (2) bekezdésben és a 83. cikkben említett területeken. Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg, amelyek célja: –a) a bírósági ítéletek és határozatok minden formájának az Unió egészén belüli kölcsönös elismerését biztosító szabályok és eljárások megállapítása, –b) a tagállamok közötti joghatósági összeütközések megelőzése és rendezése, –c) a bírák, ügyészek és az igazságügyi alkalmazottak képzésének támogatása, –d) a tagállamok igazságügyi vagy annak megfelelő hatóságai közötti együttműködés megkönnyítése a büntetőeljárások keretében és a határozatok végrehajtása terén. Kölcsönös elismerés + jogharmonizáció

49 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása EUMSZ 82. cikk (2 ) Amilyen mértékben az a több államra kiterjedő vonatkozású büntető-ügyekben a bírósági ítéletek és határozatok kölcsönös elismerésének, valamint a rendőrségi és igazságügyi együttműködésnek a megkönnyítése érdekében szükséges, az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott irányelvekben szabályozási minimumokat állapíthat meg. E szabályoknak figyelembe kell venniük a tagállamok jogi hagyományai és jogrendszerei közötti különbségeket. E szabályozási minimumok a következőkre vonatkoznak: a) a bizonyítékok tagállamok közötti kölcsönös elfogadhatósága, b) a személyek jogai a büntetőeljárásban, c) a bűncselekmények sértettjeinek jogai, d) a büntetőeljárás egyéb olyan külön vonatkozásai, amelyeket a Tanács határozatban előzetesen ilyenként határozott meg; az ilyen határozat elfogadásakor a Tanács az Európai Parlament egyetértését követően, egyhangúlag határoz. Az ebben a bekezdésben említett szabályozási minimumoknak az elfogadása nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy a személyek számára magasabb szintű védelmet biztosító intézkedéseket tartsanak fenn, vagy vezessenek be.

50 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása EUMSZ 82. cikk [„Vészfék] (3) Amennyiben a Tanács egy tagjának megítélése szerint valamely (2) bekezdés szerinti irányelvtervezet büntető igazságügyi rendszerének alapvető vonatkozásait érintené, kérheti, hogy az irányelvtervezetet terjesszék az Európa i Tanács elé. Ebben az esetben a rendes jogalkotási eljárást fel kell függeszteni. A kérdés megvitatását követően és konszenzus elérése esetén az Európai Tanács a felfüggesztéstől számított négy hónapon belül a tervezetet visszautalja a Tanács elé, amely megszünteti a rendes jogalkotási eljárás felfüggesztését. Ugyanezen határidőn belül, egyet nem értés esetén, és ha legalább kilenc tagállam megerősített együttműködést kíván létrehozni az adott irányelvtervezet alapján, ezek a tagállamok ennek megfelelő bejelentést tesznek az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak. Ebben az esetben a megerősített együttműködés folytatására vonatkozóan az Európai Unióról szóló szerződés 20. cikke (2) bekezdésében, illetve e szerződés 329. cikke (1) bekezdésében előírt felhatalmazást megadottnak kell tekinteni, és a megerősített együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni

51 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása EUMSZ 83. cikk (1)Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott irányelvekben szabályozási minimumokat állapíthat meg a bűncselekményi tényállások és a büntetési tételek meghatározására vonatkozóan az olyan különösen súlyos bűncselekmények esetében, amelyek jellegüknél vagy hatásuknál fogva a több államra kiterjedő vonatkozásúak, illetve amelyek esetében különösen szükséges, hogy az ellenük folytatott küzdelem közös alapokon nyugodjék. Ezek a bűncselekményi területek a következők: terrorizmus, emberkereskedelem és a nők és gyermekek szexuális kizsákmányolása, tiltott kábítószer-kereskedelem, tiltott fegyverkereskedelem, pénzmosás, korrupció, pénz és egyéb fizetőeszközök hamisítása, számítógépes bűnözés és szervezett bűnözés.

52 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása EUMSZ 83. cikk •(1 bek folyt) A bűnözés alakulásának függvényében a Tanács határozatban egyéb bűncselekményi területekről állapíthatja meg, hogy azok megfelelnek az e bekezdésben meghatározott feltételeknek. Erről a Tanács az Európai Parlament egyetértését követően, egyhangúlag határoz. (2) Ha valamely harmonizációs intézkedések hatálya alá tartozó területen az Unió politikájának eredményes végrehajtásához elengedhetetlen a tagállamok büntetőügyekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítése, irányelvekben szabályozási minimumokat lehet megállapítani e területen a bűncselekményi tényállások és a büntetési tételek meghatározására vonatkozóan. A 76. cikk sérelme nélkül az ilyen irányelveket ugyanazon rendes vagy különleges jogalkotási eljárás keretében kell elfogadni, mint amely szerint az említett harmonizációs intézkedéseket elfogadták. (3) „Vészfék” (mint EUSZ 82. cikknél)

53 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása EU büntető jog •Kölcsönös elismerés és büntető eljárásjog •Büntető joghatóság, koordináció és üldözés •Anyagi büntetőjog

54 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása Elfogadott jogszabályok – büntető eljárásjog •Kiadatás és Európai Elfogatóparancs •Bírósági szak előtti intézkedések •Bírósági szak utáni intézkedések •Eljárási garanciák

55 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása Büntető joghatóság, koordináció és üldözés •joghatóság megállapítása •joghatósági összeütközések •eljárások átadása •(ne bis in idem) •Eurojust •(Európai Ügyész Hivatala)

56 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása Anyagi büntetőjog EUMSZ 83 (1) •terrorizmus, •emberkereskedelem •nők és gyermekek szexuális kizsákmányolása, •tiltott kábítószer-kereskedelem, •tiltott fegyverkereskedelem, •pénzmosás, •korrupció, •pénz és egyéb fizetőeszközök hamisítása, •számítógépes bűnözés •szervezett bűnözés.

57 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása A Stockholmi Program Tampere 1999 – Hága Stockholm, 2009 – A jogok Európája: alapjogok, emberi jogok védelme, A jogérvényesülés Európája: határon áterjedő tranzakciók könnyítése polgári igazságügyi együttműködés A védelmet nyújtó Európa: beutazáskontroll, rendőri és büntető igazságügyi együttműködés A szolidáris Európa: bevándorláspolitika, menekültpolitika, együttműködés harmadik országokkal

58 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása Az EiT a Stockholmi programról, 2009 december A polgárság és az alapvető jogok előmozdítása •Az európai polgárságnak kézzelfogható valósággá kell válnia. A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség mindenekelőtt olyan egységes terület, amelyben az alapvető jogok védelme biztosítva van. Folytatódnia kell a schengeni térség bővítésének. Az ember és az emberi méltóság, valamint az Alapjogi Chartában és az emberi jogokról szóló európai egyezményben rögzített egyéb jogok tiszteletben tartása alapvető érték. E szabadságok gyakorlását és a polgárok magánéletének védelmét – különösen a személyes adatok védelme révén – például a nemzeti határokon túl is biztosítani kell. Figyelembe kell venni a kiszolgáltatott személyek sajátos igényeit, és biztosítani kell, hogy az európai polgárok és mások az Európai Unióban – és adott esetben akár az Unión kívül is – teljes mértékben érvényesíthessék jogaikat.

59 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása Az EiT a Stockholmi programról, 2009 december A jog és a jogérvényesülés Európája: •Meg kell szilárdítani a jog érvényesülésén alapuló európai térséget, hogy megszűnjön a jelenlegi fragmentáltság. Elsőbbséget élveznek az emberek igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését megkönnyítő mechanizmusok, hogy a polgárok az egész Unióban érvényesíthessék jogaikat. Javítani kell továbbá a jogi szakemberek közti együttműködést és képzésüket, valamint erőforrásokat kell mobilizálni annak érdekében, hogy megszűnjenek a jogi határozatok más tagállamokban való elismerésének akadályai.

60 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása Az EiT a Stockholmi programról, 2009 december Védelmet nyújtó Európa: •Belső biztonsági stratégiát kell kidolgozni az Unión belüli biztonság további javítása, és ezáltal az európai polgárok életének és biztonságának védelme, valamint a szervezett bűnözés, a terrorizmus és egyéb fenyegetések elleni küzdelem érdekében. A stratégiának a bűnüldözés, a határigazgatás, a polgári védelem és a katasztrófavédelem terén folytatott együttműködés, valamint a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés megerősítését kell céloznia Európa biztonságának növelése érdekében. Az Európai Uniónak továbbá munkáját a tagállamok közötti szolidaritásra kell alapoznia, és teljes mértékben ki kell használnia az EUMSz cikkét. •Beutazás Európába és a globalizáció: Hatékonyabbá és eredményesebbé kell tenni az Európába való beutazásra vonatkozó eljárásokat az Unió területére elismerten jogos érdekből beutazni kívánó személyek számára. Az Uniónak és tagállamainak ugyanakkor garantálniuk kell polgáraik biztonságát. Az integrált határigazgatást és a vízumpolitikákat e célok szolgálatába kell állítani.

61 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása Az EiT a Stockholmi programról, 2009 december A felelősségvállalás, a szolidaritás és a partnerség Európája migrációs és menekültügyi kérdésekben: •Az előretekintő és átfogó, szolidaritáson és felelősségvállaláson alapuló európai migrációs politika kidolgozása továbbra is az Európai Unió egyik kiemelt szakpolitikai célkitűzése. …. A megfelelően kezelt migráció valamennyi érdekelt fél számára előnyös lehet... Európának rugalmas politikára lesz szüksége, amely igazodik a tagállamok prioritásaihoz és szükségleteihez, és lehetővé teszi a migránsok számára, hogy maradéktalanul éljenek a tagállamok által felkínált lehetőségekkel. •A közös menekültügyi rendszer 2012-ben történő létrehozásának célkitűzése továbbra is fennáll, a védelemre szorulóknak pedig biztosítani kell a jogilag biztonságos és hatékony menekültügyi eljárások igénybevételének lehetőségét. Ezenkívül … meg kell előzni és vissza kell szorítani az illegális migrációt, és küzdeni kell ellene, mivel az EU-ra és különösen a külső határai mentén elhelyezkedő tagállamokra – a déli határokat is beleértve – egyre nagyobb nyomás nehezedik az illegális migrációs áramlások miatt.

62 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása Az EiT a Stockholmi programról, 2009 december Európa szerepe a globalizált világban – a külső dimenzió: •A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó.. szakpolitikák fokozottan beépüljenek az Európai Unió általános politikáiba. …. A szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés külső dimenzióját … az uniós külpolitika minden más vonatkozásában figyelembe kell venni és azzal teljes mértékben koherensnek kell lennie.

63 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása A stockholmi program végrehajtása – akcióterv, 2010 április COM(2010) 171 végleges „A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség megvalósítása a polgárok szolgálatában A stockholmi program végrehajtásáról szóló cselekvési terv” április 20. •9 oldal szöveg, 59 oldal táblázat a javasolt lépésekkel Fenntartja a Közös Európai Menekültügyi Rendszerre törekvés (céldátum: 2012) fikcióját, de konkrétan szerényebb célokat tűz Európai azilum curriculum Eurodac fejlesztése általános menekültügyi háttérré A kérelmek közös vizsgálata lehetőségének megfontolása EMTH hatásának kiértékelése Elismert védelmezettek átadása és a nemzeti elismerések kölcsönös elismerésének előmozdítása A tagállamok menekültügyi rendszerének kiértékelését lehetővé tevő mechanizmus kialakítása EU-n belüli fokozott szolidaritásról bizottsági közlemény alkotása Mechanizmus a nagy nyomás alatt levő országok segítésére menekültügyi hivatalnokok rendelkezésre bocsátására Stratégiai partnerség UNHCR-ral Az áttelepítési program (resettlement) kiértékelése és javaslat a javítására Bizottsági közlemény a menekültügyi eljárásához hozzáférésről a tranzitállamokban Regionális védelmi programok elindítása beleértve az Afrika szarva régiót

64 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása A büntetőeljárásokban a gyanúsítottak vagy vádlottak eljárási jogainak megerősítését célzó ütemtervről A TANÁCS ÁLLÁSFOGLALÁSA (2009. november 30.) a büntető- eljárásokban a gyanúsítottak vagy vádlottak eljárási jogainak megerősítését célzó ütemtervről Az Európai Parlament és a Tanács 2010/64/EU irányelve ( október 20.) a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról; AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2012/13/EU IRÁNYELVE (2012. május 22.) a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról •Jogi tanácsadás és költségmentesség (COM (2011) 326); •Kapcsolattartás a családtagokkal, a munkaadókkal és a konzuli hatóságokkal (2012-ben); •A veszélyeztetett gyanúsítottakra vagy vádlottakra vonatkozó különleges biztosítékok (2013) •Az előzetes letartóztatásról szóló zöld könyv.

65 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása A kölcsönös elismerés megvalósításának elősegítése - büntetőjog •Jogalkotási javaslat az eltiltás kölcsönös elismeréséről 2013 •Jogalkotási javaslat a pénzügyi szankciók kölcsönös elismeréséről, beleértve a közúti közlekedési szabálysértésért kiszabott szankciókat is (2011) •Rendeletjavaslat az Eurojust számára nyomozás kezdeményezésére vonatkozó hatáskör biztosításáról, az Eurojust belső szervezetének hatékonyabbá tételéről, valamint az Európai Parlamentnek és a tagállami parlamenteknek az Eurojust tevékenységének értékelésébe történő bevonásáról (2012) •Közlemény az Eurojust Európai Ügyészséggé alakításáról Bizottság (2013)

66 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása Bizonyítékok beszerzése •Jogalkotási javaslat a kölcsönös elismerés elvére épülő, és a bizonyítékok valamennyi típusára kiterjedő bűnügyi bizonyításfelvétel egységes rendszeréről (2011) •Jogalkotási javaslat a bűnügyi bizonyításgyűjtés közös szabályainak bevezetéséről a bizonyítékok elfogadhatóságának biztosítása érdekében (2011) •Európai Nyomozási Határozat (2010)

67 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása Anyagi büntetőjog Emberkereskedelem gyermekek és nők kizsákmányolása Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról •Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2012. december 13.) a gyermekek szexuális zaklatása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB kerethatározat felváltásáról

68 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása Anyagi büntetőjog Kábítószer elleni küzdelem –Jogalkotási javaslatok egyes területeken az ellenőrzés megerősítése érdekében a kábítószer-prekurzorokra vonatkozó uniós jogszabályok módosításáról (2010) Terrorizmus –Jogalkotási javaslat a robbanóanyag-prekurzorokról (2011) –Jogalkotási javaslat a CBRN (vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris) vagy robbanóanyagokhoz való hozzáféréssel rendelkező személyek biztonsági ellenőrzéséről ( )

69 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása Anyagi büntetőjog Számítógépes bűncselekmények –Jogalkotási javaslat az információs rendszerekkel szembeni támadásokról –A számítástechnikai bűnözésre figyelmeztető európai szintű platform létrehozása Europol ( ) –A számítástechnikai bűnözéssel szembeni küzdelem és a számítástechnikai biztonság terén létrejött, az állami és magánszféra közötti partnerségek európai megállapodás- mintájának kidolgozása (2011) –Intézkedések, beleértve a számítástechnikai bűnözésre vonatkozó joghatósággal kapcsolatos, európai és nemzetközi szintű szabályok megállapításáról szóló jogalkotási javaslatok Bizottság 2013 –Az Európa Tanács számítástechnikai bűnözésről szóló, évi egyezményének jóváhagyása

70 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása Anyagi büntetőjog Gazdasági bűnözés és korrupció –Javaslat a vagyon-visszaszerzés új jogi keretére (2011) –Jogalkotási javaslat a szellemi tulajdonjogok érvényesítését biztosító (a COM(2006) 168 végleges javaslat helyébe lépő) büntetőjogi intézkedésekről (2011) –Javaslat az egyes szellemi tulajdonjogokat feltehetően sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről és az ilyen jogokat ténylegesen sértő áruk ellen hozandó intézkedésekről szóló 1383/2003/EK rendelet módosításáról (2010) – Közlemény a pénzügyi nyomozás, valamint a pénzügyi és bűnügyi elemzés európai stratégiájáról (2012) –Jogalkotási javaslat a pénzmosásra vonatkozó európai büntetőjogi keret frissítéséről

71 Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása Köszönöm a figyelmüket! Nagy Boldizsár


Letölteni ppt "Nagy Boldizsár és Jeney Petra előadása A SZABADSÁG, A BIZTONSÁG ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSE TÉRSÉGÉNEK JOGI ALAPJAI, KITEKINTÉSSEL A BÜNTETŐ IGAZÁSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE."

Hasonló előadás


Google Hirdetések