Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Balaton ökológiai állapota Padisák Judit egyetemi tanár Pannon Egyetem Analitikai-, Környezettudományi- és Limnológiai Intézet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Balaton ökológiai állapota Padisák Judit egyetemi tanár Pannon Egyetem Analitikai-, Környezettudományi- és Limnológiai Intézet."— Előadás másolata:

1 A Balaton ökológiai állapota Padisák Judit egyetemi tanár Pannon Egyetem Analitikai-, Környezettudományi- és Limnológiai Intézet

2 A Balaton vízszintjének változásai az elmúlt kb év során

3 JELENSÉG KITERJEDÉSOKOK hinarasodás Keszthelyi-öböl: hínáros békaszõlõ (Potamogaton perfoliatus), süllõhínár (Myriophyllum spicatum ) lecsapolás, feliszapolódás 1932 nyara vándorkagyló (Dresissena polymorpha) invázió Keleti-medence, majd a tó teljes területe az őshonos kagyló-állomány 1931-es gyérülése, Invázióérzékenység! 1933-Tegzes bolharák megjelenéseKeleti-medence, majd a tó teljes területe

4

5 JELENSÉG KITERJEDÉSOKOK Hinarasodás Keszthelyi-öböl: hínáros békaszõlõ (Potamogaton perfoliatus),süllõhínár (Myriophyllum spicatum) 1951a fecskemoszat (Ceratium hirundinella) megszaporodik egész tóterületfokozódó tápanyagterhelés nyárlokális vízvirágzások Balatonboglár (Anabaena flos- aquae, Microcystis flos-aquae), Tihany-Siófok hajóút (Microcystis flos-aquae) fokozódó tápanyagterhelés szeptember lokális vízvirágzások (Microcystis flos-aquae) Tihany környékefokozódó tápanyagterhelés

6 JELENSÉG KITERJEDÉSOKOK hinarasodás Keszthelyi-öböl: hínáros békaszõlõ (Potamogaton perfoliatus), süllõhínár (Myriophyllum spicatum) Keleti medence északi partjának öblei: kolokán (Stratoides aloides) Déli part kikötõi: kanadai átokhínár (Elodea canadensis) fokozódó tápanyagterhelés március- június halpusztulás (500 t) csuka, fogassüllő, dévérkeszeg, sügér, ponty, balin, kősüllő, harcsa déli part, Fonyódtól Szántódignövényvédő szerek 1960-as évektõl nádpusztuláskülönbözõ mértékben a teljes tóterületen part kibetonozása, turzások hiánya, vízállás szabályozása, egyéb szeptember Vízvirágzás (Aphanizomenon flos-aquae) Keszthelyi-medencefokozódó tápanyagterhelés új kékalga fajok megjelenéseKeszthelyi-medence, aztán másutt is eutrofizálódás

7 Klón legidősebb része

8 Cylindrospermopsis raciborskii (süveges kékmoszat)

9

10 JELENSÉG KITERJEDÉSOKOK február- március halpusztulás (70-80 t) dévérkeszeg, harcsa, angolna, ponty, fogassüllő, amur, fehér busa déli part, Balatonmária és Balatonföldvár között döntően klimatikus okok (enyhe tél, madártrágya) az 1970-es évekre kihal a Balatonból a kecskerák (Astacus lepodactylus) teljes tóterületRákpestis, vándorkagyló angolna tömeges telepítése június halpusztulás (5 t) dévérkeszeg garda déli part, Földvártól Fonyódig déli part, Szántódtól Keneséig közvetlen szennyvízbevezetés 1980-as évektõl, árvaszúnyog kirepülésekegész tóterületeutrofizálódás

11 Rákpestis Vándorkagyló Angolna

12 JELENSÉG KITERJEDÉSOKOK augusztus- szeptember süveges kékmoszat vízvirágzás teljes tóterület tápanyagterhelés májuskeszegpusztulás (10 t) déli part, Balatonfenyvestõl Fonyódig sérülések íváskor és ennek nyomán parazitás (halpenész, halpióca) fertőzések augusztus eleje angolnavész (5 t) déli part, Siófoktól Lelléigkomplex július- augusztus angolnavész ( t)a nyugati medence teljes területe komplex július- augusztus süveges kékmoszat vízvirágzás teljes tóterület tápanyagterhelés augusztus angolnavész (40t) keszegpusztuás (5.5t) nyugati területkomplex állomány öregedése májusvízvirágzás (Dinobryon sociale) keleti tóterületparti iszap nyíltvízbe szivattyúzása Balatonfürednél

13 Miért csak rendszertelenül? Honnan a foszfor?

14 Rendszertelenség = hőmérsékletfüggés Foszfor = ? belső terhelés

15 Rekonstrukció kezdete: től nem alakult ki vízminőségi krízisállapot Az ökológiai állapot index (Q) évenkénti és havonkénti megoszlása (Keszthely)

16 Felső szabályozási szint gyakorlatilag nem változott, az alsó nőtt – csökkenő ingadozás Partok betonozása A Balaton vízszintjének változása a Sió zsilip megépítése óta (mért adatok)

17

18

19 A fitoplankton biomassza nyári maximuma

20 A maximális biomassza és a vízszint összefüggése Keszthelynél r=0.51 Meghatároztuk a maximális biomassza trendjét az időszakra. A maximális biomassza trendtől való eltérése és a vízszint összefüggése A=0.372 mg*L-1*év-1

21 PARTMENTI VÁLTOZÁSOK 1: NÁDAS Ilyen magas alsó szabályozási szintnél ill. ilyen kis ingadozásnál nádpusztulás A négy száraz év alatt a nádas rohamos regenerálódása kezdődött (víztisztító szerep, élőhely)

22 Egyensúlyi vízfelület 1. Az őshonos fajok élőhelyei növekednek, a nem őshonos fajok élőhelyei csökkennek (tegzes bolharák, vándorkagyló, angolna). 2. A szomszédos szárazföldi társulásokkal való kapcsoltság erősödött, a természetes parti zonáció visszaállása megindult, biodiverzitás nő 3. Hínárállományok kiterjedése nő (élőhely, biodiverzitás, halaknak ívóhely!) PARTMENTI VÁLTOZÁSOK 2: A TÓ „VISSZASZEREZTE” TERMÉSZETES PARTJÁT

23

24 A fonalas zöldalga (békanyál) a sekély felületeken nő, foszfort távolít el az üledékből. Pusztulása után a partra vetik a hullámok (turzás!), ott bomlik le. A tó belső foszfor készlete jelentősen csökkent! Fonalas zöldalga produkció ~ fitoplankton produkció A fonalas zöldalga mechanikusan is összegyűjthető. PARTMENTI VÁLTOZÁSOK 3: AZ ÜLEDÉK FOSZFORKÉSZLETE CSÖKKENT

25 A felmérést augusztus 15-e és 19-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fő személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±3-5 százalék. A fenti adatokat a engedélyével mutatom be Társadalmi vonatkozások 1

26 Társadalmi vonatkozások 2 A további adatok saját kutatási eredményeink az EU projektjének támogatásával A felmérést májusa és augusztusa között készítette a Pannon Egyetem Limnológia Tanszéke, 960 a partmenti településken élő éves helyi lakos személyes megkérdezésével, A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±3-6 százalék.

27 Társadalmi vonatkozások 4 A további adatok saját kutatási eredményeink az EU projektjének támogatásával A felmérést májusa és augusztusa között készítette a Pannon Egyetem Limnológia Tanszéke, 960 a partmenti településken élő éves helyi lakos személyes megkérdezésével, A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±3-6 százalék.

28 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET


Letölteni ppt "A Balaton ökológiai állapota Padisák Judit egyetemi tanár Pannon Egyetem Analitikai-, Környezettudományi- és Limnológiai Intézet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések