Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tavak vízminőségének javítása Eutrofizáció szabályozása Balaton és vízgyűjtője.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tavak vízminőségének javítása Eutrofizáció szabályozása Balaton és vízgyűjtője."— Előadás másolata:

1 Tavak vízminőségének javítása Eutrofizáció szabályozása Balaton és vízgyűjtője

2 A Balaton múltja Lázár deák, Bakózcz Tamás esztergomi érsek titkárának térképe az 1500-as évek elején. Az első katonai felmérés alapján készült térkép ( ) Közép-Európa legnagyobb tava. Földtörténeti keletkezését tekintve viszonylag "fiatal", kora ezer évre becsülhető.

3

4

5 Felülete 600 km 2, hossza 78 km, átlagos szélessége 7,7 km. Víztömege mintegy 2 milliárd m 3, átlagos mélysége 3,3 m. Partvonalának hossza - beleértve a kikötőket és a mólókat km. Vízgyűjtő területe 5775 km 2. Fő tápláló vízfolyása a nyugati oldalon beömlő Zala, melynek vízgyűjtő területe a teljes vízgyűjtő terület 45%-a. A tó vízfeleslegének levezetése a siófoki zsilipen, a Sió-csatornán keresztül történik. A Balaton és vízgyűjtője

6 Beavatkozások a tó életébe Hajózás (Széchenyi I. 1846: „A balatoni gőzhajózás”) Lecsapolások a XIX. sz. közepéig (Nagy berek, Nyugati-Bozót, Kis-Balaton, Zala szabályozása) Vízszintszabályozás (Sió zsilip megépítése, szabályozási szintek) Halászat (1890: Balatoni Halászati Társulat, betelepítések) Part kiépítése (partvédelem, feltöltések) Terhelés növekedése (üdülő forgalom növekedése – szennyvíz, ipari és mezőgazdaság fejlődése – szántók, műtrágya, nagyüzemi állattartás) Bauxit bányászat (karsztvíz vízkitermelés)

7 A XIX. században készült tervek céljai: Hajóút kialakítása, mely a tavat a Dunával köti össze, A Balaton körüli mocsarak, berkek lecsapolása, bevonásuk a mezőgazdasági művelésbe, A balatonfüredi kikötőhely biztonságosabbá tétele, A Budapestet az Adriával összekötő vasútvonal mentesítése a víz- és jégkároktól. (A vasútvonalat 1858-ban kezdték el építeni, de tó évi magas vízállása veszélyeztette, sőt megrongálta a vasúti töltést) A Balaton vízszintjének szabályozása Siófoki zsilip építése: 1863: Fazsilip 1891: 2 x 8 m nyílású, 50 m 3 /s vízemésztésű vastáblás betonzsilip

8 Külső terhelés változása A Balaton vízszintjének változása Szabályozás alsó szint Szabályozás felső szint

9 Partvédelem A parterózió megakadályozására, a belterületek védelmére és a parthasználat biztosítására évről évre csökkenő mértékben folytak a partszabályozási munkák. A tó 235 km hosszú partvonalából jelenleg 107,5 km a szabályozott parthossz, melyből 84, 7 km hosszban végleges és 22,8 km hosszban ideiglenes partvédőmű épült. BVK típusú partvédelem

10 VÍZGYŰJTŐ: 5776 km 2 TÓ: 596 km 2 VÍZGYŰJTŐ  TÁPANYAGTERHELÉS  VÍZMINŐSÉG m 2 vízfelületre jutó vízgyűjtőterület (m 2 )

11 VÍZGYŰJTŐ: 5776 km 2 TÓ: 596 km 2 VÍZGYŰJTŐ  TÁPANYAGTERHELÉS  VÍZMINŐSÉG Fajlagos külső P terhelés (g/m 2 /év)

12 VÍZGYŰJTŐ: 5776 km 2 TÓ: 596 km 2 VÍZGYŰJTŐ  TÁPANYAGTERHELÉS  VÍZMINŐSÉG Évi átlagos biomassza (mg Chl/m 3, 1982) 25 41

13 Következmények Eutrofizálódás (hínár, algásodás) Halpusztulás Bakteriológiai problémák a parti sávban Nádpusztulás Vízszint csökkenés

14 Intézkedések az 1980-as évektől –Külső terhelés csökkentése Csatornázás, szennyvíztisztítás (P), kivezetés a vízgyűjtőről Műtrágya és vegyszer használat csökkenése Hígtrágyás állattartás kitiltása Szűrőmezők, sankolóterek –Motorcsónakok kitiltása –Építési tilalom –Kotrás –Fenntartási munkák (nádaratás, parti területek tisztítása)

15 ÚTVONAL (KÖZVETÍTŐ) VÍZJÁRÁS FÜGGŐ LÉGKÖR FORRÁSOK GEOKÉMIAI HÁTTÉR LÉGKÖRI KIÜLEPEDÉS TERM. HÁTTÉR VÍZFOLYÁSOK ÁLTAL KÖZVETÍTETT KÖZVETLEN SZENNYVÍZ KÖZVETLEN VÍZGYŰJTŐ FÖLDHASZNÁLAT MEZŐGAZ- DASÁG ÁLLATTENYÉSZ- TÉS TISZTÍTOTT SZENNYVÍZ SZIKKASZTOTT SZENNYVÍZ BELTERÜLETI FEL- SZÍNI LEFOLYÁS TELEPÜLÉSEK TÁPANYAGTERHELÉS A VÍZGYŰJTŐRŐL

16 SZENNYVÍZTISZTÍTÁS (P ELTÁVOLÍTÁS) ÉS A SZENNYVIZEK KIVEZETÉSE A VÍZGYŰJTŐRŐL Kivezetés a vízgyűjtőről P kicsapatás Szennyvíz eredetű P terhelés Közvetlenül a tóba30 t1 t Vízfolyásokon keresztül45 t10 t Szennyvíz

17 Zala Balaton közvetlen Mezőgazdaság

18 Az Zalai dombvidéken és az eséssel rendelkező északi és déli vízgyűjtő kisvízfolyásain nagymértékű az erózió a talaj szerkezetének következtében. A vízgyűjtőn kiemelt szerepe van a szőlő- és bortermelésnek. A jelenleg magánkézben lévő művelt területeken a kedvezőtlen fekvés és nem megfelelő talajvédelmi beavatkozások miatt jelentős az erózió mértéke. A szőlőtermeléshez kapcsolódó intenzív műtrágya felhasználás az ország többi területeihez hasonló ütemben és mértékben változott, napjainkra a ’80-as évekbeli felhasználáshoz képest 80-90%-os a visszaesés. Talajerózió Balaton alegység VGT (VKKI, 2010)

19 Fokozottan erózió érzékeny terület a vízgyűjtőn: 18 ezer ha

20 © Kovács Ádám

21 Mezőgazdasági talajok tápanyag többlete a Zala vízgyűjtőn P surplus N surplus

22 BEAVATKOZÁSOK HATÁSA: VÁLTOZÁSOK A MEZŐGAZDASÁGBAN Zalaapáti ÖP pontszerű terh.nélkül (mg/l) Műtrágya felhasználás (kg P /ha/év) Műtrágya (kg P/ha/év) Zala becsült ÖP (mg/l) HÍGTRÁGYÁS ÁLLATTARTÓ TELEPEK BEZÁRÁSA ÁLLATÁLLOMÁNY A FELÉRE CSÖKKENT  SZERVES TRÁGYA KÉPZŐDÉS MŰTRÁGYA FELHASZNÁLÁS DRASZTIKUS CSÖKKENÉSE  TALAJOK TÁPANYAGKÉSZLETE KIÜRÜLT  KIOLDHATÓ FOSZFOR CSÖKKEN BIRTOKSZERKEZET ÁTALAKULÁSA  FELAPRÓZÓDÁS  ??? MŰVELÉS ALÓL KIVETT TERÜLETEK SZÁMA NÖVEKSZIK  KEDVEZŐ

23 BEAVATKOZÁSOK HATÁSA: KIS-BALATON TÁROZÓK Felső tározó üzembe helyezése előtt A Felső Tározó nagy szennyvíz eredetű foszforterhelést kap P eltávolítás Zalaegerszegen, Ingói-berek megnyitása (1993)  Istvánovics, 2003 Fenékpuszta Zalaapáti Felső Tározó Alsó Tározó

24 IIIIIIIV Összes P (tonna/év) I IIIII IVszennyvíz városi lefolyás mezőgazdasági légköri geokémiai háttér A TÓMEDENCÉK KÜLSŐ FOSZFORTERHELÉSE A BEAVATKOZÁSOK ELŐTT ÉS UTÁN

25 A Zala által szállított összes P terhelés változása (a torkolatnál mért éves anyagáramok) Műtrágya használat visszaesése Szennyvíztelepeken P eltávolítás Kis-Balaton megnyitása Szárazság

26 Lefolyás és P terhelés kapcsolata

27 P kicsapatás Összes P (t/év) Kis-Balaton Műtrágyaszárazság Chl-a mg/m 3 A tápanyag terhelés csökkenése gyors vízminőség javuláshoz vezetett

28 Belterületi csapadékvíz Mintavétel Víz- hozam LefolyásP terhelés Árhullámok Lefolyással közvetített tápanyag terhelés

29 Torkolati művek, sankolók, szűrőmezők Forrás: KDT Vizig, Csonki István

30 Torkolati művek, sankolók, szűrőmezők

31 Vízminőség javító kotrás (lepelkotrás) a Keszthelyi-medencében Célja: a belső terhelés csökkentése és a cianobaktérium spórák gyérítése 1983 óta kormányhatározat(ok) előírták Időszak: Összes terület: 1283 ha (terv: 25 km 2 ) Lekotort mennyiség: 2186 ezer m 3 Forrás: KDT Vizig, Csonki István

32

33 Kotrás hatása Technológiai értelemben a hidromechanizációs rétegkotrás megfelelő eljárás (az üledék felkeverése nélkül pontosan olyan vastag réteget távolít el, mint amilyet szeretnénk), Az évente lekotort terület nagyságát elsősorban az anyagi lehetőségek korlátozták. A lekotort terület gyors feliszapolódása miatt a belső foszforterhelés szempontjából kulcsszerepet játszó felső 0,5-1 cm-es üledékréteg mozgékony foszfortartalma nem csökkent érzékelhetően. Istvánovics és mtsai., 2003 Az erősen meszes balatoni üledék kedvező hosszú távú viselkedése miatt a lepelkotrás nem tud lépést tartani a mozgékony foszfor természetes elöregedésének sebességével.

34 Az aktív üledékréteg mozgékony foszforkészletének hosszú távú változása és az alga biomassza a Keszthelyi-öbölben Istvánovics és mtsai., 2003 A balatoni üledék P készlete Az aktív üledékréteg anyagmérlege

35 Fitoplankton összetétele ( )

36 Phosphorus load and algal biomass Lake Balaton Phosphorus load and algal biomass Structural changes & sediment © Honti Márk

37 Measured and simulated algae biomass in Chl-a ( ) Measured Simulated Chl-a (mg/m3) Response P load reduction

38 Jelenlegi vízminőség KDT KöVizig

39 A négy medence vízminőségének hosszú-távú változása

40 Summer average algae biomass (mg Chl-a/m³) Present situation Variable cell quota model Zala River

41 1995, sed eq(100%), load 100%, z= 50 Summer average algae biomass (mg Chl-a/m³) Present climate and load, -50 cm water level Constant stochiometry model Zala River Dynamics and load reduction responses?

42 © Honti Márk

43 Balatoni nádasok A Balatont 110 km hosszban övezi nádas, területe ~12 km 2 a jogi partvonalon belül. Nádpusztulás az 1980-as évek elejétől A vízfelőli szegélytől 5-10 m-rel beljebb alakultak ki először nádmentes területek, a homogén nádas felbomlik, zsombékok (babásodás), hullámzás kidönti. Kiváltó tényezők: –A hullámok mechanikai hatása, –pézsmapocok, amúr, hattyúk nád fogyasztása, –Rovarkártevők –Eutrofizálódás, üledék szervesanyag tartalma, –Vízszint ingadozás hatása.

44 Balatoni nádasok pusztulása Nád szaporodása: Part felől magról (szárazföldön) Vízben vegetatív módon, rizómával Kutatások: Genetikai (klónok) Redox potenciál Vízállás változás A tartósan magas vízállás esetén a keresztirányú vízlengés sokkal kevésbé tudja kiöblíteni a szerves törmeléket a nádasok aljából, mint alacsony vízállásnál. A bomló szerves anyag oxigén fogyasztását bizonyos határon túl már nem tudja ellensúlyozni a növények szellőztető rendszere. Az erősen oxigénhiányos üledékben elhalnak a vízszintes rizómák növekedését vezérlő csúcsrügyek. A csúcsrügyek uralmának megszűntével kihajthatnak a függőleges rizómák alvó rügyei, és ez vezet a zsombékszerű, babás növekedéshez.

45

46 Fürdővíz minőség kiváló!

47


Letölteni ppt "Tavak vízminőségének javítása Eutrofizáció szabályozása Balaton és vízgyűjtője."

Hasonló előadás


Google Hirdetések