Ezerarcú Balaton Tények és tervek „A Balaton nemzeti természeti kincsünk. A tó és környéke tartós ökológiai egyensúlyára törekedve, az emberek javára,

Az előadások a következő témára: "Ezerarcú Balaton Tények és tervek „A Balaton nemzeti természeti kincsünk. A tó és környéke tartós ökológiai egyensúlyára törekedve, az emberek javára,"— Előadás másolata:

1 Ezerarcú Balaton Tények és tervek „A Balaton nemzeti természeti kincsünk. A tó és környéke tartós ökológiai egyensúlyára törekedve, az emberek javára, de a természet törvényeit tiszteletben tartva segítjük a térség sokoldalú fejlődését.” – (Kormányhatározat)

2 A Kormány gondoskodik nemzeti kincsünk jövőjéről 2003. júliusában a Kormány elfogadta a Balatonra és térségére vonatkozó cselekvési programot. A Balaton nemzeti természeti kincsünk, melyet óvni és fejleszteni kell. A program célja a Balaton környezeti, természeti, kulturális és turisztikai vonzerejének növelése, a turisztikai szezon meghosszabbítása és a part menti településen lakók színvonalasabb életfeltételeinek biztosítása.

3 Rendszeres, folyamatos és átfogó intézkedések a Balaton értékeinek védelmére Tavaly augusztusban megkezdte munkáját a programot koordináló tárcaközi bizottság a környezetvédelmi és vízügyi miniszter vezetésével. A kormány idén áprilisban és augusztusban is áttekintette a program megvalósítását, egyúttal új teendőket határozott meg. A végrehajtás a terveknek megfelelően halad.

4 A Balaton vízszintje és minősége 2000-2003: kevés csapadék esett a tó vízgyűjtőjén – jelentős vízszint-csökkenés. 2004-ben a csapadékos időjárás hatására a vízállás 30-35 centiméterrel magasabb az egy évvel ezelőttinél. A Balaton vízminősége a tavalyi évhez hasonlóan kiváló.

5 Intézkedések a tó ökológiai állapotának, vízminőségének megőrzésére Elkészült a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer folytatásnak a terve. Folytatjuk a szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási programot – 2005 végéig várhatóan megépülnek az állami szennyvíz főgyűjtők –A 43-ból 40 tó-parti település már a csatorna-hálózatba van kötve. Ábrahámhegyen és Balatonrendesen épül a hálózat; és több település ellátatlan részén folyik beruházás (Kőröshegy, B.boglár, B.fenyves, Fonyód) –Halad a szennyvíztisztítók fejlesztése: Balatonfüred (2004-ben 670 millió Ft). Befejeződött a keszthelyi tisztító korszerűsítése (320 millió Ft), elkészült a balatonfőkajári szennyvíztisztító (1.390 millió Ft) Egységes nemzeti parki kezelés jött létre a tó körül 2004-ben Gyapjas pille felszaporodása 50 ezer hektáron, 54 millió Ft állami védekezési költség

6 Települési környezet fejlesztése 2008-ig elkészülnek a komplex hulladék-gazdálkodási rendszerek (3 ISPA projekt: Észak-Balaton, Nyugat- Balaton és Zala-völgy, Dél-Balaton és Sió-völgy – 110 millió euró költséggel,1 millió embernek Előkészítés alatt áll a kéttényezős vízdíj 2005-ös bevezetése Elkészültek a vizpart-rehabilitációs tanulmánytervek. A 43 érintett településből 39-el már lezárultak az egyeztetések Újabb engedély nélküli betöltéseket, bejárókat számolunk fel

7 A tó és térsége turisztikai és kulturális vonzerejének növelése Átalakuló turizmus: egyre nagyobb igény a nem csak a nyári szezonhoz köthető szolgáltatások iránt  Programok készülnek a gyógyvíz- és a borturizmus fejlesztésére Elkészült a Balaton-kártya koncepciója. Kiemelt kulturális fejlesztések: Festetics Kastély, Baláca-puszta, Fenékpuszta Temészetvédelmi bemutatóhelyek: elkészült a kápolnapusztai Bivalyrezervátum, készül Csopakon és Zalakomáron

8 Mit teszünk a fürdőzőkért? Folyamatos volt a fürdőhelyek (75 %-os állami támogatással) és kikötők (25 %-os állami támogatással) kotrása a szezonban. Szeptember 30-án zárult az újabb, 281 millió forintos pályázat. Nyolc zagyteret jelöltünk ki a kikotort iszap elhelyezésére. Meghirdettük a Kékhullám Zászló pályázatot, az elismerést 19 minőségi strandnak adtunk át.

9 Mit teszünk a horgászokért ? A Balatoni Halászati Rt. tulajdonosi jogait januártól a KvVM gyakorolja. A céget a tó természetes halfaunájának védelmét és a horgászat feltételeinek fejlesztését szolgáló társasággá alakítjuk át. Az új üzleti stratégia céljai: »Horgászturizmus fejlesztése »Őshonos halfauna helyreállítása  haltelepítések, ívóhelyek létesítése »Eredményesebb busa-lehalászat »A Balatoni Halászati Rt. átalakításához kapcsolódóan, kidolgoztuk az önkormányzatok tulajdonszerzését elősegítő pénzügyi modellt A vízpart-rehablitásációs tervezés során kijelöltük a horgászcsónakok jövőbeni rendezett kikötőhelyeit. Intézkedések az orvhalászat visszaszorítására Balatoni Halak Napja

10 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Halad az M7-es autópálya építése, megkezdődött az M8-as autóút előkészítése –2005. június Balatonszárszó – Ordacsehi szakasz –2006. április Ordacsehi – Balatonkeresztúr –2006. november Zamárdi - Balatonszárszó Minden déli parton lévő vasúti fénysorompót csapórúddal szereltek fel. Állomáskorszerűsítés: Siófok, Balatonlelle, Fonyód, Balatonszentgyörgy, Révfülöp.

11 A fejlesztések forrása A fejlesztési források összesen mintegy 5 milliárd forintot tesznek ki 2004-ben A Balaton Fejlesztési Tanács: (a tavalyi 500 millió helyett) idén 1 milliárd Ft támogatást kap Ehhez járul az autópálya-építés költsége: 44 milliárd forint 2004-ben