Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?"— Előadás másolata:

1 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?

2 2 Növekedés, munkahelyek és a válság Megjegyzés: az ábrákon a tizedesjegyet „.” jelöli.

3 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 2.1 A gazdasági növekedés megtorpanása A GDP 2007-ig folyamatosan nőtt az Unióban A 2008-as válság után a gazdaság hanyatlásnak indult, 2009-ben a visszaesés 4,6 %- volt A válság a balti államokat sújtotta a leginkább Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdec100)tsdec100 Egy főre jutó reál GDP, EU-27 Euró (deflált érték)

4 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 2.2 Az EU a világ legnagyobb gazdasága Az EU egy főre eső GDP- je 1995 és 2011 között 25 %-kal nőtt A világ egy főre eső GDP- je 1992 és 2010 között 40 %-kal nőtt A gazdasági növekedés a közepes jövedelmű országokban volt a leggyorsabb, mint Brazília, Oroszország és Kína Forrás: VilágbankVilágbank Az EU a világ többi gazdaságához hasonlítva, 2010-ben GDP (milliárd USD) = népesség India Kína Indonézia Mexikó Brazília Orosz ország Dél- Korea Dél-Afrika Ausztrália Japán Egyesült Államok EU Kanada Egy főre jutó (USD)

5 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 2.3 A foglalkoztatási ráták rendszerint követik a GDP növekedését 1997 óta a foglalkoztatás jelentősen nőtt az Unióban A növekedés a nőknél gyorsabb volt, mint a férfiaknál A nők foglalkoztatási arányának emelkedése a szolgáltatási szektorban végbement növekedést tükrözi Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdec410)tsdec410 Teljes foglalkoztatási ráta, EU éves korosztály, %

6 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 2.4 Tartós csökkenés az öngyilkossági rátákban Az öngyilkossági arányok nagy eltéréseket mutatnak a nemek és korcsoportok között Több férfi követ el öngyilkosságot Az öngyilkosságok száma a 85 évesnél idősebbek körében a legmagasabb A 2008-ban és 2009-ben végbement növekedés vajon összefügg-e a gazdasági válsággal? Forrás: Eurostat (online adatkód: hlth_cd_asdr)hlth_cd_asdr Öngyilkosságok aránya, EU főre eső öngyilkosságok száma Férfiak Nők Összesen

7 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 2.5 Az államadósság növekedett az elmúlt 10 évben Maastrichti Szerződés szerinti referenciaszint Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdde410)tsdde410 EU-27 Észtország Bulgária Luxemburg Románia Cseh Köztársaság Litvánia Szlovénia Svédország Szlovákia Dánia Lettország Finnország Lengyelország Spanyolország Ciprus Hollandia Málta Ausztria Egyesült Királyság Magyarország Franciaország Németország Írország Portugália Belgium Olaszország Görögország Norvégia Izland EU EU Bruttó államadósság országonként a GDP%-ában (folyó árakon)

8 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 2.6 Az egy főre eső államadósság is nőtt Az egy főre eső államadósság (folyó árakon) majdnem megduplázódott az elmúlt 15 évben, miközben az infláció ugyanebben az időszakban csupán 30 %-kal nőtt A 2007 óta történt hirtelen növekedés a gazdasági válság hatását tükrözi Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdde410, demo_gind)tsdde410demo_gind Bruttó államadósság, EU-27 Egy főre eső, euróban (folyó árakon)

9 3 Energia: növekvő fogyasztás, növekvő függőség

10 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 3.1 A harmadik országoktól való energiafüggőség Az EU importált energiától való függősége folyamatosan nőtt az elmúlt évtizedben 2004 óta az EU-ban felhasznált energia több mint 50%-a importból származik A legnagyobb a kőolajtermékek, mint pl. a nyersolaj iránti szükséglet A kőolaj- és földgázimport körülbelül harmada Oroszországból származik Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdcc310)tsdcc310 Energiafüggőség, EU-27 Kőszén-származékokFöldgáz Minden kőolajtermékÖsszesen Megjegyzés: „Összesen” nem a másik három bemutatott tüzelőanyag-kategória átlagát jelenti. Más energiaforrásokat, például hazai forrásokként kezelt megújuló energiát vagy nukleáris energiát is magában foglal.

11 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 3.2 Honnan importálja az Unió az energiát? Forrás: Eurostat (online adatkód: nrg_122a, nrg_123a, nrg_124a)nrg_122anrg_123anrg_124a Az EU-27-be irányuló energiaimport, 2010 Észak-Amerika A Karib-térség Közép- és Dél- Amerika Afrika Közel-Kelet Az Unión kívüli Európa Oroszország Ázsia Óceánia Nincs meghatározva Földgáz Terajoule Olaj Millió tonna Szilárd tüzelőanyagok Millió tonna

12 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 3.3 Növekvő energiafogyasztás Az energiafogyasztás az Unióban 1990 óta 6 %- kal nőtt Az uniós „energiamix” 1990 óta megváltozott A szilárd tüzelőanyagok használata visszaesett, a földgázé ugyanakkor közel 50 %-kal nőtt Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdcc320)tsdcc320 Bruttó belföldi energiafogyasztás tüzelőanyagonként, EU tonna olajegyenérték Megújuló energia % Nukleáris hő % Földgáz % Összes kőolajtermék -2.5 % Szilárd tüzelőanyagok %

13 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 3.4 A megújuló energia megnövekedett szerepe A megújuló energiafelhasználás aránya a teljes uniós energiafogyasztásban 1990 óta 140 %-kal nőtt A megújuló energiák részaránya 2002 óta közel 10 %-ra ugrott Ez az ugrás a megnövekedett biomassza- és hulladékfelhasználásnak köszönhető Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdcc320)tsdcc320 A megújuló energia részaránya a bruttó belföldi energiafogyasztásban, EU-27 %

14 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 3.5 Megújulóenergia-fogyasztás A legfontosabb megújuló energiaforrások a biomassza és a hasznosítható hulladékok Fa és faipari hulladékok teszik ki az uniós megújulóenergia- felhasználás közel felét A szél- és napenergiából termelt energia 1999 óta kilencszeresére nőtt Forrás: Eurostat (online adatkód: nrg_1071a, nrg_1072a)nrg_1071anrg_1072a Megújulóenergia-fogyasztás, EU-27, 2010 Napenergia 2 % Szélenergia 8 % Vízenergia 18 % Geotermikus energia 3 % Biomassza és hasznosíthat ó hulladékok 69 % Fa és fahulladék 49 % Egyéb biomassza és hulladék 20 %

15 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 3.6 Hol történik az energia felhasználása? Három ágazat - az ipar, a közlekedés és a háztartások - használja fel a teljes energiaellátás mintegy 85 %-át Az energiafelhasználás 1990 óta az iparban 20 %- kal csökkent, míg a közlekedésben 30%-kal nőtt Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdpc320)tsdpc320 Végső energiafogyasztás, EU-27 Egyéb 1 % Szolgáltatások 10 % Mezőgazda- ság és erdészet 3 % Háztartások 26 % Közlekedés 26 % Háztartások 27 % Közlekedés 32 % Ipar 25 % Egyéb 1 % Szolgálta tások 13 % Mezőgazda- ság és erdészet 2 % Ipar 34 %

16 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 3.7 A háztartások egyre több villamos energiát használnak A háztartások villamosenergia- felhasználása az Unióban folyamatosan nő Az elmúlt 20 évben mintegy 40 %-kal nőtt A „bumeránghatás” ellensúlyozza a technológiai fejlődést Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdpc310)tsdpc310 A háztartások villamosenergia-fogyasztása Millió tonna olajegyenérték

17 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 3.8 Az uniós háztartások villamosenergia-felhasználásának áttekintése Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdpc310, lfst_hhnhtych)tsdpc310lfst_hhnhtych EU-27 Észtország Bulgária Luxemburg Románia Cseh Köztársaság Litvánia Szlovénia Svédország Szlovákia Dánia Lettország Finnország Lengyelország Spanyolország Ciprus Hollandia Málta Ausztria Egyesült Királyság Magyarország Franciaország Németország Írország Portugália Belgium Olaszország Görögország Horvátország Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság Egy háztartásra eső villamosenergia-felhasználás országonként Kilogramm olajegyenérték háztartásonként

18 4 A közlekedés szerepe a gazdaságban

19 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 4.1 Egyre több autó az utakon Az 1000 főre eső autók száma 40 %-kal nőtt 1991 óta A tagállamok között óriási különbségek mutatkoznak Kilenc tagállamban legalább egy autó jut minden második emberre Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdpc340)tsdpc340 A gépjárművek aránya, EU főre jutó autók száma

20 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 4.2 Áru- és személyszállítás az Unióban Az Unióban a közúti szállítás és utazás a leggyakoribb A személyszállítás kevesebb mint 20 %-a történik tömegközlekedéssel 2000 óta a közúti teherforgalom részesedése nőtt a vasúti teherforgalom rovására Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdtr210, tsdtr220)tsdtr210tsdtr220 Személy- és áruszállítási módok megoszlása, EU-27 az Unión belüli személy- és áruszállítás arányai kilométerben, illetve tonnakilométerben Utasok 2008 Teheráru 2009 Vasút 7 % Autóbusz 10 % Autó 83 % Vasút 16 % Belvízi utak 6 % Közút 78 %

21 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 4.3 Áruszállítás Európában Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdtr220)tsdtr220 Áruszállítási módok megoszlása országonként, 2009 az Unión belüli áruszállítási módok aránya tonnakilométerben EU-27 Közút 77 % EU-27 Vasút 17 % EU-27 Belföldi vízi utak 6 % EU-27 Cseh Köztársaság Magyarország Portugália Lettország Bulgária Észtország Lengyelország Ciprus Románia Dánia Litvánia Málta Ausztria Olaszország Írország Németország Belgium Luxemburg Egyesült Királyság Hollandia Görögország Finnország Spanyolország Szlovákia Szlovénia Svédország Franciaország Norvégia Izland Horvátország Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság Törökország

22 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 4.4 A szállítási volumen összefügg a gazdasági növekedéssel A teherszállítás és a gazdasági növekedés szorosan összefügg Nem figyelhető meg a gazdasági növekedés és a szállítás iránti igény „szétválása” Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdtr230, nama_gdp_k)tsdtr230nama_gdp_k A teherszállítás volumene a GDP függvényében, EU-27* Index 2000 = 100 *Eurostat becslések; idősortörés 2004-ben Belföldi tonna- kilométer GDP (deflált érték) Tonnakilométer/GDP

23 5 A szállítás nemkívánatos hatásai

24 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 5.1 Kevesebb halálos kimenetelű közúti baleset A halálos közúti balesetek 1991 óta évente átlagosan zal csökkentek A halálesetek több mint 60 %-a vidéki utakon, további 30 %-a lakott területeken történik A vidéki utakon és autópályákon történő halálesetek 60 %-át autóbalesetek okozzák Forrás: Európai Bizottság (CARE database), Eurostat (online adatkód: tsdtr420)CARE databasetsdtr420 Közúti balesetben életüket vesztett személyek, EU-27 Halálos áldozatok száma

25 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 5.2 Kisebb széndioxid-kibocsátású új autók Az új személygépkocsik kilométerenkénti CO 2- kibocsátása 1995 óta csökken E csökkenés fő oka a benzinről a dízelre és az üzemanyag-takarékos technológiákra való átállás Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdtr450)tsdtr450 Az új személygépkocsik átlagos szén-dioxid-kibocsátása CO 2 gramm / kilométer

26 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 5.3 A közlekedésből származó, üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedése Az egyre több autó és a nagyobb szállítási volumenek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának növekedéséhez vezettek A közlekedés az egyetlen ágazat az Unióban, amely több üvegházhatást okozó gázt bocsát ki ma, mint 1990-ben A nemzetközi légi és tengeri közlekedésből származó kibocsátás nőtt a leggyorsabban Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség, Eurostat (online adatkód: tsdtr410)tsdtr410 A közlekedés üvegházhatásúgáz-kibocsátása, EU-27 Millió tonna CO 2 egyenérték Nemzetközi tengeri közlekedés Nemzetközi légi közlekedés Fuvarozás (közúti, vasúti, belvízi hajózás, belföldi légi szállítás)

27 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 5.4 A NO x és a nem-metán illékony szerves vegyületek kibocsátása csökken Forrés: Európai Környezetvédelmi Ügynökség, Eurostat (online adatkód: tsdpc270, tsdtr430, tsdpc280) tsdpc270tsdtr430tsdpc280 A nitrogén-oxidok és a nem-metán illékony szerves vegyületek közlekedésből származó kibocsátása, EU-27 KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSBŐL SZÁRMAZÓ KIBOCSÁTÁS KIBOCSÁTÁSI FORRÁSOK, 2009 Nitrogén-oxidok (NO x ), millió tonna Nitrogén-oxidok (NO x ) Egyéb 51 % Egyéb 81 % Nem-metán illékony szerves vegyületek Közúti közlekedés 17 % Nem közúti közlekedés 2 % Nem közúti közlekedés 7 % Közúti közlekedés 42 % Nem-metán illékony szerves vegyületek, millió tonna

28 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 5.5 A városokban az ózon általi levegőszennyezésnek való kitettség ingadozik A talajközeli ózon légzőszervi problémákat okoz az embereknél és az állatoknál A NO x és a nem-metán illékony szerves vegyületek kibocsátásának csökkenése ellenére az ózon általi levegőszennyezés nem javult A hőhullámok növelhetik az ózonnak való kitettséget Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség, Eurostat (online adatkód: tsdph380)tsdph380 Az ózon általi levegőszennyezésnek való kitettség a városokban, EU-27 Mikrogramm / köbméter naponta

29 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 5.6 A városokban a szállópor-szennyezettségnek való kitettség A közlekedésből jelentős mennyiségű szálló por kerül a levegőbe (PM 10 ) A PM 10 -kibocsátás csökkenő tendenciája azonban nem vezetett hasonló javuláshoz a légszennyező anyagnak való kitettség terén Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség, Eurostat (online adatkód: tsdph370)tsdph370 Az szállópor okozta levegőszennyezésnek való kitettség a városokban, EU-27 Mikrogramm / köbméter naponta

30 6 Regionális különbségek

31 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 6.1 A gazdasági jólét koncentrációja Az Unióban csökkentek a regionális különbségek A régi tagállamokban kisebb a szórás Kelet-Európa gazdasági felzárkózása az egyenlőtlenségek növekedéséhez vezetett Forrás: Eurostat (online adatkód: nama_r_e0digdp)nama_r_e0digdp Az egy lakosra jutó regionális GDP szórása, vásárlóerő-paritáson* az egy főre eső nemzeti GDP arányában * NUTS 2. szintű statisztikai régiók alapján. A regionális szórás nem alkalmazható azon országokra, amelyek csak egy NUTS 2. szintű régióval rendelkeznek (Észtország, Ciprus, Lettország, Luxemburg, Málta) EU-27 Franciaország Görögország Magyarország Hollandia Svédország Ausztria Belgium Németország Szlovákia Finnország Dánia Bulgária Szlovénia Lengyelország Horvátország Románia Spanyolország Olaszország Portugália Cseh Köztársaság Írország Egyesült Királyság

32 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 6.2 Az egy főre eső GDP régiónként Forrás: Eurostat (online adatkód: nama_r_e2gdp)nama_r_e2gdp Egy lakosra jutó GDP vásárlóerő-paritáson, NUTS 2 szintű statisztikai régiók, 2008 Index EU-27 = 100 Guadeloupe MartiniqueFrancia Guyana Réunion Azori-szigetekMadeira Kanári-szigetek MáltaLiechtenstein <= >125 Nincs adat

33 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 6.3 Az egy főre eső GDP változása régiónként Forrás: Eurostat (online adatkód: nama_r_e2gdp)nama_r_e2gdp Az egy lakosra jutó GDP változása vásárlóerő-paritáson, NUTS 2 szintű statisztikai régiók, Százalékpont az EU-27 átlagához viszonyítva <= – – – +10 > +10 Nincs adat Guadeloupe MartiniqueFrancia Guyana Réunion Azori-szigetekMadeira Kanári-szigetek MáltaLiechtenstein

34 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 6.4 A regionális foglalkoztatási ráták különbségei A foglalkoztatási egyenlőtlenségek csökkentek az Unióban A szórás a nőknél nagyobb, mint a férfiaknál A nők azonban felzárkóznak a férfiakhoz a szórási arányok erősebb csökkenésének köszönhetően Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdec440)tsdec440 A foglalkoztatás regionális szórása nemenként, EU-27, NUTS 2. szint A foglalkoztatási ráták relatív szórása (15-64 éves korcsoport) Nők Összesen Férfiak

35 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 6.5 Foglalkoztatási ráták régiónként Forrás: Eurostat (online adatkód: lfst_r_lfe2emprt)lfst_r_lfe2emprt Foglalkoztatási ráták a éves korosztályban, NUTS 2. szintű régiónként, 2009 % Guadeloupe MartiniqueFrancia Guyana Réunion Azori-szigetekMadeira Kanári-szigetek MáltaLiechtenstein <= > 75 Nincs adat

36 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 6.6 A jövedelmek eloszlása egyenetlen A jövedelmek egyenlőtlenségei nem csökkentek az Unióban A népesség leggazdagabb 20 %-ának a keresete mintegy ötször nagyobb, mint a legszegényebb 20 %-é A jövedelmek eloszlása ​​ jelentős eltéréseket mutat az Unió tagállamai között Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdsc260, ilc_di01)tsdsc260ilc_di01 Egyenlőtlenségek a jövedelemeloszlásban EU-27SvédországLitvánia Leggazda- gabb 20 % Legszegé- nyebb 20 % keresete EU-27Cseh KöztársaságSpanyolország

37 7 Szegénység és társadalmi kirekesztettség Európában

38 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 7.1 A szegénység dimenziói A szegénység legfontosabb dimenziói az Unióban a jövedelmi szegénység, az anyagi nélkülözés és a munkahelyek hiánya Közel 81 millió uniós polgár él jövedelmi szegénységben Mintegy 40 millió tekinthető anyagilag súlyosan nélkülözőnek. Körülbelül 38 millióan élnek olyan háztartásban, ahol a felnőttek jóval kevesebbet dolgoznak, mint amennyit tudnának Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdsc100, tsdsc270, tscsc280, tsdsc310, tsdsc350, ilc_pees01)tsdsc100tsdsc270tscsc280tsdsc310tsdsc350 ilc_pees01 A szegénység vagy társadalmi kirekesztettség által veszélyeztetettek, 2010 Érintettek száma 81 millió a szegénység által veszélyeztetettek aránya szociális transzfereket követően 40 millió anyagilag súlyosan nélkülöző 38 millió nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élő

39 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 7.2 A szegénység dimenziói Az Unióban 2010-ben 116 millió embert veszélyeztetett a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés Az embereket a szegénység több dimenziója is érintheti egyidejűleg Mintegy 80 millió embert érintett a szegénység egyik dimenziója, 28 milliót két dimenziója, és közel 8 milliót mindhárom dimenziója egyszerre Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdsc100, tsdsc270, tscsc280, tsdsc310, tsdsc350, ilc_pees01)tsdsc100tsdsc270tscsc280tsdsc310tsdsc350 ilc_pees01 A szegénység vagy társadalmi kirekesztettség által veszélyeztetettek, 2010 Érintettek száma 48 millió a szegénység által veszélyeztetettek aránya szociális transzfereket követően 19 millió anyagilag súlyosan nélkülöző 14 millió nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élő 3 millió7,5 millió 11 millió 14 millió

40 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 7.3 A jövedelmi szegénység a szegénység leggyakoribb formája Forrás: Eurostat (online adatkód: tscsc280, tsdsc350)tscsc280tsdsc350 A szegénység által veszélyeztetettek aránya a szociális transzfereket követően A lakosság %-ában EU-27 Belgium Németország Olaszország Cseh Köztársaság Dánia Hollandia Észtország Románia Magyarország Lengyelország Ausztria Lettország Szlovákia Portugália Bulgária Finnország Franciaország Görögország Egyesült Királyság Svédország Spanyolország Luxemburg Litvánia Málta Ciprus Szlovénia Írország Izland Norvégia Svájc Horvátország EU EU

41 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 7.4 Súlyos anyagi nélkülözésben élő emberek Forrás: Eurostat (online adatkód: tscsc270)tscsc270 Súlyos anyagi nélkülözésben élő emberek A lakosság %-ában EU-27 Belgium Cseh Köztársaság Luxemburg Egyesült Királyság Svédország Olaszország Finnország Lengyelország Dánia Hollandia Litvánia Németország Málta Lettország Görögország Ausztria Bulgária Franciaország Románia Szlovénia Szlovákia Spanyolország Írország Svájc Izland Norvégia Horvátország Észtország Portugália Ciprus EU EU Magyarország

42 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 7.5 Alacsony munkaintenzitás Forrás: Eurostat (online adatkód: tscsc310)tscsc310 Nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élő emberek 0-59 éves lakosság %-ában EU-27 Hollandia Portugália Lettország Ciprus Ausztria Luxemburg Észtország Románia Németország Cseh Köztársaság Svédország Magyarország Görögország Bulgária Belgium Dánia Lengyelország Írország Szlovákia Egyesült Királyság Málta Olaszország Szlovénia Finnország Svájc Izland Norvégia Horvátország Litvánia Franciaország Spanyolország EU EU

43 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 7.6 A szegénység és a társadalmi kirekesztettség Európa- szerte eltérő Franciaország Szlovénia Dánia Írország Ciprus Málta Izland Portugália A szegénység vagy társadalmi kirekesztettség által veszélyeztetettek, 2010 A lakosság %-ában EU-27 Bulgária Lengyelország Magyarország Németország Románia Lettország Hollandia Cseh Köztársaság Észtország Spanyolország Finnország Litvánia Luxemburg Belgium Svédország Görögország Szlovákia Egyesült Királyság Svájc Ausztria Olaszország A szociális transzfereket követően szegénység által veszélyeztetett ÉS súlyos anyagi nélkülözésben élő ÉS nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élő emberek Súlyos anyagi nélkülözésben élő ÉS nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élő emberek A szociális transzfereket követően szegénység által veszélyeztetett ÉS nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élő emberek Nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élő emberek A szociális transzfereket követően szegénység által veszélyeztetett ÉS súlyos anyagi nélkülözésben élő emberek Súlyos anyagi nélkülözésben élő emberek A szociális transzfereket követően szegénység által veszélyeztetett emberek Forrás: Eurostat (online adatkód: ilc_pees01)ilc_pees01 Norvégia Horvátország

44 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 7.7 A tartós munkanélküliség alakulása Az egy évnél hosszabb ideig munkanélküli személyek tartós munkanélkülinek tekinthetők 1994-től 2008-ig a tartós munkanélküliség csökkenő tendenciát mutatott az Unióban Azok közül, akik a válság kezdetén veszítették el állásukat, egyre növekvő számban csatlakoznak a tartós munkanélküliek táborához Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdsc330)tsdsc330 Teljes tartós munkanélküliségi ráta % EU-27 EU-15

45 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 7.8 Egyre többen maradnak diákok Az iskolai lemorzsolódás viszonylag folyamatosan csökken az Unióban Egyértelmű a kapcsolat az oktatás és a szegénység kockázata között A szegénység leginkább az alacsony iskolai végzettségűeket veszélyezteti Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdsc410Megjegyzés: idősortörés 2003-bantsdsc410 Az oktatást és a képzést korán elhagyók a éves lakosság %-ában

46 8 A hulladékgazdálkodás problémája (és megoldása)

47 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 8.1 Egyre több hulladék halmozódik fel A hulladékkeletkezés 1995-től 2002-ig nőtt, azóta azonban stabil maradt Az égetés, újrafeldolgozás és komposztálás általi hulladékkezelés jelentősen nőtt Ezért kevesebb hulladék kerül hulladéklerakókba Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdpc240)tsdpc240 Települési hulladékkeletkezés és -kezelés, EU-27 Kilogramm / személy Nincs meghatározva Anyag- újrafeldolgozás Egyéb újrahasznosítás (beleértve a komposztálást) Hulladékégetés (beleértve az energetikai célú újrahasznosítást) Lerakás a talaj felszínére vagy a talajba (változás)

48 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 8.2 Hulladékkezelés országonként Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdpc240)tsdpc240 ÉsztországLettországLitvániaBulgáriaRomániaMagyarország SzlovákiaLengyelország Cseh Köztársaság Egyesült KirályságNémetországSvédországBelgiumDániaLuxemburgFranciaországFinnországHollandiaOlaszország Szlovénia Ausztria Írország PortugáliaSpanyolországMáltaCiprus EU-27 Görögország SvájcNorvégiaIzlandHorvátország Törökország Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság EU-27 Hulladéklera- kás EU-27 Hulladékége- tés* EU-27 Újrafeldolgo- zás EU-27 Egyéb újraha- sznosítás *beleértve az energetikai célú újrahasznosítást Települési hulladékkezelés országonként, 2010 %

49 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 8.3 Egyre több veszélyes hulladék keletkezik A veszélyes hulladékok közel fele a feldolgozóiparból (26 %) és az építőiparból (21 %) származik A ban végbement növekedés együtt járt az építőiparból származó veszélyes hulladékok mennyiségének növekedésével A háztartások adják a veszélyes hulladékok 2 %-át Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdpc250)tsdpc250 Veszélyes hulladék keletkezése, EU-27 Kilogramm / fő

50 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 8.4 Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés A kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés („kogeneráció”) során az elektromos áram és a hő előállítása egyidejűleg történik A kogenerációs erőművekben előállított villamos energia aránya 2004 óta kismértékben nőtt A kogenerációs erőművek különböző anyagokkal üzemelhetnek, mint a földgáz, a bioüzemanyagok, biomassza vagy hulladék Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdcc350)tsdcc350 Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés, EU-27 a bruttó villamosenergia-termelés %-ában TÜZELŐ- ANYAG KOGENERÁCIÓS ERŐMŰ ÁRAM HŐ HÁZTARTÁSOK

51 9 Hogyan szorítjuk vissza a természetet

52 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 9.1 A földfelszín-borítás Európában Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség Corine földfelszín-borítási típusok, 2006 Mesterséges borítású területek Vízfelületek Legelők és mozaikos területek Erdős területek Féltermészetes növényzet Nyílt területek/csupasz talaj Vizes területek Szántóföldek és állandó növénykultúrák Függőben Adatlefedettségen kívül eső

53 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 9.2 Felszínborítási típusok megoszlása Európában Európa felszínének több mint 40 %-át mezőgazdasági területek (szántóföldek, állandó növénykultúrák, legelők és mozaikos területek) borítják Az erdős területek aránya 36 % A mesterséges borítású területek csupán 4 %-ot tesznek ki, azonban ezek adnak otthont az európai népesség és a gazdasági tevékenységek nagy részének Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség Földfelszín-borítási típusok aránya Európában, 2006 % Összes terület Mesterséges borítású területek Szántóföldek és állandó növénykultúrák Legelők és mozaikos területek Erdős területek Féltermészetes növényzet Nyílt területek / csupasz talaj Vizes területek Vízfelületek Lakások, szolgáltatások, rekreáció Ipari, kereskedelmi egységek, építkezés Közlekedési hálózat, infrastruktúra Bányák, kőbányák, hulladéklerakók

54 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 9.3 A felszínborítás változása 2000 és 2006 között hektár földet alakítottak át mesterséges borítású területté E változás fő hajtóereje az építkezések, valamint a közút- és vasúthálózatok fejlődése volt A mezőgazdasági terület zsugorodik, míg az erdők folyamatosan bővülnek Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség Nettó felszínborítás-változások Európában Mesterséges borítású területek Szántóföldek és állandó növénykultúrák Legelők és mozaikos területek Erdős területek Féltermészetes növényzet Nyílt területek/csupasz talaj Vizes területek Vízfelületek Összes terület, ezer hektárban Relatív változás %-ban

55 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 9.4 Változások a madarak számában A madárállomány évről évre természetesen ingadozik A hosszabb távú trend azonban a biodiverzitás csökkenését mutatja A csökkenés a szántóföldi madárfajok esetében különösen erős volt az intenzívebbé váló mezőgazdasági termelés miatt Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdnr100)tsdnr100 Madárfaj mutató, EU Index 1990 = 100 Összes gyakori madárfaj Közönséges szántóföldi madárfajok Közönséges erdei fajok

56 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 9.5 Veszélyeztetett halállományok túlhalászása Az EU-vizeken 2004 óta folyamatos a túlhalászás A tengerfenéken élő fajok a leginkább veszélyeztetettek A túlhalászás a halászati ​​ ágazatra gazdasági kockázatot is jelent Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség, Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (online adatkód: tsdnr110)tsdnr110 Halfogások a biztonságos biológiai határértékeken kívül eső állományokból: Az EU által kezelt halállományok helyzete az Atlanti-óceán észak-keleti körzetében, 2010 Összes halfogás A tengerfenéken élő fajok (pl. közönséges tőkehal, foltos tőkehal, vékonybajszú tőkehal) Nyíltvízi fajok (pl. hering, szardella, szardínia) Mélytengeri fajok (pl. homár, garnéla, lepényhal)

57 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 9.6 Fenntarthatóbb erdőgazdálkodás Az európai országokban az összes fakitermelés jóval az éves újraképződés alatt volt Ez a gazdálkodás fenntarthatóságát jelzi Az erdők szenet tárolnak, „elnyelik” az üvegházhatást okozó gázokat Forrás: Európai Erdők Védelme Miniszteri Konferencia (MCPFE); online adatkód: tsdnr520)tsdnr520 Erdőhasznosítási ráta Fakitermelés a növekedés %-ában

58 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 9.7 Az erdők több üvegházhatást okozó gázt nyelnek el A fák ültetése és az erdőgazdálkodás javítása segít az üvegházhatású gázokat kivonni a légkörből 1990 óta évente több mint 300 millió tonna üvegházhatású gáz kerül ki a légkörből a földhasználat, a földhasználat-változás és az erdőgazdálkodás útján Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség Üvegházhatásúgáz-kibocsátás a földhasználat, a földhasználat-változás és az erdőgazdálkodás útján, EU-27 Millió tonna CO 2 egyenérték

59 Globális éghajlatváltozás 10

60 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 10.1 A bolygó felmelegedése A globális felmelegedés tagadhatatlan Az es volt a valaha feljegyzett legmelegebb évtized A felmelegedés az északi féltekén a nagyobb, ahol a Föld legtöbb szárazföldi területe található Forrás: Kelet-Angliai Egyetem, Klímakutató Egység és Egyesült Királyság meteorológiai hivatal, Hadley Centre A globális éves középhőmérséklet szórása A hőmérséklet szórása °C-ban, az átlagokkal összehasonlítva az összes bizonytalanság együttes hatásából adódó 95%-os bizonytalansági tartomány Éves simított sorozat

61 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 10.2 A globális CO 2 -kibocsátás tovább emelkedik A globális CO 2 - kibocsátás 1990 óta közel 40 %-kal nőtt 2007-ben Kína az Egyesült Államok helyébe lépett mint legnagyobb kibocsátó A globális CO 2 - kibocsátás jelentős részéért a villamosenergia- és a hőtermelés felelős Forrás: Nemzetközi Energia Ügynökség Globális CO 2 -kibocsátás energiahordozók égetéséből Millió tonna CO 2 Világ USA EU-27 Kína India

62 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 10.3 Változások a globális CO 2 -kibocsátás arányaiban Kína CO 2 -kibocsátása az utóbbi 20 évben több mint kétszeresére nőtt Az Ázsia többi részéből (ideértve Indiát is) származó kibocsátás szintén nőtt Ezzel ellentétben az EU és Oroszország CO 2 - kibocsátása csökkent Forrás: Nemzetközi Energia Ügynökség Az energiahordozók égetéséből származó Globális CO 2 -kibocsátás megoszlása az összes kibocsátás %-ában millió tonna millió tonna USA -22 % EU % Kína +118 % Oroszország -50 % Ázsia +83 % Japán -20 % Latin-Amerika +33 % Afrika 0 % A világ többi része -18 % Közel-Kelet +66 % Változások a szén-dioxid- kibocsátás megoszlásában

63 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 10.4 Egy főre eső CO 2 -kibocsátás A CO 2 -kibocsátás csökkent az Egyesült Államokban, Oroszországban és az EU- ban Az egy főre eső kibocsátás nőtt Kínában és Indiában, de még mindig jóval elmarad a fejlett ipari országokétól 2007 óta Kína CO 2 - kibocsátása meghaladja a 4.3 tonna / fő globális átlagot Forrás: Nemzetközi Energia Ügynökség Az energiahordozók égetéséből származó egy főre eső globális CO 2 -kibocsátás Tonna / fő USA Oroszország Japán EU-27 Kína India Világ

64 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 10.5 A közlekedésből származó kibocsátás folyamatosan növekszik, míg a többi csökken Az EU üvegházhatásúgáz- kibocsátása 1990 óta több mint 17 %-kal csökkent 2009-ben a gazdasági válság miatt nagy visszaesés következett be A hosszabb távú csökkenés okai a hatékonyabb energiafelhasználás és a kis szén-dioxid-kibocsátást eredményező tüzelőanyagokra történő átállás Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség (online adatkód: tsdcc210)tsdcc210 Üvegházhatásúgáz-kibocsátás ágazatonként, EU-27 Millió tonna CO 2 egyenérték Egyéb (energiával kapcsolatos) Hulladék Mezőgazdaság Ipari folyamatok Közlekedés Gyártás és építőipar Energiaágazatok

65 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 10.6 Az energiával kapcsolatos tevékenységek kibocsátása a legnagyobb Az EU üvegházhatásúgáz- kibocsátásának több mint háromnegyede energiahordozók égéséből származik 1990 óta jelentős kibocsátás-csökkentés ment végbe a gyártásban és az építőiparban Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség (online adatkód: tsdcc210)tsdcc210 Üvegházhatásúgáz-kibocsátás ágazatonként, 2009 % Energiával kapcsolatos Nem energiával kapcsolatos Ipari folyamatok Mezőgazdaság Hulladék Egyéb (energiával kapcsolatos) Energiaágazatok Gyártás és építőipar Közlekedés EU

66 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 10.7 Néhány esetben a kibocsátás jelentős csökkentését sikerült elérni Kelet-Európában az üvegházhatásúgáz- kibocsátás 1990 óta drasztikus mértékben csökkent Az 1990-es években a gazdasági szerkezetváltás számos „új” tagállamban a kibocsátás csökkentését eredményezte 2000 óta egyre több energia- és éghajlat- politika célozza meg közvetlenül a kibocsátást Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség (online adatkód: tsdcc100)tsdcc100 Üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2009-ben a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti bázisévhez viszonyítva, országonként % Változás a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti bázisévhez képest EU-27EU-15 Észtország Lettország Litvánia Bulgária Románia Magyarország Szlovákia Lengyelország Cseh Köztársaság Egyesült Királyság Németország Svédország Belgium Dánia Luxemburg Franciaország Finnország Hollandia Olaszország Szlovénia AusztriaÍrország Görögország Portugália Spanyolország Málta Ciprus Cél ( )

67 Európa a globalizált világban 11

68 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 11.1 Európa részesedése a legnagyobb a globális kereskedelemben Az EU a világ legnagyobb áruimportőre és -exportőre 2010-ben a világkereskedelem mintegy felét együttesen az EU, az USA, Kína és Japán bonyolították le Kína az egyik legjelentősebb globális kereskedelmi partnerré vált az elmúlt években, 2007-ben átvéve az USA- tól a második legnagyobb exportőr helyét Forrás: Eurostat (online adatkód: ext_lt_introle)ext_lt_introle Részesedés a világ importjából és exportjából, 2010 % EU-27 USA Kína (Hongkongot kivéve) JapánEgyéb országok BehozatalKivitel

69 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 11.2 Kína egyre fontosabb kereskedelmi partner Az elmúlt években csökkent az USA viszonylagos jelentősége az EU kereskedelmi partnerei között Az EU Kínával folytatott kereskedelme 1999 óta több mint négyszeresére nőtt A legtöbb uniós behozatal Ázsiából származik, míg Afrika és Latin-Amerika részesedése továbbra is alacsony Forrás: Eurostat (online adatkód: ext_lt_maineu)ext_lt_maineu Az EU-n kívülről származó behozatal, partnerenként % Ázsiából származó behozatal Kína (Hongkongot kivéve) Ázsia (Kínát és Japánt kivéve) Japán USA Oroszország a 27 tagú EU-n kívüli Európa Afrika Latin-Amerika A világ többi része

70 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 11.3 Az EU energia-behozatala növekszik Az Unió által importált termékek 63%-a késztermék (gépek, járművek, vegyszerek és egyéb termékek) Ugyanakkor növekszik az elsődleges termékek behozatala 2010-re az energiatermékek behozatala az 1999-es szint négyszeresére nőtt Forrás: Eurostat (online adatkód: ext_lt_intratrd)ext_lt_intratrd Az EU-n kívülről származó behozatal, termékcsoportonként % import késztermékből Vegyszerek Gépek és járművek Egyéb késztermékek Energia Élelmiszer és ital Nyersanyagok Máshova nem sorolt termékek

71 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 11.4 A fejlődő országokból származó behozatal növekszik A fejlődő országokból az Unióba irányuló behozatal 1999 óta közel háromszorosára nőtt Összehasonlításképpen, a teljes uniós behozatal ugyanakkor „csak” megduplázódott 2010-ben az Unióba irányuló behozatal csaknem fejlődő országokból (például Kínából) származott Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdgp210, tet00038)tsdgp210tet00038 A fejlődő országokból származó uniós behozatal, EU-27 Közepes jövedelmű (felső sáv) Jövedelmi csoportonként, milliárd euróban (folyó áron) Egyéb alacsony jövedelmű Közepes jövedelmű (alsó sáv) Legkevésbé fejlett Kína (Hongkongot kivéve) DAC országok DAC országok (Kínát kivéve) Összes uniós import Összes EU-n kívülről származó behozatal részesedése (%)

72 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 11.5 A legkevésbé fejlett országokból származó behozatal továbbra is alacsony A legkevésbé fejlett országokban él a világ népességének mintegy 12%-a, a világ GDP-jének azonban kevesebb mint 2%-át, a világ árukereskedelmének mintegy 1%-át adják 2010-ben az uniós behozatal összértéke 1500 milliárd euró volt, amiből csupán 22 milliárd euró értékű import származott legkevésbé fejlett országokból Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdgp210, tet00038)tsdgp210tet00038 A legkevésbé fejlett országok uniós behozatalának részesedése az összes EU-n kívülről származó behozatalból, EU-27 %

73 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 11.6 A legkevésbé fejlett térségekből származó energiatermékek behozatala növekszik 2010-ben a legkevésbé fejlett országokból származó import fele késztermékekből, a másik fele elsődleges termékekből állt A „fegyver kivételével mindent” uniós rendelet vámmentességet biztosít a legkevésbé fejlett országokból származó valamennyi termék behozatalára, a fegyvereket és lőszereket kivéve Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdgp230)tsdgp230 A legkevésbé fejlett országokból származó behozatal termékcsoportonként, EU-27 Milliárd euró (folyó árakon) Késztermékek Ásványi tüzelőanyagok, kenőanyagok és kapcsolódó anyagok Élelmiszer, italok és dohányáru Nyersanyagok

74 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 11.7 Az uniós mezőgazdasági támogatások csökkennek A kereskedelmi akadályok megnehezítik a fejlődő országok számára az Unió piacaira való bejutást Az EU 1995 óta fokozatosan csökkenti a kereskedelmet torzító mezőgazdasági támogatásokat A távolság egyre nő az uniós mezőgazdasági támogatások és a WTO mezőgazdasági megállapodás szerinti felső határ között Forrás: Az Európai Bizottság szolgálatai, Világkereskedelmi Szervezet, Eurostat (online adatkód: tsdgp240)tsdgp240 A mezőgazdaság összesített támogatottsági mutatója (AMS), EU-27 Milliárd euró AMS-plafon

75 Eleget tesz-e Európa nemzetközi kötelezettségvállalásainak? 12

76 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 12.1 Honnan érkezik az uniós pénzügyi támogatás? A fejlődő országokba irányuló pénzmozgások nagyrészt hivatalos fejlesztési segélyekből és magánfinanszírozásból állnak Az EU-ból a fejlődő országokba irányuló pénzmozgások az elmúlt 20 évben megnégyszereződtek Míg a hivatalos fejlesztési segélyek egyenletesen nőttek, a magántőke beáramlása évről évre ingadozott Forrás: OECD, Eurostat (online adatkód: tsdgp310)tsdgp310 A fejlődő országoknak nyújtott finanszírozás típus szerint, EU-15 Milliárd euró (folyó árakon) Támogatás NGO-któl Más hivatalos pénzmozgások Magánfinanszírozás Hivatalos fejlesztési segély

77 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 12.2 Az EU a világ legnagyobb donora... Az EU nyújtja a legtöbb pénzügyi támogatást a fejlődő országoknak 1990 óta valamennyi donor növelte a fejlődő országok számára nyújtott finanszírozást A fejlődő országoknak nyújtott összes finanszírozás 2009-ben 4,5-szer több volt, mint 1990-ben Forrás: OECD, Eurostat (online adatkód: tsdgp310)tsdgp310 A fejlődő országok számára nyújtott finanszírozás, donorok szerint Milliárd euró (folyó árakon) Egyéb donorok Kanada Japán USA EU-15

78 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? de van még tennivaló Az EU elkötelezte magát az ENSZ-célkitűzés elérése mellett, miszerint 2015-ig bruttó nemzeti jövedelmének 0,7%-át fogja hivatalos fejlesztési támogatásra költeni, egy 2010-re elérendő 0,56%- os köztes célkitűzéssel A 2010-es célt azonban nem sikerült elérni Öt európai ország meghaladta az ENSZ által kitűzött 0,7%-os célt re Forrás: OECD, Eurostat (online adatkód: tsdgp100)tsdgp100 Hivatalos fejlesztési támogatás (ODA), EU-27 a bruttó nemzeti jövedelem %-ában (folyó árakon) EU-27 EU-27-célkitűzés ENSZ-célkitűzés

79 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 12.4 A tagállamok által nyújtott támogatás nagy változatosságot mutat Forrás: OECD, Eurostat (online adatkód: tsdgp100)tsdgp100 Hivatalos fejlesztési támogatás (ODA), országok szerint a bruttó nemzeti jövedelem %-ában (folyó árakon) Észtország Lettország Litvánia Bulgária Románia Magyarország Szlovákia Lengyelország Cseh Köztársaság Egyesült Királyság Németország Svédország Belgium Dánia Luxemburg Franciaország Finnország Hollandia Olaszország Szlovénia AusztriaÍrország Portugália Spanyolország Málta Ciprus EU-27 Görögország Svájc Norvégia Izland Törökország EU-15

80 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 12.5 A világszintű hivatalos segélyezés 1990 óta megduplázódott A globális hivatalos fejlesztési támogatás megduplázódott az elmúlt 20 évben A világ legfontosabb donorai az EU, az USA és a multilaterális szervezetek (például az ENSZ- ügynökségek) Forrás: OECD, Eurostat (online adatkód: tsdgp100)tsdgp100 Hivatalos fejlesztési támogatás (ODA), donorok szerint Milliárd euró (folyó árakon) Egyéb donorok Uniós intézmények Multilaterális szervezetek Japán USA EU-15

81 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 12.6 A hivatalos csatornák megbízható támogatási forrást jelentenek Az alacsony jövedelmű országokba irányuló pénzmozgások közül a hivatalos fejlesztési támogatások aránya magasabb, mint a közvetlen külföldi befektetéseké Az EU által nyújtott hivatalos fejlesztési támogatás több mint fele az alacsony jövedelmű országokba irányul 2009-ben az alacsony jövedelmű országokba irányuló hivatalos fejlesztési támogatás mintegy 11 milliárd eurót tett ki, míg a közvetlen külföldi befektetések „csak” 1,7 milliárd eurót Forrás: OECD, Eurostat (online adatkód: tsdgp320, tsdgp330)tsdgp320tsdgp330 Az alacsony jövedelmű országoknak nyújtott pénzügyi juttatások aránya az országoknak juttatott ODA %-ában A hivatalos fejlesztési támogatások aránya, EU-15 A közvetlen külföldi befektetések aránya, Uniós DAC-tagok

82 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 12.7 A donorok és a kedvezményezettek közötti szakadék Az EU által nyújtott hivatalos fejlesztési támogatás uniós polgáronként 107 euró volt A nagyobb lélekszám miatt a kedvezményezett országokban csupán 9 euró jutott egy főre Az egy főre eső uniós hivatalos fejlesztési támogatás 2005 óta tartó növekedése a fejlődő országok egy főre eső összegeiben nem jelenik meg Forrás: OECD, Eurostat (online adatkód: tsdgp520)tsdgp520 Az egy főre eső hivatalos fejlesztési támogatás a donor és a kedvezményezett országokban Euró / fő (folyó árakon) EU DAC országok

83 Öregedő társadalmunkban egyre kevesebb a gyermek 13

84 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 13.1 A világ népessége folyamatosan növekszik 2100-ra a Föld teljes lakossága 1950-hez képest várhatóan négyszeresére nő, 2080 körül meghaladja a 10 milliárd főt A népességnövekedés Ázsiában és Afrikában legnagyobb, és a jövőben is ott várható Európa népessége 2100-ben várhatóan csak mintegy 20 %-kal lesz nagyobb, mint 1950-ben Forrás: Population Division of the Department of Economic and Social Affairs of the United Nations Secretariat, World Population Prospects: The 2010 RevisionPopulation Division of the Department of Economic and Social Affairs of the United Nations Secretariat, World Population Prospects: The 2010 Revision Globális népességnövekedés és előrejelzések Milliárd ember Óceánia Észak-Amerika Európa Latin-Amerika és a Karib-térség Ázsia Afrika

85 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 13.2 Európa részesedése a globális népességben csökken A Föld lakosságának összetétele 2100-ban várhatóan nagyon más lesz, mint 1950-ben volt Afrika népességében robbanás várható, ra eléri a 3,6 milliárd főt, ezzel a világ népességének 35 %-át fogja kitenni Az európaiak a század végén a világ népességének kevesebb mint 10%-át fogják alkotni Forrás: Population Division of the Department of Economic and Social Affairs of the United Nations Secretariat, World Population Prospects: The 2010 RevisionPopulation Division of the Department of Economic and Social Affairs of the United Nations Secretariat, World Population Prospects: The 2010 Revision A globális népesség kontinensek szerinti eloszlása % Óceánia Észak-Amerika Latin-Amerika és a Karib-térség Európa Afrika Ázsia

86 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 13.3 A születési arányok túl alacsonyak a népességnövekedéshez Ahhoz, hogy az Unió népességét a jelenlegi szinten lehessen tartani, egy nőre jutó 2,1 gyermek termékenységi arány szükséges Az Unióban a termékenységi arány kismértékben növekedett, de továbbra sem éri el a népesség utánpótlását biztosító szintet A termékenységi arányszám egész Európában csak Izlandon haladja meg a a népesség utánpótlását biztosító szintet Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdde220)tsdde220 Teljes termékenységi arányszám, EU-27 Egy nőre jutó gyermekek száma A népesség utánpótlását biztosító szint

87 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 13.4 Az európaiak egyre tovább élnek Egy 2009-ben az EU-ban született lány gyermek várhatóan átlagosan 83, egy fiú gyermek körülbelül 77 évet fog élni A várható élettartam az EU-ban növekszik, vagyis az emberek egyre hosszabb ideig élnek Ennek eredményeképpen az Unióban még mindig a népesség természetes növekedése tapasztalható - de ez várhatóan hamarosan megváltozik Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdph100)tsdph100 Születéskor várható élettartam, nemek szerint, EU-27 Évek Nők Férfiak

88 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 13.5 Több ember költözik az Unióba, mint amennyi elhagyja A nettó migráció a bevándorlás és kivándorlás közötti különbséget jelenti Az EU az elmúlt 20 évben folyamatos bevándorlást tapasztalt 2015-től várhatóan a pozitív nettó migráció lesz az egyetlen népességnövekedési faktor az Unióban Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdde230); Megjegyzés: idősortörés 1998-bantsdde230 Nyers nettó migrációs ráta és kiigazítás, EU főre

89 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 13.6 Európa népességének átalakulása 2060-ra az EU népessége várhatóan mintegy 15 millió fővel, illetve 3 %-kal nő A tagállamok körülbelül fele - a legtöbb kelet- európai ország - csökkenő népességgel számolhat Forrás: Eurostat (online adatkód: tps00002)tps00002 A népesség változásának előrejelzése között, országok szerint % ÉsztországLettországLitvánia Bulgária RomániaMagyarország Szlovákia Lengyelország Cseh Köztársaság Egyesült Királyság NémetországSvédországBelgiumDániaLuxemburgFranciaországFinnországHollandiaOlaszország Szlovénia AusztriaÍrország PortugáliaSpanyolországMáltaCiprus EU-27 Görögország Svájc NorvégiaIzland Liechtenstein

90 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 13.7 Az EU népessége várhatóan 2040-ben tetőzik A népesség növekedése az Unióban nem lesz folyamatos Az EU népessége várhatóan 2040-ig emelkedik, majd 2060-ra fokozatosan 517 millióra csökken Ennek oka, hogy 2035-től a nettó migráció már nem ellensúlyozza a várhatóan 2015-ben kezdődő természetes népességcsökkenést Forrás: Eurostat (online adatkód: tps00002)tps00002 A népességváltozás várható alakulása, EU-27 Millió ember

91 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 13.8 Idősödő népesség Az EU népessége idősödik, mivel az emberek tovább élnek, a születések száma pedig csökken A EU lakosságának medián életkora a 2010-es 41 évről 2060-ra várhatóan 48 évre emelkedik 2060-ra a 65 éves vagy annál idősebb emberek fogják kitenni az EU lakosságának mintegy 30%-át Forrás: Eurostat (online adatkód: demo_pjangroup, proj_10c2150p)demo_pjangroupproj_10c2150p A népesség struktúrája, korcsoportok és nemek szerint, EU-27 A népesség %-ában Férfiak (2010)Nők (2010)Férfiak (2060)Nők (2060) 85 éves vagy idősebb 80 és 84 év közötti 75 és 79 év közötti 70 és 74 év közötti 65 és 69 év közötti 60 és 64 év közötti 55 és 59 év közötti 50 és 54 év közötti 45 és 49 év közötti 40 és 44 év közötti 35 és 39 év közötti 30 és 34 év közötti 25 és 29 év közötti 20 és 24 év közötti 15 és 19 év közötti 5 év alatti 5 és 9 év közötti 10 és 14 év közötti

92 Megoldást jelent a zöld növekedés? 14

93 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 14.1 A természeti erőforrások felhasználása az EU-ban Az Unóban felhasznált anyagok fele ásványi anyag Az anyagfelhasználás szorosan követi a gazdasági ciklusokat Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdpc230)tsdpc230 Belföldi anyagfelhasználás típus szerint, EU-27 Millió tonna Fosszilis energiaforrások/- hordozók Nemfém ásványi termékek gyártása Fémtartalmú ércek Biomassza

94 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 14.2 Az uniós nyersanyagkereslet kielégítéséhez importra van szükség Az EU-ban felhasznált anyagok legnagyobb részét helyben termelik ki Az import mégis egyre fontosabbá válik A válság alatt csökkent a behozatal, a kivitel és a belföldi kitermelés is Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdpc220)tsdpc220 A belföldi anyagfelhasználás összetevői, EU-27 Millió tonna Belföldi anyagfelhasználás Belföldi kitermelés Behozatal Kivitel

95 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 14.3 Az egy főre eső anyagfelhasználás a válság alatt erősen csökkent 2007-ben elméletileg minden uniós polgár mintegy 17 tonna vagy naponta 45 kg anyagot fogyasztott évente A gazdasági válság következtében az anyagfelhasználás 2009-ben 15 tonna / fő alá csökkent Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdpc220, demo_gind)tsdpc220demo_gind Belföldi anyagfelhasználás / fő, EU-27 Tonna / fő

96 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 14.4 Az erőforrások felhasználása EU-szerte változó Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdpc220, demo_gind)tsdpc220demo_gind Belföldi anyagfelhasználás / fő Tonna / fő Észtország Lettország Litvánia Bulgária Románia MagyarországSzlovákia LengyelországCseh Köztársaság Egyesült Királyság Németország Svédország Belgium DániaLuxemburg Franciaország Finnország Hollandia Olaszország Szlovénia Ausztria Írország Portugália Spanyolország Ciprus EU-27 Görögország SvájcNorvégiaMáltaTörökország Horvátország EU EU

97 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 14.5 A termelékenység és a hatékonyság javulni látszanak... Az erőforrás- termelékenység 2000 óta nőtt. Ez azt jelenti, hogy azonos mennyiségű anyagból több eurót nyertek Ugyanakkor a gazdasági tevékenységekhez szükséges energia mennyisége csökkent. Továbbá egy euróra kevesebb üvegházhatásúgáz- kibocsátás esett Ezek az egyszerű mutatók azonban nem adnak teljes képet Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdpc100, tsdec360, tsdtr250, tsdcc210, nama_gdp_k)tsdpc100tsdec360tsdtr250tsdcc210nama_gdp_k Az erőforrás-termelés és az energiaintenzitás változásai, EU-27 Az erőforrások produktivitása Euró / kilogramm A gazdaság energiaintenzitása Kilogramm olajegyenérték / euró A közlekedés energiaintenzitása Kilogramm olajegyenérték / euró A gazdaság üvegházhatásúgáz-kibocsátásának intenzitása Kilogramm CO2-egyenérték / euró

98 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? de a GDP-hez hasonlítva már nem olyan ígéretes a helyzet Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdpc100, tsdpc230, nama_gdp_k, tsdec360, tsdcc320, tsdtr100, tsdtr250, sdcc210) tsdpc100tsdpc230nama_gdp_ktsdec360tsdcc320tsdtr100tsdtr250sdcc210 Erőforrás-termelékenység és energiahatékonyság Index 2000=100 Az erőforrások produktivitása GDP (deflált érték) Belföldi anyagfelhasználás Az erőforrások produktivitása GDP (deflált érték) Bruttó belföldi energiafelhasználás Energiaintenzitás GDP (deflált érték) Üvegházhatásúgáz-kibocsátás intenzitása GDP (deflált érték) A közlekedés energiafogyasztása / GDP A közlekedés energiafogyasztása Energiaintenzitás Üvegházhatásúgáz-kibocsátás intenzitása A közlekedés energiahatékonysága

99 Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában? 14.7 A kutatás-fejlesztésre fordított kiadások nem növekedtek eléggé Forrás: Eurostat (online adatkód: tsdec320)tsdec320 K+F-re fordított teljes kiadás A GDP százalékában Észtország Lettország Litvánia Bulgária Románia Magyarország Szlovákia Lengyelország Cseh Köztársaság Egyesült Királyság Németország Svédország Belgium Dánia Luxemburg Franciaország Finnország Hollandia Olaszország Szlovénia AusztriaÍrország Portugália Spanyolország Málta Ciprus EU-27 Görögország Norvégia Svájc Izland Törökország Horvátország


Letölteni ppt "Jövőbeli kilátások a számok tükrében: 20 év fenntartható fejlődés Európában?"

Hasonló előadás


Google Hirdetések