A szilárd pirolízistermékek mezőgazdasági hasznosításának lehetősége

Az előadások a következő témára: "A szilárd pirolízistermékek mezőgazdasági hasznosításának lehetősége"— Előadás másolata:

1 A szilárd pirolízistermékek mezőgazdasági hasznosításának lehetősége
Dr. Füleky György Gulyás Miklós SZIE MKK

2 5. altéma: Szilárd végtermék mezőgazdasági hasznosítási lehetőségei
TÁMOP A-11/1/KONV 5. altéma: Szilárd végtermék mezőgazdasági hasznosítási lehetőségei Dr. Füleky György, kutató Dr. Fuchs Márta, kutató Dr. Futó Zoltán kutató Terbe Tibor, kutató Gulyás Miklós, PhD hallgató Holes Annamária, PhD hallgató Dr. Kocsis István, kutató Dr. Láng Vince, kutató Surányi Szilvia, PhD hallgató

3 TÁMOP A-11/1/KONV Irodalmi Áttekintés A különböző bioszenek felhasználása a fenntartható mezőgazdaság érdekében, az üvegházhatású gázok kibocsátásában, a talajok szervesanyag tartalmának javításában és termékenységének megőrzésében betöltött szerepe napjainkban kiemelt érdeklődést kiváltó kutatási terület (Atkinson et al., 2010, Schulz and Glaser, 2012).

4 TÁMOP A-11/1/KONV Irodalmi Áttekintés A biomassza thermo-kémiai lebontása során oxigénmentes vagy minimális oxigén jelenlétében keletkeletkező anyag a bioszén. A kezelés során stabil szénben gazdag, aromás szerkezet alakul ki mely a kémiai és biológiai lebontásnak ellenáll (Lehmann, 2007). Ezen anyagok befolyásolják a talaj tulajdonságait, hatással vannak a talaj levegőzöttségére, vízkapacitására, tápanyag szolgáltató képességére és a mikrobiológiai aktivitásra (Atkinson et al., 2010).

5 TÁMOP A-11/1/KONV Irodalmi Áttekintés A növényekre gyakorolt hatása függ a bioszén típusától, tulajdonságaitól, az alkalmazott dózisoktól, a talajtulajdonságoktól és a környezeti hatásoktól. Ez a fajta variabilitás a növényekre pozitív és negatív hatással is lehet (Chan and Xu, 2009, Schulz and Glaser, 2012). Ezért szükséges vizsgálni az egyes termékeket különböző kondíciók mellett.

6 TÁMOP A-11/1/KONV Bioszén pórusméret: a különböző hőmérsékleten pirolizált ‘bioszén’ pórusmérete és pórusok formája is eltér (a) 450 ℃ (b) 550 ℃ (c ) 650 ℃ (d) 750 ℃ (e) 850 ℃ (Ghani et al. (2013) A képen kaucsukfa háncsot látunk különböző hőmérsékleten pirolizálva. A hőmérséklet növelése kedvez a bioszén pórusok kialakulásának. 450℃-on pirolizált növény és 550℃-on pirolizált növény között jól látszik a különbség a pórusok mennyiségét tekintve. 450℃-on nem képződik annyi pórus, mint 550℃-on. A magasabb hőmérséklet hosszabb, nagyobb pórusok kialakulását teszi lehetővé, valamint a pórusok „összeomlását”. 850℃-on pirolizált bioszén pórusai „összeolvadnak” egymásba omlanak. Ez az oka annak, hogy 600℃ felett pirolizált anyagokat nem nevezik ‘bioszénnek’ Kép: Ghani et al. (2013): Biochar produciótion from waste rubber-wood-sawdust and its potential use in C sequestration: Chemical and physical characterization, Industrial Crops and Products 44: 18-24

7 Állati maradványok: állati csontok, bőr, trágya
TÁMOP A-11/1/KONV Növényi maradványok, magas lignin és cellulóztartalmú hulladékok pl: fa szármaradvány, kukoricaszár, búzaszár ..stb., papírhulladék Állati maradványok: állati csontok, bőr, trágya Élelmiszeripari, éttermi hulladékok Kommunális hulladék

8 TÁMOP A-11/1/KONV

9 TÁMOP A-11/1/KONV

10 Talajminta előkészítés Talajfizikai és talajkémiai alapvizsgálatok
TÁMOP A-11/1/KONV Célkitűzés: A talajba kerülő szilárd pirolízis végtermék talajtani- agrokémiai tulajdonságainak vizsgálata laboratóriumi körülmények között Anyag és módszer: Talajmintavétel Talajminta előkészítés Talajfizikai és talajkémiai alapvizsgálatok

11

12 Szárítópuszta, Gödöllő Humuszos homoktalaj (0-30 cm)
TÁMOP A-11/1/KONV Talajmintavétel: Apk Ck 2Ck 3Ckl X Szárítópuszta, Gödöllő Humuszos homoktalaj (0-30 cm)

13 A talajminta a felső 0–30 cm-es szántott rétegből (Ap) származik.
TÁMOP A-11/1/KONV A tenyészedényes kísérletekhez felhasznált talajt – amely a Szent István Egyetem Szárítópusztai Növénytermesztési Tanüzemének területéről származik – döntően a nagy szemcseméret (2–0.02 mm), a kevés ásványi és szerves kolloid, az ezzel összefüggésben lévő gyenge víz- és tápanyag-gazdálkodási tulajdonságok jellemzik. Fizikai tulajdonságai megfelelnek az irodalomban megtalálható kedvezőtlen tulajdonságú talajokénak, így a várható hatások markánsabban jelentkezhetnek. A talajminta a felső 0–30 cm-es szántott rétegből (Ap) származik.

14 (cm) % H2O KCl cmol kg-1 mg kg-1 2- 0,02- < Ap 0-30 0.49 - 5.5 4.2
TÁMOP A-11/1/KONV Szint mélység OC CaCO3 pH CEC Só AL-P2O5 AL-K2O Sand % Silt % Clay % hy Ka (cm) % H2O KCl cmol kg-1 mg kg-1 2- 0,02- < Ap 0-30 0.49 - 5.5 4.2 12.2 0.03 111 120 78 9 13 0.08 24

15 TÁMOP A-11/1/KONV

16 Arany-féle kötöttségi szám Térfogattömeg Nedvességtartalom
TÁMOP A-11/1/KONV Talajvizsgálatok: Arany-féle kötöttségi szám Térfogattömeg Nedvességtartalom Higroszkóposság Kémhatás (pHH2O, pHKCl) Izzítási veszteség Szervesanyag tartalom Humuszminőség Kationcsere kapacitás Vízoldható összessó-tartalom Vezetőképesség Adszorpció !!! …

17 Bioszén és csontszén gyakorlatban való alkalmazásának vizsgálata,
TÁMOP A-11/1/KONV Célkitűzés: Bioszén és csontszén gyakorlatban való alkalmazásának vizsgálata, tenyészedényes kísérletek beállítása, talajra és az élő növényi szervezetekre gyakorolt különböző hatások laboratóriumi vizsgálata.

18 Szilárd pirolízis végtermék
TÁMOP A-11/1/KONV Kísérleti beállítások A minta jele Talaj 1. kísérlet Szilárd pirolízis végtermék K (kontroll) 1000 g - B10 990 g 10 g bioszén B25 975 g 25 g B50 950 g 50 g B100 900 g 100 g Cs10 csontszén Cs25 Cs50 Cs100

19 Kezelésenként 3 ismétlés került beállításra Egy hónapos tenyészidőszak
TÁMOP A-11/1/KONV A bekeverés után a minták nedves inkubálás alá kerültek, 4 hét időtartamra A 200 g-os tenyészedények mindegyikébe 2 g angolperje (Lolium perenne) tesztnövényt vetettünk Kezelésenként 3 ismétlés került beállításra Egy hónapos tenyészidőszak

20 Növényi bioteszt Talajvizsgálatok Növényvizsgálatok
TÁMOP A-11/1/KONV Növényi bioteszt Növény-, és gyökérfejlettség Légszáraz tömeg meghatározása Talajvizsgálatok Kémhatás (pH H2O, pH KCl) Vízoldható összessó-tartalom A talaj könnyen oldható P és K-tartalom (AL P2O5 és AL K2O) Szervesanyag tartalom (Tyurin módszer) Növényvizsgálatok Összes P- és összes K-tartalom meghatározás (kénsavas roncsolás) Mikroelem meghatározás sósavas hidrolízis után atomabszorpciós spektrofotometriával (Ca, Mg, Cu, Mn, Fe, Zn, Cr)

21 Növényi bioteszt eredmények
TÁMOP A-11/1/KONV Növényi bioteszt eredmények

22 Az angolperje átlagos légszáraz tömege
TÁMOP A-11/1/KONV Az angolperje átlagos légszáraz tömege A variancia-analízis eredményei alapján a kezelések között nem volt szignifikáns különbség (SzD(5%)= 0,061), vagyis sem a bioszénnel, sem a csontszénnel kezelt talajok esetében nem tapasztaltunk statisztikailag kimutatható eltérést a növények átlagos légszáraz tömegében.

23 Talajvizsgálatok eredményei
TÁMOP A-11/1/KONV Talajvizsgálatok eredményei

24 A pHKCl meghatározásának eredménye
TÁMOP A-11/1/KONV A pHKCl meghatározásának eredménye Szinte minden kezelés jelentősen eltért egymástól (SzD(5%)= 0,1203) a kontrollhoz és a B10-eshez képest mindegyik kezelés szignifikánsan különbözött, a B25-től csak a B50-es nem tért el. A B100-as kezelésekhez képest a CS50 és a CS100 tért el, míg a csontszenes kezelések esetében csak a B10 és a B25 között nem mutattunk ki statisztikai különbséget. Összességében megállíptható, hogy mind a bioszenes, mind a csontszenes kezelések jelentősen növelték a minták KCl pH értékeit, általában a dózisoknak megfelelő mértékben.

25 A minták vízoldható összes sótartalma
TÁMOP A-11/1/KONV A minták vízoldható összes sótartalma A bioszenes kezelések esetében a növekvő dózisok esetében növekvő C tartalom tendenciát mutattunk ki, azonban a kontrollhoz képest csak a B50 és B100-as kezelések eredményeztek szignifikáns C% növekedést. A bioszenes kezelések esetében semmilyen hatást nem mutattunk ki a kontrollhoz képest, és a minták között sem volt statisztikai különbség (SzD5%=0,2776).

26 A szerves szén tartalom meghatározásának eredménye
TÁMOP A-11/1/KONV A szerves szén tartalom meghatározásának eredménye A bioszenes kezelések esetében a növekvő dózisok esetében növekvő C tartalom tendenciát mutattunk ki, azonban a kontrollhoz képest csak a B50 és B100-as kezelések eredményeztek szignifikáns C% növekedést. A bioszenes kezelések esetében semmilyen hatást nem mutattunk ki a kontrollhoz képest, és a minták között sem volt statisztikai különbség (SzD5%=0,2776).

27 A minták P2O5 - tartalom meghatározásának eredménye
TÁMOP A-11/1/KONV A minták P2O5 - tartalom meghatározásának eredménye Amint az a diagramon jól látható, nagyságrendi eltérés található a fermentlével nem, illetve kezelt sorozatok között. A kontrollhoz képest az összes csontszenes kezelés szignifikánsan eltér, viszont a bioszenes kezelések esetében statisztikai eltérést nem tudtunk kimutatni (P<0,05). Eredményünk a csontszén jelentős (30,5% P2O5) foszfortartalmával magyarázható.

28 A minták K2O - tartalom meghatározásának eredménye
TÁMOP A-11/1/KONV A minták K2O - tartalom meghatározásának eredménye A varianciaanalízis alapján a kontrollhoz képest a B10, a CS10 és a CS25-ös kivételével az összes kezelés szignifikánsan nagyobb AL K2O tartalmat eredményezett, a legnagyobb mértékű növekedést a B100-as kezelés esetén tapasztaltunk (P<0,05). A csontszenes kezelések esetében a B50 és B100 eredményezett nagyobb K2O tartalmat, de ennek mértéke nem érte el a B100-as kezelését (SzD5%=19,24).

29 Növényvizsgálatok eredményei
TÁMOP A-11/1/KONV Növényvizsgálatok eredményei

30 A növényi foszfor felvétel eredményei
TÁMOP A-11/1/KONV A növényi foszfor felvétel eredményei A variancia-analízis alapján csak a Kontroll és a CS50-es kezelés között volt megállapítható szignifikáns differencia (SzD(5%)= 10,462).

31 Adszorpciós kísérletek
TÁMOP A-11/1/KONV Adszorpciós kísérletek A növényi felvételre végzett variancia-analízis alapján a Kontroll és a CS50-es kezelés kivételével minden esetben megállapítható volt, hogy a kezelések szignifikánsan csökkentették a növények káliumfelvételét. A CS10-es és a B10-es, B25-ös kezelések között volt még megállapítható jelentős eltérés, illetve a CS50-es és az összes többi kezelés között is (SzD(5%)= 14,466). A kezelésekről 0,1%-os hibavalószínűséggel állítható, hogy volt hatásuk (F-arány= 7,55).

32 A csontszén és a csontszénnel kezelt talajok foszfát megkötő képessége
TÁMOP A-11/1/KONV A csontszén és a csontszénnel kezelt talajok foszfát megkötő képessége A növényi felvételre végzett variancia-analízis alapján a Kontroll és a CS50-es kezelés kivételével minden esetben megállapítható volt, hogy a kezelések szignifikánsan csökkentették a növények káliumfelvételét. A CS10-es és a B10-es, B25-ös kezelések között volt még megállapítható jelentős eltérés, illetve a CS50-es és az összes többi kezelés között is (SzD(5%)= 14,466). A kezelésekről 0,1%-os hibavalószínűséggel állítható, hogy volt hatásuk (F-arány= 7,55).

33 A bioszén és a bioszénnel kezelt talajok foszfát megkötő képessége
TÁMOP A-11/1/KONV A bioszén és a bioszénnel kezelt talajok foszfát megkötő képessége A növényi felvételre végzett variancia-analízis alapján a Kontroll és a CS50-es kezelés kivételével minden esetben megállapítható volt, hogy a kezelések szignifikánsan csökkentették a növények káliumfelvételét. A CS10-es és a B10-es, B25-ös kezelések között volt még megállapítható jelentős eltérés, illetve a CS50-es és az összes többi kezelés között is (SzD(5%)= 14,466). A kezelésekről 0,1%-os hibavalószínűséggel állítható, hogy volt hatásuk (F-arány= 7,55).

34 A csontszén és a csontszénnel kezelt talajok cinkmegkötő képessége
TÁMOP A-11/1/KONV A csontszén és a csontszénnel kezelt talajok cinkmegkötő képessége A növényi felvételre végzett variancia-analízis alapján a Kontroll és a CS50-es kezelés kivételével minden esetben megállapítható volt, hogy a kezelések szignifikánsan csökkentették a növények káliumfelvételét. A CS10-es és a B10-es, B25-ös kezelések között volt még megállapítható jelentős eltérés, illetve a CS50-es és az összes többi kezelés között is (SzD(5%)= 14,466). A kezelésekről 0,1%-os hibavalószínűséggel állítható, hogy volt hatásuk (F-arány= 7,55).

35 A bioszén és a bioszénnel kezelt talajok cinkmegkötő képessége
TÁMOP A-11/1/KONV A bioszén és a bioszénnel kezelt talajok cinkmegkötő képessége A növényi felvételre végzett variancia-analízis alapján a Kontroll és a CS50-es kezelés kivételével minden esetben megállapítható volt, hogy a kezelések szignifikánsan csökkentették a növények káliumfelvételét. A CS10-es és a B10-es, B25-ös kezelések között volt még megállapítható jelentős eltérés, illetve a CS50-es és az összes többi kezelés között is (SzD(5%)= 14,466). A kezelésekről 0,1%-os hibavalószínűséggel állítható, hogy volt hatásuk (F-arány= 7,55).

36 TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 Csontszén Bioszén
A növényi felvételre végzett variancia-analízis alapján a Kontroll és a CS50-es kezelés kivételével minden esetben megállapítható volt, hogy a kezelések szignifikánsan csökkentették a növények káliumfelvételét. A CS10-es és a B10-es, B25-ös kezelések között volt még megállapítható jelentős eltérés, illetve a CS50-es és az összes többi kezelés között is (SzD(5%)= 14,466). A kezelésekről 0,1%-os hibavalószínűséggel állítható, hogy volt hatásuk (F-arány= 7,55). Csontszén Bioszén

37 TÁMOP A-11/1/KONV A növényi felvételre végzett variancia-analízis alapján a Kontroll és a CS50-es kezelés kivételével minden esetben megállapítható volt, hogy a kezelések szignifikánsan csökkentették a növények káliumfelvételét. A CS10-es és a B10-es, B25-ös kezelések között volt még megállapítható jelentős eltérés, illetve a CS50-es és az összes többi kezelés között is (SzD(5%)= 14,466). A kezelésekről 0,1%-os hibavalószínűséggel állítható, hogy volt hatásuk (F-arány= 7,55).

38 TÁMOP A-11/1/KONV A növényi felvételre végzett variancia-analízis alapján a Kontroll és a CS50-es kezelés kivételével minden esetben megállapítható volt, hogy a kezelések szignifikánsan csökkentették a növények káliumfelvételét. A CS10-es és a B10-es, B25-ös kezelések között volt még megállapítható jelentős eltérés, illetve a CS50-es és az összes többi kezelés között is (SzD(5%)= 14,466). A kezelésekről 0,1%-os hibavalószínűséggel állítható, hogy volt hatásuk (F-arány= 7,55).

39 TÁMOP A-11/1/KONV A növényi felvételre végzett variancia-analízis alapján a Kontroll és a CS50-es kezelés kivételével minden esetben megállapítható volt, hogy a kezelések szignifikánsan csökkentették a növények káliumfelvételét. A CS10-es és a B10-es, B25-ös kezelések között volt még megállapítható jelentős eltérés, illetve a CS50-es és az összes többi kezelés között is (SzD(5%)= 14,466). A kezelésekről 0,1%-os hibavalószínűséggel állítható, hogy volt hatásuk (F-arány= 7,55).

40 TÁMOP A-11/1/KONV A növényi felvételre végzett variancia-analízis alapján a Kontroll és a CS50-es kezelés kivételével minden esetben megállapítható volt, hogy a kezelések szignifikánsan csökkentették a növények káliumfelvételét. A CS10-es és a B10-es, B25-ös kezelések között volt még megállapítható jelentős eltérés, illetve a CS50-es és az összes többi kezelés között is (SzD(5%)= 14,466). A kezelésekről 0,1%-os hibavalószínűséggel állítható, hogy volt hatásuk (F-arány= 7,55).

41 Publikációk TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015
X. KÁRPÁT-MEDENCEI KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA 2014. március , Kolozsvár, Románia, 2 Előadás + 2 magyar konferencia kiadvány + 2 angol nyelvű lektorált cikk (Acta Universitatis Sapientiae - megjelenés alatt) „Különböző pirolízis termékkel kezelt talajok cinkmegkötő képességének vizsgálata” Rétháti Gabriella, Vejzer Adrienn, Simon Barbara, Benjared Ramadan, Füleky György „Bioszénnel kezelt talajminták hatása angolperje tesztnövényre laboratóriumi modellkísérletben” Gulyás Miklós, Fuchs Márta, Varga Ibolya, Kocsis István, Füleky György A növényi felvételre végzett variancia-analízis alapján a Kontroll és a CS50-es kezelés kivételével minden esetben megállapítható volt, hogy a kezelések szignifikánsan csökkentették a növények káliumfelvételét. A CS10-es és a B10-es, B25-ös kezelések között volt még megállapítható jelentős eltérés, illetve a CS50-es és az összes többi kezelés között is (SzD(5%)= 14,466). A kezelésekről 0,1%-os hibavalószínűséggel állítható, hogy volt hatásuk (F-arány= 7,55).

42 Publikációk TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015
2.Környezetkémiai Szimpóziumm Dobogókő, 2013 Előadás + magyar összefoglaló „ Zn megkötődés változása talaj-bioszén rendszerekben” Rétháti Gabriella Czinkota Imre, Tolner László, Füleky György, Gál Anita 20. International Symposium on Analytical and Applied Pyrolysis 19-23 May 2014, Birmingham, UK Poszter + angol összefoglaló „ Effects of solid pyrolysis products on the soil and plant properties in laboratory experiment” György Füleky, Miklós Gulyás, Márta Fuchs, Annamária Holes, István Kocsis, János Puskás A növényi felvételre végzett variancia-analízis alapján a Kontroll és a CS50-es kezelés kivételével minden esetben megállapítható volt, hogy a kezelések szignifikánsan csökkentették a növények káliumfelvételét. A CS10-es és a B10-es, B25-ös kezelések között volt még megállapítható jelentős eltérés, illetve a CS50-es és az összes többi kezelés között is (SzD(5%)= 14,466). A kezelésekről 0,1%-os hibavalószínűséggel állítható, hogy volt hatásuk (F-arány= 7,55).

43 Publikációk TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015
20. International Symposium on Analytical and Applied Pyrolysis 19-23 May 2014, Birmingham, UK Journal of Analytical and Applied Pyrolysis Impact Factor: 3.070 „Effects of combined application of solid pyrolysis products and digestate on selected soil and plant properties in laboratory experiment” Miklós Gulyás; Marta Fuchs; György Füleky; Zsolt István Varga; Imre Czinkota, Visszautasítva – Új folyóirat keresés Solid Earth IF: 2.155 Journal of Plant Nutrition and Soil Science IF:1.663 A növényi felvételre végzett variancia-analízis alapján a Kontroll és a CS50-es kezelés kivételével minden esetben megállapítható volt, hogy a kezelések szignifikánsan csökkentették a növények káliumfelvételét. A CS10-es és a B10-es, B25-ös kezelések között volt még megállapítható jelentős eltérés, illetve a CS50-es és az összes többi kezelés között is (SzD(5%)= 14,466). A kezelésekről 0,1%-os hibavalószínűséggel állítható, hogy volt hatásuk (F-arány= 7,55).

44 Publikációk TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015
EGU Bécs, 2014 Poszter + angol összefoglaló „ Effect of biochar and compost on soluble organic carbon content and quality in sandy soil” Holes Annamária, Szegi Tamás, Michéli Erika, Fuchs Márta, Aleksza László Talajtani Vándorgyűlés, Keszthely 2014 Poszter + magyar összefoglaló „ Komposzttal, bioszénnel és kalcium karbonáttal kezelt homoktalajok hatásának vizsgálata homoktalajok kémiai tulajdonságaira, különös tekintettel a szervesanyagok oldhatóságára” Holes Annamária, Szegi Tamás, Fuchs Márta, Gulyás Miklós, Aleksza László 13th Alps-Adria Scientific Workshop Villach, Ossiacher See, Austria 2014 Poszter + angol lektorált cikk (Crop Production) „Effects of different biochar and biogas digestate applications on soil and plant chemical properties in laboratory model experiments” Miklós GULYÁS, Ibolya VARGA, Zsolt VARGA, Márta FUCHS, György FÜLEKY A növényi felvételre végzett variancia-analízis alapján a Kontroll és a CS50-es kezelés kivételével minden esetben megállapítható volt, hogy a kezelések szignifikánsan csökkentették a növények káliumfelvételét. A CS10-es és a B10-es, B25-ös kezelések között volt még megállapítható jelentős eltérés, illetve a CS50-es és az összes többi kezelés között is (SzD(5%)= 14,466). A kezelésekről 0,1%-os hibavalószínűséggel állítható, hogy volt hatásuk (F-arány= 7,55).

45 Publikációk TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015
9th Conference on Organic Resources and Biological Treatment (ORBIT) 26-28 June 2014, Gödöllő 2 előadás + angol összefoglaló, 1 poszter + angol összefoglaló „Examination of Zn adsorption capacity of soils treated with different pyrolysis products” Gabriella RÉTHÁTI Czinkota, I., A. Vejzer, A. Gál, B. Simon, Gy. Füleky „Effects of different biochars and combined biochar and anaerobic digestate utilization on rye-grass and soil properties in laboratory model experiment” Gulyás M., Fuchs M., Holes A., Szegi T., Kocsis I., Füleky Gy. „ The effect of calcium carbonate, compost and biochars treatments on the chemical properties and solubility of organic materials of sandy soils” Annamária Holes, Tamás Szegi, Márta Fuchs, Erika Michéli, László Aleksza A növényi felvételre végzett variancia-analízis alapján a Kontroll és a CS50-es kezelés kivételével minden esetben megállapítható volt, hogy a kezelések szignifikánsan csökkentették a növények káliumfelvételét. A CS10-es és a B10-es, B25-ös kezelések között volt még megállapítható jelentős eltérés, illetve a CS50-es és az összes többi kezelés között is (SzD(5%)= 14,466). A kezelésekről 0,1%-os hibavalószínűséggel állítható, hogy volt hatásuk (F-arány= 7,55).

46 Publikációk TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015
9th Conference on Organic Resources and Biological Treatment (ORBIT) 26-28 June 2014, Gödöllő 2 előadás + angol összefoglaló, 1 poszter + angol összefoglaló Talajtani Vándorgyűlés 2 absztract + 2 cikk Talajvédelem Agrokémia és Talajtan 2014 november cikk A növényi felvételre végzett variancia-analízis alapján a Kontroll és a CS50-es kezelés kivételével minden esetben megállapítható volt, hogy a kezelések szignifikánsan csökkentették a növények káliumfelvételét. A CS10-es és a B10-es, B25-ös kezelések között volt még megállapítható jelentős eltérés, illetve a CS50-es és az összes többi kezelés között is (SzD(5%)= 14,466). A kezelésekről 0,1%-os hibavalószínűséggel állítható, hogy volt hatásuk (F-arány= 7,55).

47 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!