Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Amit mérni tudunk – és amit tudni szeretnénk… A munkamigráció vizsgálata a munkaerőfelmérés alapján Hárs Ágnes – Simon Dávid Szirák, 2014. november 28-29.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Amit mérni tudunk – és amit tudni szeretnénk… A munkamigráció vizsgálata a munkaerőfelmérés alapján Hárs Ágnes – Simon Dávid Szirák, 2014. november 28-29."— Előadás másolata:

1 Amit mérni tudunk – és amit tudni szeretnénk… A munkamigráció vizsgálata a munkaerőfelmérés alapján Hárs Ágnes – Simon Dávid Szirák, november 28-29

2 Amit tudni szeretnénk… A migráció nagysága, oka, magyarázata Rövid és hosszú távú alakulása Szerkezete, összetétele Hatása a hazai munkapiacra, bérekre Hatása a gazdaságra Hatása az ellátórendszerekre stb.

3 Amit mérni tudunk - a munkaerőfelmérés alapján Áttekintés Az emigráció leírása – definíció, lehetséges adatforrások A munkaerőfelmérés – lehetőségek és korlátok (diszkutálás) Trendek, irányok és összevetés más statisztikákkal (validálás) Munkamigráció – makroszintű vizsgálat – Gazdasági és munkapiaci trendek és a munkamigráció alakulása – Trendelemzés és modellszámítások Munkamigráció – mikro elemzés – Munkamigránsok demográfiai és regionális jellemzői – Regressziós modellek Konklúzió – Következtetések, tanulságok – A munkaerőfelmérés további elemzési lehetőségei

4 Az emigráció leírása – definíció, lehetséges adatforrások Definíció: migrációnak szokásosan - statisztikai ill. jogszabályi értelemben - az egy évnél hosszabb idejű külföldön tartózkodást tekintik Ez a definíció csak részlegesen fedi le az áramlások, a rövidebb idejű, ismétlődő, cirkuláris, ingázó migráció sokféleségét Az emigráció leírása: olyan jelenséget vizsgálunk, aminek sokasága, nagysága és szerkezete is bizonytalan, számbavételére, nyomon követésére nem állnak rendelkezésre jól használható adatforrások célországokban fellelhető adatok, ún. tükörstatisztikák alapján pontosabban leírható a kibocsájtó országokban a számbavétel, a regisztrációból kijelentkezés bizonytalan Tükörstatisztika (a fogadó országban) regiszter alapú, cenzus, a migráció nagyságrendjére, főbb demográfiai szerkezetére vonatkozó statisztika (legális és bejelentett, általában egy évnél hosszabb ideig tartózkodók) - nem tartalmaznak részletesebb elemzéshez megfelelő egyéni változókat. survey, pl. LFS, egyéni szintű adatokkal rendelkezik a bevándorlók adatairól, és alkalmas az adott országba irányuló migráció elemzésére - jelentős létszámú migráció esetében.

5 Az emigráció leírása – definíció, lehetséges adatforrások Saját adatforrások (a kibocsájtó országban) Regiszter alapú: deregisztráció bizonytalan Cenzus: a népességre teljes körű, de 10 évenként készül, a köztes időszak vizsgálatára tehát nem alkalmas, és az alkalmazott definíció szerint csak a legfeljebb egy éve külföldön tartózkodó, tehát még nem tartós migránsokra terjed ki. Survey típusú adatgyűjtések alkalmasak az emigráció leírására – A speciálisan ritka és nehezen körülhatárolható célcsoportokra kidolgozott mintavételi technikákkal készült survey vizsgálatok alkalmasak lehetnek e csoport vizsgálatára, de ezek rendszertelenek, költségesek és a mintavétel módjától függő kockázatokat rejtenek magukban – Munkaerőfelmérés nagymintás, egyéni adat, bizonyos megszorításokkal alkalmas lehet az emigráció vizsgálatára. A MEF-ben egyetlen kérdés alapján vizsgálható a munkavállalási célú migránsok részhalmaza. Külföldi munkavállaló az, aki esetében a munkahely telephelye külföldön van. A kérdés 1999 óta szerepel a változók között

6 A munkaerőfelmérés – lehetőségek és korlátok (diszkutálás) adatgyűjtés háztartások szerint csak azokat tartalmazza, akiknek családtagja, vagy ő maga a felkereséskor be tud számolni a külföldi munkavállalásról arról a háztartástagról, aki ugyan külföldön él, de nem dolgozik (nyugdíjas, eltartott, diák, stb.) a kikérdezés során nem gyűjtenek adatot (csak munkavállalókról) kimaradnak a külföldön élők és/vagy dolgozók, akiknek nincsen olyan családtagjuk, aki a reprezentatív felkeresés során választ adna a külföldi munkavállalás tényéről nem ismerjük a válaszmegtagadások nagyságrendjét, okát (pl. migráció rejtőzködő természete, szándékos eltitkolás) és az ebből származó torzításokat a cenzus adatokhoz hasonlóan a munkaerő-felmérés – elvben – a nem emigráns népességre terjed ki (akik egy évnél rövidebb ideje külföldön dolgozók). – a külföldi munkavállalás időtartamát vizsgálva: az aktuális külföldi munkaviszony hossza az esetek mintegy felében 1 évnél hosszabb vagy lényegesen hosszabb, és a célországok szerinti különbségek is jellemzőek. Az ingázó, rövid és hosszabb ideje külföldön dolgozókra is kiterjed az elemzés

7 A munkaerőfelmérés – lehetőségek és korlátok (diszkutálás) A továbbiakban (időszakos) munkavállalási célú migrációként (röviden munkamigrációként) értelmezzük a MEF alapján megfigyelhető emigrációt. A MEF nem alkalmas az emigráció nagyságának és teljességének a mérésére, de a nagy minta elemszám, a teljes népességre reprezentatív egyéni adatok a munkamigránsok szűkebb csoportjára strukturált elemzésre alkalmasak A munkaerőfelmérés egy változóban tisztítatlan formában tartalmazza – a jelenleg külföldi munkahellyel rendelkező foglalkoztatottakat és – azokat az inaktív, illetve munkanélküli személyeket, akiket a kérdezés során elértek, és utoljára külföldön dolgoztak. (8 évre visszamenően akinek külföldön volt az utolsó munkahelye) – Utóbbiak a munkanélküli ill. inaktív volt munkamigránsoknak bizonytalan részhalmaza Ezért a munkamigrációt ezektől az esetektől megtisztítva, a jelenleg külföldön dolgozókat vizsgálhatjuk. A munkaerő-felmérésben egy háztartás egymást követő hat hullámban (6 negyedévben) szerepel a mintában, így a külföldi munkavállalásra vonatkozó egyéni válaszok is másfél éven keresztül követhetőek nyomon.

8 Trendek, irányok és összevetés más statisztikákkal (validálás) Az aktuálisan külföldön dolgozók becsült száma a munkaerőfelmérés szerint, 1999 Q Q1, ezer fő Forrás:MEF KTI harmonizált adatbázis súlyozott negyedéves adatok

9 Trendek, irányok és összevetés más statisztikákkal (validálás) Emigráns népesség arány különböző számítások alapján, állampolgárság szerint Forrás: tükörstatisztikák Eurostat online regiszter adatok alapján, a hiányzó adatok kiegészítve és korrigálva, ill. MEF adatok, valamint tükörstatisztikák évi népszámlálás online adatok alapján (https://ec.europa.eu/CensusHub2)https://ec.europa.eu/CensusHub2 A tükörstatisztikákkal számított regisztrált emigráns népesség aránya a hazai népességhez, illetve a munkamigránsok arány az aktív népességhez viszonyítva (ötéves előreszámítással) Cenzus 2011 tükörstatisztikákból számított emigráns népesség a hazai népességhez viszonyítva

10 Trendek, irányok és összevetés más statisztikákkal (validálás) Foglalkoztatott munkamigránsok becsült száma a MEF alapján, célországok szerint, éves átlagok, Q1 Forrás: MEF KTI harmonizált adatbázis, negyedéves súlyozott adatok éves halmozott átlag (bal. o. ábra), ill. tükörstatisztikák évi népszámlálás online adatok alapján, https://ec.europa.eu/CensusHub2 (jobb. o. ábra)https://ec.europa.eu/CensusHub2 Munkavállalás szabadságának intézményes fordulópontjai: május 1, EU csatlakozás: Egyesült Királyság, Írország és Svédország nyitotta meg munkaerőpiacát az , a legfeljebb 7 éves átmeneti időszakkal részben élt az országok többsége és megnyitotta munkapiacát 2011 május 1, átmeneti időszak vége: Németország és Ausztria. Az átmeneti időszakban kontrollált, korlátozott a mváll. Cenzus 2011 tükörstatisztikákból számított emigráns népesség célországok szerint, 2011

11 Munkamigráció – makroszintű vizsgálat Gazdasági és munkapiaci trendek és a munkamigráció alakulása A gazdasági mutatók és a külföldi munkavállalás alakulásának a kapcsolata munkamigránsok száma (bal tengely), illetve a GDP volumenindex és a nettó reálkereset változása (jobb tengely) Forrás: GDP és nettó reálkereset KSH Stadat, Statinfo, munkamigráns MEF KTI harmonizált adatbázis súlyozott negyedéves adatok alapján saját számítások 2007 Q4: GDP és reálkereset visszaesés (megszorítások) migráció növekedésre push hatás 2010 Q4: válság vége + Orbán-kormány intézkedései (GDP & reálker. stagnál) push hatása

12 Munkamigráció – makroszintű vizsgálat Gazdasági és munkapiaci trendek és a munkamigráció alakulása A munkapiaci mutatók és a külföldi munkavállalás alakulásának a kapcsolata foglalkoztatottak száma, e fő (bal tengely), illetve a munkanélküliek, inaktívak és a munkamigránsok száma, e fő (jobb tengely) Forrás: KSH publikált szezonálisan kiigazított munkanélküli és foglalkoztatott adatai (MEF) és MEF KTI harmonizált adatbázis súlyozott negyedéves adatok 2007 Q4: foglalkoztatás (munkamigráns és közmunkás nélkül) csökkenés és a munkanélküli és dolgozni kívánó inaktív létszám növekedés (megszorítások majd válság) migráció növekedésre push hatás

13 Munkamigráció – makroszintű vizsgálat Trendelemzés és modellszámítások A külföldön dolgozók szezonálisan kiigazított arányára illesztett optimális trend (ARIMA (0,1,0) természetes alapú logaritmikus transzformáció) A 2004-es Európai Uniós csatlakozás migrációs lehetőséget erősítő pull hatását 2004 Q2, a 2007-ben bekövetkezett megszorítások migrációs push hatását a 2007 Q4, és a 2010-ben megalakuló második Orbán-kormány megszorításainak push hatását a 2010 Q4 szakaszhatárral teszteltük. Forrás: MEF KTI harmonizált adatbázis, negyedéves súlyozott adatok. R 2 =0,993Ljung-Box Q: n.s.

14 Munkamigráció – makroszintű vizsgálat Trendelemzés és modellszámítások A Németországban dolgozó munkamigránsok arányára illesztett optimális trendmodell (ARIMA (0,1,0) természetes alapú logaritmikus transzformáció) Az Ausztriában dolgozó munkamigránsok arányára illesztett optimális trendmodell (ARIMA (0,1,0) természetes alapú logaritmikus transzformáció) Az Egyesült Királyságban dolgozó munkamigránsok arányára illesztett optimális trendmodell (ARIMA (1,1,0)) Forrás: MEF KTI harmonizált adatbázis, negyedéves súlyozott adatok. R 2 =0,975 R 2 =0,963 R 2 =0,952

15 Munkamigráció – makroszintű vizsgálat Trendelemzés és modellszámítások Magyarázó modellek A modellben használt közelítő változók a következők voltak (a migrációval összehasonlítható negyedéves gyakoriságú értékeket számítottunk): – a foglalkoztatás lehetőségét a foglalkoztattak számának munkamigráns és közmunkás nélküli alakulása közelíti (üres álláshelyekre vonatkozó megbízható statisztika hiányában) – a munkakínálatot a munkanélküliek (szezonálisan kiigazított; KSH) + közmunkások + inaktív de dolgozni hajlandó munkapiacra visszaáramlók együttes száma közelíti – a reáljövedelmek alakulását a nettó reálkereset változása méri (előző év megfelelő időszak=100) – az egyéni gazdasági várakozásokat a fogyasztói bizalmi index közelíti (GKI) – gazdasági kilátásokat az üzleti bizalmi index közelíti(GKI) – az általános gazdasági és fogyasztási kilátások (GKI-Erste konjunktúraindex és elemei) – a gazdasági növekedés alakulását a GDP termelés volumenindexe méri (előző év azonos időszaka = 100,0) Vizsgált időszak: 2002 I. negyedév I negyedév

16 Munkamigráció – makroszintű vizsgálat Trendelemzés és modellszámítások A külföldi munkavállalás trendjét magyarázó tényezők makromodellje Szezonálisan kiigazított munkamigráns arányEstimateSEtSig. Szezonálisan kiigazított munkamigráns arány Konstans1045, ,252,552,584 Munkakínálat (munkanélküliek, közmunkások, inaktívak de dolgoznának) Késleltetés4 Trendhatás4,855,4999,731,000 Nettó reálkereset index (előző év megf. időszak=100 (4 éves mozgóátlag) Trendhatás-37,38315,373-2,432,020 Üzleti bizalmi indexTrendhatás-17,8325,152-3,461,001 R 2 =0,889Ljung-Box Q: n.s.

17 Munkamigráció – makroszintű vizsgálat Trendelemzés és modellszámítások Egyesült Királyság (R 2 =0,92) Németország (R 2 =0,94) Ausztria (R 2 =0,82) Becslést t t Szezonálisan kiigazított munkamigráns arány Konstans1120,363,98-770,48-10,311135,821,58 Munkakínálat (munkanélküliek, közmunkások, inaktívak de dolgoznának) Késleltetés44 4 Trendhatás,476,721,2512,76 1,627,79 Munkalehetőségek (foglalkoztatottak közmunkások és külföldön dolgozók nélkül együttes szám) változása Késleltetés33 Trendhatás-,19-2,32-,34-2,36-n.s. Nettó reálkereset index (előző év megf. időszak=100 (4 éves mozgóátlag) Késleltetés Trendhatás-13,41-5,79-n.s-19,06-3,21 Üzleti bizalmi index Késleltetés20 Trendhatás-2,05-2,80-5,34-4,67-n.s.

18 Munkamigráció – mikro elemzés Munkamigránsok demográfiai és regionális jellemzői 1999 Q Q42008 Q Q1 teljes időszak átlagosan nemek férfi 78,5%74,9%76,1% nő 21,5%25,1%23,9% együtt 100,0% korcsoportok 25 év alatt 9,0%9,4%9,3% éves 41,1%40,0%40,4% éves 27,3%28,6%28,1% éves 16,5%16,0%16,2% 55 éves és idősebb 6,2%5,9%6,0% együtt 100,0% iskolai végzettség max. 8 osztály4,7%6,9%6,2% szakmunkás51,4%42,9%45,8% gimnázium5,7%8,2%7,3% szakközépiskola21,3%23,4%22,7% felsőfok16,9%18,7%18,1% együtt100,0% A külföldön dolgozók főbb demográfiai sajátosságai, megoszlások Forrás: MEF KTI harmonizált adatbázis súlyozott negyedéves adatok alapján

19 Munkamigráció – mikro elemzés Munkamigránsok demográfiai és regionális jellemzői Az indexet Kaczmarczyk et al (2010) írja le a lengyel migráció szerkezeti változásainak elemzésére. A migrációs szelektivitás indexe (MSI) a következőképpen számítható: MSI v=i =((M v=i /M) - (H v=i /H) ) / (H v=i /H) ) M v=i a migráns népesség v változójának i kategóriája H v=i a hazai népesség v változójának i kategóriája M és H a megfelelő változó

20 Munkamigráció – mikro elemzés Munkamigránsok demográfiai és regionális jellemzői A migráció szelektivitás indexe a 25 év alattiak esetében, újabb célországok, Q1 A migráció korcsoportonkénti szelektivitás indexe, Q1 Forrás:MEF KTI harmonizált adatbázis súlyozott negyedéves adatok alapján készült számítások (nem sig értékek kihagyásával)

21 Munkamigráció – mikro elemzés Munkamigránsok demográfiai és regionális jellemzői Forrás:MEF KTI harmonizált adatbázis súlyozott negyedéves adatok alapján készült számítások (nem sig értékek kihagyásával) A szakmunkás végzettségűek munkamigrációjának szelektivitás indexe, főbb célországok, Q1 A felsőfokú végzettségűek munkamigrációjának szelektivitás indexe, preferált célországok, Q1

22 Munkamigráció – mikro elemzés Regressziós modellek Munkapiaci változók Munkavállalási hajlandóság (óra/hét)/ Foglalkozási viszony (ref. kat. alkalmazott) alkalmi munka/társas vállalkozásban tag/önfoglalkoztató, segítő családtag Foglalkozás (ref. kat. egyéb felső-és középfokú, irodai, fegyveres erő) vezető, önálló felsőfokú/szolgáltatás/mezőgazdaság fogl./ipari fogl./gépkezelő/szakképzetlen Egy évvel korábbi státusz (ref. kat. dolgozott) munkanélküli volt/egyéb (gyes, gyed, nyugdíj, tanult, stb.) Tartózkodási hely egy éve (ref. kat. Magyarország) /nem Magyarország Regionalitás változók Régió (ref. kat. Közép-Magyarország) Közép-Dunántúl/Nyugat-Dunántúl/Dél- Dunántúl/Észak-Magyarország/Észak- Alföld/Dél-Alföld Idő hullámok (negyedévek) A modellbe bevont változók az alábbiak voltak (a változókban a szokásos MEF kategóriákhoz képest összevonásokat alkalmaztunk, ezt a felsorolásban röviden jelezzük):

23 Munkamigráció – mikro elemzés Regressziós modellek A modellbe bevont változók az alábbiak voltak (a változókban a szokásos MEF kategóriákhoz képest összevonásokat alkalmaztunk, ezt a felsorolásban röviden jelezzük): Demográfiai változók Nem (ref. kat. férfi)/ nő Korcsoport (ref. kat évesek) éves/46 éves vagy idősebb Születési ország (ref. kat. Magyarország) /nem Magyarország Legmagasabb iskolai végzettség (ref. kat. legfeljebb 8 általános) szakmunkásképző, szakiskola/középiskolai érettségi szakképzettség. nélkül/szakközépiskolai érettségi/főiskola, egyetem, felsőfokú szakképzettség Háztartási változók Családi állás (ref. kat. házastárs) élettárs/egy szülő gyermekkel/gyermek, egyéb/egyedülálló Háztartásméret (fő) 0-6 éves gyermekek száma a háztartásban 7-18 éves gyermekek száma a háztartásban Öregségi nyugdíjasok száma a háztartásban Rokkantsági nyugdíjasok száma a háztartásban Segélyen élők száma a háztartásban

24 Munkamigráció – mikro elemzés Regressziós modellek célországonként: Kor együttAusztriaNémetországUK BExp(B)B B B Korcsoport (ref. kat évesek)sig: ** éves0,0561,0570,449**1,566**-0,301**0,740*-0,584*0,558* 46 éves vagy idősebb-0,403**0,668**-0,0640,938-0,603**0,547**-5,513**0,004** Korcsoport (ref. kat évesek) hatásváltozás (hullámonként) n.s.sig: *sig: ** éves hatásváltozás (hullámonként) 0,0001,000-0,008**0,992**0,012**1,012**-0,0121,012 Exp(B) érték összes hullám 0,9821, éves vagy idősebb hatásváltozás (hullámonként) -0,0010,999-0,009*0,992*0,012**1,012**0,084**1,087** Exp(B) érték összes hullám 0,5810,7680,439 * sig < 0.05, ** sig < 0.01

25 Munkamigráció – mikro elemzés Regressziós modellek célországonként: Iskolai végzettség együttAusztriaNémetországUK BExp(B)B B B Legmagasabb iskolai végzettség (ref. kat. legfeljebb 8 általános) sig: ** Szakmunkásképző, szakiskola2,490**12,056**2,693**14,780**2,008**7,450**1,223*3,398 Középisk. érettségi szakképz. nélkül2,590**13,329**2,641**14,031**1,998**7,376**3,473**32,235** Középisk. érettségi szakképzettséggel2,390**10,918**2,687**14,694**1,743**5,715**2,070**7,926** Főiskola, egyetem, felsőfokú szakképzettség 3,190**24,283**3,986**53,840**1,864**6,452**3,747**42,377** Legmagasabb isklai végzettség (ref. kat. Legfeljebb 8 általános) hatásváltozás (hullámonként) sig: ** sig: * Szakmunkásképző, szakiskola hatásváltozás (hullámonként) -0,032**0,969**-0,037**0,964**-0,034**0,966** -0,0080,992 Exp(B) érték összes hullám2,0651,8521,100 Középisk. érettségi szakképz. nélkül hatásváltozás (hullámonként) -0,03**0,97**-0,035**0,965**-0,048**0,953**-0,027*0,973* Exp(B) érték összes hullám2,4431,9240,5137,021 Középisk. érettségi szakképzettséggel hatásváltozás (hullámonként) -0,03**0,97**-0,037**0,964**-0,037**0,963** -0,0120,988 Exp(B) érték összes hullám2,0351,8690,705 Főiskola, egyetem, felsőfokú szakképzettség hatásváltozás (hullámonként) -0,031**0,969**-0,055**0,947**-0,018*0,982* -0,020,98 Exp(B) érték összes hullám4,2542,4912,328

26 Egyéb demográfiai tényezők – Nők esetén a külföldi munkavállalás esélye összességében és Nagy Britannia kivételével országonként kisebb, mint a férfiaké Ausztriában ez jelentősen csökken, másutt szignifikánsan nem változik – A nem magyarországi születésűek külföldi munkavállalásának esélye csak Ausztria irányába nagyobb (és időben állandó) Munkamigráció – mikro elemzés Regressziós modellek célországonként

27 Munkamigráció – mikro elemzés Regressziós modellek célországonként: Gyermekek 0-6 éves gyermekek száma a háztartásban együttAusztriaNémetországUK BExp(B)B B B 0-6 éves gyermekek száma a háztartásban -0,0030,997-0,1510,859-0,0270,973-0,0410, éves gyermekek száma a háztartásban hatásváltozás (hullámonként) -0,0010,999-0,0021, ,0020, éves gyermekek száma a háztartásban -0,249**0,779**-0,205**0,814**-0,181*0,834*-1,103**0,332** 7-18 éves gyermekek száma a háztartásban hatásváltozás (hullámonként) 0,004**1,004**0,006**1,006**-0,0021,0020,017**1,017** Exp(B) érték összes hullám0,9681,112 0,838 * sig < 0.05, ** sig < 0.01

28 Egyéb háztartási tényezők – A házastárs és élettárs státuszúak esélye a külföldi munkavállalásra folyamat elején Nagy Britannia kivételével jóval nagyobb volt, azonban ez idővel jelentősen csökkent – A háztartás méret Németországban kissé, Nagy Britannia esetén jelentősen befolyásolta (növelte) a külföldi munkavállalás esélyét, ez az összefüggés idővel csökken – Rokkantsági ellátásban részesülők a háztartásban alacsonyabb külföldi munkavállalási eséllyel jár együtt, ha a célország Ausztria vagy Nagy Britannia (csökkenő tendencia mellett) – Segélyen élő háztartástag Ausztria irányába csökkenti, Nagy Britannia és Németország irányába növeli a külföldi munkavállalás esélyét; Ausztria irányában a hatás nem változik szignifikánsan, a másik két irányban csökken, de megmarad Munkamigráció – mikro elemzés Regressziós modellek célországonként

29 együttAusztriaNémetországUK BExp(B)B B B Egy évvel ezelőtti státusz (ref. kat. dolgozott) sig: *sig: ** n.s. sig: * Munkanélküli volt -0,1250,884 -0,586*0,556* 0,2951,343 0,949**2,583** Egyéb (gyes,gyed,nyugdíj,tanult,stb.) -0,2990,742 -1,010**0,364** 0,0141,014-0,7930,452 Egy évvel ezelőtti státusz (ref. kat. dolgozott) hatásváltozás (hullámonként) sig: ** n.s.sig: * Munkanélküli volt hatásváltozás (hullámonként) 0,0051,0050,0081,0080,0001,000-0,0140,986 Egyéb (gyes,gyed,nyugdíj,tanult,stb.) hatásváltozás (hullámonként) 0,011**1,011**0,029**1,03** 0,0091,0090,0131,013 Exp(B) érték összes hullám 1,3561,857 Munkamigráció – mikro elemzés Regressziós modellek célországonként: Korábbi munkaerő-piaci státusz

30 Munkamigráció – mikro elemzés Regressziós modellek célországonként: Vállalt munkavégzési intenzitás együttAusztriaNémetországUK BExp(B)B B B Munkavégzés intenzitás hajlandósága (óra/hét) 0,007*1,007* -0,0080,992 0,032**1,033*-0,042**0,959** Munkavégzés intenzitás hajlandósága (óra/hét) hatásváltozás (hullámonként) 0,001**1,001**0,001**1,001**0,001**1,001**0,002**1,002** Exp(B) érték összes hullám1,0551,0571,0661,094 * sig < 0.05, ** sig < 0.01

31 Munkamigráció – mikro elemzés Regressziós modellek célországonként: Foglalkoztatási viszony együttAusztriaNémetországUK BExp(B)B B B Foglalkozási viszony (ref. kat. alkalmazott) sig: ** Alkalmi munka2,185**8,894**2,904**18,250**-0,3160,7294,283**72,480** Társas vállalkozásban tag-1,819**0,162**-2,230**0,107**-2,917**0,054**-6,8770,001 Önfoglalkoztató, segítő családtag-1,984**0,138**-2,528**0,080**-1,713**0,180**1,703**5,493** Foglalkozási viszony (ref. kat. alkalmazott) hatásváltozás (hullámonként) sig: ** n.s.sig: ** Alkalmi munka hatásváltozás (hullámonként) -0,037**0,964**-0,055**0,946**00,997-0,09**0,914** Exp(B) érték összes hullám1,1160,834 0,464 Társas vállalkozásban tag hatásváltozás (hullámonként) -0,0051,005-0,008-1,008-0,0221,022-0,051,051 Önfoglalkoztató, segítő családtag hatásváltozás (hullámonként) 0,012**1,012**-0,003-1,003-0,0151,015-0,107**0,898** Exp(B) érték összes hullám0,268 0,013 * sig < 0.05, ** sig < 0.01

32 együttAusztriaNémetországUK BExp(B)B B B Foglalkozás (ref. kat. egyéb felsőfokú, középfokú, irodai fogl.) sig: ** Vezető, önálló felsőfokú -0,1360,8730,1661,1810,1751,191 -0,755*0,470* Szolgáltatás jell. fogl 1,121**3,068**2,942**18,962** 0,488*1,629*0,0911,095 Mezőgazdasági fogl 1,225**3,404**3,674**39,396** -1,5600,210-1,0990,333 Ipari fogl 0,543**1,721** 2,561**12,951** 0,664**1,943** -1,673**0,188** Gépkezelő -0,1290,879 2,143**8,526**-0,917**0,400**-2,284**0,092** Szakképzetlen 0,724**2,063** 2,445**11,528** 0,613*1,846*0,1151,122 Foglalkozás (ref. kat egyéb felsőfokú, középfokú, irodai fogl.) h.vált. sig: ** Vezető, önálló felsőfokú h.vált. 0,0011,001 -0,018**0,982** 0,0021,0020,011,01 Exp(B) érték összes hullám 0,425 Szolgáltatás fogl h.vált. -0,0010,999 -0,031**0,969** 0,0101,01 0,031**1,031** Exp(B) érték összes hullám 3,2956,082 Mezőgazdasági fogl. h.vált. 0,0001,000 -0,031**0,969** 0,0271,027 0,042*1,043* Exp(B) érték összes hullám 6,7863,474 Ipari fogl. h.vált. 0,022**1,022**-0,015**0,985**0,042**1,042**0,051**1,052** Exp(B) érték összes hullám 5,8385,55619,9103,257 Gépkezelő h.vált. 0,015**1,015**-0,03**0,97**0,044**1,045**0,064**1,066** Exp(B) érték összes hullám 1,9921,5544,7323,315 Szakképzetlen h.vált. 0,016**1,016** -0,0090,991 0,023**1,023**0,046**1,047** Exp(B) érték összes hullám 5,1186,55614,904 Munkamigráció – mikro elemzés Regressziós modellek célországonként: Foglalkozás

33 Munkamigráció – mikro elemzés Regressziós modellek célországonként: Régió együttAusztriaNémetországUK BExp(B)B B B Régió (ref. kat. Közép-Magyarország)sig: ** Közép-Dunántúl1,607**4,990**2,638**13,979**1,582**4,866**1,209**3,350** Nyugat-Dunántúl2,683**14,630**4,427**83,681**1,376**3,958**2,123**8,359** Dél-Dunántúl0,545**1,724**0,729*2,072*1,524**4,591** 0,1471,159 Észak-Magyarország1,409**4,093**1,126**3,083*1,890**6,619** 0,6381,893 Észak-Alföld-0,599**0,549** -0,2790,7570,2911,3380,6191,857 Dél-Alföld-0,316*0,729* -0,3990,6710,4061,500-0,2280,796 Régió (ref. kat. Közép-Magyarország) hatásváltozás (hullámonként) sig: ** Közép-Dunántúl hatásváltozás (hullámonként) -0,014**0,986**-0,012*0,988*-0,017**0,983** -0,004-0,996 Exp(B) érték összes hullám2,3117,2831,891 Nyugat-Dunántúl hatásváltozás (hullámonként) -0,017**0,983**-0,014**0,986**-0,023**0,977**-0,029**0,972** Exp(B) érték összes hullám5,65538,7071,0711,657 Dél-Dunántúl hatásváltozás (hullámonként)0,008**1,008**0,029**1,029** -0,0040,996-0,0061,006 Exp(B) érték összes hullám2,73710,545 Észak-Magyarország hatásváltozás (hullámonként) -0,007**0,993** -0,0041,004 -0,009*0,991* -0,0081,008 Exp(B) érték összes hullám2,779 4,084 Észak-Alföld hatásváltozás (hullámonként)0,023**1,023**0,02*1,02*0,012*1,012* -0,0111,011 Exp(B) érték összes hullám1,9652,2632,632 Dél-Alföld hatásváltozás (hullámonként)0,013**1,013** -0,0141,014-0,0061,006 0,023*1,023* Exp(B) érték összes hullám1,474 2,915

34 Konklúzió Következtetések, tanulságok A munkaerőfelmérés egyedi adatai alapján kíséreltük meg az időszakos munkamigráció leírását. A folyamatosan és gyorsuló ütemben növekvő külföldön dolgozó létszámot vizsgáltuk. Feltételeztük, hogy jól azonosítható korszakhatárokkal a migrációt magyarázó tényezőket is képesek lehetünk megfogni. Az Unió bővítésekor elmaradt az emigráció lehetőségére adott gyors válasz, a munkamigráció késleltetve, 2007 végén erősödött fel. A gazdasági és munkapiaci környezet változása és a munkamigráció alakulásának az együttjárása igazolódott, 2007 év végén és a 2010 év során okkal feltételezhető a munkamigrációt befolyásoló push hatások felerősödése. Az adatokra illesztett exponenciális növekedési függvény azt mutatta, hogy a feltételezett magyarázó tényezők nélkül is a modellben automatizmus látszik, a munkamigráció folyamata – bármilyen kiváltó ok indukálta is – egyfajta társadalmi folyamat take-off fázisára utal. A feltételezett korszakhatárokat mint töréspontokat teszteltük, azonban a korszakhatároknak nem volt önálló hatásuk a legjobban illeszkedő modell kiválasztásakor.

35 Konklúzió Következtetések, tanulságok A trendszámítások a jelentős célországok szerint is hasonló automatizmust mutattak, Ausztriában vagy Németországban jól illeszkedett az exponenciális növekedési függvény, a szakaszhatárok vizsgálata nem befolyásolta a legjobban illeszkedő modell kiválasztását. Az Egyesült Királyságba irányuló munkamigrációt leíró modell kevésbé bizonyult egyértelműnek. Telítődésre utaló megtorpanás látszik, a folyamatot lineárisan növekvő trenddel közelítve autokorrelácó marad, a migráció növekedését visszahúzó hatást azonosíthatunk. Lehet, hogy ennek az oka a munkamigráció más formáinak a növekedése, esetleg a mintából eltűnés (külföldre költözés) növekedése, nem tudjuk. A migráció esélyét befolyásoló tényezőket és időbeli változását vizsgálva az időszak egészében terjed a munkamigrációban való részvétel nem, korosztályok, iskolázottság, lakhely, családi demográfia stb. alapján Jelentősek az eltérések a fő célországok között. Meghatározó Németország, Ausztria, Anglia eltérő karakter További elemzési lehetőségek: ingázás, tartós kint dolgozás esélyének vizsgálata, MEF mintából kiesés miatti hiány becslése, stb.


Letölteni ppt "Amit mérni tudunk – és amit tudni szeretnénk… A munkamigráció vizsgálata a munkaerőfelmérés alapján Hárs Ágnes – Simon Dávid Szirák, 2014. november 28-29."

Hasonló előadás


Google Hirdetések