Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Babilon, I.e. 3000-től Ékírásos agyagtábla a Halley-üstökös legkorábbi megfigyelésével, i.e. 164-ből Csillagképeink eredete, az állatöv A kereskedelemnek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Babilon, I.e. 3000-től Ékírásos agyagtábla a Halley-üstökös legkorábbi megfigyelésével, i.e. 164-ből Csillagképeink eredete, az állatöv A kereskedelemnek."— Előadás másolata:

1

2 Babilon, I.e től Ékírásos agyagtábla a Halley-üstökös legkorábbi megfigyelésével, i.e. 164-ből Csillagképeink eredete, az állatöv A kereskedelemnek szüksége volt naptárra. A számok írását hatvanas számrendszerben végezték. A nappali időszakot gnómon használatával 12 egyenlő részre osztották. A felosztást később kiterjesztették az éjszakára is, így kiadódott, hogy a nap 24 órából áll. Az eltelt időt az i. e. 7. századtól kezdve vízórával mérték, ennek pontossága napi 1 perc volt. Az égbolt megfigyelését a vallás papjai végezték, az ún. zikkuratok tetejéről. Az égboltra úgy tekintettek, mint az istenek lakhelyére; a Napot, a Holdat és az öt bolygót isteneik után nevezték el. égi objektumistenség NapSamas MerkúrNabú VénuszIstár MarsNergal JupiterMarduk SzaturnuszNinurta Orion csillagképGilgames A babiloniaiak az i. e. 5. században bevezették az állatöv fogalmát, az égboltot 12 egyenlő, függőleges sávra osztották a 12 hónapnak megfelelően.

3 Stonehenge, Anglia Salisbury-síkságon, i. e és 1500 között emelték

4 Más civilizációk : Maya – Közép-Amerika Bonyolult naptárrendszerük volt Helyiértékes 20-as számrendszert használtak, de a 2. helyen 18 a váltószám, (18 x 20 = 360, az év hossza miatt)

5 Egyiptom Több ezer éves megfigyelések A Nílus áradásának előrejelzése gazdaságilag fontos Mai naptárunk alapja, a szökőév is tőlük származik, Ismerték a Merkúrt, Vénuszt, Marsot, a Jupitert, Szaturnuszt. Úgy gondolták, hogy a bolygók a Föld körül keringenek.

6 Kína Az égi előjelek rendszeres megfigyelése (5 csillagász, a 4 égtáj + zenit), szintén több ezer éves anyag. Üstökösök, meteorok, sarki fény, szupernovák, napfoltok (ezenkívül meteorológiai jelenségek) A Rák-köd, az 1054-ben megfigyelt szupernova maradványa

7 Európa Görögország a tudomány bölcsője Arisztarkhosz, i.e Héliocentrikus rendszer, a mérés szerint a Nap 19-szer van távolabb, mint a Hold, következésképpen nagyobb.

8 Eratosztenész, i.e : könyvtáros Alexandriában, meghatározza a Föld méretét

9 A szféraelmélet Eudoxosz szférái: egymáshoz rögzített gömbhéjak mozgásának szuperpozíciója. Arisztotelész Eudoxosz szféraelméletét egészíti ki. (az éter, az üres tér lehetetlensége, szféra) 26 szféra majd 33

10 Hipparkhosz, i.e : Felfedezi a precessziót, ezért csillagkatalógust állít össze. / Föld tengelyének külső forgatónyomaték hatására (Nap és Hold) bekövetkező elmozdulása ~26000 évente fordul körbe/ A csillagokat fényességük szerint osztályokba sorolja, ez mind a mai napig fennmaradt. Ptolemaiosz, i.sz : Az ókori görög csillagászat, a földközéppontú (geocentrikus) világkép összefoglalása, a Nagy Összefoglalás, Megálé Szüntakszisz. Arab közvetítéssel Almageszt néven ismertebb. Kidolgozza a bolygók mozgásának epiciklus elméletét

11 A rómaiak inkább mérnökök voltak, mint tudósok. A görög tudományt vitték tovább a birodalom bukásáig. A kereszténység a természettudományoknak nem kedvez, a „tudomány” inkább a skolasztika és a teológia. A középkorban Európában az arisztotelészi fizika uralkodik, a négy elemmel és a ptolemaioszi körmozgásokkal. A középkori egyetemeken a 7 szabad művészet közt oktatják (Trivium: grammatika, retorika, dialektika – Quadruvium: matematika, geometria, asztronómia, muzsika) A görög kultúrát a mohamedán tudósok viszik tovább, pl. Ulug Beg Szamarkandban csillagvizsgálót épít és csillagkatalógust készít. A reneszánszban a görög kultúra arab fordításokon keresztül kerül vissza Európába.

12 A csillagászat forradalmát Nikolaus Copernicus ( ) indítja el. De Revolutionibus Orbium Coelestium c. könyvével Nevéhez fűződik a heliocentrikus világkép kidolgozása De Revolutionibus … hat könyvből áll. Az 1. könyv a Napközpontú modell általános ismertetése. A 2. könyv egy csillagkatalógus. A 3. könyvben a Nap látszólagos mozgása. A 4. könyv a Hold mozgása. Az 5-6. könyv az egyes bolygók hosszúság illetve szélesség menti mozgását írja le.

13 A héliocentrikus elmélet alapján számolt bolygópozíciók azonban nem jobbak a ptolemaioszi renszer alapján számoltaknál. Copernikus ugyanis körpályákkal számol, a ptolemaioszi rendszert viszont az évszázadok során már kifinomították („sorbafejtés”). Színre lép a legjobb szabadszemes megfigyelő, Tycho Brahe ( ).

14 Brahe pontos megfigyeléseit segédje és utóda, Johannes Kepler ( ) dolgozza fel, a hosszadalmas számításokból meghatározza a bolygók mozgásának alapvető szabályait: 1.Kepler I. törvénye: Minden bolygó ellipszis alakú pályán kering, amelynek egyik gyújtópontjában (fókuszában) a Nap áll. 2.Kepler II. törvénye: A bolygót és a Napot összekötő egyenes („vezérsugár”, rádiusz-vektor) egyenlő időtartamok alatt egyenlő területeket súrol. A bolygók a Nap közelében gyorsabban keringenek. 3. Kepler III. törvénye: Az egyes bolygók Nap körüli keringési ideinek négyzetei úgy aránylanak egymáshoz, mint Naptól való közepes távolságaik harmadik hatványai. P: keringési periódus, a: pálya félnagytegelye

15 Kepler kortársa volt Galileo Galilei ( ), az asztrofizika megalapítója. Először végzett rendszeres távcsöves megfigyeléseket. Felfedezte a Jupiter holdjait, a Hold hegyeit, a Tejút csillagait, a Vénusz fázisait. Bebizonyította, hogy a Napon általa is megfigyelt sötét foltok valóban a Nap felszínén találhatók. Nézeteiért az inkvizíció házi őrizetre ítélte, és tanai visszavonására kötelezte. Könyveit a Vatikán indexre tette, és ezt csak a XX. század végén szüntette meg II. János Pál pápa. Galilei a kísérleti fizika megalapításában is jelentős szerepet játszott.

16 Kepler törvényeit végül Newton ( ) magyarázta meg az általános tömegvonzás elméletével. F = G(m 1 m 2 )/r 2 Philosophiae Naturalis Principia Mathematica Az elméleti fizika megalapozója. A végső bizonyíték, amikor a Halley által Newton elmélete szerint számított pályán keringő üstökös megjósolt visszatérését megfigyelik.

17 Az Uránusz felfedezése (Herschel, 1781) „Hiányzó” bolygó a Mars és Jupiter közt Bolygók perturbációszámításai Ismeretlen bolygó feltételezése az Uránusz mozgásában megfigyelt perturbációkból (Leverrier, Adams), a Neptunusz felfedezése (Galle, 1846). Az első kisbolygó (Ceres) felfedezése 1801, Gauss kidolgozza a pálya-számítás módszerét. További sok ezer kisbolygó felfedezése, jelenleg több, mint a biztos pályával rendelkezők száma Tombaugh felfedezi a legkülső “nagybolygót”, a Plútót – A Neptunuszon túli övezet, jelenleg 1700 feletti számú 2006 – A Nemzetközi Csillagászati Únió a Plútót „lefokozza” törpebolygóvá

18 George Ellery Hale ( ) A modern napfizika megteremtője A Yerkes, Mount Wilson és Palomar obszervatóriumok alapítója, mindhárom a világ akkor legnagyobb távcsövével rendelkezett. A Nemzetközi Csillagászati Únió (IAU) megszervezője, az Astrophysical Journal társ-alapítója.

19 Már Herschel megpróbálja felderíteni a Tejútrendszer alakját, csillagstatisztikával Edwin Hubble ( ) A Tejútrendszeren kívüli extragalaxisok felfedezője és kutatója. A Mt. Wilson és Palomar obszervatórium távcsöveivel végzett mérésekből megállapítja, hogy a Tejútrendszeren kívül is vannak csillagrendszerek, (extragalaxisok), amelyek távolságukkal arányos sebességgel távolodnak tőlünk (Hubble - törvény, táguló világegyetem). Az űrtávcsövet (HST, Hubble Space Telescope) róla nevezték el, a közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végez észleléseket.

20 Az űrtávcső (HST, Hubble Space Telescope)

21 Űreszközök ( pl. Cassini, MRO )

22 Űreszközök ( pl. SOHO, Hinode )

23

24 Bolygók adatai : (bővebben: Ajánlott oldal:

25 A bolygók osztályozása Föld típusú vagy kőzetbolygók: A négy legbelső bolygó: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars. Mindegyikük kis méretű, de aránylag nagy sűrűségű, kőzetek és fémek alkotják, szilárd a felszínűk, lassú a forgásuk, kevés holdjuk van. Jupiter típusú vagy gázbolygók: A négy gázbolygó: Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz. A Föld típusú bolygókénál sokkal kisebb sűrűségűek, főként hidrogén és hélium alkotja őket. A forgásuk gyors, vastag atmoszférájuk van, gyűrűik és nagyon sok holdjuk van. Szilárd magját vastag vízjég borítja, amelyre rárakódott egy vegyes jégből és fagyott metánból álló réteg. A kilencedik bolygó 2006-tól kisbolygó v. törpebolygó a Plútó.

26 Az Ida szabálytalan (krumpli) alakú. Átmérője 32 km, forgásideje 4,63 óra szeptember 29-én fedezte fel Johann Palisa.

27

28 Az elejtett testek, a toronyugró, a fáról lehulló alma gyorsulva esik a Föld felé. A g a gyorsulás, ami a – nehézségi erővel jellemzett – vonzás miatt jön létre. Ha ismerjük egy mozgó test tömegét és gyorsulását, akkor a gyorsulást okozó erőhatás nagysága Newton II. törvénye alapján kiszámítható: F =m*a Magyarországon minden szabadon eső test g=9,81m/s2 gyorsulással esik a Föld felé Nehézségi erő: F n = m * g Ez az összefüggés a nehézségi erőtörvény.

29 A gravitációs és a centrifugális erő eredőjét nevezzük nehézségi erőnek. A nehézségi erő a gravitációs mező vonzása és a Föld forgása miatt jön létre. F cf : forgásból adódó centrifugális erő F g : gravitációs erő F n : nehézségi erő A gravitációs erő és a nehézségi erő közötti eltérés, gyakorlati szempontból, nagyon kicsi, F g ~F n ezért számításkor azonosnak vesszük őket.

30 A Föld körüli gravitációs mező gyengül, ha távolodunk a Földtől. Az ugyanakkora tömegű testet érő nehézségi erő nagysága más lehet attól függően is, hogy a Föld felszínének melyik részén van a test. A gravitációs mező a tér különböző pontjaiban különböző erősségű, ezt egy mennyiséggel, a gravitációs térerőséggel (K ⃗ ) szokás jellemezni. ( mekkora gravitációs erőhatás éri az 1 kg tömegű (anyagi pontnak tekinthető) testet ) K=F n /m K ⃗ gravitációs térerősség vektormennyiség, a földi nehézségi erőtérben érvényes. F ⃗ =m⋅g ⃗ erőtörvény alapján belátható: K ⃗ =g ⃗

31 Minden szabadon eső test – ugyanazon a helyen – ugyanakkora g gyorsulással mozog. g=állandó Feltétele: ahányszor nagyobb a test tömege, annyiszor nagyobb a testet érő gravitációs erő, vagyis a tömeg egyenesen arányos a gravitációs erővel: Fg∼m. Nemcsak a Földnek, hanem minden testnek van gravitációs mezője. Tömeggel rendelkező testek között fellépő kölcsönhatást Newton fogalmazta meg 1686-ban. Bármely két tömeggel rendelkező test között fellép a gravitációs erő. Ez az erő egyenesen arányos a két test tömegének szorzatával, és fordítottan arányos a két test közötti távolság négyzetével. Általános tömegvonzási törvény: Sir Isaac Newton (1642. – 1727.) angol fizikus, matematikus, csillagász f: gravitációs állandó

32 Henry Cavendish ( ) angol fizikus és kémikus A gravitációs állandót először Henry Cavendish mérte meg 1798-ban A kísérleti elrendezést torziós ingának nevezzük. A gravitációs erő hatására a torziós szál elcsavarodott. Az elcsavarodás szögét a torziós szálon lévő tükörre vetített fénysugár segítségével mérte meg. Ebből kiszámolta a gravitációs erőt, és az M-et, m-et, r-t megmérte. Így meghatározható a gravitációs állandó.

33 A Newton-féle gravitációs erőtörvény és a dinamika alaptörvényének alkalmazásával kiszámítható a Föld és a Nap tömege is. Föld tömege M F tömegű Földön, az Északi-sarkon (R = 6378 km) ejtsünk el egy m tömegű testet. m*a = m*g = f * M f *m/R 2 M f = g*R 2 /f ~ 6*10 24 kg Nap tömege A Föld egyenletes körmozgást végezne az M N tömegű Nap körül, r = km, keringési ideje T = 1 év. Newton II. törvényét és a Newton-féle gravitációs erőtörvényt úgy vesszük, hogy a gyorsulás most centripetális gyorsulás:


Letölteni ppt "Babilon, I.e. 3000-től Ékírásos agyagtábla a Halley-üstökös legkorábbi megfigyelésével, i.e. 164-ből Csillagképeink eredete, az állatöv A kereskedelemnek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések