Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

BALASSI BÁLINT – PETŐFI SÁNDOR – KOVÁCS ANDRÁS FERENC.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "BALASSI BÁLINT – PETŐFI SÁNDOR – KOVÁCS ANDRÁS FERENC."— Előadás másolata:

1 BALASSI BÁLINT – PETŐFI SÁNDOR – KOVÁCS ANDRÁS FERENC

2 Reneszánsz költő (vagy netán trubadúr?) Romantikus költő (avagy biedermeier) Posztmodern költő (vagy …?)

3 BALASSI JÚLIÁJA: Losonczy Anna PETŐFI JÚLIÁJA: Szendrei Júlia KAF JÚLÁJA: Kovács András Ferencné - Júlia

4 Juliát hasonlitja a szerelemhez, mely hasonlatosságot a Julia dicséretén kezd el

5 Julia két szemem, olthatatlan szenem, véghetetlen szerelmem, Julia víg kedvem s néha nagy keservem, örömem és gyötrelmem, Julia életem, egyetlenegy lelkem, ki egyedül bír velem. Julia az lelkem, mikoron szól nekem, szerelem beszél velem, Julia ha rám néz, azonnal eszem vész, mert szerelem néz engem, Julia hol alszik, még az is úgy tetszik, hogy ott nyugszik szerelem. Ő tüzes lelkemnek, fájdalmas szívemnek kívánt jó orvossága, Ő szemem világa, árnéktartó ága, jó szerencsés csillaga, Ő, kinek kívüle ez világ szépsége nem kell, sem vigassága. Vagy áll, ül, nevet, sír, örül, levelet ír, szerelem is azt teszi, Vagy múlat, énekel, vagy sétál alá s fel, szerelem azt míveli, Mert mint jó barátját, Venus asszony fiát kézen fogva viseli. A Paradicsomba termett szép új rózsa dicsőséges orcája, Testszín ruhájába aki őtet látja, szép Venusnak alítja, Új formában illik, mint nap, úgy tündöklik gyöngy között fényes haja, Duna lefoltába rugaszkodott sajka mely sebességgel mégyen, Táncát ő úgy járja, merőn áll dereka, mintha csúszna sík jégen, Valahova lépik, sok szemek kísérik csudálván, jár mely szépen. Midőn néha terül vagy mellettem kerül, szoknyája elterjedvén, Szerelmével belül veszen akkor körül engemet felgerjesztvén; Udvari jó módját látván, érzem kínját, keservessen rá nézvén. Akkor az én dolgom azonképpen vagyon, amint a bölcsök írják, Hogy egy kárhozottnak Pokolban nagy kányák szívét rágják, szaggatják, De nem fogyathatják, noha rágton rágják, mert nőttön nőni -látják. Én szívemet is így, mikor énhozzám víg, ő nevelten neveli De viszont, mint kánya, ő kegyetlen kínja rágja, szaggatja, eszi Én állapotomat, mint egy kárhozatot, oly keservessé teszi. Dolga mind egyenlő, szerelemmel egy ő, csak erkölcse különböz: Kegyes a szerelem, s Julia kegyetlen, engem halálra üldöz, Szerelem mely édes, Julia oly mérges, mert engem csak ver földhöz.

6  Cím és szöveg: nagyívű hasonlat, sőt azonosítás: Júlia = szerelem;  Tárgy: szerelmi vallomás és panasz;  Műfaj: canzone;

7  Szerkezet: vsz.: - a szerelmes állapot túlzásokkal zsúfolt litániája - általánosító: egy elvont fogalmat sokszoroz konkrét mozzanatokban; - halmozó technika, clip-szerű Júlia-képek; 5. vsz.: Júlia szépségének (konvencionális) dicsérete; vsz.: Júlia tánca és a beszélő érzelmeinek leírása; helyzetkép + panaszos vallomás;

8 vsz.: szerelmi kínok (mitológiai utalás); 10. vsz.: a címben előrebocsátott hasonlítás csattanószerű korrekciója; értékhangsúlyok visszafordítása.  Forma: balassi strófa

9  Virágmotívumok: „A Paradicsomban termett szép új rózsa dicsőséges orcája” - lelki tisztaság-szimbólum;  Állatmotívumok: „Én szivemet is így, mikor énhozzám víg, ő nevelten- neveli, / De viszont, mint kánya, ő kegyetlen kínja rágja, szaggatja, eszi,”

10  Fin’amor- motívumok: Szerelem és szeretett nő azonosítása: „Julia az lelkem, mikoron szól nékem, Szerelem beszél vélem…”; A szeretett nő előtti meghódolás (obediensa); A szerelem rabsága: a hölgy korlátlanul érvényesíthette hatalmát „szolgája” felett;

11 A szerelem okozta halál. „Kegyes a Szerelem,s Julia kegyetlen, engem halálra üldöz, / Szerelem mely édes, Julia oly mérges, mert engem csak ver földhöz.”; Senhal (álnév) mögé rejti donnája személyét: Anna = Júlia.

12  A Júlia-versek „utópikus”, boldogságkereső, idealizáló jellege;  A szerelem végzetszerűségének gondolata (fatális szerelem mint Cupido nyilának következménye: lángra gyújt, és meggyötör);  Az eszményített Nő iránti „tiszta szerelem”, a platóni- ficinói ascensió fogalmának kifejezése: spirituális istennő;  Kettős Venus: „amore sacro e profano” ambivalenciája.

13 Minek nevezzelek?

14 Minek nevezzelek, Ha a merengés alkonyában Szép szemeidnek esti-csillagát Bámulva nézik szemeim, Miként ha most látnák először... E csillagot, Amelynek mindenik sugára A szerelemnek egy patakja, Mely lelkem tengerébe foly -- Minek nevezzelek? Minek nevezzelek, Ha rám röpíted Tekinteted, Ezt a szelíd galambot, Amelynek minden tolla A békeség egy olajága, S amelynek érintése oly jó! Mert lágyabb a selyemnél S a bölcső vánkosánál -- Minek nevezzelek? Minek nevezzelek, He megzendűlnek hangjaid, E hangok, melyeket ha hallanának, A száraz téli fák, Zöld lombokat bocsátanának, Azt gondolván, Hogy itt már a tavasz, Az ő régen várt megváltójok, Mert énekel a csalogány -- Minek nevezzelek? Minek nevezzelek, Ha ajkaimhoz ér Ajkadnak lángoló rubintköve, S a csók tüzében összeolvad lelkünk, Mint hajnaltól a nappal és az éj, S eltűn előlem a világ, Eltűn előlem az idő, S minden rejtélyes üdvességeit Árasztja rám az örökkévalóság -- Minek nevezzelek? Minek nevezzelek? Boldogságomnak édesanyja, Egy égbe-rontott képzelet Tündérleánya, Legvakmerőbb reményimet Megszégyenítő ragyogó valóság, Lelkemnek egyedűli, De egy világnál többet érő kincse, Édes szép ifjú hitvesem, Minek nevezzelek?

15  Ki a szerelmes versek címzettje?  Mi az olvasó szerepe?  Mire kényszeríti a korstílus a költőt?  Mennyire hitelesek ma a régi korok szerelmes verseiben megszólaltatott vallomások?  Milyen környezetben hatnának?  A kortárs költő verse hogyan hatott volna Balassi vagy Petőfi korában?

16  Cím: a verset és versszakokat keretbe foglaló költői kérdés: a szenvedély megfogalmazhatóságának kétségét intonálja;  Tárgy: a hitves iránti szerelmi érzés emelkedett megvallása;  Műfaj: óda (ditirambus, rapszódia);  Beszédhelyzet: parttalanul áradó szerelmi vallomás, extázisig hevült szenvedély;költői képek domináns halmozása;

17  Szerkezet: a retorikai kérdés halmozott ismétlésére épül, szerepe a késleltetés, feszültségkeltés; vsz.: a kérdést feltételes alárendeltség követi; 5. vsz.: a bizonytalanságot bizonyosság váltja fel, amit a záró kérdés újra elbizonytalanít (nyitott vég);  Versforma: jellemzői a hullámzó, zaklatott sorok (4 -11 szótag), szabálytalan forma, jambikus lejtés.

18  Romantikus jegyek: boldogságvágy és a beteljesülés extatikus élménye; Júlia mint eszmény; bonyolult költői képek, túlzások, halmozott metaforák, meghökkentő ellentétek;  Biedermeierre utaló sajátosságok: a szerelmi társ egyben élettárs is; ártatlanság illúzió (barna kisleány hófehér lelke); sztereotip női portré (piros orca, barna szem, piros száj + hófehér lélek).

19 Ars erotica

20 Vagyunk végső játék Hörgő légcső ágyék Pörgő szem térd far tompor Combtő bőr fénylő táj Vad nyelv örvénylő száj Vágy karmol tép mar tombol Kéz láb ín izomzat Széttárt kín mi mozgat Együvé facsar rombol Ringó halmok mellek Hajzat bomló felleg Ajzott íj gyors szemöldök Vagyunk sebhedt sértő Tág húsban kísértő Tűzhányó kráter köldök Öl forrongó börtön Mélyedet betöltöm Mindenségem felöltöd Vagyunk végső játék Lét lélekző lágyék Has mell hullámhegy vállak Űrben rángó tagok Szervek szétszórt magok Szép zűrzavar szent állat Készültünk öröknek Mi forgat pörögtet Világ csak velünk szállhat

21  Cím: provokatív  Tárgy: beteljesült szerelem vallomása (vagy mégsem?)  Műfaj: óda  Szerkezet: keretes, központozás nélküli felsorolás, halmozás, fokozás 3 versszakban;  Forma: balassi-strófa, alliterációk, belső rímek, asszonáncok;

22  „Latrikánus” vers-e az Ars erotika?  Lehet-e az erotika „arisztokratikus regiszterű” vers tárgya?  A Balassi allúzió milyen többletjelentést kölcsönöz a versnek?  Egyértelműen erotikus KAF verse, vagy lehetséges más értelmezése is?  Mire utalhat a záró sor?  Átértelmezi-e a címet?

23


Letölteni ppt "BALASSI BÁLINT – PETŐFI SÁNDOR – KOVÁCS ANDRÁS FERENC."

Hasonló előadás


Google Hirdetések