Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A magyarországi gyáripar kialakulása és fejlődése a dualizmus időszakában.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A magyarországi gyáripar kialakulása és fejlődése a dualizmus időszakában."— Előadás másolata:

1 A magyarországi gyáripar kialakulása és fejlődése a dualizmus időszakában

2 A magyarországi ipari forradalom sajátosságai:  az ipari termelést és az egész nemzetgazdaságot átformáló ipari forradalom a 19. sz. második felében, több hullámban bontakozott ki  éves késés Nyugat-Európához képest  az ágazati struktúrában eltolódások (aránytalan iparszerkezet)  kisipar szerepe és aránya alig változik  külföldi tőke szerepe igen jelentős az alacsony belső felhalmozások miatt Ezek a sajátosságok kihatnak:  a társadalom szerkezetváltozására  a foglalkoztatási szerkezetre  az ágazati struktúra milyenségére

3 A feudalizmus iparának jellemzői:  Magyarországon csak a 19. sz. második felében jönnek létre a nagyipar, a gyáripar kialakulásának feltételei  Maga az ipar szó is ezt mutatja: nyelvújítás kora (iparkodik, halad, ügyeskedik, gyarapodik)  A korábbi időszak ipara: feudális jellegű, kiváltságos, céhes ipar  műhely és háztartás nem különül el, mester (mesterlevéllel és engedéllyel) a kulcsfigura  inas együtt él a mester családjával, a mester végez minden munkát (beszerzés, megmunkálás, értékesítés)  a céhek érdekvédelmi szervezetek, de erősen korlátozó jellegű a szerepük: árak, módszerek, alapanyagok, mennyiség

4  A céheket csak igen későn számolják fel (1872) (1884: Ipartestületek a kizárólagos érdekvédelmi testületek)  Ez megnyitja az utat a szabad magánvállalkozás és munkaerő-áramlás előtt, de a kisipar elmaradott háziiparként konzerválódik! A kisipar, a kézműipar mind a vállalkozások számát, mind a termelést illetően jelentős marad a korszak folyamán.  A birodalmon belüli helyzeti előnyök a nyugati tartományok javára maradnak fenn, az önálló magyar vámvédelem hiányában (Kossuth: Védegylet 1844).  1848 előtt a modern fejlődésnek csak a csírái láthatók: csupán 1-2 textilipari, élelmiszeripari gép működik Magyarországon (összesen 9 gőzgép!)

5 A gépi nagyipar kibontakozása 1867 után  1867 után megkezdődik a gyáripar kialakulása. Főszerepet kap a külföldi tőke, hisz a belső felhalmozás nagyon alacsony színvonalú. De fontossá válik a más ágazatokban (gabonakereskedelem) felhalmozott tőke is.  A gépi-nagyipari fejlődés első ágazatai: a vasútépítésekhez kapcsolódó vasipar, szénbányászat, majd az 1860-as évektől a jó minőségű magyar gabonára épülő malomipar lesz

6 A vas- és fémipar fejlődése  Az ágazat fejlődése szorosan kapcsolódik a vasútépítésekhez  1852: Rimamurányi Vasmű (három kisebb vastársaságból) 1865-re 1 millió mázsa nyersvasat állítanak elő  Az ipari forradalom egyik fontos területévé válik a vas- és fémipar a technológia vonatkozásában is:  a vasöntésben: technikai, technológiai újítások (fatüzelés →szén, koksz)  megjelenik az acélgyártás→keverés, befúvás; hengerlés, Martin- és Bessemer-féle eljárás: jobb minőségű vasipari termékek)

7 A nehézipar más ágazatai  A fejlődés megindul a gépgyártás és a vasúthoz kapcsolódó járműipar, közlekedési eszközök gyártása területén is  Ganz-művek (kéregöntés, vasúti kerekek) (Ganz- gyár 1844)  Fontos terület a mezőgazdasági gépgyártás is (eke, kéziszerszámok, cséplőgép): Röck, Vidacs, Schlick, Kühne, Hoffherr & Scrantz

8

9 Az élelmiszeripar ágazatainak fejlődése A malomipar kialakulása:  Az első gőzmalom még a reformkorban: 1839: Pesti Hengermalom Rt (Gr. Széchenyi István ötletére)  1867-ig Pesten már 14 nagy gőzmalom működik  elsősorban Pesten és Budán, ill. az alföldi gabonatermő központokban jönnek létre részvénytársasági formában nagymalmok (Pannónia, Concordia)  A malomalapítások igazi időszaka a kiegyezés után indult

10 A malomipar fejlődésének összefüggései:  részvényügy fejlődése (malomipari Rt-k)  a közlekedés fejlődése: az értékesítés feltételeinek javulása  az egész ágazat termelési vertikuma a magyarországi alapanyagokra épít: nagy mennyiségű és jó minőségű búza  a liszt elhelyezését a Monarchia felvevőpiaca és a nyugat-európai kereslet biztosította

11  Az ipari forradalom és a gőzgépek elterjedése az ágazat fejlődését dinamikussá tette, amit hazai találmányok is tovább növelnek: Mechwart András: hengerszék, ill. síkszita  Az ipari forradalom az egész magyar malomipart átalakította:  a Magyarországon beépített gőzgépek 60%-a ebben az ágazatban koncentrálódott  1880-ban már a magyarországi búza 57%-át gőzmalmok őrölték

12 Az élelmiszeripar más ágazatai:  A cukoripar az 1880-as években indul fejlődésnek, hazai nyersanyag, termelők megszervezése  A szeszipar (mint korábbi földesúri kiváltság, főleg az uradalmakon)  A söripar (Dreher Antal – Kőbányán, Haggenmacher)

13

14 Az 1873-as válság hatásai:  A fejlődést az 1873-as válság akasztja meg:  pénzügyi és hitelezési válság, leállnak a vasútépítések, csökken a kereslet, eladhatatlan készletek halmozódnak föl. Ez még nem túltermelés (!), a vasipart érinti leginkább.  A magyarországi gyáripar fejlődésének legdinamikusabb szakasza az 1880-as évektől, az állami ipartámogatással összefüggésben bontakozik majd ki.

15 Az állami ipartámogató törvények jelentősége:  A hiányzó „előfeltételek” megteremtése az állam tevékeny részvételével  Az önálló vámvédelem hiányának kiküszöbölése  Külföldi tőkebeáramlásának növelése  Az iparfejlődés ösztönzése

16 Az ipartámogató törvények:  1881: 15 év adómentesség a legújabb technikát alkalmazó és a Magyarországon addig nem gyártott terméket előállító vállalatoknak  Hatása igen kedvező: új gyárak épülnek: 236 db., felújításokat hajtanak végre: 187 db.)  1890: tovább szélesítik a kedvezményeket (kamatmentes kölcsönök, állami szubvenciók folyósítása)  1899: kiterjesztik a szubvenciókat, támogatásban részesül a magyar textilipar, vegyipar, gépipar is

17  1907: még szélesebb utat nyit az iparosodás előtt: Nem sorolják föl a kedvezményben részesíthető iparágakat, hanem kimondják: minden eddig Magyarországon nem gyártott termék kedvezményeket kaphat  A korábban nem létező magyar textilipar is fejlődésnek indul  Az adómentességet újabb 15 évre lehet meghosszabbítani

18 Az ipartámogató törvények hatásai:  Elsősorban közvetett hatások: nem állami alapításról, csupán kedvezményekről van szó!  De ez igen kedvező hatást gyakorol a külföldi tőkére és a hazai felhalmozásokra is: érdemes lesz az iparba befektetni, megnyílnak a külföldi és magánforrások is az ipar felé!  A törvények hatására és a külföldi tőkékkel összefüggésben jelentős koncentrációs folyamatok kezdődnek az ipar egyes ágazataiban.

19 A koncentrációs folyamatok néhány jellemzője:  Néhány jelentős vállalkozás kezén az ágazati termelés döntő része  bányászat →Salgótarjáni Kőszénbánya Rt, Magyar Általános Kőszénbánya Rt, Észak- Magyarországi Egyesített Kőszénbánya Rt.  vasipar: →Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű (osztrák tőkés csoportok) alaptőke-emelés 10 mill. Ft-ra, vertikális üzemszervezet, alkalmazott)

20 A fejlődés új tendenciái a 19. sz. végén  Jelentős fejlődés következett be az 1890-es évekre a vasúti járműiparban:  Megindult a mozdonygyártás a MÁV Gépgyárban: 1873: első mozdony, 1893-ig 500 db, majd között újabb 500 db! as Párizsi Világkiállítás Grand Prix  Ganz gépgyár  hajógyártás: Danubius, ill. Óbudai Hajógyár  A vas- és fémipar másik sikertörténete:  a század végén: Weiss Manfréd Művek (1884-ben konzervgyárként alapították)

21

22 A magyar iparfejlődés néhány problémája:  Nagyon fontos kérdése a magyarországi iparosodásnak a szakképzett munkaerő.  Belsőleg ezek eleinte nem keletkezhettek, hisz az oktatás még alacsony szinten. Miként a tőke és a technológia, eleinte ez is Nyugatról érkezik, Magyarországra: Ausztriából és Csehországból.  De nem megfelelő az iparban dolgozók számának gyarapodása sem, ugyanis a mezőgazdaságban reked, s nem az iparba áramlik a földnélküliek jelentős tömege.

23 Az ipari forradalom újabb hulláma a századfordulón  A 19. sz végén, 20. sz elején további ágazatok fejlődése bontakozott ki  villamossági, elektrotechnikai ipar→ fontos magyar találmányok: (transzformátor: Bláthy Ottó, Zipernowsky Károly, Déri Miksa; villanymozdony: Kandó Kálmán; kripton védőgázos izzólámpa: Bródy Imre  Fontos vállalatok: Egyesült Izzólámpa Rt. ill. Ganz Villamossági Gyár (áramtelepek)

24  robbanómotor-technológia: Csonka János, Bánki Donát (porlasztó)  20. sz. eleje: vegyipar, műtrágya gyártás, olajfinomítás (kőolajlelőhelyek feltárása)  de zajlik a technológiai megújulás az élelmezési iparban is (modernebb, hatékonyabb gőzgépek)  a magyar gazdaság erősödése az ipari részvénytőke megoszlásában is megmutatkozik

25

26 A magyar ipar fejlettségi szintje:  A magyar ipar fejlettsége bizonyos területeken eléri az európai színvonalat  Ilyen: a gépgyártás  mezőgazdasági gépek, közlekedési eszközök gyártása  a villamossági ipar  a malomipar.  Általánosan elterjed a gőzgép alkalmazása.  Magyarország átveszi a technika legújabb vívmányait, jól alkalmazza azokat, sőt maga is hozzájárul fontos találmányokkal az ipari forradalom további menetéhez.

27  A folyamatok során Magyarország gazdasága gyökeresen átalakul:  Elterjed a gépi nagyipar, az ipar termelése dinamikusan nő, a nemzetgazdaság jövedelméhez mindinkább hozzájárul.  1860 és 1900 között az ipari növekedés 6,2% évente! Jelentősége: igen gyenge alapokról indul a fejlődés.

28 Az iparosodás belső ellentmondásai:  Az ipar szerkezetében eltolódások figyelhetők meg az élelmezési ipar felé  A gyáripar erősen koncentrált lesz  A kézművesipar megőrzi jelentőségét a termelés és a munkáslétszám alapján is  Az ország agrár jellege a későbbiekben is megmarad


Letölteni ppt "A magyarországi gyáripar kialakulása és fejlődése a dualizmus időszakában."

Hasonló előadás


Google Hirdetések