Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Magyarország iparosodása Készítette: Ecsery Ádám Alias: Cserkó Ádi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Magyarország iparosodása Készítette: Ecsery Ádám Alias: Cserkó Ádi."— Előadás másolata:

1

2

3 Magyarország iparosodása Készítette: Ecsery Ádám Alias: Cserkó Ádi

4 Vázlat - Bevezetés 1. Iparfejlődés a feudális Ny-Európában 2. Iparfejlődés a feudális Mo.-on 3. A nyugati ipar a kapitalizmus korai szakaszában ( ) 4. A magyar ipar helyzete a XVI. sz.-tól a XIX. sz. első feléig 5. Az ipari forradalmak Ny-Európában ( ) 6. Az ipari forradalmak Mo.-on ( )

5 I. Iparfejlődés a feudális Nyugat-Európában

6 A feudális iparfejlődésnek 3 lépése van: 1. Városiasodás 1. Városiasodás 2. Céhesedés 2. Céhesedés 3. Országos ipar kialakulása 3. Országos ipar kialakulása I. Iparfejlődés a feudális Nyugat- Európában

7 II. Iparfejlődés a feudális Magyarországon

8 1. Árpád-kor ( ) 2. Változások Károly Róbert alatt (XIV. sz.) 3. Iparfejlődés a Hunyadiak alatt (XV. sz.) II. Iparfejlődés a feudális Magyarországon

9 Árpád-kor ( ) Megkésett államiság felvevőpiac a nyugat-európai iparcikkeknek Hazai ipar fejlődése lassabb Kézműipar a nagybirtokokon, önellátás szintjén Bányászat: Körmöcz-, Selmecz-, Besztercebánya Kivételesen fejlett ipar az erdélyi szász városokban

10 Változások Károly Róbert alatt ( XIV. szd.) Ország újraegyesítése és a nyugati minta átvétele: 1. Városiasodás: Mezővárosok Szabad királyi városok 2. Céhesedés: Céhek a legfejlettebb erdélyi szász városokban alakulnak

11

12 Fejlődés a Hunyadiak alatt A XV. Szd. Második felére országos piac A kétszáz éves lemaradás, mezőgazdasági jelleg A városi polgárság nem válik igazi renddé

13 Hunyadi János Hunyadi Mátyás

14 III. A nyugati ipar a kapitalizmus korai szakaszában ( )

15 A kora kapitalista iparfejlődés lépései: 1. A manufaktúrák létrejötte 1. A manufaktúrák létrejötte 2. A feudális gátak ledöntése 2. A feudális gátak ledöntése III. A nyugati ipar a kapitalizmus korai szakaszában ( )

16 A manufaktúrák létrejötte A termelést részfolyamatokra bontják A munkás könnyen szerez rutint egy részfolyamatban, így a munkatempó gyorsabbá válik. A manufakturális termelés ezért hatékonyabb és olcsóbb mint a kistermelői. Manufaktúrák típusai: Szétszórt = Bedolgozói rendszer Központosított: az üzemi helységet és munkaeszközöket is a tulaj biztosítja

17 A manufaktúrák létrejötte Azt a történelmi folyamatot, amely során a kistermelők elvesztik munkaeszközeik tulajdonjogát, és azok tőkés befektetők kezén halmozódnak föl, eredeti tőkefelhalmozásnak nevezzük.

18 A feudális gátak ledöntése Polgárság adói és monopóliumai Megerősödnek Cserébe védelmet élveznek Polgári forradalmak törnek ki A polgári forradalmak után olyan alkotmányok születnek, amelyek törvényen kívül helyeznek egy csomó adófajtát.

19 IV. A magyar ipar helyzete a XVI. századtól a XIX. század első feléig

20 1. Ipar a három részre szakadás alatt (XVI-XVII- szd.) 2. Ipar a Habsburg abszolutista államban ( ) IV. A magyar ipar helyzete a XVI.századtól a XIX. század első feléig

21 A nyugati élelemhiány  kelet-európai mezőgazdasági cikkek keresetté válnak. Emellet nyugati iparcikkek áramolnak az országba. Kialakul a kontinentális munkamegosztás, NY: iparK: mezőgazdaság Ipar a három részre szakadás alatt

22

23 Fontos iparágak:  Királyi-Magyarország: Ötvösség  Erdélyi Fejedelemség: Bethlen Gábor alatt hadi célú megrendelés céhen kívüli vállalkozóknak  A Rákóczy-szabadságharc alatt a textiliparban és a fémfeldolgozásban is manufaktúrák alakultak.

24 Ipar a Habsburg abszolutista államban Az ország a kontinentális munkamegosztás helyett egy helyi munkamegosztási rendszerbe kényszerül. Ausztria: ipar Magyarország: mezőgazdaság

25 A birodalmi Munkamegosztás

26 Ipari törvények:  1754: Kettős Vámhatár (Mária Terézia) 1850-ig Ipar a Habsburg abszolutista államban Külső: Habsburg Bir. körül •külföldi iparcikkek vámja magas, a Birodalom ipara jól jár Belső: Magyarország körül •élelmiszerek és nyersanyagok vámja alacsony •iparcikkek vámja magas

27 Mária Terézia

28 A Reformkor ( ) : 2 probléma 1. A Birodalmi munkamegosztás 2. A feudális gátak 3. Reformkori beruházások Ipar a Habsburg abszolutista államban

29 A Birodalmi munkamegosztás :  1844-ben Kossuth megalakítja a Védegyletet  Társadalmi szervezet, amelynek tagjai vállalják, hogy 6 éven keresztül csak akkor vesznek külföldi árut, ha nincs magyar alternatívája. A Reformkor

30 A feudális gátak :  Áprilisi törvények  Jobbágyság: nincs szabad munkaerő – kötelező örökváltság  Ősiség törvénye: nem lehet földre hitelt felvenni – eltörlik  Feudális eredetű monopóliumok és adók: elvonják a tőkét – helyettük közteherviselés A Reformkor

31 Beruházások:  Ullman Móricz - Pesti Magyar Kereskedelmi Bank megalapítása Cukorgyárak, papírgyárak és vasútvonalak Első gőzvontatású vasút: 1846-Pest-Vác Széchenyi: Vaskapu, Tisza-szabályozás, Dunai gőzhajózás beindítása A Reformkor

32 V. Az ipari forradalmak Nyugat-Európában ( )

33 1. Az első ipari forradalom ( k.) ( k.) 2. A második ipari forradalom ( ) ( ) V. Az ipari forradalmak Nyugat- Európában ( )

34 Első ipari forradalom Kulcsszó: gépesítés A gép energiaforrása a gőz Először a mindennapos használatú áruk terén gépesítenek, például a ruhagyártásban. Így alakul ki a könnyűipar. Az itt képződött tőkén a mezőgazdaság gépesítése Majd a gépgyártás gépesítése. Így alakul ki a nehézipar. Mivel a gépek megvételére nagy tőke kell, így felértékelődik a bankkölcsönök szerepe. A közlekedés fejlesztése

35 A második ipari forradalom Kulcsszó: tömegtermelés Új energiaforrás a kőolajszármazékokkal működő robbanó motor, és az elektromos energia. Vegyi gyárak és elektromos erőművek A tőkét centralizáló óriás részvénytársaságok, monopóliumok jönnek létre A bankok maguk is alapítanak ipari vállalkozásokat – Finánctőke Túltermelési válságok, állami beavatkozás a gazdaságba

36 VI. Az ipari forradalom Magyarországon ( )

37 - A kiegyezés rendszere - A gazdasági kiegyezés - Gazdasági helyzet az ipari forr. küszöbén - Az első ipari forr. eredményeinek átvétele - A második ipari forr. eredményeinek átvétele - Tudomány

38  1867-ben létrejön a kiegyezés  Egy kétpólusú, duális politikai rendszer jött létre: az OMM. A kiegyezés rendszere

39  A gazdasági ügyek tíz évenkénti újraegyeztetése  Mo. átvállalta az osztrák államadóság egy részét  Osztrák-Magyar Nemzeti Bank felállítása  Közös vám-és pénzrendszer (a kettős vámhatárt már 1851-ben eltörölték) A gazdasági kiegyezés

40  A feudális gátak végleg ledőltek  Ami hiányzik: hazai tőke, megfelelő úthálózat, korszerű mezőgazdaság, szakértelem.  Későn iparosodás hátrányai:első ipari forradalom eseményeit csak továbbfejlődött formában lehetett megvalósítani. Gazdasági helyzet az ipari forr. küszöbén

41 - A bankrendszer - A közlekedés és hírközlés - Mezőgazdaság - Élelmiszeripar - Nehézipar Az első ipari forr. eredményeinek átvétele

42 5 külföldi nagybank alakul és több száz kisebb takarékpénztár 1873 után - Rotschildok alapította Magyar Általános Hitelbank 1880-ra megerősödik két magyar alapítású nagybank: JelzáloghitelbankPesti Magyar Kereskedelmi Bank A bankrendszer

43 Vasútépítés:  Kamatbiztosítás: Az állam garanciát vállalt nyereségtelenség esetén a nyereség kifizetésére.  Baross Gábor-Magyar Államvasutak Hídépítés: Margit-híd Távíró- és Postaszolg. : 1871 – magyar postabélyeg Hajózás: 1882 – Adriai Tengerhajózási Rt. A közlekedés és hírközlés

44 Mi lett ebből a vállalatból… Baross Gábor

45 tőkés átalakulás: fizetett munkások, korszerű technika, gépesítés Mezőgazdaság

46 A közös vámterület-könnyűipar gyenge Húzóágazat az élelmiszeripar Malomipar: Az 1870-es évekre világszínvonalú lesz. Budapesten 12 nagy gőzmalom Acélhengerszék szeszipar és cukoripar Élelmiszeripar

47 Gépipar: Vonatok, malomipari berendezések és mezőgazdasági gépek A legfontosabb budapesti gépgyárak: Államvasutak Gyára Óbudai Hajógyár Ganz Hajó-, Vagon-, és Villamossági Gyár Láng Gépgyár Bányászat: Szén: Salgótarjáni Kőszénbánya Rt Vasérc: Rimamurány Vasércfeldolgozó Üzem Nehézipar

48 A második ipari forr. eredményeinek átvétele A második ipari forr. eredményeinek átvétele Monopolizálódás, tőkecentralizáció. Bankok ipari szerepvállalása 1881: Rimamurány-Salgótarjáni vasmű, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank tőkéjén Az állami beavatkozás nálunk a hiányzó könnyűipar felépítését is célul tűzte ki: Az állami beavatkozás nálunk a hiányzó könnyűipar felépítését is célul tűzte ki: 1. lépés: 15 éves adómentesség 2. lépés: 1907: iparpártolási törvény: 10 éves iparfejlesztés

49 Vége

50


Letölteni ppt "Magyarország iparosodása Készítette: Ecsery Ádám Alias: Cserkó Ádi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések