Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Állásközvetítés és munkapiaci információk nyújtása állami szolgáltatásként: eljárások és szervezeti feltételek Bódis Lajos BCE Emberi erőforrások tanszék.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Állásközvetítés és munkapiaci információk nyújtása állami szolgáltatásként: eljárások és szervezeti feltételek Bódis Lajos BCE Emberi erőforrások tanszék."— Előadás másolata:

1 Állásközvetítés és munkapiaci információk nyújtása állami szolgáltatásként: eljárások és szervezeti feltételek Bódis Lajos BCE Emberi erőforrások tanszék

2 Miért fontos? Mi a szakpolitikai feladat? Elméletileg: egyértelműen növeli az elhelyezkedési esélyeket, illetve csökkenti a munkanélküliség időtartamát Empirikusan: nehezen elválasztható más hatásoktól, csak számonkéréssel együtt érvényesül Hosszabb ideje szerepel a szakpolitikai prioritások között, összefügg a jelenlegi fő foglalkoztatáspolitikai céllal Mi a probléma? Mit vizsgál a kutatás? Az érintettek érdekeltsége: konfliktusforrások és együttműködési lehetőségek Követelmények a megvalósító apparátussal szemben: szakmai fogások kidolgozása és ellenőrzése, kapacitások elosztása Fazekas Károly–Scharle Ágota (szerk.): Nyugdíj, segély, közmunka, A magyar foglalkoztatáspolitika két évtizede, (MTA KRTK KTI és BI), 6.2. fejezet

3 Az összefoglaló témakörei 1.Az állami munkaközvetítő szerepkonfliktusának egy egyszerű modellje 2.Fejlesztési irányok az európai állami foglalkoztatási szolgálatoknál és a magyar szolgálat fejlesztési koncepciója 3.A magyarországi állami munkaközvetítés 20 éves gyakorlata 4.Szakpolitikai javaslatok

4 Az állami munkaközvetítő szerepkonfliktusának egy egyszerű modellje 2x2 megbízó  megbízott viszony, információs aszimmetriák különböző kérdésekben (Ross 1973, Jensen  Meckling 1976, Milgrom–Roberts 2005) A közvetítésnél „két úr szolgája” Alacsony képzettségű álláskeresők, gyors létszámbővítést végző vállalatok, előszűrés a közvetítőnél Hatóságként jogszabályok betartását kéri számon azokon, akiknek szolgáltatóként a megbízottja A munkanélküli-ellátások magatartási követelményeinek vizsgálata részben a kirendeltséghez forduló munkáltatók költségén történik

5 Az állami munkaközvetítés szerepválasztásai és fejlesztési irányzatai Larsen–Vesan (2011) 1. Hagyományos szerepkör: keresleti és kínálati oldalon egyaránt a hátrányos helyzetűek kiszolgálása Vállalati kapcsolatok intenzitásának növelése, próbálkozások az állami közvetítés hírnevének javítására 2. Közelítés a magánközvetítők logikájához: „minőségi közvetítés” Több előszűrés; növeld legalább a legjobbak esélyeit; az erőforrások átcsoportosítása egyéb csoportok illetve célok rovására; kritika: közpénz felhasználása 3. Az állami munkaközvetítés monopóliumának utolsó maradványa: a kötelező állásbejelentés fenntartása A múlt század elején: tájékozatlan és kiszolgáltatott álláskeresőket véd az állam; az elmúlt két évtizedben: Magyarország az utolsó ortodoxok egyike a fejlett országok között 4. Radikális túllépés a hagyományos szerepkonfliktusokon: lemondás a munkaközvetítésben való közvetlen részvételről Más feladatok átszervezése: önkiszolgáló tájékozódás segítése; a hátrányos helyzetű állás- keresők számára „akadálymentesítés”; a segélyek magatartási előírásainak ellenőrzése az önálló keresésről való kikérdezéssel; az információs aszimmetriák mérséklése a tapasztalatszerzés támogatásával (mentorálás, informális beajánlás, rövid idejű bértámogatás)

6 A magyar szolgálat fejlesztési koncepciója: PHARE modernizációs program (2003–2004) „Új Szolgáltatási Modell” (Hansen 2003, Lock 2003, Dupont és szerzőtársai 2004) Ügyfélkategorizálás („profiling”) a szolgáltatások pontos célzása érdekében; a munkapiaci információk önkiszolgáló fel- és letöltése interneten; tanácsadás és egyéni esetkezelés csak az önállóan keresni nem tudóknak; apparátusi kapacitáselosztás gondos megtervezése és menedzselése Fasdfasdf

7 A magyar foglalkoztatási szolgálat empirikus vizsgálata 1. Kilencvenes évek első fele: csak a segélyezés számít 2. Kilencvenes évek második fele: a munkáltatók szerepe felértékelődik A figyelem főleg az induló nagyvállalatokra irányult A módszerek kialakítását döntően a megyei munkaügyi központokban végezték A szolgáltató illetve hatósági szerepek szervezeti szétválasztására vonatkozó elképzelések mítoszának ápolása 3. Az uniós csatlakozás előtti évektől kezdve: a munkáltatói orientáció elvben tovább erősödött, a központ kezébe vette a kezdeményezést A gyakorlati eljárások nagy stabilitást mutatnak: érdekeltségi és szervezeti jellemzők Lényeges eltérések a PHARE ajánlásoktól, sokféle és reflektálatlan gyakorlat, a helyi tapasztalatokat nem vetették össze a központi (uniós) fejlesztésekkel A kirendeltségi dolgozók ragaszkodnak az információk elosztásának közvetlen befolyásolásához; az előszűrésnek tulajdonított nagy jelentőség; ügyfélkategorizálás, önkiszolgáló adatfeltöltés, kirendeltségi kioszkok nem működnek; módszertanilag magukra hagyott ügyintézők; súlyos kapacitásproblémák (válság!), alacsony szintű egyensúly

8 Szakpolitikai javaslatok 1.Az előszűrés koncepcionális szerepének átgondolása, szolgáltatási protokollok tartalmi fejlesztése és karbantartása 2.Ha a vállalati ügyfélkör a versenytársakhoz képest rosszabb szűrési technikákat használ, akkor érdemes lehet hozzájárulni az összepárosítás javításához és a diszkrimináció kockázatának mérsékléséhez 3.Állásbejelentés „akadálymentesítése” 4. Az ügyintézők jártasságának fejlesztése a dinamikus gazdasági ágazatok vállalatainak ügyeiben (Részidős vállalati munkatapasztalat-szerzés, ügyintézők toborzása az érintett ágazatok fizikai dolgozói köréből) 5. A különböző szerepek szervezeti szétválasztása helyett inkább tervezd és menedzseld okosabban a hibrid szervezetedet!


Letölteni ppt "Állásközvetítés és munkapiaci információk nyújtása állami szolgáltatásként: eljárások és szervezeti feltételek Bódis Lajos BCE Emberi erőforrások tanszék."

Hasonló előadás


Google Hirdetések