Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Természeti erőforrások gazdaságtana

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Természeti erőforrások gazdaságtana"— Előadás másolata:

1 Természeti erőforrások gazdaságtana
Dr. Szigeti Cecília

2 Az erőforrások relatív szűkössége és megújíthatósága
Nem szűkös Nem megújuló Fosszilis energiahordozók Réz Korlátlanul megújuló Víz Napenergia Korlátozottan megújuló Vadállomány Levegő

3 TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK
Megújuló természeti erőforrások Kimerülő természeti erőforrások Korlátlanul megújuló Korlátozottan megújuló Megújuló energiaforrások: nap, szél, víz Élettelen: víz, levegő Élő: növények, állatok Összetett: talaj vízi élőhely Reciklálhatók Nem reciklálhatók

4

5 Forrás: KSH Statisztikai Tükör 2009/107

6 EU energiapolitikája 2008 decemberében átfogó intézkedéscsomag
Cél: 2020-ra 20%-kal csökkenti (az 1990-es értékekhez képest) az üvegházhatású gáz-kibocsátást. Magyarország 2011 nyarán Energiastratégia

7 Megújuló eneriaforrások

8 Biomassza Az energetikai célra hasznosítható biomasszát szerves anyagok, hulladékok vagy kifejezetten az energiaágazat céljaira termesztett növényi nyersanyagok alkotják.

9 Biomassza csoportjai Növényi (szalma, kukoricaszár stb)
Elsődleges: szántóföldi növények, erdő, rét, legelő,. Másodlagos: állatvilág és az állattenyésztés főtermékei, melléktermékei, hulladékai. Harmadlagos a biológiai eredetű anyagokat felhasználó iparok termékei, melléktermékei, hulladékai, emberi települések szerves eredetű szerves hulladékai Növényi (szalma, kukoricaszár stb) Állati (zsírok) Vegyes (kommunális hulladék)

10 Biomassza, mint energiaforrás
Közvetlen elégetéssel hő- és villamos energia termelésére, Levegő kizárásával erjesztve hő- és áram termelésére lehetőséget nyújtó biogáz gyártására, Levegő jelenlétében erjesztve utazáshoz és a szállításra szolgáló járművek üzemanyagának előállítására. pálhalmai biogáz erőmű, forrás:

11 Napenergia Napelem 1900-2000 napsütéses órák száma

12 Napenergia Napkollektor
Cél: meleg víz előállítás, fűtés rásegítés- akár házilag is „sörkollektor”

13 Szélenergia Szélerőmű http://www.mszet.hu/index.php?mid=54
1. Szélerőmű 2000-ben épült

14 Vízenerga Bős- Nagymaros 1977. szept. 16. 1984. augusztus 1.
Megalakul a Duna Kör, a vízlépcsőrendszer építése ellen küzdő civil szervezet decemberében alternatív Nobel díjjal ismerik el a Duna Kör és vezetője, Vargha János tevékenységét. 1989. május 24. Németh Miklós magyar miniszterelnök személyes találkozón jelenti be Ladislav Adamec cseh-szlovák miniszterelnöknek a nagymarosi építkezés felfüggesztését.

15 Vízenergia Jó példák is vannak! Több mint 100 éves Ikervári erőmű
31 vízerőmű összteljesítménye 55 MW Dr. Zátonyi Sándor: Az Ikervári Vízerőmű

16 Güssing – Energia Központ - Energiaönellátó modell
1990-ben sikerült a güssingi önkormányzat képviselőtestületével egy alapelv határozatot elfogadtatni: 100 %-os kilépés a fosszilis energiaellátásból. Az egész várost hazai, újratermelődő, azaz megújuló energiaforrásokból lássák el: hő, az üzemanyag és az áram A források a mező- és az erdőgazdálkodásból (pl. repce, fa), a háztartásokból (fáradt háztartási olaj), az iparból (pl. fűrészipari hulladék), valamint direkt a napenergiából származnak.

17 Zöld városok Masdar Projekt
Abu Dhabi fallal körbekerített zöld városának projektje a világ minden tudását felhasználja. A hat négyzetkilométernyi város megépítésére 20 milliárd dollárt szánnak. Működtetését nap- és szélenergiával kívánják megoldani, emellett hasznosítani kívánják a geotermikus hőt, és víz újrahasznosító rendszert telepítenének.

18 Zöld városok Future City – Hainan (Kína)
A Future City névre elkeresztelt települést energiahatékony módszerekkel: napenergiával, szélenergiával, víz újrahasznosításával, esővízgyűjtéssel, és biomassza hasznosításával üzemeltetnének.

19 Hárskúti Megújuló Energia Központ
A Hárskúti Megújuló Energia Központ (HMEK) jelenleg 50 embernek ad munkát a megújuló energia hasznosítás valamint az ökológiai gazdálkodás területén.

20 Korlátozottan megújuló erőforrások
Az Aral-tó partja kilométerrel került beljebbre eredeti partjánál. Valaha évi 44 ezer tonna halat halásztak a tóból, az iparág mára teljesen összeomlott. 1966 óta 42 ezer négyzetkilométer sós sivatag keletkezett. A volt szovjet tagállamok közül itt a legnagyobb a gyermekhalandóság. Gyakori betegség a kolera, a tífusz, a gyomorhurut és a nyelőcső-rák. National Geographic, 2004

21 Biológiai sokszínűség
Élő Bolygó Index

22 Állati populáció Fenntartható hozam

23 P0-K/2 között a populáció méretének növekedésével párhuzamosan nő a hozam.
K/2-Pmax között a populáció méretének növekedésével csökken a hozam, míg Pmax-nál nullává válik. A bármely populációhoz tartozó növekményt fenntartható hozamnak nevezzük (ha csak ezt a mennyiséget halásszuk le, végtelen ideig megmarad a kiindulási populációs szint) K/2-hoz tartozik a maximális fenntartható hozam.

24 Biológiai növekedési törvény
a mennyiségi növekedés függ: az erőforrás induló méretétől (egyedszám) a környezet eltartó képességétől a biológiailag optimális készletnél a növekmény maximális.

25 Kimerülő erőforrások

26 Az ásványi nyersanyagvagyon osztályozása
Felderített Reménybeli Igazolt Hipotetikus Spekulatív Következtetett Felmért Jelzett A E B Gazdaságos Készlet G F műrevalóság (gazdaságosság) Növekvő mértékű marginális Para- Ásványvagyon Gazdaságtalan marginális Szub- D H C Ismertségi fok növekedése Forrás: Tietenberg, 1992, p. 127.

27 Hartwick- szabály A Hartwick-szabály vagy Hartwick takarékossági szabálya kimondja, hogy ha a természeti erőforrások kitermeléséből származó díjat, profitot az újratermelhető termelési tényezők – tőke, emberi erőforrások –, illetve az innovációk előállításába ruházzuk be, akkor bizonyos feltételek mellett a termelés és a fogyasztás állandó szintje hosszú időn keresztül fenntartható.

28

29 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Természeti erőforrások gazdaságtana"

Hasonló előadás


Google Hirdetések