Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A barlangok típusai 9.C. 1. Szingenetikus barlangok A barlangok egyik fajtája a szingenetikus barlangok, melyek a befoglaló kőzet keletkezésével egy időben.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A barlangok típusai 9.C. 1. Szingenetikus barlangok A barlangok egyik fajtája a szingenetikus barlangok, melyek a befoglaló kőzet keletkezésével egy időben."— Előadás másolata:

1 A barlangok típusai 9.C

2 1. Szingenetikus barlangok A barlangok egyik fajtája a szingenetikus barlangok, melyek a befoglaló kőzet keletkezésével egy időben jöttek létre. A leggyakoribb szingenetikus barlangtípusok a következők:  Lávacsatorna  Mésztufabarlangok  Korallbarlangok Aggteleki - karszt

3 Lávacsatorna Egy vulkánkitörés után a lávafolyásoknak először a külső "burka" szilárdul meg, így ha újra megindul benne a láva, akár több km hosszú "cső" is kialakulhat. Málna-barlang, Etna

4 Mésztufabarlangok A mésszel telített vizű karsztpatakok vízeséseinek lábánál a lezuhanó és szétszóródó, porladó vízből, a víztükörtől bizonyos távolságra lassanként mésztufa- dombok, -gátak épülnek, amelyek idővel a tulajdonképpeni vízfolyást és vízesést körülölelik, sőt később be is boltozhatják. Magyarországon több ilyen keletkezésű mésztufabarlang a Pécshez közeli Tettyei mésztufa-barlang, lillafüredi Anna- barlang, tatai Feszty-barlang, valamint a világ egyetlen olyan mésztufabarlangja, mely egy világváros történelmi központja alatt húzódik: a Budai Várbarlang. Ez utóbbinak teljes hossza meghaladja a 4 km-t, több szintes rendszere az egész Várnegyedet behálózza. Anna-barlang, Miskolc

5 Korallbarlangok A tengerfenéken élő, mész- szirteket építő koralltelepek állatkái, ágas-bogas lakhelyeiket készítve, gyakran üregeket zárnak körül, s így formálják e kétségtelenül érdekes, de ritkán szárazra kerülő kisebb barlangüregeket. Tenerife, Spanyolország

6 2. Posztgenetikus barlangok Ezeket posztgenetikus vagy epigenetikus üregeknek nevezzük. A legfontosabb másodlagos barlangképző hatások, illetve folyamatok a következők:  a Föld kérgében végbemenő mechanikai feszültségkiegyenlítődések okozta, ún. tektonikus mozgások,  a víz oldó (korróziós) hatása, ezt a folyamatot nevezzük karsztosodásnak  a víz erőművi koptató (eróziós) hatása  alárendeltebb fontossággal a szél munkája. A leggyakoribb posztgenetikus barlangtípusok a következők:  Kőzethasadék-barlangok  Korróziós barlangok  Víznyelőbarlangok  Abráziós barlangok  Gleccserbarlangok  Jeges barlangok  Deflációs barlangok Jégbarlang Izlandon

7 Kőzethasadék barlangok Más néven szerkezeti barlangok: a Föld szilárd kérgét formáló, ún. hegyképző vagy tektonikus erők hozzák létre őket. E hasadékok néha több méter szélesek, több száz méter hosszúak és mélyek lehetnek, s egymást sokszor rácsos alaprajzú szövevényes keresztezésekkel harántolva át, igen bonyolult, labirintusszerű hasadékbarlang-rendszereket képezhetnek. Mammoth-barlang, USA

8 Korróziós barlangok Ide soroljuk a hévizes barlangokat és azokat a karsztos barlangokat, amiket a víz oldó hatása alakított ki. Ilyen üregek általában a mészkőben alakulnak ki, de ritkán kifejlődhetnek más kőzetben is (például dolomitban). Kősóban és gipszben igen hosszú járatrendszerek alakulhatnak így ki.

9 Víznyelőbarlangok Általában függőleges kiterjedésű aknabarlangok, másik nevük a zsombolyok. Ezeknek a bejárata általában egy töbörből nyílik. A Föld mélyéről feltörő hévizek rendszerint igen sok oldott kémiai anyagot tartalmaznak, a bennük gyakori szénsav, és a gyakran előforduló kénsav nagyon erőteljesen képes a hasadékokat üregekké tágítani. Ha találkozik egymással a felülről befolyó karsztvíz és az alulról feltörő hévíz, az ún. keveredési korrózió jelensége figyelhető meg, ami tovább segíti a barlang keletkezését. Öregköves-víznyelő, Bakony

10 Abráziós barlangok Ezeket a barlangokat a tengervíz hullámmozgásának ereje és a hullámzó víz által mozgatott partszegélyi kőzettörmelék eróziós koptatómunkája hozta létre. Nagy-Britannia partvidéke

11 Gleccserbarlangok A gleccserek és a jéghegyek belsejében összegyűlő olvadékvizek gyakran szerteágazó és nagyméretű barlanghálózatokat képesek a jégtömbben kioldani. Ha a jégtömeg belsejében mozgó olvadékvizek elérik a jégtömb talpát, a jég alatti kőzet apró törmelékszemcséit is magukkal sodorhatják a vízfolyások. Az ilyen folyók mederágyukat ezután már csiszolómunkával bővítik tovább, így a barlangképződés üteme jelentősen felgyorsul, de most már az üreg formálásában a fő szerepet nem a korróziós oldás, hanem a víz hordalékmozgásának mechanikai koptatóhatása, az erózió jelenti.

12 Jeges barlangok Jégbarlangoknak azokat a barlangokat nevezzük, amelyeknek hőmérséklete 0 °C alatti, így a barlangban tartósan megmarad a jég. Ennek oka rendszerint az, hogy a bejárat körzetének évi középhőmérséklete fagypont alatti. Lehet ez egy magashegyi barlang (például Eisriesenwelt – Ausztria), vagy egy északra nyíló völgy zsákszerű meredek barlangbejárata, ahova télen a hideg levegő könnyen befolyik, és nyáron huzat hiányában bentreked (például Dobsinai-jégbarlang, Szilicei-jégbarlang – Szlovákia, Telkibányai-jegesbarlang). Telkibányai-jegesbarlang

13 Deflációs barlangok Ide soroljuk a szél által kifújt, általában sivatagokban, puhább kőzetekben keletkező üregeket. Málta


Letölteni ppt "A barlangok típusai 9.C. 1. Szingenetikus barlangok A barlangok egyik fajtája a szingenetikus barlangok, melyek a befoglaló kőzet keletkezésével egy időben."

Hasonló előadás


Google Hirdetések