Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Trianon 9.1 Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai Tk 6- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 6.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Trianon 9.1 Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai Tk 6- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 6."— Előadás másolata:

1 Trianon 9.1 Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai Tk 6- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 6

2

3 REVÍZIÓ ELŐZMÉNYEK ÉS A BÉKESZERZŐDÉS ALÁÍRÁSA KATONAI ELŐÍRÁSOK TRIANON ETNIKAI ÉS GAZDASÁGI KÖVETKEZMÉNYEI

4 - a birodalom nemzetiségei a teljes függetlenséget követelték km 7,6 millió 3,3 millió Ipari termelés Belső piac Mezőgazdaság 47 %-ra 41%-ra 20%-ra jún. 04 Etnikai és gazdasági következmények Katonai előírások Revízió Egyetlen politikai erő sem fogadta el a békét, a béke felülvizsgálatának igénye általános volt. Alkalmatlanná kívánta tenni az országot a katonai visszavágásra - antant nagyhatalmak Német- Bolsevik- ellenes- nemzet államok rendszerét kívánták létrehozn Közép- Európábani hadseregét leszerelte bizalmát a nyugattal való méltányos megegyezés hitébe vetette A Károlyi-kormányt követő kommunista Tanácsköztársaság fegyveres ellenállása nem járt sikerrel.

5 Előzmények

6 hadseregét leszerelte bizalmát a nyugattal való méltányos megegyezés hitébe vetette A Károlyi-kormányt követő kommunista Tanácsköztársaság fegyveres ellenállása nem járt sikerrel. - a birodalom nemzetiségei a teljes függetlenséget követelték - antant nagyhatalmak Német- Bolsevikellenes- nemzet államok rendszerét kívánták létrehozn Közép-Európában az első világháborút követően Trianon előzményei a_trianoni_beke_alairasa Tarján M. Tamás:1920. június 4. | A trianoni béke aláírása Megszálló román csapatok Budapest utcáin Horthy Miklós bevonulása Budapestre, november 16.

7 Az antant ígéretei és az antant szövetségeseinek követelése Románia, Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén állam képviselői az január 18-án összeült békekonferenciának nyújtották be nagymértékű területi igényeiket. Csehszlovákia még egy folyosóra, ún. szláv korridorra is igényt tartott a szerb határig. A Románia által igényelt határ Debrecen valamint a Tisza mellett haladt. A Szerb-Horvát-Szlavón királyság tervei a megvalósultnál is jelentősebb csonkolást eredményeztek volna

8 A békeszerződés aláírása

9 Versailles Lloyd George Clemanceau Wilson „A négy nagy” Diktátum Trianon 1919 január 18-án nyílt meg a versaillesi palota Tükörtermében a békekonferencia. A plenáris üléseken 27 győztes ország 70 küldötte vett részt, de nem volt jelentőségük. Az érdemi döntések a Főtanácsban születtek, ezek a Tizek Tanácsát jelentette (FR, A, J, OL,USA, két delegátus), később leszükült a”Nagy Négyesre”. (Orlandonak csak aláremdelt szerep jutott). A legyőzöttekkel nem folytattak tárgyalásokat, csak átadták nekik az előzetes békeszerződéseket, amelyekre szóban reagálhattak, majd záros határidőn belül írásos megjegyzéseket tehettek. Ezek nyomán készítették el a végleges békeszerződést, amelyet a legyőzött ország kormányai ultimátumszerűen (békediktátum) kapott meg

10 ….Tisztán látom azokat a veszélyeket és bajokat, amelyek a béke aláírásának megtagadásából származhatnak. Mégis, ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének elfogadása vagy visszautasítása között, úgy tulajdonképpen arra a kérdésre adna választ: helyes-e öngyilkosnak lennie, nehogy megöljék. (Apponyi Albert beszéde a békekonferencián)|| askozles/ Zeidler Miklós: Egy jelentés a magyar békedelegáció működéséről / Forrásközlés …..Ezzel a beszéddel gróf Apponyi nemcsak személyes sikert ért el, hanem úgy formai, mint tartalmi tekintetben tökéletes érvei szemmel láthatólag mély hatást tettek a jelenlevőkre. Clemenceau kikötése ellenére, hogy gróf Apponyi előadását szóbeli vita nem követheti, Lloyd George szót kért és kérdést intézett az elszakítandó területeken levő magyarság helyzetére és számarányára vonatkozólag. Gróf Apponyi erre a kérdésre gróf Teleki nemzetiségi térképének bemutatásával és megmagyarázásával adott feleletet. Eközben a többi antantállam képviselői körül állották őket és nagy érdekkel hallgatták a gróf Apponyi és Lloyd George között folytatott eszmecserét. Apponyi a Főtanács előtt a Főmegbízottak és Praznovszky főtitkár kíséretében. Nagyhatású beszédben, amelyet felváltva franciául, angolul és olaszul tartott, ötnegyed órán át fejtette ki rendkívül nagy ékesszólással a magyarság álláspontját a 15-én átvett békefeltételekkel szemben. Nagy ívű beszédben tett hitet a teljes Magyarország megtartása mellett. Elfogadta volna azonban népszavazások kiírását minden elszakítani kívánt területen. Apponyi Albert Lloyd George

11 Teleki Pál vörös térképe Romsics Ignác: Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és a trianoni békeszerződés …. A legfelsőbb tanács március 3-i, londoni ülésén Lloyd George ismét visszatért a magyar határok ügyére. Pontos statisztikai adatokat citálva mutatott rá, hogy a békeszerződés csaknem hárommillió magyart, azaz „a teljes magyar népesség egyharmadát" tervezi idegen uralom alá helyezni, és ezt „nem lesz könnyű megvédeni". Nem lesz béke Közép-Európában – jövendölte –, „ha utólag kiderül, hogy Magyarország igényei jogosak, és hogy egész magyar közösségeket úgy adtak át Csehszlovákiának és Erdélynek, mint egy-egy marhacsordát csak azért, mert a konferencia elutasította a magyar ügy megvitatását". A vitában Nitti ismét Lloyd George mellé állt. Az olasz miniszterelnök többek között kijelentette: „Jelenleg a magyarok hatalmas tömegei élnek saját hazájukon kívül, és a Tanácsnak nem szabad elfelejtenie, hogy még a legyőzött nemzeteknek is joguk van az igazságos bánásmódhoz." Philippe Berthelot, a Quai d'Orsay államtitkára, aki Millerand távollétében Franciaországot képviselte, viszont makacsul ellenezte az angol–olasz javaslatot. „A francia kormány – szögezte le – ellenez minden elvi jellegű változtatást. …..Végül megállapodtak abban is, hogy a későbbi módosítás lehetőségét nem a békeszerződés szövegébe iktatják, hanem egy külön kísérőlevélben hozzák a magyarok tudomására. A magyar békeszerződéshez csatolt úgynevezett lettre d'envoi tehát, amit a békekonferencia soros elnökeként Millerand francia miniszterelnök május 6-án írt alá, a közhiedelemmel ellentétben nem francia, hanem brit kezdeményezésre született.

12 1920. március 1. Horthy Miklós (tk.34)‏ június 4. Magyar Királyság, királyi tisztség betöltése nélkül Kormányzó jogkörét többször bővítették, de az nem érte el a király korábbi jogkörét. A nemzetközi elismerés feltétele Trianon

13 … valamennyi békekötés közt a magyarokkal aláírt szerződés volt a legszigorúbb és legigazságtalanabb. Megbüntetett" egy egész nemzetet, több mint három millió magyar életét megpecsételve, és további generációk sorát évszázadokra megbélyegezve. Trianon ugyan a magyar fül számára az egyik leggyűlöltebb szó, ám ugyanakkor a dac és összetartozás szimbóluma is. Harmat Árpád: A trianoni békeszerződés A győztes antant nagyhatalmak Magyarországgal 1920 június 4-én kötötték meg a trianoni békét, a versaillesi Nagy-Trianon kastélyban. A békediktátumot a világháborúban győztes Antant hatalmak részéről Nagy- Britannia, Franciaország, Olaszország képviselői írták alá, míg a háborúban vesztes Magyarország részéről - a Simonyi-Semadam Sándor kormányának küldöttei - Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és Benárd Ágoston, népjóléti miniszter látták el kézjegyükkel

14 Trianon - önrendelkezés háttérbe szorul - nagyhatalmi érdekek és a szomszédos országok törekvései érvényesültek Június 4.

15 A trianoni béke etnikai és gazdasági következményei A békeszerződést rögzítő évi XXXIII. törvénycikk első és utolsó lapja N 45 – Regnicolaris Levéltár – Archivum regni – Ladula H. Privilegia recte articuli – Fasc.

16

17 Területi veszteség km Lakosság Magyar Királyság területe (Horvárország nélkül) km 3,3 millió Elcsatolt magyarság 18,2 millió 7,6 millió Ennek több mint fele az új határok mentén, zárt tömbökben élt.

18 Erőforrás nyersanyag Feldolgozó kapacitás piac Ipari létesítmények Nyersanyag forrás - Terület elcsatolás - - Határokon kívülre került Belső elhelyezkedés folytán megmaradt

19 Budapest malomipar -fenyőerdők 3%maradt meg - a világ második legnagyobb malomvárosa gépgyártás vasúthálózat és a hajózásra alkalmas folyószakaszok nagy része elveszett, a tengeri hajózás pedig teljesen megszűnt. Erdőterület faexport helyett importfüggőség alakult ki.

20 Ipari termelés Belső piac TRIANON A többi hadviselő országhoz hasonlóan az első világháború után drasztikusan romlottak az életkörülmények Mezőgazdaság Gazdaság Súlyosbította a helyzetet tőke Munkaerő- áramlás megszűnése csökkenés 47 %-ra 41%-ra 20%-ra Elcsatolták a nyersanyagot biztosító területeket Külkereskedelemre utalt ország lett, úgy hogy az export ellentételezését nem tudja megtermelni

21 A békeszerződés megviselte Magyarország gazdaságát is. Az ország fontos nyersanyagforrásokat veszített el. Az új határok miatt szinte az egész ország Budapest vonzáskörébe került, ami hátráltatta a településhálózat fejlődését. Ugyanakkor sok nagyváros teljesen elvesztette a vonzáskörét és határmenti, fejlődésképtelen településekké váltak. Jelentős változások álltak be a közlekedésben is, különös tekintettel a vasúthálózatra. Az útvonalak nagy része a határon túlra került, ezzel megnehezítve az egyes városok közti közlekedést. Továbbá korlátozták az párhuzamosan közlekedő sínpárok mennyiségét is. Csak egy sínpár épülhetett, és ahol dupla sínpár haladt, az egyiket fölszedték. Ennek legfőképp katonai okai voltak, ugyanis így megnehezítették a hadsereg haladását. Emellett maximalizálták a hadsereg létszámát (35000 fő) és megtiltották a modern fegyvernemek használatát, ezzel alkalmatlanná téve az országot a katonai visszavágásra. A legnagyobb gazdasági csapás azonban a birodalom egységes piacának elvesztése volt. Ez nem csak Magyarországot, de az új államokat is érintette és az egész térség gazdasági fejlődését visszavetette. Magyarország elvesztette nyersanyagforrásainak nagyrészét is előtt Magyarországnak fakivitele volt, de az új határok létrejötte után, elvesztette erdőségi 88%-át így fabehozatalra kényszerült. A magyar állam vasérctermelése a trianoni határok következtében évenként 85-90%-kal csökkent. Vasércbányáinkat egy kivételével elvették. Ezek mellett elvették az ország összes só-, arany- és ezütsbányáit, így ezek megszeréséhez is importálásra kényszerült az ország. Ezeket a veszteségeket fokozta az is, hogy a cseh-osztrák-szerb-román ?trianoni vámhatárok? igen magas vámokkal elzárták Magyarorszgot a külvilágtól. A békét mindenki igazságtalannak tartotta, és követelte annak felülvizsgálását, revízióját. Civil szervezetek jöttek létre, melyek felszólították a népet a béke ellen. A kormány nyíltan nem léphetett fel, mivel aláírta a szerződést, de támogatta a szervezeteket, amik ennek hatására hatalmas befolyásra tettek szert. Abban megegyeztek, hogy a revízió szükséges, de a mértékét illetően már nem. Hol a teljes revíziót követelték, hol csak az igazságtalanságok korrigálását.

22 Infláció - -. sem más államtól, sem külföldi bankoktól nem kaphat hitelt a magyar kormány Általános szén- és élelmiszerhiány volt jellemző, a lakosság mind fizikailag, mind morálisan gyenge állapotba került. elértéktelenítette a béreket, ami az életszínvonal további esését okozta, és ez szükségszerűen maga után vonta a társadalmi elégedetlenség növekedését. A politikai stabilizációnak szükséges feltételévé vált a gazdasági stabilizáció

23 Revízió Irredentizmus

24 Gulyás László kitűnő monográfiája alapmű a témakörrel foglalkozó historikusok és a történeti földrajz művelői számára. Különösen fontos, hogy az említetteken kívül a politikusok és a közvéleményt alakító médiaszakemberek is megismerjék az 1690-től 1920-ig terjedő időszak regionális folyamatait, a gazdaság, az etnoregionalizmus és a regionalizáció történetét, amely sajátos módon a soknemzetiségű Magyar Királyság feldarabolásához vezetett. A múltbeli jelenségek és korunk integrált valóságismerete segítheti a jövőépítésünket, a magyarság és a szomszéd népek egyre sürgetőbbé váló történelmi megbékélését, kapcsolataink új alapokra helyezését. Frisnyák Sándor, Geográfus Hírlevél, szeptember

25 Érettségi feladatok

26 2005 május- középszintű érettségi A következő feladat a trianoni békével kapcsolatos. (rövid) Értelmezze a források és ismeretei segítségével Magyarország és a győztesek álláspontját a békefeltételekről, és ismertesse a határváltozásokat, az utódállamok területgyarapodásait! (Használja a Történelmi atlaszt!)

27 „[…] Nem tétovázom azonban, és nyíltan kimondom, hogy a békefeltételek úgy, amint Önök szívesek voltak azokat nekünk átnyújtani, lényeges módosítások nélkül elfogadhatatlanok. […] Nem titkolhatjuk el mindenekelőtt megütközésünket a békefeltételek mérhetetlen szigorúsága felett... A legjobb akarattal iparkodtunk keresni olyan álláspontot, amely a kölcsönös megértést lehetővé teszi. […]” (Apponyi Albert beszéde a békekonferencia Legfelső Tanácsához január 16.)

28 „A Szövetséges és Társult Hatalmak […] a maguk részéről nem felejthetik el, mekkora felelősség háramlik Magyarországra a világháború kitöréséért, és általában a kettős monarchia imperialista politikájáért […] A Szövetséges és Társult Hatalmak érett megfontolás után helyezkedtek arra az alapra, hogy semmi tekintetben nem módosítják a Békefeltételek területi határozmányait.” (A Szövetséges és Társult Hatalmak kísérőlevele a magyar Békedelegáció Elnökéhez május 6.)

29 93 000km 7,6 millió 3,3 millió Ipari termelés Belső piac Mezőgazdaság 47 %-ra 41%-ra 20%-ra jún. 04 Etnikai és gazdasági következmények Katonai előírások Revízió Egyetlen politikai erő sem fogadta el a békét, a béke felülvizsgálatának igénye általános volt. Alkalmatlanná kívánta tenni az országot a katonai visszavágásra


Letölteni ppt "Trianon 9.1 Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai Tk 6- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 6."

Hasonló előadás


Google Hirdetések