Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Hazai innovációs rendszer és a közszférában zajló innováció Farkas Krisztina Közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Hazai innovációs rendszer és a közszférában zajló innováció Farkas Krisztina Közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár."— Előadás másolata:

1 A Hazai innovációs rendszer és a közszférában zajló innováció Farkas Krisztina Közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár

2 „Innováció – sztráda a jövőbe”

3 3 Az EU 2020 stratégiai dokumentum

4 ra az EU egészének teljesítenie kell az alábbi öt célt: 1. Foglalkoztatás Biztosítani kell, hogy a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. 2. K+F/innováció Az EU (köz- és magánforrásból származó) GDP-jének 3%-át a kutatás/fejlesztés és az innováció ösztönzésére irányuló beruházásokra kell fordítani.

5 5 3. Éghajlatváltozás/energia – Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek). – A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni. – Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani. 4. Oktatás – A lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. – El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. 5. Szegénység/társadalmi kirekesztés – Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent.

6 6 Innovatív Unió célkitűzései  Európa tudásalapjának erősítése (kiválóságon alapuló oktatás és kompetencia fejlesztés)  A jó ötletek piaci érvényesülésének megalapozása (innovatív vállalatok, nyitottság, kreativitás)  A társadalmi és földrajzi egyenlőtlenségek megszüntetése (intelligens szakstratégiák, közszektor, társadalom)  Források egyesítése áttörés elérése érdekében (európai innovációs partnerségek, akadályok felszámolása)

7 7 A kulcsfontosságú szakpolitikák az Innovatív Unió célkitűzéseinek eléréséhez:  Finanszírozáshoz jutás, bürokrácia csökkentés  Innovációs termékek a közbeszerzésen  Tervezésközpontú gondolkodásmód  Innováció a közszektorban – európai közszektor innovációs eredménytáblája  Társadalmi innováció – A Bizottság 2011-ben a társadalmi innováció területén európai kísérleti kezdeményezést indít, amelynek célja, hogy szakértői hátteret és virtuális hálót biztosítson a szociális vállalkozások, a polgárok és a nonprofit ágazatok számára.

8 8 K+F+I irányok hazánkban

9 9 K+F irányok hazánkban Magyarország a kutatás-fejlesztési ráfordítások szintjének a bruttó hazai termék 1,8 százalékára történő növelését kívánja elérni 2020-ig. Közbülső cél: évtized közepére a 1,5%-os kutatás-fejlesztési ráfordítás arány elérése. Kiemelt törekvés, hogy az innovációs mutatószám tekintetében Magyarország teljesítménye az évtized végére érje el, illetve haladja meg az EU átlagát. További célkitűzések 2020-ra: új K+F munkahely teremtése; 10 világszínvonalú és nemzetközi együttműködésekben aktív tudományos műhely létrejötte.

10 10 K+F irányok hazánkban K+F+I támogatási rendszer átalakítása keretében:  csökken a pályázati adminisztráció  sor kerül a jelenlegi, szinte kizárólag projektalapú K+F+I támogatási rendszer diverzifikációjára is. A hazai gazdaság versenyképességének erősítése érdekében: az adaptív innováció és a technológia transzfer támogatása ösztönzi a kis- és középvállalkozói szektor kiaknázatlan K+F+I lehetőségeit. A kiegyenlített fejlődést a regionális szintű K+F+I tevékenységek, az együttműködések, a hálózatosodás (pólusok, klaszterek) támogatása segíti. Az új K+F+I támogatási rendszer előreláthatólag 2011 végéig létrejön.

11 11 Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács NKITT

12 12 Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács Létrehozta: a 1279/2010 (XII. 15.) Kormányhatározat Kormány javaslattevő, véleményező, tanácsadói tevékenységet végző testülete

13 13 NKITT NGM K+F+I politika NFM Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) NEFMI Tudománypolitika OTKA Ágazati K+F+I politikák Pl.: Nemzeti környezettechnológi ai innovációs stratégia NKIS – VM

14 14 Állandó meghívottak Elnökség Tagok Elnök: a Kormány tudománypolitikai koordinációért felelős tagja Társelnök: MTA elnöke Társelnök: MTA elnöke kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszter MRK elnöke NIH elnöke OTKA Bizottság elnöke Magyar Innovációs Szövetség elnöke SZTNH elnöke NKITT elnöke által felkért két személy NKITT elnöke által felkért két személy fejlesztéspolitikáért felelős miniszter fejlesztéspolitikáért felelős miniszter Miniszterelnökség által felkért személy kormányzati tudománypolitikáért felelős miniszter NKITT tagjai

15 15 Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács feladatai Állást foglal:  K+F+I stratégiai jelentőségű kérdésekről  finanszírozásának mértékéről és szerkezetéről  Kutatási és Technológiai Innovációs Alap programstratégiájáról és felhasználási tervéről Véleményezi:  a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap gazdálkodását  a K+F+I összefüggő kormány-előterjesztések tervezetét  az OTKA pénzügyi forrásainak fő felosztását

16 16 Közreműködik:  a közfinanszírozású, tudományos kutatással, kutatás fejlesztéssel és innovációval kapcsolatos feladatok kormányzati egyeztetésében Javaslatot tesz :  a tudományos kutatás, kutatás-fejlesztés és innováció jogszabályi környezetének kialakítására Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács feladatai

17 17 Közigazgatási innováció

18 18 Joseph A- Schumpeter „Az innováció alkotó rombolás” Minden, ami újabb és jobb, szükségszerűen ellenfele mindennek, ami régi és elavult

19 19 A közigazgatási innováció sajátosságai Eltérő környezet a magánszférához képest: - verseny hiányában más ösztönzők kellenek - robusztus, hierarchikus szervezetrendszer - szereplők ellenérdekeltsége a változásban - alacsony kockázattűrés Eltérő megközelítést és szerepeket igényel!

20 20 A közigazgatási innováció akadályainak megugrása Stratégiai célkitűzés Szervezeti és vezetési kultúra Érintettek bevonása Tudás- menedzsment Tesztelés

21 21 1. Stratégiai szintű célkitűzés  Magyary Közigazgatás-fejlesztési Program újszerű megközelítése  Fejlesztő intézményrendszer – központi közigazgatási innovációs hálózat  Folyamatos visszacsatolási és monitoring-rendszer  Folyamatos tervezés, finomhangolás

22 22 „A kontrolling menedzserek legfeljebb karcsúsító pirulákat írhatnak fel egy vállalatnak (esetünkben hivatalnak), a növekedési hormonok mindig a kutatási laborból származnak” Gert Becker

23 23  hatékony belső menedzsment technikák  Új technológiák bevezetése (e-közigazgatás)  minőségügyi rendszerek bevezetése  kockázatkezelés, kockázatmenedzsment módszertanok  a vezetői szint a kapocs az egyéni kreativitás és a szervezeti innováció között – üzemszerű működés 2. Szervezeti és vezetési kultúra

24 24 3. Érintettek bevonása – piaci verseny pótlása  Ügyfélközpontúság  Kezdeményező kommunikáció megteremtése: konzultáció partnerség befogadás 

25 25 5. Tesztelés  Fejlesztési projektek pilotszerű végrehajtása  Hatásvizsgálati rendszer bevezetése 4. Tudásmenedzsment  A közigazgatás a „legtudásintenzívebb” ágazat  Egyéni tudásokat szervezeti tudássá kell konvertálni  A szervezeti tudást pedig hálózatba kell szervezni  E-közigazgatási Tudásportál Közigazgatási tudásportál

26 26 Versenyképességi szerződés és az új innovációk  Önkormányzatok, állam és a helyi vállalatok között  Új innovatív ötletek gyűjtése  Az állam innovációt támogató képességének javítása  A közigazgatáson belüli innovatív megoldások

27 27 Minőségügyi projekt  „Minőségmenedzsment eszközök fejlesztése” címmel egy egyfordulós pályázat kerül kiírásra közigazgatási szervek számára Feltételek: valamilyen minőségügyi modellt vezessenek be vagy fejlesszék tovább az eddig alkalmazottakat  Módszertani Kosár: preferált modellek, minőségi szintek

28 28 Minőségmenedzsment eszközök fejlesztése” pályázat:  A pályázat alapját képezi a Kormányzati Minőségügyi Koncepció és a hozzá tartozó Intézkedési Terv.  A koncepcióban vázoljuk a kormányzati minőségpolitika rövid- és középtávú céljait, amelyek a következők: 1. Közigazgatási szervezetek vezetőinek bevonása a szervezetek minőségfejlesztési tevékenységébe 2. A minőségfejlesztést támogató környezet kialakítása a szervezetek részére 3. Minőségügyi fejlesztések elismerése 4. „Közigazgatási benchlearning” – az egymástól tanulás erősítése 5. A fenntartható minőségfejlesztés feltételrendszerének megteremtése

29 29 Az innováció NEM azonos a reformmal, ez utóbbi átfogó, makroszintű modernizációs eljárás, az innováció mikroszinten zajló fejlesztés

30 30 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A Hazai innovációs rendszer és a közszférában zajló innováció Farkas Krisztina Közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár."

Hasonló előadás


Google Hirdetések