Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

VÍZVISSZATARTÁS Tározók a területi vízgazdálkodás szolgálatában Hadú-Bihar Megyei Mérnöki Kamara által szervezett szakmai továbbképzés Debrecen, 2014.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "VÍZVISSZATARTÁS Tározók a területi vízgazdálkodás szolgálatában Hadú-Bihar Megyei Mérnöki Kamara által szervezett szakmai továbbképzés Debrecen, 2014."— Előadás másolata:

1 VÍZVISSZATARTÁS Tározók a területi vízgazdálkodás szolgálatában Hadú-Bihar Megyei Mérnöki Kamara által szervezett szakmai továbbképzés Debrecen, szeptember 16. Orbán Ernő okl. építőmérnök osztályvezető TIVIZIG

2 Felszíni vízkészletek eredete

3 Aszály előfordulása Magyarországon A terméskiesés okai Aszályok gyakorisága (Dunay és Tölgyesi, 1993 nyomán) Csapadékok Magyarországon Aszály – térkép (Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon

4 Vízgazdálkodási célú tározók osztályozása Rendeltetés szerint: vízkárelhárítási célú tározók (árvízvédelmi, belvízvédelmi) vízkészlet tározók (mezőgazdasági, ipari, ivóvíz) jóléti tározók halastavak vizes élőhelyek Jellegük szerint: állandó időszakos Elhelyezkedésük szerint: síkvidéki dombvidéki Szamos - Kraszna közi tározó beeresztő műtárgya Kialakítás szerint: völgyzárógátas medertározók (duzzasztó műtárgy) körtöltéses

5 Árvízvédelem Modern mezőgazdaság Természet- és környezetvédelem Vásárhelyi terv továbbfejlesztése = ökorégió a Tisza mentén Vásárhelyi - Terv Továbbfejlesztése (VTT) évi LXVII. Törvény a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról Komplex program Vidékfejlesztés Ökoturizmus Rekreáció

6 A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének főbb feltételei és tervezési irányelvei  a) A tiszai töltések magasításának ésszerű korlátai vannak (magasabb töltés, nagyobb veszély).  b) Változik a társadalom területhasználati igénye, a természetvédelem felértékelődött, a mezőgazdaság racionális földhasználatot követel.  c) Számos szakmai és kutatási anyag áll rendelkezésre (zöld folyosó, holtág rehabilitáció stb.).  d) Új lehetőségek jelentek meg (számítástechnika, űrfelvételek, változó külkapcsolatok).  e) A Vásárhelyi féle koncepció ma már nem vitatéma, adottságnak tekinthető. Száz százalékos biztonság nem teremthető, az egyenlő biztonság helyett differenciált kockázatvállalás szükséges.  f) Az ezredforduló árvizei igazolták, hogy a védművek előírások szerinti kiépítése halaszthatatlan, keresni kell a töltések további emelésének alternatíváit.  g) Az árvízvédelmi biztonság vizsgálata helyett az elöntés kockázata kerül előtérbe.  h) Az Alföldön mintegy 10 milliárd m 3 vizet kellene tározni, hogy a védvonalak nagyobb részére ne legyen szükség. Ennek a víznek az elhelyezésére - a jelenlegi életfeltételek megtartása mellett - nincs elég terület.  i) Az Európai Unió elfogadta és december 22-én életbe léptette a Víz Keretirányelvet, amely hazai és nemzetközi szinten is az élővilág védelmének legfontosabb eszköze lesz.

7 A PROGRAM ÁRVÍZKÁR CSÖKKENTÉSI ÉS MEGELŐZÉSI LEHETŐSÉGEI  a külföldi árvíztározási, valamint lefolyás-szabályozási lehetőségek feltárása és hatásainak becslése;  a hazai folyószakaszokon a nagyvízi meder vízszállításának javítása;  a mentett ártéren végrehajtható változások;  az árvízvédelmi töltések további magasításának lehetősége;  a “nem szerkezeti” árvízvédelmi módszerek fejlesztése.

8 A MENTETT ÁRTÉREN VÉGREHAJTHATÓ VÁLTOZÁSOK  árvízi szükségtározás (hatályos jogi kategória);  árvízi vésztározás;  lokalizálás. A vésztározás célkitűzése: A Tisza mentén az érvényes mértékadó árvízszintnél egy méterrel magasabban levonuló árhullámok (1000 éves visszatérés) szintjét lecsökkenteni a mértékadó szintre.

9 MEGVIZSGÁLT VÉSZTÁROZÓK (29 db)

10 TÁROZÁSI IGÉNYEK ÉS LEHETŐSÉGEK A tározási lehetőségek a tokaji szelvény kivételeével (Tokaj-Vásárosnamény) biztosítják az igények kielégítését. Tokaj-Vásárosnamény között ~ töltésmagasítási alternatíva.

11 A projekt megvalósítási időszakának kezdő időpontja: szeptember. A projekt megvalósításának befejezése: június 30. A projekt bruttó összköltsége: 5, 8 Mrd Ft.(7,6 Mrd Ft. a teljes összeg az infrastrukturális beruházásokkal együtt: csatornázás, útfelújítás az érintett településeken stb.) A finanszírozás formája: kizárólag hazai központi költségvetési előirányzatból vissza nem térítendő támogatás formájában történő finanszírozás A támogatás mértéke (VTT): 5, 8 Mrd Ft. Megvalósult beruházások Tiszaroffi árvízi tározó

12 Megvalósult beruházások Cigándi árvízi tározó Kivitelezés Azonosító: KIOP /2 A projekt megvalósítási időszakának kezdő időpontja: április 25. (Támogatási szerződés aláírása) A projekt megvalósításának befejezése: május 31. (Támogatási Szerződés 4.sz. módosításában az utolsó mérföldkő) A projekt bruttó összköltsége: 16,5 Mrd Ft.

13 Megvalósult beruházások Hanyi – Tiszasülyi tározó Kivitelezés Azonosító:KEOP-2.1.1/2F A Projekt megvalósítási időszakának kezdő időpontja: szeptember A Projekt megvalósításának határideje: július A Projekt bruttó összköltsége: 18,8 Ft A finanszírozás formája: Kohéziós Alapból és hazai központi költségvetési előirányzatból vissza nem térítendő támogatás formájában történő finanszírozás A támogatás mértéke: a Projekt elszámolható összköltségének 100 %-a, de legfeljebb Ft

14 Kivitelezése Azonosító: KEOP-2.1.1/2F A Projekt megvalósítási időszakának kezdő időpontja: március A Projekt megvalósításának határideje: április A Projekt bruttó összköltsége: 17,4 Mrd Ft A finanszírozás formája: Kohéziós Alapból és hazai központi költségvetési előirányzatból vissza nem térítendő támogatás formájában történő finanszírozás A támogatás mértéke: a Projekt elszámolható összköltségének 100 %-a, de legfeljebb Ft. Folyamatban lévő beruházások Szamos – Kraszna közi tározó

15 Vízrendezési művek kezelőnkénti megoszlása a TIVIZIG területén A TIVIZIG működési területe: km 2 Csatornák hossza: km TIVIZIG kezelésű km társulati kezelésű km önkormányzati kezelésű km üzemi, magán kezelésű km Szivattyútelepek: TIVIZIG kezelésű 28 db kapacitás: 89,2 m 3 /s Hordozható szivattyúk: 78 db kapacitás: 17,5 m3/s Tározók: 27 db kapacitás: 76,4 millió m 3

16 Tisza – Körös-völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer (TIKEVÍR) nagyvízi üzemállapot

17 Belvíztározás a Hortobágy-Berettyó vízgyűjtőjén 2000-ben

18 Belvíztározók a TIVIZIG területén Bagaméri II. tározóCsökmői tározó Fehértói tározóGörbeházi tározó

19 A TIVIZIG és a HNPI Mintaterv kidolgozási javaslata

20 A mintaterület bemutatása Elhelyezkedése: A mintaterület a 47. sz. Kálló - Alsónyírvíz belvízrendszerben, a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet területén helyezkedik el. Nagysága: A Nagy-ér szelvényéhez tartozó 650 km 2. Jellemzői: Természetvédelmi szempontból: –Változatos morfológia és mikroklíma –Sokszínű, gazdag növény és állatvilág –Két jellegzetes és egyben szélső élőhely típus jelenléte (száraz homokpuszták és nedves nyírvíz – laposok Vízügyi szempontból: –A szélhordta homokbuckák megközelítően Észak – Déli völgyeinek vízelvezetését a keresztirányú dombok átvágásával oldották meg. –Az 1970-es években történt fejlesztések során a mértékadó belvíztömeg elhelyezésére tározó rendszer létesült. (Fehérszíki, Bagaméri I-II, Álmosd-Kokadi, Létavértesi, Szentannapusztai, Vámospércsi) –Viszonylag nagy esésű, változó beágyazottságú csatornák.

21 Elvégzendő feladatok

22 Köszönöm megtisztelő figyelmüket ! Orbán Ernő osztályvezető TIVIZIG


Letölteni ppt "VÍZVISSZATARTÁS Tározók a területi vízgazdálkodás szolgálatában Hadú-Bihar Megyei Mérnöki Kamara által szervezett szakmai továbbképzés Debrecen, 2014."

Hasonló előadás


Google Hirdetések