Kéthly Anna Budapest 1889 - Blankenberge 1976 Írásom „ ihletője” Mészáros Márta filmje: „Az utolsó jelentés Annáról” volt, melyből ugyan keveset tudtam.

Az előadások a következő témára: "Kéthly Anna Budapest 1889 - Blankenberge 1976 Írásom „ ihletője” Mészáros Márta filmje: „Az utolsó jelentés Annáról” volt, melyből ugyan keveset tudtam."— Előadás másolata:

1 Kéthly Anna Budapest 1889 - Blankenberge 1976 Írásom „ ihletője” Mészáros Márta filmje: „Az utolsó jelentés Annáról” volt, melyből ugyan keveset tudtam meg a „célszemélyről” , ezért egy kicsit ‘kutakodtam’. László Judit Budapest, 2011.XI.19.

2 1917 - a fiatal szakszervezeti mozgalmár

3 1889. november 16-án született Budapesten sokgyermekes munkáscsaládban. Munka mellett végzett el négy polgárit, gyors- és gépírói, majd könyvelői képesítést szerzett, megtanult németül és angolul. 1905-től a Tolnai Világnapja szerkesztőségi alkalmazottja, 1907-től Budapesten és Kassán különböző cégeknél magántisztviselő volt. Fiatalon bekapcsolódott a tisztviselőnők szervezkedésébe, így jutott el a szociáldemokrata nőmozgalomhoz.

4 1922 – országgyűlési képviselőként

5 1917-től a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) taqja volt. Az 1918-as őszirózsás forradalmat üdvözölte, viszont a Tanácsköztársaságot elutasította. A nőmozgalom egyik vezetője lett. Meggyőző fellépésével tekintélyt és befolyást szerzett, 1922-től 1948-ig a pártvezetőség tagja, és országgyűlési képviselő volt. A róla elterjedt mondás szerint "Egyetlen férfi van a parlamentben - az is nő". Országgyűlési képviselősége idején elmondott csaknem ezer beszéde, felszólalásai színvonala és férfias keménysége révén a szociáldemokratákkal szembenálló képviselők tiszteletét is kivívta.

6 1930-as évek: már ismert politikusként

7 A két világháború között főleg szociális kérdésekkel foglalkozott. Az 1930-as évek második felétől fellépett a német orientáció, a szélsőjobboldali törekvésekkel szemben. A parlament egyetlen képviselője volt, aki a zsidótörvények ellen szót emelt és nem szavazta meg azokat.

8 Londoni tárgyaláson

9 Pártja megbízottjaként tárgyalt a polgári politikusokkal és az angolszász szövetségesekkel a háborúból kiugrás lehetőségéről. 1945-től a Szociáldemokrata Párt politikai bizottságának tagja, 1948-ig pártja frakcióvezetője és a parlament alelnöke volt.

10 1947 – országgyűlési képviselőként a Parlamentben

11 Az SZDP egyik legnagyobb tekintélyű vezetőjeként célja a politikai szabadság, a többpárti parlamenti demokrácia és pártja önálló arculatának a megőrzése volt.

12 1946-1948

13 Kéthly Annát, mint a munkásegység ellenzőjét 1948-ban kizárták a pártból, majd megfosztották képviselői mandátumától. 1950-ben összeesküvés és kémkedés vádjával az ÁVH letartóztatta, 1954-ben életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, de még ugyanezen év végén - nemzetközi nyomásra - egyéni kegyelemmel szabadult.

14 1956 – a forradalom napjaiban készült fotó

15 1956-ban részt vett az SZDP újjászervezésében, október 31-től a párt elnöke, november 2. és 4. között pedig Nagy Imre kormányának államminisztere volt. 1956 novemberében a II. Internacionálé bécsi értekezletén értesült a szovjet intervencióról, ezért nem tért vissza Magyarországra. New Yorkba utazott, hogy tájékoztassa az eseményekről az ENSZ Biztonsági Tanácsát, s emigrációba kényszerült.

16 Röpirata az 1956-os szabadságharc idejéből

17 1957 – New York, a Nagy Imre kormány hivatalos ENSZ delegáltja

18 Kéthly Anna Belgiumban telepedett le, és 1957-ben a Kádár-rendszerrel szemben álló Magyar Forradalmi Tanács elnöke, valamint a Szabad Magyarország Nemzeti Képviselete nevű emigráns szervezet elnöke is lett. Részt vett az ENSZ magyar bizottsága jelentésének elkészítésében, amely kiállt az 1956-os forradalom ügye mellett. 1958-tól az MSZDP emigrációban létrejött szervezetének elnöki teendőit látta el. 1957 és 1964 között ő szerkesztette a Londonban kiadott Népszavát. 1973-ban vezetésével dolgozták ki a Szociáldemokrata Alternatívát, az emigráns szociáldemokrata párt új programját. Brüsszelben a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének Szolidaritási Alapjától kapott segélyekből élt.

19 Golda Meir – életre szóló barátok voltak

20 1962-ben az 1954-es vádak alól felmentették, de egyúttal államellenes tevékenység miatt 3 év börtönbüntetésre ítélték. Utolsó éveiben hazavágyott, de hiába: a magyar szociáldemokraták karizmatikus vezetője 1976. szeptember 7-én hunyt el a belgiumi Blankenbergében.

21 Kéthly Anna sírja Rákoskeresztúron

22 Hamvait 1990. októberében hozták haza, és november 3-án a 300-as parcellában helyezték örök nyugalomra. 1994. július 7-én jogilag rehabilitálták.

23 2005 – Emléktábla a Pozsonyi út 40-es házon, ahol utolsó budapesti lakhelye volt

24 Kéthly Anna a hazai szociáldemokrata párt meghatározó alakja volt, akit nemzetközi tisztelet övezett, és aki élete végéig minden körülmények között kitartott elvei mellett. A szociáldemokrata párt 1949-es felszámolása a Kádár-korban tabutéma volt és máig nem beszélték ki a történteket, mint ahogy Kéthly Annát is nagyon kevesen ismerik manapság.