Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Magyar energiapolitika, energiastratégia, energiapiac ma Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem kutatóközpont-vezető A MAGYAR ENERGIAFOGYASZTÓK SZÖVETSÉGE.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Magyar energiapolitika, energiastratégia, energiapiac ma Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem kutatóközpont-vezető A MAGYAR ENERGIAFOGYASZTÓK SZÖVETSÉGE."— Előadás másolata:

1 Magyar energiapolitika, energiastratégia, energiapiac ma Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem kutatóközpont-vezető A MAGYAR ENERGIAFOGYASZTÓK SZÖVETSÉGE XXI. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA Hódmezővásárhely, október 13.

2 2 1) Nemzetközi és hazai helyzetkép

3 3 Forrás: ENTSO-E database Az európai villamosenergia- felhasználásban és termelésben csak a megújulók mértéke nőtt 2010 óta (2013-ban közel 15%), miközben a fosszilis és kisebb mértékben a nukleáris termelés visszaszorult. Az európai villamosenergia-termelés alakulása

4 4 Forrás: ENTSO-E Statistical Yearbook Évről évre dinamikusan nő Európában a nemzetközi villamosenergia- forgalom

5 5 A német áramtermelés szerkezete 2012-ben Németország 2012-ben annak ellenére tudta növelni áramexportját, hogy 2011-ben atomerőművei részleges bezárásáról döntött.

6 Erőművek leállítása és építése – három helyen USA EU-28Kína leállítás építés GW Forrás: IEA 2013, idézi Stróbl

7 Egy technológiai forradalom – amiből Magyarország (egyelőre?) kimaradt  2011-ben a megújuló villamosenergia-termelésbe történő befektetések 17%-kal növekedve 257 milliárd dollárra nőttek  2008 óta a megújuló energia szektorba történő befektetések minden évben meghaladták a fosszilis szektorba irányuló új befektetéseket;  2011-ben az újonnan létrejövő globális villamosenergia-termelő kapacitások 44%-a, az új erőművi termelés 31%-a megújuló alapú  A megújuló energiák 2020-ra az EU teljes energiaigényének 20%-át fedezhetik. EU Net capacity increase between 2000 and 2010

8 8 A technológiai fejlődés hatása az fotovillamos (PV) beruházási költségekre

9 Forrás: Ruggero Schleicher-Tappese, 2012 A napelemek várható kereskedelmi megtérülése (grid parity) Európában 2016-ban (árnyékolt terület)

10 Forrás: OECD Environment Working Paper No Egy indikátor a technológiák eltérő innovációs hátteréhez – a bejelentett szabadalmi oltalmi igények változása

11 Forrás: IEA World Energy Outlook 2013 Az OECD országokon belül a megújuló technológiákon és a gázon kívül az IEA előrejelzése szerint a többi technológia csökken vagy legfeljebb szinten marad a következő évtizedekben. 11 Az IEA előrejelzése a villamosenergia-termelés várható megoszlásáról technológiák szerint

12 Forrás: Ruggero Schleicher-Tappeser, 2012 A Top-down megközelítéstől az együttműködő rendszerszemléletig

13 13 Forrás: CEN-CENELEC-ETSI Smart Meters Coordination Group 2013.

14 14 Külső kihívások – EU szándék az okos mérés bevezetésére az energiaszektorban  Az aktuális ár (pl. kWh /Ft) és a pillanatnyi fogyasztás  Grafikus formában ugyanolyan típusú nap fogyasztásának összehasonlítása, előző évi görbével.  Összehasonlítás lehetősége egy szabványos terhelési görbével.  Kapcsolati információk a szolgáltatók / kereskedők ügyfélirodáihoz. Európai Parlament és a Tanács 2006/32. irányelvének 13. cikke: („Metering and informative billing of energy consumption”) foglalkozik az energiamérésekkel szembeni elvárásokkal. A Tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy legalább az alábbi információk eljussanak a fogyasztókhoz: Európai Parlament és a Tanács 2009/73. irányelve a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról  Lehetővé kell tenni, hogy az intelligens mérési rendszerek bevezetése gazdasági értékelésen alapuljon. [Peambulum (52)]  A tagállamok biztosítják az intelligens mérési rendszerek bevezetését (piac, költségek, gazdasági ésszerűség figyelembevételével). A bevezetés ütemtervéhez értékelést készítenek legkésőbb szeptember 3-ig. A konkrét ütemtervről az értékelés alapján döntenek. [1. Melléklet]

15 15. A korai előkészítés ellenére Magyarországot mostanra a „lemaradók” közé sorolják az okos mérés területén Forrás: European Smart Metering Landscape Report 2012.

16 16 Forrás: Prognos Ag Paradigmák csatája: ha a megújuló részarány 50% fölé kerül, nincs „békés egymás mellett élés” a zsinórtermelő kapacitásokkal - nem fér össze a két technológia hosszú távon.

17 17 A növekvő megújuló energia részarány egyre nagyobb részben elégíti ki az energiaigényeket, de közben új szabályozási kihívásokat jelent a szektor szereplői számára. A legfrissebb felmérések szerint az energetikai társaságok által említett legnagyobb kihívások az osztott termelés, az intelligens rendszerek és az energiatárolás január május Helyzetkép Németországból

18 Forrás: Energiewirtscahftliche Tagesfragen, 63. k. 11. sz p költség / ár, €/MWh többlet megújuló kereslet kínálat (korábbi) p* többlet költség- különbség egyen- súly piaci ár kínálat (újabb) p** az ár csökken órás villamos energia, MWh A megújulók terjedésének hatása a kereslet-kínálat egyensúlyára A legalacsonyabb határköltséggel a megújulók (szél és nap) működtethetők, így ezek a teljes kínálati görbét jobbra tolják.

19 19 A tőzsdei árak alakulása Európában

20 20 A technológiák közötti átrendeződés – csökkenő zsinórtermelés (baseload) igény 2025-ben 1700, 2035-ben 2700, 2045-ben 3700 óra „ingyen” áram lesz elérhető a német piacon a jelenlegi előrejelzések szerint. Ez lehetetlenné teszi a baseload technológiák piaci megtérülését. Csúcserőművek (főleg gáz) Csak megújulók

21 21 Az időjárásfüggő technológiák elterjedésének hatása az alaperőművek kihasználtságára A francia atomerőművek kihasználtsága 2011 óta csökken miközben termelési részarányuk 77,5%-ról 73,2%-ra esett vissza. A megújulók elterjedése felértékeli az alaperőművek szabályozhatóságának fontosságát. c

22 22 Az európai versenyképesség és a gázárak alakulása – hosszú idősoron

23 23

24  30,31 TWh = 100% Az összes villamosenergia-felhasználás 71,8%-a 2013 A magyar erőművek termelése 2013-ban

25 A magyar importszaldó havi részaránya

26 26 2) Az árszabályozás és az energiaárak összefüggései európai kitekintésben

27 27 A lakossági szolgáltatások körében alkalmazott árszabályozási módszertanok Európában A lakossági árszabályozás folyamatosan veszít népszerűségéből a tagállamok körében; A CEER 26 EU országot áttekintő 2012-es elemzése szerint a hatósági árszabályozást alkalmazó 14 tagállam közül 11 jelezte, hogy a szabályozott ár mechanizmusának kivezetését tervezi.

28 28 Az árszabályozás ténye illetve annak hiánya nem befolyásolta az átlagos lakossági energiadíj mértékét (r=-0,01); A lakossági árszabályozást fenntartó országokban magasabbak az ipari energiadíjak és keresztfinanszírozásra utaló kapcsolat figyelhető meg a hálózati díjak átlagos mértéke tekintetében is; Az egyes fogyasztói szegmensek közül az árszabályozást fenntartó országokban alacsonyabbak a legkisebb fogyasztású fogyasztói szegmens árai, míg a liberalizált piacokon a nagyfogyasztói szegmensbe tartozó fogyasztók által fizetendő díjak kisebbek (méretgazdaságosság / keresztfinanszírozás). Átlagos háztartási energiadíj Átlagos ipari energiadíj Átlagos háztartási hálózati díj Átlagos ipari hálózati díj Árszabályozás van (1=igen/0=nem) r= -,001r=0,148r=-0,353r=0,061 Forrás: saját számítások az EUROSTAT, félévi adatsor, CEER és HEPI alapján Az árszabályozás hatása az áramárak egyes komponenseire

29 29 Az európai uniós átlagos lakossági áramárak egyes komponenseinek alakulása háztartási fogyasztói csoportonként, félévében Tax=adók (beleértve az ÁFA-t); Net=hálózati díjak; Ener=energiaköltség Fogyasztási értékhatárok: H kWh

30 30 Változás január november Nettó díjváltozás (FT/kwh) Átviteli hálózatra történő csatlakozás esetén 44,4%0,68 Elosztó hálózatra történő csatlakozás esetén Nagyfeszültségű csatlakozás 29,3%0,65 Nagy/középfeszültségű csatlakozás 26,7%0,99 Középfeszültségű csatlakozás 29,9%1,70 Közép/kisfeszültségű csatlakozás 30,5%2,34 Kisfeszültségű csatlakozás I. (profilos) -8,0%-1,24 Kisfeszültségű csatlakozás II. (vezérelt) -3,7%-0,28 Kisfeszültségű csatlakozás III. (nem profilos) 9,7%1,37 Átlag 1,7%0,16 Illusztráció a keresztfinanszírozásra: a rendszerhasználati díjak változása a magyar villamos energia szektorban 2010 és 2013 között Forrás: saját számítások a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai alapján A „kötelező” lakossági rezsicsökkentés hatását a MEKH az ipari fogyasztók díjtételeinek emelésével ellensúlyozta.

31 31 Egy részletesebb kimutatás: a Household Energy Price Index kutatás (HEPI) által felmért lakossági áramárak A Household Energy Price Index (HEPI) 23 főváros adatait tartalmazza, 22 EU tagállam mellett a szerbiai adatokat. A számítás részletes metodológiája és az adatok a oldalon érhetők elhttp://www.energypriceindex.com/

32 32

33 február ÁFA százalék Energiaadó százalék Energia és hálózati díjak Pearson Correlation -,530 * -,073 Sig. (2-tailed),011,746 N 22 * Szignifikáns kapcsolat 95%-os megbízhatósági szinten Az ÁFA, bár nem szektorális adó, jellemzően alacsonyabb azokban az országokban, ahol magasabbak az energia- és hálózati díjak; Az energiaadók mértéke és az adók nélküli árelemek között nem sikerült feltárni érdemi statisztikai összefüggést – úgy tűnik, itt az adó mértékét inkább egyéb energiapolitikai célok befolyásolták; Magyarország volt az egyetlen a vizsgált országok közül, ahol a háztartások egyáltalán nem fizettek energiaadót a vizsgált időszakban. Az adók és a lakossági áramárak összefüggései Forrás: HEPI, 2014 februári adatok

34 34 A háztartási áramárban fizetett energiaadó mértéke pozitív irányú összefüggést mutat a megújulók elterjedésével; Az ipari és lakossági energiadíjak közötti kapcsolat sokkal szorosabb, mint a hálózati díjak közötti – utóbbinál nagyobb a szabályozói beavatkozások hatása. További érdekes megfigyelések az áralakulás és az árszabályozás összefüggésrendszerében

35 35 Konklúzió helyett: 2014-ban az IMD éves versenyképességi jelentése alapján az a két ország, Németország (2014-ben 6. helyezés a 2013-as 9. hellyel szemben) és Dánia (9. hely a 12. hellyel szemben) tudott legnagyobb mértékben javítani helyezésén, amelyeknél a legmagasabbak a lakossági áramárak és amelyek a legnagyobb mértékben köteleződtek el az új, innovatív energiatermelési technológiák mellett.

36 36 3) Magyarországi vállalati helyzetkép

37 37 A szabályozórendszer változásai visszavetették a szektor beruházási aktivitását

38 38 A magyarországi energiakereskedők jellemző pénzügyi mutatóinak alakulása

39 39 A hazai irányítású vállalatok 2012-ben szignifikánsan jobb eredményt értek el, mint a külföldiek (α=0.05, r=.457, n=22), köszönhetően a „helyzetbe hozásnak”  2011 végétől megváltoznak a játékszabályok – hatósági ár bevezetése, veszteség az egyetemes szolgáltatáson  Különleges jogok és kivételek biztosítása az állami és „állam- közeli” szereplőknek

40 40 A multinacionális cégek relatív gyorsan adaptálódtak a megváltozott környezeti feltételekhez – 2013 nagy vesztesei az állami és állam- közeli cégek  Az E.ON és a GDF szignifikánsan növelte üzemi eredményét, míg az EDF és az RWE növelte a kifizetett osztalékot, anélkül, hogy romlott volna a profitabilitása.

41 41 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Magyar energiapolitika, energiastratégia, energiapiac ma Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem kutatóközpont-vezető A MAGYAR ENERGIAFOGYASZTÓK SZÖVETSÉGE."

Hasonló előadás


Google Hirdetések