Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AZ USA KIALAKULÁSA ÉS NAGYHATALOMMÁ VÁLÁSA A gyarmati kortól a világpolitikai tényezővé válásig.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AZ USA KIALAKULÁSA ÉS NAGYHATALOMMÁ VÁLÁSA A gyarmati kortól a világpolitikai tényezővé válásig."— Előadás másolata:

1 AZ USA KIALAKULÁSA ÉS NAGYHATALOMMÁ VÁLÁSA A gyarmati kortól a világpolitikai tényezővé válásig

2 Pluribus unum – sokból egy

3 A gyarmati korszak XVI. század - Dél felől: spanyolok (katonák) → arany - Észak felől: franciák (telepesek) → mezőgazdaság, prémvadászat XVII. század - Atlanti partvidék: angolok (telepesek) → mezőgazdaság

4

5 Az angol gyarmatok gazdasága Indiánok kiirtása (harcok, betegségek) → Észak: egyéni farmergazdaságok (gabona) Dél: rabszolgatartó ültetvények (gyapot, cukornád, dohány) (bekapcsolódnak az angol világkereskedelembe) Ipar: hajóépítés, textilipar (kikötővárosokban – New York, Boston) Kereskedelem: rabszolga, rum, ültetvényes termények (Európába szállítják)

6

7

8

9

10 Az angol gyarmatok kormányzása A telepesek elvándorlásának oka: vallási (radikális protestánsok-puritánok) → önigazgatás hagyománya + nehéz körülmények (indiánok elleni harc), magukra utaltság → Önálló, a koronától lazán függő gyarmatok (13) - önálló törvényhozás - saját végrehajtó hatalom - adók jóváhagyása

11 A Mayflower – az első angol telepeseket ez a hajó hozta New Englandbe

12 A gyarmatok népességének gyarapodása „Az agglegény vagy aggszűz oly ritka közöttük, mint a hulló csillag.”

13

14

15 Az angolok gyarmatpolitikája „Üdvös elhanyagolás”: nem avatkoznak be a gyarmatok belső ügyeibe XVIII. század közepe (7 éves háború) → szigorúbb gyarmatpolitika (pénzügyi gondok és a verseny miatt) → nyersanyagtermelő és árufelvevő piacként egyre fontosabb a terület

16 Brit gyarmati intézkedések 1763: földfoglalás és letelepedés tilalma a nyugati területeken 1764: papírpénz nyomásának tilalma 1764: vám kivetése a cukorra, melaszra, borra, kávéra, selyemre, vászonra 1765: beszállásolási törvény 1765: bélyegtörvény (okmánybélyeg még a kártyákra is!) 1767: vám kivetése az eddig vámmentes árucikkekre 1773: Kelet Indiai Társaság teakereskedelmi monopóliuma

17 Amerikai reakciók Északi és déli gyarmatok összefogása (felvilágosodás eszméinek hatására) → adók, vámok fizetésének megtagadása (vámtisztek elkergetése) → „képviselet nélkül nincs adózás” → angol áruk vásárlásának bojkottja → „bostoni teadélután” (blokád, Massachusets önállóságának korlátozása)

18

19 A függetlenségi háború ( ) 1774: kongresszus Philadelphiában → gyarmatok szövetsége, jog az önálló törvényhozáshoz → angolok lépéseinek törvénytelenné nyilvánítása 1776: Függetlenségi nyilatkozat (Thomas Jefferson) → függetlenség → egyenlőség → népfelség elve → képviseleti kormányzat → szabadságjogok (élet, szabadság, boldogulás) 1781: Yorktown – döntő győzelem (George Washington) 1783: Versailles-i béke → indiánok ellen használt partizántaktika → francia segítség

20 A Függetlenségi nyilatkozat aláírása

21

22 Az USA alkotmánya (1787) Szövetségi köztársaság → hatalmi ágak szétválasztása → erős központi hatalom - széleskörű hatalommal rendelkező elnök - közös pénzügy, hadügy, külügy - közös pénz (Dollár) → kétkamarás törvényhozás (Kongresszus) - Képviselőház: lakosság számarányának megfelelően küld képviselőt - Szenátus: államonként 2 követ

23

24

25 Gazdasági fejlődés Akadálytalan területi növekedés: mezőgazdaság, nyersanyagok → XIX. század közepe: terjeszkedés a Csendes-óceánig → Monroe-elv: „Amerika az amerikaiaké” (érdekeltség Dél-Amerikában) Korlátlan munkaerő: bevándorlás Ipari forradalom: egy időben jelenik meg az angliaival

26

27 Észak és Dél különbségei Észak: → iparcikkek előállítása (nagy belső piac, európai tőkebefektetők) CÉL: hazai iparcikkek, hazai gyapotfeldolgozás → védővámrendszer Dél: → iparcikkek fogyasztása, kereskedelem Európával CÉL: szabad kereskedelem (drága gyapot, olcsó iparcikkek) Ellentét: Engedélyezzék-e az újonnan csatlakozó államokban a rabszolgatartást?

28 Abolicionista mozgalom Rabszolgaság eltörlése → szabadságeszmény → vallási felfogás → Gyűlések, rabszolgakiváltások: főként északon → Republikánus Párt (1854) - védvám - szabad földfoglalás - rabszolga felszabadítás

29 Polgárháború ( ) 1860: Abraham Lincoln győzelme az elnökválasztáson (republikánus!) → 11 déli állam kilép az Unióból: Konföderált Amerikai Államok → Az északi államok törvénytelennek nyilvánítják a lépést → fegyveres összecsapás: első modern háború! É: 22 millió lakos, ipari erőforrások, flotta D: 9 millió lakos (3,5 millió rabszolga), tisztikar többsége 1862: telepítési tv. 1863: rabszolga felszabadítás (↔ 1866: Ku-Klux-Klan) 1865: dél veresége, USA újbóli egységesülése

30

31

32 Gazdasági fejlődés Tőkebeáramlás, új eljárások, kedvező természeti/társadalmi feltételek Második ipari forradalom: mennyiségi, technikai fölény → USA a világ első gazdasági, katonai nagyhatalma → világpolitikai tényező! - „dollárdiplomácia”: gazdasági befolyás megszerzése → „nyitott kapuk elve”: szabad kereskedelem (Kína, Dél-Amerika) - katonai erő bevetése: Panama csatorna, Karibi térség (Kuba, Puerto Rico)

33 Folyt. köv.


Letölteni ppt "AZ USA KIALAKULÁSA ÉS NAGYHATALOMMÁ VÁLÁSA A gyarmati kortól a világpolitikai tényezővé válásig."

Hasonló előadás


Google Hirdetések