Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 QUO VADIS MAGYAR FELSŐOKTATÁS? TÜKÖR- ÉS JÖVŐKÉP Bazsa György, FTT elnök Budapest – 2004. szeptember 29.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 QUO VADIS MAGYAR FELSŐOKTATÁS? TÜKÖR- ÉS JÖVŐKÉP Bazsa György, FTT elnök Budapest – 2004. szeptember 29."— Előadás másolata:

1 1 QUO VADIS MAGYAR FELSŐOKTATÁS? TÜKÖR- ÉS JÖVŐKÉP Bazsa György, FTT elnök Budapest – szeptember 29.

2 2 A magyar felsőoktatás európaisága: Református kollégiumok (Sárospatak, Debrecen, Pápa, Erdély): peregrinusok Nagyszombati Egyetem → ELTE Selmecbánya, Georgikon: európai úttörők XIX. század: elit-intézmények, műszaki-gazdasági felsőoktatás kibővülése XX. század második fele: a duális rendszer – egyetem/főiskola – kifejlődése, bővülése (ffokú technikumok → főiskolák; ffokú óvó- és tanítóképzés; eü-szakemberképzés stb.)

3 3 A rendszerváltás a felsőoktatásban: Megrázkódtatás nélkül váltottunk. Itthon és külföldön elismert teljesítmény (Nobel-díjasok, külföldiek képzése itthon, külföldi ösztöndíjak, professzúrák, tudomá- nyos publikációk, nemzetközi elismerés stb.), ám „változatos” színvonal (hallgatólagosan); 3×-os hallgatói létszám, alig növekvő oktatói és infrastrukturális kapacitás mellett – tár- sadalmi nyomásra, intézményi érdekből; rugalmasabb, de még merev képzési rendszer; óvatos, de érezhető nyitás a társadalom felé; 1993: új felsőoktatási törvény.

4 4 Új lehetőségek és kényszerek: intenzívebb lett a nemzetközi kapcsolat rendszer – hallgatói és oktatói téren is; a doktori (PhD) képzés és fokozatadás egye- temi jog és kötelesség lett; a minőségértékelés (akkreditáció) új és erős tényező lett a magyar felsőoktatásban; a költségvetési támogatás alig nőtt, sőt egyértelmű fajlagos forráskivonás történt; megjelent a („soft”) nem-állami felsőoktatási szektor – a versenyhelyzet előszeleként; az oktatáspolitika az elaprózott intézmény- rendszert felemásan integrálta;

5 5 Nézzünk önkritikusan a tükörbe! - 1 Ideológiai felszabadulás → expanzív elszabadulás: szakburjánzás folyt/folyik (félezer szak!); karok, tanszékek túlszaporodtak; félezer (!) doktori program alakult; a felvételi rendszer szinte áttekinthetetlenné és piacivá torzult, s a középiskola e téren lassan diszfunkcionálissá vált; szakokban, létszámban nem a munkaerőpiac, hanem az intézményi érdek diktál(t), s ezt az oktatáspolitika támogatta, nem korrigálta; az intézményi kreditrendszerek alig konver- gálnak, inkább divergálnak;

6 6 Tükör – 2 egyetemi tanári kinevezések mennyisége gyorsan nőtt, színvonala gyorsan csökkent; a habilitáció erősen elértéktelenedett; „IC-professzorok”, oktatók hada működik; az intézményi elektronikus tanulmányi rend- szerek (ETO-k) jobbára inkompatibilisek; „megszaladt” a kihelyezett képzés: vitatható minőség, (késztetett) bevétel-centrikusság; eluralkodott a mennyiségi szemlélet a minőség rovására, bár a MAB fékezett (volna); csak „academic” akkreditáció van, hiányzik a „professional”, a munkaerőpiac ítélete;

7 7 Tükör – 3 egyszerre van forráshiány és pazarlás (pl. 9 jogászképzés, >40 közgazdaképzés stb.); a szakstruktúra jórészt intézmény- és csak kis részben munkaerőpiac-centrikus; mozdult, de lassan (informatika, menedzsment stb.); „termékünket” nem minősíti valódi piac: nincs szervezett visszajelzés, értékelés; a felsőoktatás hatékonyságát nem tudjuk ele- mezni, mérni, így nem tudjuk javítani sem; nem tudunk valós költségelemzést készíteni; ritkák a felsőoktatáspolitikai elemzések, inkább csak kurzusdöntések vannak.

8 8 Tükör – 4 az oktatás ismeret- és alig készségcentrikus; gyakran gyenge a szervezési, jogi, gazdasági, kommunikációs, vezetési, nyelvi felkészítés; a felsőfokú szakképzés alig integrálódott a felsőoktatás rendszerébe; nem alakult ki a tömegoktatáshoz (a gyen- gébb hallgatói anyaghoz is igazodó) peda- gógiai-módszertani oktatáskultúra; de nem elég szervezett az elitképzés rendszere sem (jók a doktori iskolák, de belterjesek); nincs hallgatói tanácsadási rendszer; nincs pályakövetés és ebből következtetés.

9 9 Tükör – 5 a finanszírozás csak nevében normatív, lényegében (alku-) bázisfinanszírozás folyik; az állami költségvetésen kívül nincs jelentős bevételi többletforrásra lehetőség; csak felépíteni szeretünk, leépíteni nem; nincs „cost/benefit” elemzés; a tandíj a politika áldozatává vált; az illetményrendszer mechanikus, nincs elég teljesítményeleme (csak az előlépés ilyen); sajnos az amortizáció „ismeretlen” a felső- oktatásban; lassan épül a minőségbiztosítás, -kultúra.

10 10 Tükör – 6 az intézményvezetésben a tulajdonosi, munkál- tatói és munkavállalói funkciók keverednek; a rotációs rendszer „kollegiális” mentalitást eredményez („ma én, holnap te”); a vezetői poszt nem karrier-, főleg presztizs-, rossz esetben érdekpozíció; nagy intézmények, bonyolult szervezet, nagy költségvetések – a vezetők habitusa elsősor- ban akadémiai, és kevésbé menedzseri; osztott vezetés, jogkörök: a testületek nem vonhatók felelősségre (a hiányért csak a helyzet felelős, a személy sohasem);

11 11 JÖVŐKÉP: Quo vadis? Európában vagyunk: EFT-ben egyetértünk  Merre halad Európa (és a világ)? Bologna: lineáris képzési ciklusok – számos tisztázandó kérdés + B(ologna)-vonzatok:  intézményrendszer: egyetem/főiskola  oktatói feladatok és követelmények  finanszírozási következmények  minőségbiztosítás Intézményirányítás: ez „érdek-érzékeny” kérdéskör – feszültségekkel  IT funkciók, az autonómia pontosítása Az állam funkciói, az állami irányítás

12 12 JÖVŐKÉP: az új törvény Célja: a felsőoktatás minőségének javítása, átjárható intézmények – MK és EU szinten, a magyar diplomák versenyképességének fokozása, eredményes csatlakozás az Európai Felső- oktatási Térséghez, az oktatás,kutatás egységének megvalósítása, korszerű működési formák elterjesztése.

13 13 Merre halad Európa és a világ? EFT, EKT: európai dimenziók, mobilitás; a FO nyitott társadalmi alrendszer legyen; esélyegyenlőség – általános hozzáférési esély a felsőoktatáshoz: tehát tömegek ante portas és a kapukon belül is; szelekció a szférán belül: sokaknak rövidebb képzési idő, kevesebbeknek/”jobbaknak” magasabb képzés, végül szakmai elitképzés; társadalmi és korkihívások: globalizáció, informatika, készség-erősség, változtatás- képesség (tanulás egy életen át), kommuni- káció/marketing (eladni nehéz,nem termelni)

14 14 erősödő nemzetközi verseny minden téren megszorítások a közpénzekben, közvetlen és közvetett érintettek hozzájáruláskényszere; felelős(ségre vonható) menedzsment; elszámoltathatóság, átvilágíthatóság, cost/be- nefit elemzés; társadalmi nyitottság: regionális funkciók, szolgáltatások nyújtása – bővülő misszió; minőség-orientáltság; gyors reagálás a munkaerőpiac igényeire; tanulás egy életen át; EAIR 2004: „Knowledge Society Crossroads”

15 15 Bologna: ciklusos képzési szerkezet Három ciklusú, lineáris képzési rend; Európa határozta el, angolszász mintára; mi nem koncepcionális alapvetéssel kezdtük (a hollandok, norvégok stb. igen); Pl. mi a két ciklus azonos és eltérő funkciója? nem egy új rendszert építettünk ki, jobbára a jelen rendszer átmentését céloztuk meg: „kis magyar Bologna” készül; az alapszakrendszer konszenzusban (vagy inkább alkukban) alakult ki; a mesterszakokról még mindig homályos, nem egyeztetett elképzelések vannak;

16 16 nincs világos koncepció az A:M:PhD:sztk keretszámok és finanszírozás arányaira; a „képesítési keretek” – „képzési és kimeneti követelmények” – „tantervek” rendszer túl komplikált, funkciótlan (szerintem); pl. az évtizede folyó PhD képzés „képzési kereteit” valakinek utólag kell kitalálni); megoldatlan: legyen-e párhuzamosan elméleti és alkalmazott irányultságú alapképzés? mivel segítjük a hallgató „keresztmozgását” a ciklusváltáskor? Fontos lenne! a (kétszakos) tanárképzés ügye kiérleletlen;

17 17 B-vonzatok – 1: intézményrendszer Lesz-e, legyen-e egyetem és főiskola? Mitől egyetem és mitől főiskola az intézmény? Egyetem: az új tudás létrehozásának és továbbadásának (a képzésnek) universitasa – nemzetközi szinten. Kerete: az eredményes kutatásra-fejlesztésre alapozott doktori képzés – és fokozatadási jog. Főiskola: a korszerű szaktudás megszerzése, fejlesztése, alkalmazása és továbbadása. Közös funkció: társadalmi szolgáltatások.

18 18 Részben eltérő funkciók – a minőség nem ennek függvénye. Vannak kiváló főiskolák és gyenge egyetemek – és fordítva! A minőség fontosabb (legyen), mint a cím. Ismertek college/university (USA, NL, D) rendszerek és – ritkábban – csak egyetemből álló hálózatok (GB, CH). A besorolás alapja nem saját döntés – hanem objektív kritériumok teljesítése és értékelése (ha egyetem akar lenni az intézmény).

19 19 B-vonzatok – 2: oktatók mire fel a munkakör és cím különválasztása? a mai oktatói besorolási rend eltérő funkció- és követelményrendszerre épül; az új képzési rend konvergálást indikál; az egységes besorolási (előléptetési) rendszer csak egységes követelményrendszerre épülhet: ennek érvényesítése ma komoly feszültségeket generál(na) mindkét helyen; sok helyen nincs igény és feltétel az egyetemi tanári/docensi követelmények teljesítéséhez; egy lehetőség: (ált.) tanársegéd – adjunktus; egyetemi ill. főiskolai docens/tanár;

20 20 B-vonzatok – 3: finanszírozás mondjuk ki: önmagában az új rendszer bevezetése nem okozhat azonnali „csődöket”; az intézményi stratégiai tervezéshez tudni kell az A:M:PhD létszám és finanszírozási ará- nyokat (várhatóan 50:25:<25, ill. 1:2:3); jó a speciális költségvetési jogállás terve; jobb lenne hosszútávú kiszámíthatóság (eset- leg a francia szerződéses rendszer); konszolidációra van szükség – de ez nem automatikus, csakis szelektív lehet; ÁFA mentesség és amortizáció szükséges;

21 21 B-vonzatok – 4: minőségbiztosítás Kiemelt bolognai cél (Berlinben 1. hely!) (oktatási) kormány(zat): minőségpolitika intézmény: minőségbiztosítás MAB: minőségértékelés általában: minőségkultúra szükséges!

22 22 Intézményirányítás (nem B-vonzat) kormányprogram (2004): FO vezetőkkel egyeztetve hatékonyabb irányítás kell! „hot topic”: Bologna mellett az oktatási miniszter első számú reformszándéka; – az akadémiai és a stratégiai döntési jog- körök (az akadémiai vezetés és a menedzs- ment) funkcionális elkülönítése; – az állam tulajdonosi funkcióinak intéz- mény-közeli (-beni) gyakorlása; – a felépítés könnyen vállalt döntései mellett/ /után a várható nehéz leépítési döntések „objektiválása” (az érintettek mentesítése);

23 23 Az állam funkciói (nem B-vonzat) rendezendő, hogy miben azonosak és miben különböznek az állami és államilag elismert (magán) intézmények: a törvényben előírt és garantált szakmai és személyi autonómiát minden intézmény gyakorolhassa (állami elismerési feltétel)! az állam ugyanolyan fenntartási garanciát vállaljon, mint a nem-állami fenntartó; az IT az állami fenntartói funkciókat, jogokat gyakorolja. ez ügyben a szféra – az ellenzők többségével – megosztott. Kérdés: tudunk-e változtatni?

24 24 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "1 QUO VADIS MAGYAR FELSŐOKTATÁS? TÜKÖR- ÉS JÖVŐKÉP Bazsa György, FTT elnök Budapest – 2004. szeptember 29."

Hasonló előadás


Google Hirdetések