Üdvözöljük vendégeinket 500. rendezvényünkön! Következő vacsoraestjeink időpontjai: AZ ÜZLET NÁLUNK MAGÁTÓL JÖN 2013.02.18. Vitézy Dávid, a BKK Zrt. vezérigazgatója.

Az előadások a következő témára: "Üdvözöljük vendégeinket 500. rendezvényünkön! Következő vacsoraestjeink időpontjai: AZ ÜZLET NÁLUNK MAGÁTÓL JÖN 2013.02.18. Vitézy Dávid, a BKK Zrt. vezérigazgatója."— Előadás másolata:

1 Üdvözöljük vendégeinket 500. rendezvényünkön! Következő vacsoraestjeink időpontjai: AZ ÜZLET NÁLUNK MAGÁTÓL JÖN 2013.02.18. Vitézy Dávid, a BKK Zrt. vezérigazgatója 2013.03.11. Fekete Csaba, a FŐTÁV Zrt. vezérigazgatója 2013.03.25. Gopcsa Péter, az MVM OVIT Zrt. vezérigazgatója 2013.04.08. Csiba Péter, a GDF SUEZ Energia Holding Hungary Zrt. általános vezérigazgató-helyettese

2 30 + 20 év Pakson Hamvas István vezérigazgató „Royal Diamond Üzleti Klub” Budapest, 2013. február 11. 2

3 Atomerőmű épült… –1964. felmerül az atomerőmű építésének lehetősége –1966. magyar-szovjet államközi egyezmény –1967. paksi telephely kiválasztása, előkészítés, tervezés –1969. tereprendezési munkák –1970. határozat az építkezés elhalasztásáról –1973. nemzetközi olajválság –1974. döntés az építkezés folytatásáról –1975. államközi egyezmény módosítása –1976. megalakul a Paksi Atomerőmű Vállalat –1982. december 14. az 1. blokk indítása 3

4 …óriási szerencsénk volt Biztonsági filozófia váltás –Ø500 mm cső törésére felkészítve, –a nyugati védőépületek feladatához hasonló gáztömör helyiségrendszer, –nem kellett bezárni az EU-ba való belépéskor! Lehetőség, idő az alaposabb felkészülésre –jelenlét az építés, szerelés során –hazai és külföldi betanulások 4

5 …mozgásterünk –Merev főkonstruktőri magatartás –Hiányos információk (megalapozások) –Felkészült tudományos kutatói háttér –Agilis hazai szakembergárda …kezdeti fejlesztések –Pihentető medence átalakítása –Zónamonitorozó rendszer –Blokkszámítógép –3. és 4. blokki irányítástechnika Amikor az NDK-ban leállították az atomerőműveket, mi fejlesztettünk (1990) Ahonnan 1982-ben indultunk… „Ez az erőmű már nem az az erőmű…” Dr.Gadó János 5

6 …a teljesítmény növelés lépései − Tápvíz mennyiség mérés szabványossá tétele − Üzemmód-táblázat pontosítása − 100 % hőteljesítmény elérése − Turbinák retrofitja − Új teljesítménykorlátozási rendszer bevezetése − TN átalakítások − 108 % elérése 6

7 TN projekt: 4 x 500 MW 7 134 MW új termelő kapacitás létesült A program megvalósítása 4,1 Mrd Ft Árbevétel növekmény ≈ 12 Mrd Ft/év Fajlagos beruházási költség 30,6 MFt/MW 8% hőteljesítmény = 5 °C hőmérséklet növekmény a reaktorban új típusú üzemanyag alkalmazása a primerköri nyomásszabályozó rendszer átalakítása az on-line zónaellenőrző számítógépes rendszer módosítása a főkeringtető szivattyúk szállított mennyiségének egységesítése üzemzavari rendszerek bórsav koncentrációjának megnövelése turbina gőznyelő képességének megnövelése

8 A biztonság növelését célzó tevékenység 1986-ban kezdődött. Akkor a szovjet szállító által javasolt intézkedések vizsgálata és megvalósításának előkészítése állt a tevékenység középpontjában. 1991 – 1994 AGNES (Advanced General and New Evaluation of Safety) 1996 – 2002 Átfogó biztonságnövelési intézkedési (BNI) program 1993 – 2002 Program a földrengés veszélyeztetettség vizsgálatára és az erőmű megerősítésére 1998 – 2011 PRISE GF lefúvatás 2002 – Súlyos balesetek kezelése (SBK) 2011 – Célzott Biztonsági Felülvizsgálat és javító intézkedések 8 Folyamatos a biztonság növelése

9 Biztonságnövelési program 1996 és 2002 között összehangolt biztonságnövelési program zajlott (BNI), ami magába foglalta: az üzemzavari szituációk kezelésének javítását, a biztonsági rendszerek megbízhatóságának növelését, a berendezések igénybevételének csökkentését, a hermetikus konténment felülvizsgálatát, az üzemeltetők hatékonyabb oktatását, a földrengésállóság fokozását és a tűzbiztonság javítását. 9

10 Biztonságnövelő átalakítások A digitális reaktorvédelmi rendszer vezénylőben elhelyezett panelje A BNI program egyik legfontosabb eleme: a kiegészítő üzemzavari tápvízrendszer áthelyezése védett épületbe A hermetikustéri zsompszűrők beépítése 10

11 Az atomerőmű biztonságos üzemeltetéséhez magasan kvalifikált és motivált szakembergárdára van szükség A szimulátor 1985-87 között épült finn-magyar együttműködéssel Az emberi hibázás lehetőségének csökkentése A blokkvezénylői személyzet oktatásán túl fejlesztő és teszt környezetet biztosít az átalakításokhoz, rekonstrukciókhoz A KGYK NAÜ-Phare projekt keretében épült 1995-97 között, melyben képzési programok keretében, oktatási célú nagyberendezéseken folyik a karbantartó és műszaki személyzet képzése 11 Az üzemeltető személyzet oktatása Karbantartó Gyakorló Központ (KGYK) Szimulátor Központ

12 Minősítés és megerősítésBeépítés A primerkör nagyenergiájú csővezetékei és berendezései250 megerősítés A főépületi csarnokok (reaktor, turbina) megerősítése1360 t acélszerkezet Tartószerkezetek (reaktorépület, lokalizációs torony)300 t acélszerkezet A primerkör más csővezetékei és berendezései760 megerősítés Biztonsági osztályba sorolt csővezetékek és berendezések a szekunder körben és a turbina csarnoki acél tartószerkezetek megerősítése 160 t acélszerkezet 1500 megerősítés Földrengésállóság növelésére beépített megerősítések 12

13 Súlyos balesetek kezelése A súlyosbaleset-kezelés két kulcseleme a Súlyos Baleset Kezelési Útmutatók bevezetése, valamint műszaki átalakítások végrehajtása: –Súlyos baleseti folyamatokra önálló mérőrendszert és villamos betáplálást alakítottunk ki –Megbízható és radikális nyomáscsökkentési lehetőséget teremtettünk meg, ezzel a nagynyomású tartálysérülés lehetősége elkerülhető –Kialakítottuk a reaktortartályok külső alternatív hűtésének és az olvadék visszatartásának lehetőségét –Passzív autokatalitikus rekombinátorok alkalmazásával biztosítjuk, hogy a hidrogén koncentráció baleseti helyzetekben nem éri el a robbanáshoz szükséges értéket 13

14 Hidrogén rekombinátorok beépítése A súlyos baleseti folyamat „mellékterméke” a hidrogén gáz, amely a cirkónium-vízgőz, azaz a fűtőelem burkolat és a hűtővíz közötti reakcióból keletkezik. 14 Passzív katalitikus hidrogén rekombinátorok beépítése a hermetikus térbe, blokkonként 30 beépítési helyre.

15 Baleseti dízelgenerátorok Baleseti dízelgenerátorok a védett, földrengésálló tárolási helyen Baleseti dízelgenerátor az udvartéri csatlakozási pontoknál 15

16 ‒ Az üzemidő-hosszabbítás (ÜH) megvalósíthatósági (engedélyeztetés, műszaki lehetőségek, megtérülés) vizsgálata 2000-ben kezdődött. ‒ 2005. november 21-én az Országgyűlés 96,6 %-a megszavazta az ÜH-t. ‒ Az ÜH előkészítésének műszaki feladatai: az érintett rendszer(elem)ek körének meghatározása, állapotuk felmérése, öregedési folyamataik azonosítása, az öregedéskezelési programok értékelése, módosítása, további elemzések terjedelme, érvényessége, gondoskodás a minősített állapot fenntartásáról. Üzemidő-hosszabbítás (ÜH) 16

17 ‒ ÜH program kidolgozása: a hosszú távú üzemeltetés feltételeinek meghatározása, a kitűzött célok műszaki feladatainak kidolgozása, végrehajtása. ‒ Hatósági beadványozás: 4 évvel az üzemidő lejárta előtt ‒ ÜH engedélykérelem: az ÜH program feladatainak végrehajtása és annak igazolása, hogy az elvárások teljesülnek (1 évvel az üzemidő lejárta előtt) ‒ Az Országos Atomenergia Hivatal 2012. december 18-án kiadta az 1. blokk továbbüzemeltetésére vonatkozó engedélyt. Üzemidő-hosszabbítás (ÜH) blokk indítása30 éves üzemidő50 éves üzemidő (ÜH) 1.blokk1982. december 14.20122032 2.blokk1984. augusztus 26.20142034 3.blokk 1986. szeptember 15.20162036 4.blokk1987. augusztus 9.20172037 17

18 18 Bővítés: az előkészítéstől a megvalósulásig A Kormány kormánybizottságot állított fel a beruházással kapcsolatos stratégiai döntések előkészítésére. (2012. 05.30.) Az MVM Zrt. létrehozta a paksi atomerőmű bővítésére az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. projekttársaságát. (2012. 08.03.)

19  A paksi atomerőmű blokkjai – feltételezve az üzemidő- hosszabbítást – 2032 és 2037 között fognak leállni. Az új blokkok (P5- P6) belépésével 2025 körül számolnak.  Hosszú távú stratégiánknak 2020-tól biztosítani kell a 2032- 37 közötti leállásokra való felkészülés és működés biztonsági, technikai és humán feltételeit: 19 Hosszú távú stratégia (2020-2037) A nukleáris kapacitás várható alakulása  Az üzemelő blokkok esetén az utolsó napig biztosítani kell a legszigorúbb biztonsági követelményeket.  Az ÜH és CBF feladatokat követő időszakban (2018 -) várhatóan lassulnak a fejlesztések.  Alkalmazkodó képes, hatékony és gazdaságos működés.  Fel kell készülni a blokkok leszerelésére.

20 2011 évhez képest a hazai villamos energia felhasználás csökkent (-1,5%) a hazai villamos energia termelés csökkent (-5,1%) az importból származó villamos energia növekedett (+19,9%) részarányunk a hazai termelésből növekedett (+1,16 %) részarányunk a hazai felhasználásból növekedett (+ 2,83 %) 20 Forrás: MAVIR Zrt. Országos adatok 2012

21 A legnagyobb termelési eredmény (15 793 GWh) Eredményes WANO partneri vizsgálat A Célzott Biztonsági Felülvizsgálat (CBF) folyamatának lezárása. Az EU szakértői nemzetközi felülvizsgálat során megállapították, hogy a magyar felülvizsgálat kellően alapos, valamint az elhatározott intézkedéseket megfelelőnek tartották Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) engedélyével további húsz évig működhet az atomerőmű 1. blokkja Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2012. évi eredményei 21

22 22 Teljesítmény-kihasználási tényező alakulása 1. blokk: 90,81 % 2. blokk: 85,86 % 3. blokk: 91,88 % 4. blokk: 91,04 % Erőmű átlag: 89,9 %

23 1. blokk: 31 nap 21,4 óra 2. blokk: 54 nap 14,0 óra 3. blokk: 29 nap 7,4 óra 4. blokk: 27 nap 1,7 óra 23 2012 évi főjavítások

24 2013. évi célkitűzések A blokkok biztonságos és gazdaságos üzemeltetése Versenyképesség fenntartása Rendelkezésre állás további javítása Az üzemidő-hosszabbítás végrehajtásának folytatása A 2. blokki üzemeltetési engedélykérelem benyújtása Biztonságnövelő átalakítások, CBF javító intézkedések feladatai A 2. blokkon tárolt tokozott üzemanyag szállításra történő előkészítése Célunk, hogy a nukleáris biztonság mindenkori elsődlegessége mellett, optimális költségszinten és műszakilag megalapozottan a lehető leghosszabb ideig termeljünk villamosenergiát. 24

25 25 ÜH beruházások, CBF feladatok ÜH - Zónaolvadék visszatartása - Reaktorakna elárasztás ÜH - Súlyos baleset kezeléséhez szükséges mérőrendszer installálása ÜH - PAE technológiai létesítmények szerkezet megerősítési munkái ÜH - Pihentető medence hűtőkör csőszakaszok megerősítése ÜH - Meteorológiai mérőrendszer kiváltása távérzékelési mérőrendszerrel CBF - BHV I-II. kiépítés közötti csővezeték összekötés, tűzi víz megtámasztás CBF - Súlyos Baleseti Szimulátor létesítése CBF - Pihentető medence vízpótlás biztosítása udvartérről CBF - 10-40BM,BL sínek hosszanti összeköttetése CBF - BQS szalagszűrők és gereb tisztítók biztonsági betáplálás kialakítása CBF - Parti szűrésű kúttelep dízelgenerátoros megtáplálása

26 26 Fontosabb szintentartó beruházások Hűtőgépházi és hűtőrendszeri átalakítások Üzemi főépületek homlokzat-rekonstrukciója II. ütem Üzemi főépület tetőszigetelés rekonstrukció (II. ütem) Szellőző- és klímagép rekonstrukció II. ütem Vegyész mintavételi és mérő rendszer rekonstrukció Biztonsági hűtővíz rendszer Ø 200 mm feletti csővezetékek rekonstrukciója Pótvíz-előkészítő rekonstrukció 6 kV-os elosztók szekunder rekonstrukciója 06R típusú főelosztó berendezések rekonstrukciója

27 27 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!