Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kovács András Donát PhD – Farkas Jenő Zsolt PhD Tudományos munkatársak MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Alföldi Tudományos Osztály LOLAMAR PROJEKT.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kovács András Donát PhD – Farkas Jenő Zsolt PhD Tudományos munkatársak MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Alföldi Tudományos Osztály LOLAMAR PROJEKT."— Előadás másolata:

1 Kovács András Donát PhD – Farkas Jenő Zsolt PhD Tudományos munkatársak MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Alföldi Tudományos Osztály LOLAMAR PROJEKT WORKSHOP - Jánoshalma JANUÁR 23. A VIZSGÁLT SZERB-MAGYAR HATÁR MENTI MUNKAERŐPIAC JELLEMZŐINEK ÉS A MUNKÁBÓL KISZORULT TÁRSADALMI RÉTEGEK PROBLÉMÁINAK MEGÍTÉLÉSE SZAKEMBEREK ÉS ÉRINTETTEK VÉLEMÉNYÉNEK TÜKRÉBEN IPA LOLAMAR HUSRB/1203/213/131

2 Az empirikus vizsgálatok fő célja és módszerei Célok: A térségi, munkaerőpiaci jellegzetességek – problémák és alternatívák - feltérképezése A munkából kiszorult helyi társadalmi csoportok alapos megismerése A szakmai és egyéni meglátások alapján levonható tanulságok összegzése Módszerek: Online települési kérdőívezés Prominencia-interjúk Egyéni „érintett” interjúk Terepbejárások „Első kézből” megszerezhető információk - A térségben tevékenykedő prominens személyek véleménye, tapasztalatai - a szakértők által felvázolt problémakörök, jövőre vonatkozó elképzelések Személyes sorsok, életutak, aggodalmak, elvárások, kilátások

3 30 kérdőív 91 interjú fővel prominens-interjú fő szerb és magyar egyéni érintett-interjú. A kérdezettek kiválasztása a „LOLAMAR-térség” területi egységeinek megfelelően történt. Magyarországon a Bajai-, Jánoshalmi-, Bácsalmási járásokban, Szerbiában a Nyugat-bácskai Apatin-, Kúla (Kula)-, Hódság (Odžaci) - és Zombor (Sombor) községekben. Az interjúalanyok kiválasztásakor figyelmet kapott, hogy alapvetően különböző szakterületeken dolgozó tapasztalt hozzáértők, illetve különböző társadalmi csoportok – a munkaerőpiacról eltérő módon kiszakadt, reintegrálódni képtelen személyek – szólaljanak meg (pl. hosszú távon munkanélküliek, pályakezdők, elhelyezkedni nem tudó nők, középkorúak, inaktív személyek, közfoglalkoztatottak).

4 A munkaerőpiacról kiszorult társadalmi csoportok jellemzői

5 A munkalehetőségek bővítésére alkalmas ágazatok megoszlása a válaszadók szerint

6 A prominens személyek által megfogalmazott megállapítások, vélemények A határ menti térségek helyzete összességében „periférikusnak” nevezhető. Mindkét oldalon nagyarányú munkahelyhiány és munkanélküliség alakult ki az elmúlt 20 évben. A munkaerőpiaci krízis szoros összefüggésben áll a térség „gazdasági erőtlenségével”. Ez egyúttal súlyos szociális krízist jelent. A kedvezőtlen folyamatok begyűrűzését a legtöbben a mezőgazdaság és az ehhez kapcsolódó feldolgozóipar összeomlásával, valamint a helyi társadalmi- vitalitás és az általános munkamorál leromlásával hozzák összefüggésbe. A munkaerőpiacra visszaintegrálódni képtelen társadalmi csoportok összetétele igen heterogén. Vannak jól elkülöníthető csoportok de „a hivatalosan munkát nem végzők között kortól, nemtől és végzettségtől függetlenül minden társadalmi réteg képviselve van”.

7 Az egész térséget összefűzik a környezeti, társadalmi, gazdasági hasonlóságok, ugyanakkor az adottságok nincsenek kellően összehangolva a két oldal között. A kapcsolatok erőtlenek, - a szerb-magyar munkaerőcsere nem igazán jellemző a térségben - kevesen vállalják az ingázást… „A térség kereskedelmi kapcsolatai a Balkánra nyíló közlekedési folyosó révén gyümölcsözőek lehetnének, azonban ezt a közlekedési kapcsolatok korszerűtlensége jelentősen lassítja”. A határ még éles elválasztó vonalat jelent. Az eltérő gazdasági-intézményi-jogi szabályozók összehangolására volna szükség - a partnerség megvalósításához elengedhetetlen az állami szintű támogatás is.

8 Lehetőségek és azok megítélése Minden válaszadó szerint szükség van a magánvállalkozások alapjainak megerősítésére (megfelelő képzési háttérrel). A kedvezőbb foglalkoztatottság fontos elemei lehetnek a szociális szövetkezetek és a termelőiskolák. A közfoglalkoztatás átmeneti megoldást jelenthet bizonyos csoportok számára, de hosszú távon más típusú munkahelyteremtésekre is szükség lesz. A meglévő intézkedések hatása rövidtávú.

9 A megkérdezett prominenciák egyetértenek abban, hogy a mezőgazdaság és az erre épülő ágazatok szerepe kulcsfontosságú az új munkahelyek létesítése szempontjából. „Ehhez fel kell eleveníteni a régi mesterségeket, valamint továbbra is erősíteni kell a mezőgazdaság területén megvalósítható új szemléletű, környezettudatos képzéseket. Egyesek hozzátették: – „A mezőgazdaság ma már önmagában nem elégséges, a kitörést és a gazdasági sikert csak a helyi sajátosságokra építő vállalkozások adhatnák”. A reintegrációt kisebb léptékű helyi mintaprogramokkal lehetne megerősíteni. Sokak szerint „új közösségi „vezetők” kellenek – és erre kell kialakítani a képzéseket is”. A válaszadók egy része számára a közösségfejlesztés a legfontosabb lépcsőfok, amihez „vissza a közösségbe” típusú programok kellenek.

10 Az érintettek által megfogalmazottak Miközben a prominenciák szerint a helyzetkép bizonyos munkaerőpiaci szegmensekben javulhat, addig az egyéni érintettek többsége teljesen borúlátó és nem hiszi, hogy a helyi foglalkoztatás javulna a közeljövőben. Hiányzik a vállalkozó kedv, a bátorság és a magabiztosság. A kiszolgáltatottság életérzése több interjúalanynál is megfogalmazódik. A fiatalok egy része nem tud végzettségének megfelelően elhelyezkedni, ezért motiválatlanokká válnak az aktív munkakeresést illetően A tartós foglalkoztatás modellje már nem működik, és a munkavállalók bizonyos rétegei ehhez még nem tudtak (vagy nem akartak) alkalmazkodni. Az inaktivitás gyakori oka az, hogy úgy értékelik, többet nyernek azzal, ha alkalmi munkákat végeznek és a szociális segélyre támaszkodnak. A munkaerőpiacon kívüliek láthatatlan jövedelme számos forrásból eredhet, (közös háztartásban élők, vagy családtagok segítsége, idényjellegű és alkalmi munkák, a magánvállalkozóknál hivatalos bejelentés nélkül végzett munka, csempészett áruk eladása, a mezőgazdasági termékek viszonteladása).

11 A megkérdezettek számára általában nem jelent különösebb perspektívát a munkához történő hozzájutásban a határ közelsége. Igaz, ezt hátrányként sem élik meg. Sokak által megfigyelt jelenség, hogy a határ menti feketegazdaság visszaszorulóban van. A feketemunkáknak szélsőséges megnyilvánulási formái is vannak. A „latin-amerikanizálódás” jelensége a vidéki maffiák megjelenésében is nyomon követhető”. Azok számára, akik egyéb módon nem juthatnak jövedelemhez, igen fontosak a magyarországi közfoglalkoztatási programok. Ők igyekeznek pozitívan hozzáállni a feladatokhoz, de a jövedelmet kevésnek vélik, ezért minden esetben kiegészítő jövedelem szerzésére törekszenek.

12 Záró gondolatok A negatív tendenciák erősödnek, a térségben nincs elegendő munkahely. Erőteljesen megmutatkozik a „társadalmi értékválság”, amely „a hétköznapi passzivitásban, a feladó, lemondó magatartásban nyilvánul meg. Az inaktív társadalmi rétegek egy része mára kirekesztődött, szegénységi csapdába került. A válaszadók többsége szerint az alulról - építkezés korszaka nem hozott kellő eredményt. „A helyi kezdeményezéseket természetesen folytatni kell, de komolyabb országos reformok, szerb-magyar kétoldalú megállapodások szükségesek, hogy a helyi erőfeszítések ne legyenek kudarcra ítélve.” Reményeink szerint munkánk mind a szerb, mind a magyar oldalon fontos adalékokkal szolgálhat a munkaerőpiacot érintő átfogó intézkedésekhez.

13 Kovács András Donát PhD – Farkas Jenő Zsolt PhD Tudományos munkatárs MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Alföldi Tudományos Osztály LOLAMAR PROJEKT WORKSHOP - Jánoshalma JANUÁR 23. KÖSZÖNJÜK MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET IPA LOLAMAR HUSRB/1203/213/131


Letölteni ppt "Kovács András Donát PhD – Farkas Jenő Zsolt PhD Tudományos munkatársak MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Alföldi Tudományos Osztály LOLAMAR PROJEKT."

Hasonló előadás


Google Hirdetések