Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az Arab Liga és az Iszlám Tanács Szekeres Róbert II. évf. geográfus.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az Arab Liga és az Iszlám Tanács Szekeres Róbert II. évf. geográfus."— Előadás másolata:

1 Az Arab Liga és az Iszlám Tanács Szekeres Róbert II. évf. geográfus

2 Az Arab Liga: (League of aArab States) Olyan független államok szabad társulása, melyeknek lakossága többnyire arab anyanyelvű. Létrejöttének oka, hogy erősítse ezen országok között a kapcsolatokat, és támogassa a közös érdekeket. Jelenleg 22 tagja van.

3 Az Arab Liga története: 1942: Brit kezdeményezés egy arab szövetség létrehozására (németek ellen) 1944: Alexandriai protokoll, döntés a Liga létrehozásáról 1945: Kairóban az alapító tagok aláírják az Arab Liga paktumát március 22-én 1947: Tagállamok háborút üzennek Izraelnek, de vereséget szenvednek 1979: Egyiptomot kizárják a Ligából, az egyiptomi elnök (Anwar Sadat) jeruzsálemi látogatása miatt, a székhely Tuniszba költözik 1989: Egyiptomot újra fölveszik, a székhely visszaköltözik Kairóba

4 Az Arab Liga céljai: A tagállamok közötti kapcsolatok erősítése a gazdaság, pénzügy, közlekedés, kultúra és egészségügy területén. A tagállamok politizálásának koordinálása a nemzetük biztonsága, és a szuverenitásuk megőrzése érdekében. A tagállamok közös érdekeinek érvényesítése

5 Tagállamok: Alapító tagok (1945): Egyiptom, Irak, Libanon, Szaúd Arábia, Szíria, Jordánia, Jemen További tagok: Líbia (1953), Szudán (1956), Tunézia (1958) Marokkó (1958), Kuvait (1961), Algéria (1962) Dél-Jemen (1967), Katar (1971), EAE (1971) Bahrein (1971), Omán (1971), Mauritánia (1973) Szomália (1974), Dzsibuti (1977), Comore (1993) A Palesztin függetlenségi mozgalmat 1979-ben ismerték el tagként.

6 Az Arab Liga felépítése: Székhelye: Kairó Tunisz 1989-től Kairó Az Arab Liga főtitkársága, jelenlegi főtitkár Amr Moussa, a tanács választja meg öt évre Altitkárságok, adminisztratív- és pénzügyi, gazdasági, információs, arab, katonai, szociális és kulturális ügyekért felelősek Miniszteri Tanácsok A királyok és államfők csúcstalálkozója, igény szerint hívják össze, legutóbb 1990 és 2001-ben.

7 Az Arab Liga tanácsa: The Council of the Arab league Alszervei: Rengeteg bizottság pl. politikai, szociális, ifjúságügyi, egészségügyi, információs bizottság, vagy akár arab nők bizottsága Az adminisztratív bíróság A befektetések döntő bizottsága A legfőbb vizsgáló bizottság Évente kétszer ülésezik. Legalább két tagállam kérésére, vagy indokolt estben lehet összehívni. Határozatokat csak teljes összhang mellett hozhat, de azok sem kötelező jellegűek. A tanácson belül sok a konfliktus és az érdekellentét.

8 Egyéb szervezetek: The Arab Satellite Communications Organization (ARBSAT) The Arab Atomic Energy Board (AAEA) The Arab Center for the Studies of Arid Zones Dry Lands (ACSAD) Arab Industrial Development and Mining Organization Arab Labour Organization Arab League Educational, Cultural, and Scientific Organization (ALESCO)

9 Az Arab Liga székháza Kairóban Az Arab Liga lénygében működésképtelen: Nincs törekvés gazdasági integrációra, nagyon gazdag és nagyon szegény államok is tagjai. Pl. Kuvait-Szudán Az államok többsége a világháború után kreált állam, saját nemzeti történelem nélkül, és az államok kulturálisan sem kötődnek szorosan egymáshoz. Pl. Marokkó-Comore Az tagállamok érdekei is gyakran ütköznek, és még olyan alapvető kérdésekben, mint Izrael elismerése, vagy az 1990-es öbölháború, sem egységesek.

10 Az iszlám tanács: Az iszlám tanács nem egységes szervezet, a legtöbb országban, és a nagyobb városokban is találhatóak. Például a Magyar Iszlám Közösség (Budapest) Ha egy országban több iszlám tanács működik, akkor őket a legfelsőbb iszlám tanács fogja össze. Ezek egyházi szervezetek, többnyire az egyházi adó beszedését kezelik.


Letölteni ppt "Az Arab Liga és az Iszlám Tanács Szekeres Róbert II. évf. geográfus."

Hasonló előadás


Google Hirdetések