Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az európai integráció története Az Európai Unió I. földrajz-geográfus szak Jeney László Egyetemi tanársegéd ELTE Regionális Földrajzi Tanszék 2004/2005,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az európai integráció története Az Európai Unió I. földrajz-geográfus szak Jeney László Egyetemi tanársegéd ELTE Regionális Földrajzi Tanszék 2004/2005,"— Előadás másolata:

1 Az európai integráció története Az Európai Unió I. földrajz-geográfus szak Jeney László Egyetemi tanársegéd ELTE Regionális Földrajzi Tanszék 2004/2005, II. félév

2 ’50-es évek EVK, EPK nem jött létre NYEU, ESZAK működik Elképzelések –Bővítés (1951. társulási szerződés Nagy-Britanniával) –Mélyítés Jean Monnet: Montánunió bővítése többi energiaszektorra, közlekedésre –Gazdasági integráció fokozatos kiterjesztése szektorálisan (franciák) »Atomenergia területén integráció (békés célú felhasználás) Johann-Willem Beyen: BeNeLux példáján vámunió a hatokra is –Paul-Henri Spaak (belga): elkezdte menedzselni a vámuniót –Nem mindenki lelkesedett vámunióért (németek, franciák, olaszok) –Kormányközi bizottságot hoznak létre Spaak vezetésével („3 Bölcs Bizottsága”) október –Magyar forradalom –Szuezi válság

3 1958. Római szerződés EURATOM –Atomenergia békés célú felhasználásáról –Kutatások, technológia kifejlesztése, kereskedelem koordinálása Európai Gazdasági Közösség 3 fő iránya –Vámunió megteremtése Vámtarifák folyamatos leépítése Közösségen kívüliekkel közös vámok 4 éves ciklusok (3X) a Közös Piac elérésére –Gazdasági unió megteremtése 4 alapszabadság (áru, szolgáltatás, tőke, munkaerő szabad áramlása) Közös mezőgazdasági, közlekedési, gazdasági politika –Fejlesztési alapok létrehozása Fejlettségi különbségek, munkanélküliség felszámolására Sikeres ratifikáció (1957): D, F, I, NL, B, L Nemzetközi visszhang –GB: kimaradt (nem érdeke a közös mg. pol., vámpol.) –SU: „újabb imperialista manőver”

4 ’60-as évek eleje: gyors fejlődés Jól indult: gyors gazdasági növekedés minden tagországban –Külső vámfal felépítése –Belső vámfalak leépítése (ipar: 10%-kal) Nagyobb belső piac jött létre Világ leggyorsabban fejlődő térsége –Kihívás az USA felé –Megnőtt az európai öntudat 1959-től: első társulási kérelmek (GR, TR, majd északiak is)

5 Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) Britek kezdeményezésére a kimaradók egy lazább szabadkereskedelmi társulást hoztak létre (1960) –Egyesített vám- és kereskedelmi politika –Nem vonatkozik a mezőgazdaságra –Nincsenek közösségi politikák 7 alapító ország: A, DK, GB, N, P, CH, S –IRL is csatlakozik, de kéri felvételét az EGK-ba is 1961: GB jelzi felvételét az EGK-ba

6 Franciaország IV. Köztársaság: gyenge elnöki hatalom –Vietnámi vereség, Algéria, Szuezi-válság V. Köztársaság: de Gaulle (1958-tól) –Óriási jelentőségű az EGK-ban –Kezdetben hírhedt nacionalista volt –Fro. Európa 1. nemzete –Nem nemzetek feletti, hanem konföderációs Európa kell Külügyeket nem engedte ki a kezéből –Közös mezőgazdasági politikát be kell indítani –Kevésbé érezte át a szovjet fenyegetést –Európa az USA egyenrangú együttműködő partnere lesz –Saját lábra állás a nukleáris versenyfutásban

7 USA: új, dinamikus Európa-politika Korábban: mozdulatlan politika az EGK-val szemben 1963: J. F. Kennedy az USA elnöke –USA vezető szerepét biztosítani kell Európával szemben –EGK külső vámfala kellemetlen volt az USA-nak –’60-as évek: új fegyverkezési verseny NATO-ban az USA nem osztja meg a rakétafegyvereket és indítókulcsokat Eu-val, de védi Európát De Gaulle-nak ez nem tetszett (sikertelen USA-Fro találkozó Párizsban) USA az angolokon keresztül akarja érvényesíteni Európa-politikáját De NBr nem tagja az EGK-nak –NBr: olcsón jut élelmiszerekhez (Commonwealth) –BeNeLux: jó ha jön NBr (csökken a német-francia hegemónia)

8 Önálló francia biztonságpolitika Nagy-Britannia sikertelen első csatlakozási kísérlete –De Gaulle: közös brit-francia rakéta és nukleáris terv kiépítésének javaslata Ez NBr EGK-tagságának feltétele Mc Millan (NBr) – De Gaulle (Fro): rambualley-i találkozó (1962) –Később: Mc Millan (NBr) – Kennedy (USA): nassau-i találkozó Fro NBr csatlakozása ellen szavazott –Önálló francia atomerő kiépítése –Fro a NATO-nak csak a politikai részében maradt Változó francia-német kapcsolatok –Francia német megbékélési szerződés (1963) De Gaulle: „Fro végképp továbblapoz a történelemkönyvében” No: hű az USA-hoz és a NATO-hoz (preambulumba is bekerül) –De Gaulle: „No ismét az USA idegenlégiósa” –Csak fr elsőbbség kerül előtérbe (Karoling-Eu terve megbukott)

9 1960-as évek közepén kisebb válság Biz. elnöke Hallstein (német): integráció gyorsítása –Nőtt a befolyó pénz, nőtt a Biz. hatalma –Nem tetszett a franciáknak (föllázadtak Hallstein ellen) Kibontakozó közös agrárpolitika –Itt is ellentétbe kerülnek a franciák a többiekkel Fro: „üres székek” politikája (1965) –Kivonultak a közös szervekből –Megbénult az intézményrendszer –1966: Luxemburgi kompromisszum Ahol minősített többség is elég lenne, egyhangú szavazás kell, ha egy ország számára létfontosságú a kérdés 1967: De Gaulle újra megvétózza NBr felvételét ESZAK, EURATOM, EGK szerveit összevonják (Európai Közösségek, 1967-től) 1968: megvalósul a közös piac (csak ipar, mg. még nem)

10 Francia-német versengés 1969: Pompidou francia elnök –Nem akart konfrontálódni USA-val, NATO-val –Új álláspont Európa irányában –Változik viszonya NBr-hoz –NBr ellensúlyozhatná No-t W. Brandt német kancellár –Ostpolitik kibontakozása NSZK privilegizált szerepe a keleti kapcsolatokban

11 1969. Hágai csúcstalálkozó Még nem rendszeresek a találkozások Fontos kérdés a mg.: családi gazdaság helyett jövedelmezőbb birtokméret támogatása (változás De Gaulle után) Nagy lökés az európai integrációnak –6-ok bővítése –Elvi álláspont: belépőknek el kell fogadniuk a meglévő közösségi szabályozásokat –Gazdasági és pénzügyi unió –Külpolitikák harmonizálása –Szociálpolitikai együttműködés (W. Brandt) –Európai Parlament közvetlen választása (1973-tól) –Európai Egyetem (Firenze)

12 Az első bővülés: : tárgyalások 4 országgal: GB, IRL, N, DK Fő kérdések (kompromisszummal végződnek): –Brit Nemzetközösség, mezőgazdasági árak, befizetés a közös alapba, Font- Sterling szerepe NBr engedett: –Font-Sterling nem lett különleges valuta –Első munkanyelv a francia maradt –Halászati kérdés –EK föderatív irányba megy NBr igényei (többieknek nem nagyon voltak): –Átmeneti mentesség: csatlakozás az agrárpiachoz 5, ESZAK-hoz 5, ipari közös piachoz 4, EURATOM-hoz 1 év) –Partmenti halászat (6 mf) 10 évig –Csak fokozatosan növekvő hozzájárulás a közös ktg-vetéshez 1978-ig –Intézményekben ugyanannyi hely mint a többi nagynak (D, F, I) Ratifikációk: GB, IRL, DK igen, N nem Legnagyobb piac (252 mió), GDP (630 mrd $, USA 2/3-a)

13 Pénzügyi integráció Nemzetközi pénzügyi rendszer válsága a ’70-es években: –USA sokat költött a vietnámi háborúban –Olajtermelő arab országok emelték az olaj árát ’50-es évek vége: 1,7, 1973: 11,6 $/hordó –Változás az USA külpolitikájában (Nixon) –1969-ig tartott a gyors gazdasági növekedés EGK-ban USA felfüggeszti a $ aranyra válthatóságát –10 %-os pótadó az importra (eu-i termékek ellen is) EGK: 9 valuta között nem volt szolidaritás –Egon Baare, Pierre Werner: jó pénzügyi szakemberek Gazdasági és pénzügyi politika harmonizálása, közös valuta kell –„Valutakígyó” (1972), majd „kígyó az alagútban” (+-2,5%) Kilépett a líra, az angol és az ír font Közös energiapolitika is kell –USA: keményebb politika („Európa túl arabbarát”) van olaj –EGK: puhább politika („USA túl merev”) kevés az olaj (a selfről drága)

14 Erősödő német-francia tengely GB: Wilson (1974, Munkáspárt) –Újra kellene tárgyalni a csatlakozást –Népszavazás: maradnak –GB még nem túl erős D: H. Schmidt kancellár (szocdem, SDP) –Gazdasági miniszter volt –Elkötelezett alakja az integrációnak, francia-német együttműködésnek F: Giscard d’Estaing –Profi közgazdász –Németekkel együttműködés híve Tindemans-jelentés (1976): „többsebességes” Európa –Egységes Európai Okmányhoz vezető út –Lehet a mélyítést és bővítést egyszerre is csinálni

15 1979. Európai valutakígyó helyett Európai Monetáris Rendszer (EMR) –$ helyett egymásba kapaszkodás –ECU: Európai Elszámolási Egység (nem pénz) –Nyitás a monetáris unió felé Közvetlenül választják az Európai Parlamentet –Korábban csak delegált parlament –Tagállamonként eltérő választójog –Vendégmunkások kérdése (ott szavazás, ingyenes utazás) –Pártok összefogása (Szoc. Pártok Uniója, Lib. Pártok Föderációja, Keresztények Szöv-e) – nagy eltérések (koalíciók) –Tagállamonként eltérő választási aktivitás (I: 85, GB: 32%) –Demokratikus deficit problémája

16 Új brit Európa-politika GB: Margareth Theatcher (1979 konzervatív párt) –Állami beavatkozás nagy ellensége (neolib.) GB-nak kell az EGK egyik fő erejének lennie –Atlantista (USA: Ronald Reagan szintén neolib.) –Visszakövetelte Eu-tól a befizetett pénzeteket –EK bevételei korábban főleg lefölözés, újabban ÁFA 1%-a –Kiadások főleg agráriumra –1979: dublini csúcs: „I want my money back!” –Befizetés a közös ktg-vetésbe: 1,325 mió Ł (343 mió Ł vissza) –Schmidt: figyelembe kell venni, hogy a tagállamok GB-től veszik a drága kőolajat (self) –Végül befizetések fokozatos csökkentése

17 Veszélyben Európa biztonsága Korábban (’60-as évek): enyhülés időszaka –Helsinki folyamat –Együttműködés a 3. világgal (W. Brandt: ne legyen É-D szakadás) Loméi egyezmények USA: emberi jogi kampány 2 szuperhatalom versengése (Eurorakéták) –SU: Közép- és rövid hatótávolságú rakéták (DDR, CS, SU) Diplomaták megjegyzései („Európa Pompeii sorsára juthat”) –Válasz: NATO kettős határozat (USA rakéták telepítése) Fegyverkezünk, de ezzel akarjuk leszerelni a SU-t Comeini visszatér Iránba (izgatta Európát) Afganisztáni SU-intervenció Afganisztánba –USA: SU-ba irányuló kőolaj- és gabonaszállítás bojkottálása –Enyhülés vége

18 1981: Görögország csatlakozása 1959: társult tagsági kérelem (1962 társulási szerződés) : puccs, katonai junta („fekete ezredesek”) 1975: teljes jogú EK-tagságért folyamodnak Vontatott politikai stabilizáció Rövidebb ratifikáció (9 tagállam) GR nem támasztott feltételeket Nem volt kritérium a fejlettség Kis lakosság, nem volt kihívás Néhány exporttermék (bor, olíva, gyümölcs) Másság: ortodox Rossz viszony TR-gal Nem összefüggő területileg, de Közel-Kelet felé ugródeszka Azóta sem hozta be hátrányát

19 Személyi változások a 80’-as évek elején F: F. Mitterrand elnök (1981) –Szocialista (kommunista támogatással) –Segítője J. Delors –„Itt az ideje, hogy F. visszavegye eu-i vezető szerepét” D: H. Kohl kancellár (1982) –Ker-lib (szoc-lib után) –Új generáció (demokrácia, gazdasági hatalom) –Segítője H-D. Genscher

20 1986: ibériai csatlakozás Rómaiak óta benne vannak az ny-eu-i gondolkodásban sz: erősek, sz: legyengülnek II. vh. után maradnak az önkényuralmi rendszerek P: Salasar –EFTA alapító tagja –Gyarmati háborúk (Angola, Mozambik), USA támogatás –1974: szegfűs forradalom - szocdem vezetéssel demokratizálás E: Franco –1972: társult tagsági kérelem az EGK-ba –1975: János Károly vezetésével demokratizálás felülről –1982: Felipe Gonzales (NATO tag) –1983: tárgyalások (olaszok, franciák lassították a csatlakozást) Nehezebb eset: nagy népesség, mezőgazdaság, ipar, regionális politika Sok átmeneti mentesség, gyors gazdasági növekedés EGK: 50 mió fővel gyarapodik (nagy piac) „Kék-Európa

21 Egységes Európai Okmány (EEO) Tervek –Ambiciózusabb: eu-i alkotmányt kell kidolgozni (szerződések kiegészítése helyett) – föderalisták –Egységes Európai Okmány kell (jogi továbbfejlesztés) Genscher-Colombo terv (1981) 1983 (Stuttgart): Ünnepélyes Nyilatkozat az EU-ról c. dokumentum 1984: alacsony részvétel az EP választáson – EEO reálisabb 1987: hatályba lép az EEO –3 alapítószerződés módosítása –Eu-i Parl jogkörének bővítése –Egységes belső piac 1992 végéig –külpolitikai egyeztetések (tájékoztatás, egymás figyelembe vétele) Tisztán kormányközi alapon (nincs külön szervezet) Külügyminiszterek évente 4x, Eu-i Tanács évente 2x találkozzanak

22 1985: Jacques Delors a Bizottág elnöke Sikerének tényezői –Újra gyors gazdasági növekedés –1985-ben véget ér a hideg háborús hullám (M. Gorbacsov) – 1990-től rendszerváltás keleten –Készség az európaiakban az integráció további reformjaira Gazdasági csomagtervek –KAP reformja (kiadások jelentősen csökkenjenek) –Közös ktg-vetés reformja Strukturális Alapok növelése (regionális politika) Napirendre kerül –DDR csatlakozása –Északi bővítés (S, SF, N, A) –Maasricht-i szerződés

23 Német egység 1989: nem számított erre senki (DDR 50. évfordulója) Kelet-német turisták D követségein –DDR Pol-i Irodája lemondott (szabad elköltözés, fal leomlása) Akik veszthettek a német egyesülésen –DDR vezetői, SU (pozíciót vesztett), F, GB (megszállói jogok) USA: nem volt ellenérdekelt Párizs, Elnöki Palota: kifelé egyetértés, befelé félelem 1990: szabad választások DDR-ben (kerdem. – gyors egy.) 3 szakasz: –Pénzügyi unió, szociális és gazdasági reformok, EKjog egyeztetése –2 német állam formális egyesülése, EK-jog kiterjesztése –EK-jog teljes érvényesülése DDR-ben Jogilag DDR csatlakozik D-hez (EK-hoz, NATO-hoz is) D: hatalmas ország Eu. közepén, önkorlátozások

24 1993: Maasrichti-szerződés Cél: 12 tagállamból fokozatosan EU legyen 3 pillér –Már meglévő alapszerződések (EGK, ESZAK, EURATOM), Római Szerződések, EEO További politikák (szocpol, szakképzés, kult, eü) –Közös kül- és biztonságpolitika –Bel- és igazságügyi együttműködés Menekültügy, bevándorlás, kábítószer, terrorizmus, Europol Uniós állampolgárság Intézményrendszer, döntéshozatal átalakítása Szubszidiaritás elve Konvergencia-kritériumok az EMU-hoz Kohéziós Alap 1992-ben aláírják, 1993-ban hatályba lép Vitákat nem sikerült megoldani (újabb korm-közi konf-k)

25 1995: Északi bővítés EU létrejötte: aki kimarad, az lemarad EK és EFTA között jó kapcsolatok –1977-re megvalósult az ipari termékek szabad kereskedelme –1994: Európai Gazdasági Térség (EGT): EU12 + A, SF, IS, N, S (+FL 1995-ben) Egységes piaci szabályok 80%-ának átvétele (kiv mg, halászat) Új szabályoknál konzultációs lehetőség 1993: csatlakozási tárgyalások: A, SF, N, S N: népszavazás elutasította EGT jelentősége visszaesett (alig több mint EU) EU-nak jól jött –Euroszkepticizmus Maasrichti szerződés után (gazd-i-pol-i válság) –EU világgazdasági súlya ismét erősödött –Jól jött a közös pénz bevezetéséhez EFTA tag maradt: IS, FL, N, CH


Letölteni ppt "Az európai integráció története Az Európai Unió I. földrajz-geográfus szak Jeney László Egyetemi tanársegéd ELTE Regionális Földrajzi Tanszék 2004/2005,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések