Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A világgazdaság európai magterülete: a fokozatosan bővülő EU Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A világgazdaság európai magterülete: a fokozatosan bővülő EU Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz."— Előadás másolata:

1 A világgazdaság európai magterülete: a fokozatosan bővülő EU Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 Az európai integráció története a hidegháborútól Európa „újraegyesítésig”

3 3 Az európai integrációs folyamat tényezői a II. világháború után Katonai – –Szovjet katonai fenyegetés (kezdetben német) Gazdasági – –USA világgazdasági hegemóniájának ellensúlyozása – –Gyarmatbirodalmak felbomlása – –Tudományos-technikai forradalom  nagysorozatú termelés, de szűk nemzeti piacok – –Kutatás-fejlesztés kiadásai, tőke akadálytalan áramlása – –Energetikai, közlekedési, távközlési és informatikai rendszerek összekapcsolása  szolgáltatások áramlása Elvi szándék – –Európai gondolkodók

4 4 Az európai integrációs folyamat tényezői a II. világháború után Katonai – –Szovjet katonai fenyegetés (kezdetben német) Gazdasági – –USA világgazdasági hegemóniájának ellensúlyozása – –Gyarmatbirodalmak felbomlása – –Tudományos-technikai forradalom  nagysorozatú termelés, de szűk nemzeti piacok – –Kutatás-fejlesztés kiadásai, tőke akadálytalan áramlása – –Energetikai, közlekedési, távközlési és informatikai rendszerek összekapcsolása  szolgáltatások áramlása Elvi szándék – –Európai gondolkodók

5 5 Az európai integráció kezdete: Római Szerződés, I. I.ESZAK (már 1952-től) II. II.EURATOM (1958) – –Atomenergia békés célú felhasználás a – –Kutatások, technológia kifejlesztése, kereskedelem koordinálása III. III.Európai Gazdasági Közösség (1958), 3 fő iránya: 1. 1.Vámunió megteremtése 2. 2.Gazdasági unió megteremtése 3. 3.Fejlesztési alapok létrehozása Ratifikáció (1957): D, F, I, NL, B, L Nemzetközi visszhang – –GB: kimaradt (nem érdeke a közös mg. pol., vámpol.) – –SU: „újabb imperialista manőver”

6 6 Az európai integráció kezdete: Római Szerződés, I. I.ESZAK (már 1952-től) II. II.EURATOM (1958) – –Atomenergia békés célú felhasználás a – –Kutatások, technológia kifejlesztése, kereskedelem koordinálása III. III.Európai Gazdasági Közösség (1958), 3 fő iránya: 1. 1.Vámunió megteremtése 2. 2.Gazdasági unió megteremtése 3. 3.Fejlesztési alapok létrehozása Ratifikáció (1957): D, F, I, NL, B, L Nemzetközi visszhang – –GB: kimaradt (nem érdeke a közös mg. pol., vámpol.) – –SU: „újabb imperialista manőver”

7 7 Az első bővülés, : tárgyalások 4 országgal: GB, IRL, N, DK Fő kérdések (kompromisszummal végződnek): NBr engedett: – –Font-Sterling nem lett különleges valuta – –Első munkanyelv a francia maradt – –EK föderatív irányba megy NBr igényei (többieknek nem nagyon voltak): – –Átmeneti mentesség: part menti halászat 10, csatlakozás az agrárpiachoz 5, ESZAK-hoz 5, ipari közös piachoz 4, EURATOM- hoz 1 év – –Csak fokozatosan növekvő hozzájárulás a közös ktg-vetéshez 1978-ig – –Intézményekben ugyanannyi hely mint a többi nagynak (D, F, I) Ratifikációk: GB, IRL, DK igen, N nem Legnagyobb piac (252 mió), GDP (630 mrd $, de USA- nak 2/3-a)

8 8 Görögország csatlakozása, : társult tagsági kérelem (1962 társulási szerződés) : puccs, katonai junta („fekete ezredesek”) 1975: teljes jogú EK-tagságért folyamodnak Vontatott politikai stabilizáció Másság: ortodox Rossz viszony TR-gal – görög-török konfliktus (Trójai faló legendájától) – –„Lakosságcsere”, üldözések, mindkét oldalon – –Ciprus kérdés: 1974: TR megszállta CY ÉK-i egyharmadát (É- Ciprusi Török Közt) – –Égei-tenger felségvizei GR nem támasztott feltételeket Nem volt kritérium a fejlettség Azóta sem hozta be hátrányát

9 9 Az ibériai csatlakozás, Rómaiak óta benne vannak a ny-eu-i gondolkodásban XV–XVII. sz: erősek, XVIII–XX. sz: legyengülnek II. vh. után maradnak az önkényuralmi rendszerek P: Salasar – –EFTA alapító tagja – –Gyarmati háborúk (Angola, Mozambik), USA támogatás – –1974: szegfűs forradalom - szocdem vezetéssel demokratizálás E: Franco – –1972: társult tagsági kérelem az EGK-ba – –1975: János Károly vezetésével demokratizálás felülről – –1982: Felipe González (NATO tag) – –1983: tárgyalások (olaszok, franciák lassították a csatlakozást) Nehezebb eset: nagy népesség, mezőgazdaság, nehézipar, regionális politika Sok átmeneti mentesség, gyors gazdasági növekedés EGK: 50 mió fővel gyarapodik (nagy piac) „Kék-Európa

10 10 A német egység, : nem számított erre senki Kelet-német turisták D követségein – –DDR Pol-i Irodája lemondott (szabad elköltözés, fal leomlása) Akik veszthettek a német egyesülésen – –DDR vezetői, SZU (pozíciót vesztett), F, GB (megszállói jogok) USA: nem volt ellenérdekelt Párizs, Elnöki Palota: kifelé egyetértés, befelé félelem 1990: szabad választások DDR-ben (kerdem. – gyors egy.) Jogilag DDR csatlakozik D-hez (EK-hoz, NATO-hoz is) D: hatalmas ország Eu. közepén, önkorlátozások

11 11 A fokozatosan bővülő EU, mint Európa szinonimája Maastrichti Szerződés: bármely európai ország csatlakozhat, amely tiszteletben tartja az EU elveit – –Marokkó: Európán kívüliség miatt utasították vissza – –Törökország: egyéb tényezők miatt utasították vissza – –De: Ciprus + számos külbirtok (pl. Francia Guyana) az EU része Koppenhágai kritériumok (1993) – –Politikai (demokrácia, jogállamiság, emberi és kisebbségi jogok) – –Gazdasági (működő piacgazdaság) – –Alkalmasság az EU-szabályozás átvételére A felvétel ne veszélyeztesse az EU eredményeit

12 12 Az északi bővítés, EU létrejötte: aki kimarad, az lemarad EK és EFTA között jó kapcsolatok – –1977-re megvalósult az ipari termékek szabad kereskedelme – –1994: Európai Gazdasági Térség (EGT): EU12 + A, SF, IS, N, S (+FL 1995-ben) Egységes piaci szabályok 80%-ának átvétele (kiv. mg., halászat) Új szabályoknál konzultációs lehetőség 1993: csatlakozási tárgyalások: A, SF, N, S N: népszavazás elutasította EGT jelentősége visszaesett (alig több mint EU) EU-nak jól jött – –Euroszkepticizmus Maastrichti szerződés után (gazd-i-pol-i válság) – –EU világgazdasági súlya ismét erősödött – –Jól jött a közös pénz bevezetéséhez EFTA tag maradt: IS, FL, N, CH

13 13 Európa „újraegyesítése”, Kelet-Közép-Európa: rendszerváltás „Európai Megállapodások”: társulási szerződések (Mo: 1994) Bizottság országjelentést készít (avis) (1997. július) Tanács dönt a kérelem elfogadásáról (1997. december) 2003: Népszavazás a tagságról a jelölt országokban – –Magyarország: 88% igen (de csak 46% részvételi arány) 2003: Athén: 10 ország aláírta az európai uniós csatlakozási szerződést május 1.: 25 EU tagállam január 1.: Bulgária, Románia is tag 2013: Horvátország (csatlakozási tárgyalások 2005-től, de felfüggesztették, magyar elnökség támogatta)  28 tag

14 14 14 További bővítés  EUrópa távlati határai Tagjelöltek – –Törökország: csatlakozási tárgyalások 2005-től tagság előtt nem valószínű – –Montenegro: csatlakozási tárgyalások – –Izland: 2010-től csatlakozási tárgyalások – –Macedónia (2005-től tagjelölt, de még nincsenek csatlakozási tárgyalások) – –Szerbia: 2012-től tagjelölt, még nincsenek csatlakozási tárgyalások Potenciális tagjelölt: Albánia, Bosznia-H, Koszovó Ukrajna, Grúzia, Moldávia?

15 Az integráció hatásai, az EU sajátosságai USA-hoz, Japánhoz képest

16 16 A keleti bővítés kihívásai 13 ország akar csatlakozni Jóval elmaradottabbak Úgy bővülni, hogy – –megmaradjanak a közösségi vívmányok (acquis communautaire) – –EU finanszírozható maradjon Ter.: 34%-kal, termőter. 50%-kal, nép.: 29%-kal, mg-i termelők száma 100%-kal, GDP.: 9%-kal bővül GDP/fő: -16%-kal csökken – –Intézményrendszer működjön

17 17 A bővítések hatásai

18 Az egységes belső piac következményei Ter km 2 Nép fő GDP PPP GDP/fő PPP Export US $ Import US $ EU4,3 mó VR7 490 mó VR3 14,82 bó VR VR31 1,95 billió VR1 1,69 billió VR2 USA9,8 mó VR3 310 mó VR4 14,66 bó VR VR10 1,29 billió VR3 1,94 billió VR1 Japán380 e VR mó VR11 4,31 bó VR VR28 0,76 billió VR4 0,64 billió VR4 Kína9,6 VR mó VR1 10,09 bó VR VR100 1,58 billió VR2 1,33 billió VR3

19 19 EU gazdasági dinamizmusa nem kielégítő GDP-növekedés – –1950-es, 1960-as évek: gazdasági csodák – –1970-es évektől: USA-nál, Japánnál lassúbb, erősen ingadozó – –GDP-növekedés: 2,8% (2006) – –Számottevő regionális különbségek (GDP/fő, GDP- növ) Tudomány, csúcstechnológia: nem került közelebb az USA-hoz

20 20 Vámunió hatása Tagállamok közötti munkamegosztás elmélyítése – –  függés, összefonódás – –Belső kereskedelem csak a recessziós periódusokban torpant meg (1974–1975, 1980–1983, 1992–1994) – –Áruk, szolgáltatások 2/3-a egymás között Legnagyobb mértékű irányváltások: – –NBr (Nemzetközösség felől) – –Mediterrán államok – –Volt szocialista országok Legszorosabb kötődés az EU-hoz: kis tagállamok Legjelentősebb külkereskedelmi súlyú a tagállamok közül: Németország (EU-n belül és a világpiacon is)

21 es évektől ipari szerkezet átalakítás lassabb mint USA-ban, Japánban Lemaradás – –Csúcstechnológiai termékek (számítógép, félvezetők, robotok, szórakoztatóelektronikai termékek) előállítás és világpiaci értékesítése – –Korszerű információs technológiák alkalmazása De: megőrizte pozícióit – –Élelmiszer-feldolgozás – –Több gépgyártási ágak (pl. autóipar) – –Gyógyszeripar Együttműködés sikere – –Atomenergetikai ipar – –Repülőgépgyártás (Airbus) – –Nem katonai célú hordozórakéták fejlesztése (Ariane) EEO: műszaki K+F közösségi politika Eu-i Kutatás Koordináló Szervezet (Eureka): élenjáró technológiát képviselő iparágak versenyképességének szolgálata

22 es évektől ipari szerkezet átalakítás lassabb mint USA-ban, Japánban Korábban: negatív közösségi struktúrapolitika – –Támogatások: versenyképtelen válságágazatok (mg, szénbányászat, kohászat, hajógyártás, textilipar) Később: új programok a gazdasági szerkezet korszerűsítésére 1980-as évek szerkezetváltás  munkanélküliség magas aránya – –Azóta sem sikerült ezen úrrá lenni, EU: 8,7% (2005) – –USA: 5,1%, Kína: 4,6%, Japán: 4,4% Vendégmunkások tömege 1960-as években duzzadt fel – –É-Afr, Töröko., volt Jugoszl később a többi volt szoc. országokból is) – beilleszkedés kulturális és jogi akadályai Újonnan csatlakozók: elmaradott gazd  újabb kihívások

23 23 Külföldi működőtőke-beruházások színhelye 1980-as évektől jelentősen megnőtt – –Világon befektetett összes FDI inward stock 45%-a Eleinte egyoldalú tőkeáramlás az USA-ból – –Amerikai tőke beáramlása (de műszaki modernizáció) 1970-es évektől – –eu-i tnc-k jöttek létre – beruházások az USA-ban – –Japán ipar hídfőállásainak kiépítése Világ legnagyobb forgalmat lebonyolító 353 iparvállalata (Rebitzer, D. W. 1995) – –1956: 77% Am, 23% Eu  1993: 36% Am, 32% Eu, 26% Japán Világ 100 legnagyobb vállalata – –2005: 48 Eu, 33 USA, 13 Japán Világ 500 legnagyobb árbevételű multija (Fortune) – –182 Eu


Letölteni ppt "A világgazdaság európai magterülete: a fokozatosan bővülő EU Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz."

Hasonló előadás


Google Hirdetések